A Samsung nem részletezte, hogy mely alkatrészek származnak a vízekből kinyert hulladékból, de a vállalat kiemelte, hogy a tengerbiológusok nem a műanyag palackok és -szatyrok miatt aggódnak leginkább, hiszen a legnagyobb problémát a mindenhol jelen lévő mikroműanyag és a hátramaradt hálók okozzák a víz alatti élővilágnak. Az eldobott hálókba (amikből évente 640 000 tonna kerül a vízekbe) a halak beleakadnak és elpusztulnak, és a probléma egyes fajok kipusztulásához is vezethet – írja a 24.hu.

A Samsung eltökélt szándéka, hogy a termékei minél kevesebb terhet jelentsenek a természetre nézve, és ennek szellemében az utóbbi években teljesen átalakították például a televízióik csomagolását, és ezen törekvés részeként vezették be azokat a távirányítókat, amik például már napenergiával is feltölthetők.

Fotó: LetsGoDigital

Az eldobott PET palackokból készült kocka új prototípusa az első, ami újrahasznosított anyagból készült, és amely megfelel a cég szigorú minőségi és biztonsági feltételeinek.

Egy több mint 150 tagú csapat dolgozik azon, hogy fenntartható megoldásokat találjon a LEGO termékeire. Az elmúlt három évben az anyagtudósok és mérnökök több mint 250 PET anyagvariációt és több száz műanyag alternatívát teszteltek. Ennek eredményeként jött létre az a prototípus, ami a minőség, biztonság, játék és persze az összeilleszthetőség terén is megfelel az elvárásoknak.

„Nagyon izgatottak vagyunk az áttörés miatt. A legnagyobb kihívás a fenntarthatóság felé vezető úton az anyagok újragondolása és új innovációk kifejlesztése volt. Az ezekből készült kockáknak – miközben ugyanolyan tartósak, erősek és kiváló minőségűek mint a már meglévő kockák – kompatibilisnek kell lenniük azokkal a LEGO elemekkel, amelyek az elmúlt 60 évben készültek. Ezzel a prototípussal jól tudjuk demonstrálni az elért előrelépést” – mondta Tim Brooks, a LEGO Csoport fenntarthatóságért felelős alelnöke.

Utánozhatatlan minőség és biztonság

Sok időbe telik, mire az újrahasznosított kockák a LEGO dobozokban is megjelenhetnek. A csapat tovább teszteli és fejleszti a PET formulát, majd dönt arról, hogy elindulhat-e a próbagyártás. A tesztelésnek ez a következő fázisa legalább egy évig tartó folyamat.

„Tiszában vagyunk azzal, hogy a gyerekek törődnek a környezetükkel és szeretnék, hogy termékeink még fenntarthatóbbak legyenek. Annak ellenére, hogy egy darabig még nem tudnak az újrahasznosított műanyagból készült kockákkal játszani, szeretnénk, ha tudnák, mindent megteszünk a cél érdekében. A kísérletezés és a kudarc elengedhetetlen részét képezi a tanulás és az innováció folyamatának. Épp úgy, ahogy a gyerekek is építenek, szétszedik és újraépítik a LEGO kockákat, mi is így teszünk a laborunkban” – tette hozzá Brooks.

Az újrahasznosított anyag, amiből a prototípus készült, az Amerikai Egyesült Államokban működő beszállítóktól származik, és újrahasznosítottsági fokát és minőségét az amerikai Élelmiszer‑ és gyógyszerfelügyelet (FDA) valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) igazolta. Átlagosan egy egyliteres PET palack tíz darab 2 x 4-es LEGO kocka előállításához szükséges anyagot tartalmaz.

Egy még fenntarthatóbb jövő felé

A szabadalmaztatás előtt álló anyagösszetétel megnöveli a PET műanyag tartósságát, így még ellenállóbbá téve a LEGO kockákat. Az innovációs folyamat vegyes technológiát alkalmaz – az újrahasznosított PET műanyagot erősítő adalékokkal keverik.

Az újrahasznosított kocka prototípusa a LEGO Csoport legújabb fenntarthatóságot elősegítő fejlesztése. 2020-ban a cég bejelentette, hogy eltörli az egyszer használatos műanyagot a termékek dobozaiból, 2018-ban pedig megkezdte a fenntartható forrásból származó cukornád alapú, polietilénből készült elemek gyártását. A bio-polietilén tökéletes olyan kisebb, puhább elemek előállítására – melyek egyébként már több LEGO készletben megtalálhatók – mint például a fák, faágak, levelek és a minifigurák kiegészítői. Ezek az elemek azonban még nem elég tartósak és strapabírók ahhoz, hogy az ikonikus LEGO kockák is előállíthatók legyenek belőle.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy gyerekek generációi számára fenntartható jövőt építsünk. Szeretnénk, hogy a termékeink pozitív hatást gyakoroljanak bolygónkra – nem csupán a játékra való ösztönzés, hanem az általunk használt alapanyagok terén is. Még hosszú út áll előttünk, az eddigi fejlesztéseinkkel azonban nagyon elégedettek vagyunk” – mondta Brooks.

