18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

Starmer hétfőn a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az Ukrajna ügyében előző nap tartott londoni csúcstalálkozóról és a korábbi napok Ukrajnával kapcsolatos fejleményeiről. A munkáspárti miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök múlt heti nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva úgy fogalmazott: a Fehér Házban olyasmik történtek a két vezető találkozóján, amiket”senki nem lát szívesen„.

Starmer hangsúlyozta ugyanakkor: az Egyesült Államok mindig nélkülözhetetlen partner lesz biztonsági, technológiai, kereskedelmi és beruházási szempontból, és létfontosságú szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében is. A brit kormányfő kiemelte: múlt heti washingtoni tárgyalásukon Trump egyértelműen kifejezésre juttatta elkötelezettségét az európai biztonság mellett, beleértve a NATO-szerződés ötödik cikkelyét, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól.

Starmer szerint nem fér kétség ahhoz sem, hogy az amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai béke megteremtésére. A miniszterelnök megerősítette: a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezleten megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország más szövetséges országokkal együtt, Ukrajnával szoros együttműködésben hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények lezárását célzó terv összeállításához. Keir Starmer hangsúlyozta, hogy ezt a csomagtervet az elkészítésében részes országok közvetlenül megvitatják majd az Egyesült Államokkal.

A kormányfő elmondta: a terv stratégiai elemei között szerepel, hogy folytatni kell Ukrajna katonai támogatását és fokozni kell az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást, emellett létre kell hozni azoknak a cselekvésre kész országoknak a koalícióját, amelyek készen állnak a majdani ukrajnai megállapodás megvédésére és a béke garantálására. Keir Starmer úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.

Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először – és ezt hétfői parlamenti tájékoztatásában megerősítette -, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.

Forrás: MTI

Photo by Aron Van de Pol on Unsplash

A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet az Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozóra indulva. „Az ukrán-orosz háborúban Lengyelország Ukrajna oldalán áll” – jelentette ki, aláhúzva: ezt nemcsak a megtámadott ukránokkal vállalt szolidaritás követeli meg, hanem Lengyelország biztonsága is.

A helyzet bonyolult, mert Ukrajna mellett kiállva a lengyelek egyúttal „határozott hívei” annak, hogy Lengyelország, Európa, az egész Nyugat minél szorosabb szövetségben legyen az Egyesült Államokkal – folytatta Tusk. „Nem egészen egyértelműnek” nevezte azt az álláspontot, amelyet Washington jelenleg az ukrajnai háború ügyében képvisel. Ezt a dilemmát „át kell hidalni”, Lengyelországnak pedig ez ügyben hallható lesz a hangja „azon tekintély miatt, amellyel a szövetségesek és Amerika beszélnek róla” – – jelentette ki a kormányfő.

„Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja – hangsúlyozta. Bejelentette: támogatni fogja Giorgia Meloni olasz kormányfő pénteki kezdeményezését európai-amerikai csúcstalálkozó megrendezésére.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció elnökjelöltje vasárnap a kelet-lengyelországi Rzeszówban megtartott választási kampánygyűlésén az ukrajnai háborúról kijelentette: „nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra”, ez Lengyelországnak, Európának, valamint az Egyesült Államoknak is érdeke. Az amerikaiaknak magyarázni kell, hogy az Egyesült Államok biztonságát is aláásná, „ha netán Putyin megnyerné a háborút, vagy esetleg a történéseket saját győzelmének állíthatná be” – jelentette ki Trzaskowski.

Forrás: MTI

Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is.

A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.

Ennek egyik elemeként Ukrajna 1,6 milliárd font (csaknem 780 milliárd forint) brit exportfinanszírozást vehet igénybe több mint ötezer légvédelmi rakéta beszerzéséhez.

Forrás: MTI,  fotó: MTI/EPA/Bloomberg

Meg nem nevezett európai vezetők arról beszéltek a Bloombergnek: szerintük életképtelen lesz egy ilyen misszió Amerika nélkül, sőt, a NATO-n belül is konfliktust és bizalmatlanságot szülhet, ha kizárólag európai katonák vesznek részt a projektben. Egy másik vezető azt mondta: úgy látja a Trump csapatával folytatott beszélgetések alapján, hogy az amerikai elnök kezdi megváltoztatni a véleményét a biztonsági garanciákkal kapcsolatosan, lehet, hogy mindössze annyit fog követelni, hogy Európa vállaljon Amerikánál nagyobb részt a projektben.

A lap szerint Trump nem akar amerikai közpénzből részt venni Ukrajna újjáépítésében, viszont arra nyitott, hogy amerikai magánvállalkozókat bízzon meg ezzel a feladattal, akiket adott esetben Ukrajna vagy európai országok fizetnének ki.