A LEGO Csoport fenntartható anyagokra irányuló törekvése csak egy a cég számos kezdeményezése közül, amelyekkel pozitív hatást szeretnének gyakorolni. A LEGO Csoport több mint 400 millió amerikai dollárt fektet be három év alatt (2022-ig), hogy felgyorsítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak megvalósítását. További részletek a LEGO.com/sustainability weboldalon.

Európa hatalmas mennyiségű műanyagot állít elő: évente 58 millió tonnát, ennek 40 százaléka csomagolási célú műanyag. Az ételek és italok csomagolása a modern mindennapok részét képezik, ezeknek köszönhető, hogy a termékek biztonságosan és higiénikusan juthatnak el a fogyasztókhoz. Ezzel együtt a csomagolási hulladék az egyik legégetőbb globális probléma is.

Részei a problémának, részei a megoldásnak is

Az előállított műanyagokból az Európai Unióban éves szinten 27,1 millió tonna hulladékként végzi, és ennek csak 31,1 százalékát dolgozzák fel újra. Ehhez Magyarországon évente fejenként 30,5 kilogramm csomagolási hulladékkal járulunk hozzá, és ennek is csak 27,5 százaléka hasznosul később. A nagyvállalatoknak felelőssége van abban, hogy ezek az arányok megváltozhassanak, illetve, hogy eleve kevesebb csomagolási hulladék keletkezzen, és az egyáltalán ne kerülhessen olyan helyre, ahová nem való – például a természetes vizeinkbe vagy a kommunális hulladékba.

A Coca-Cola tisztában van vele, hogy része a problémának, éppen ezért a megoldásnak is részese szeretne lenni. Ezért vállalja a Hulladékmentes Világ stratégiájában, hogy az egész világon folyamatosan csökkenti a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackját felerészben újrahasznosított anyagokból állítja elő. Emellett 2030-ra annyi palackot, üdítős dobozt vissza is gyűjtenek, amennyit eladnak a világon, és minden (elsődleges) csomagolóanyaga 100%-ban újrahasznosítható lesz. Hazánkban az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően tavaly 600 tonnával kevesebb műanyagot és mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használtak fel a csomagolások előállítása során, mint 2019-ben. Továbbá Magyarországon a Coca-Cola az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a PET Kupával fogott össze, hogy megtisztítsa a hulladéktól a Tisza felső szakaszát. A cég 73 millió forintos támogatással és munkatársainak önkéntes akcióival segítette a kezdeményezést, így 80 tonna hulladékot dolgoztak fel 2019 nyara óta.

Minden palack számít!

Ugyanakkor egy ilyen globális probléma esetén az egyéni tettek is számítanak. Ha például valaki heti három palack 0,5 literes Coca-Colát iszik, és aztán a szelektív kukába dobja a palackot, azzal éves szinten 3,12 kilogramm PET-palack kerülhet vissza a körforgásba – ez országos szinten azt jelenti, hogy a cég műanyag palackjaiból közel 30 500 tonnát lehet újrahasznosítani. Az Eurobarométer adatai szerint egyébként a hazai lakosság 54 százaléka, míg az uniós átlag 65 százaléka vallja, hogy a műanyaghulladékokat elkülönítetten gyűjti, hogy azok újra feldolgozhatók legyenek.

A fenti arány javításának érdekében, és hogy a fogyasztókkal együtt tegyen a környezetért, a Coca-Cola a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére országos kampányt indít, hogy a körforgásos gazdaság és Hulladékmentes Világ megvalósulásához újabb lépést tegyen. Ennek része egy kupakkód feltöltő nyereményjáték is, olyan környezetbarát nyereményekkel, mint a kerékpár vagy egy elektromos autó. A promóció január 18. és március 31. között érhető el a jatek.coke.hu oldalon, ahol a játék mellett fontos tudnivalók is megtalálhatók a szelektív hulladékgyűjtésről.