Forrás: Portfolio.hu 

Fotó: Donald Trump leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Az amerikai elnök nem árult el részleteket, ugyanakkor a Joe Biden-féle kormányzat már a háború kitörése óta több büntetőintézkedést is sújtotta a Kremlt, vagyis hasonló politikára készülhet az orosz kérdésben. Trump arról is beszélt, hogy a kormánya az Ukrajnába küldött katonai felszerelések kérdését is vizsgálja, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.

Donald Trump jelezte, hogy tárgyalnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hamarosan pedig Putyinnal is fognak. Azt is elmondta, Hszi Csin-ping kínai elnöknél is azt szorgalmazta, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai háború megállítása érdekében.

Az olasz Repubblicaa saját értesüléseire hivatkozva azt írja, Trump egy olyan tervet készül felvázolni Ukrajnával kapcsolatban, amely szerint befagyasztják a frontot az oroszok által megszállt területek elismerése nélkül, a hosszú távú rendezésről pedig tárgyalásokat kezdenek. Az elnöki terv szerint az ukránok által megszállt kurszki területekért cserébe a zaporizzsjait adnák fel az oroszok, az enerhodari atomerőművel együtt, amelyet most senki sem használ, és nagy biztonsági kockázatot jelent. A cikk szerint Kijev NATO-csatlakozásáról nem lenne szó: mivel Putyin nem akarja, ha hivatalosan elhalasztanák 20 évvel a kérdést, akkor azzal olyan győzelmet érne el Putyin, amelyet Trump nem szeretne neki ajándékozni.

A lap szerint, ha Putyin nem akarna tárgyalni, illetve elfogadhatatlan feltételeket szabna, arra az USA úgy fog reagálni, hogy Kijev számára megkönnyítik az olyan hitelfelvételt, amiből amerikai fegyvereket vásárolnak. Ami fontos, hogy a terv szerint a fegyverek felhasználásába nem szólna bele Washington – írja a hvg.hu.

Photo by History in HD on Unsplash

Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.

Szíjjártó Péter nem szavazta meg az oroszország elleni újabb szankciós csomagot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.

„Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába” – fogalmazott.

Az Ukrajnát immár észak-koreai segítéggel támadó oroszok közben szövetségeük súlyos veszteségeivel szembesülnek. Feltöltik az észak-koreai hadsereg Oroszország oldalán harcoló alakulatait a Kurszk térségében végrehajtott támadásokban elszenvedett veszteségek pótlására – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége. Legalább harminc észak-koreai katona meghalt, illetve megsebesült az oroszországi Kurszk térségében az ukrán csapatok ellen december 14-én és 15-én végrehajtott rohamok során – tájékoztatott az Ukrainszka Pravda hírportál az ukrán katonai hírszerző szolgálat közleményére hivatkozva. A veszteségek miatt a rohamcsapatok állományát az észak-koreai hadsereg 94. önálló dandárjának katonáival pótolják, hogy folytassák az aktív harci cselekményeket a kurszki régióban – jelentette az ukrán katonai hírszerzés.

Nyitó képünk illusztráció. 

Forrás: Portfolio.hu, MTI

Az orosz hadsereg hónapok óta csak korlátozott eredményeket ért el a harcmezőn, miközben az ukrán csapatok fegyver- és lőszerhiánnyal küzdenek. Kijev újra több milliárd dollárnyi friss fegyvert kap amerikai és európai szövetségeseitől, ezzel pedig az orosz áttörés lehetősége egyre szűkül. Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal lövi az ukrán városokat, köztük az energetikai infrastruktúrát. Putyin célja egy ütközőzóna létrehozása volt a határ mentén, de Ukrajna azt állítja, hogy a Vovcsanszk városa körüli harcokban „nagyon nagy veszteségeket” okoztak az orosz csapatoknak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint van esély arra, hogy megváltoztassák a helyzetet saját javukra. Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy háborús céljai változatlanok maradjanak: Oroszország addig fog harcolni Ukrajnában, amíg szükségesnek látja a győzelemhez. Az orosz elnöknek közben Ukrajna szövetségeseinek hozzáállásának megváltozásával is meg kell küzdenie.

Putyin döntése Andrej Belousov közgazdász védelmi miniszterré való kinevezéséről aláhúzza Oroszország gazdasági nehézségeit. A bruttó hazai termék százalékában kifejezett védelmi kiadások közelítenek a hidegháború csúcspontján elért szinthez.

További részletek a Portfolio cikkében.

Fotó: max-kukurudziak-qbc3Zmxw0G8-unsplash