A tavalyi sikeres, mintegy 600.000 darabos mennyiséget jelentő spanyol, belga és holland tesztidőszakot követően az idén több mint 7 millió olyan poharas Magnum jégkrémet hoz forgalomba az Unilever Európa-szerte, amelynek a csomagolása újrahasznosított – és természetesen újrahasznosítható – műanyagból készül.

Ilyen még nem volt a jégkrémpiacon

Ez a lépés része az Unilever globális, csomagolással kapcsolatos kötelezettségvállalásának, amelynek célja, hogy 2025-ig több mint százezer tonnával csökkentse a felhasznált műanyag csomagolóanyagok volumenét, a felére csökkentse a felhasznált „szűz” (azaz nem újrahasznosított, közvetlenül kőolajból készülő) műanyagok mennyiségét, valamit felgyorsítsa az újrahasznosított műanyagok használatát. Az új csomagolás bevezetése ráadásul most különösen fontos, hiszen érdemben csökkenthető a világjárvány közepette megnövekedett otthoni jégkrémfogyasztás környezeti lábnyoma.

„Büszkék vagyunk arra, közismert jégkrémmárkánkon bevezethetjük ezt az úttörő technológiát – mondta Julien Barraux, a Magnum globális vezérigazgatója. – Reméljük, hogy ezzel az új megközelítéssel az élelmiszeripart is egy fenntarthatóbb jövő felé vezetjük, utat törve a körforgásos gazdaság előtt.”

Az új csomagolásban kapható poharas Magnumok a nagyobb európai piacokon folyamatosan kerülnek forgalomba, hazánkba várhatóan 2021 első felétől érkeznek meg.

Nincs kész technológia? Fejlesszük ki!

A fenntarthatóbb és a felelős fogyasztói döntést elősegítő lépés azért is különleges, mert korábban nem létezett az a technológia, amellyel a csomagolóanyagként használt polipropilén úgy lett volna újrahasznosítható, hogy végül élelmiszer-csomagolásra is alkalmas legyen. Ezt a világon egyedülálló eljárást az Unilever támogatásával a SABIC műanyag- és vegyipari vállalat fejlesztette ki, így immár az a kevert, gyenge minőségű műanyaghulladék – amely általában a hulladéklerakókba vagy hulladékégetőkbe kerül – is újrahasznosíthatóvá vált. Az ún. reciklált polipropilén (rPP) további előnye, hogy ezzel a technológiával gyakorlatilag végtelenszer újrahasznosítható, minőségromlás nélkül.

Az Unilever tervei szerint 2020 végére az összes, Európában forgalmazott Magnum-pohár rPP-ből készül majd, ami 160.000 kilogramm rPP felhasználását jelenti, 2025-re pedig minden Magnum-tégelyt újrahasznosított műanyagból állítanak majd elő.

1. Újrahasznosított műanyag, kevesebb hulladék

Semmi gond, ha úgy érezzük, hogy a tisztítószerek, tusfürdők házi előállítása nem a mi világunk: nincs időnk vagy kedvünk kísérletezni, az alapanyagokat külön-külön beszerezni, majd otthon kevergetni, esetleg nem bízunk abban, hogy ezek ugyanolyan hatékonyak volnának, mint az üzletekben kapható, jól bevált szerek. Első lépésként, ha az ismert tisztítószer- és szépségápolási márkák között válogatunk, keressünk olyan termékeket, amelyek csomagolása újrahasznosított műanyagból készül. Az egyszer használatos termékeknél pedig törekedjünk arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, így például a hagyományos nedves tisztítókendőket leválthatjuk biológiailag lebomló, műanyagot egyáltalán nem tartalmazó verziókra.

2. Keressük a PETA-logót

Főleg a szépségápolási termékeknél lehet veszélyes a házi készítés: ha nem ismerjük az alapanyagok reakcióit, akár hosszú távú bőrproblémát, allergiás reakciókat is okozhatunk. Mindemellett persze az sem ellenőrizhető könnyen, hogy a házi szerekhez beszerezhető alapanyagok gyártói valóban felelős módon működnek-e. Épp ezért, ha nem akarunk kísérletezni, mégis fontos a biztonság és az állatbarát hozzáállás, válasszunk olyan terméket, amely igazoltan állatkísérlet-mentesen készül. A Dove termékeit és az alapanyagait például már több mint 30 éve nem tesztelik állatokon és ezt a PETA-logó is tanúsítja, ráadásul a márka termékei újrahasznosított műanyagflakonban kaphatók.

3. Számít a kiszerelés

Tisztítószerek esetében a hatékonyság mellett kifejezetten fontos, hogy mennyi ideig tudunk egy kiszerelést használni, hiszen ezzel is a hulladék mennyiségét csökkenthetjük. Szerencsére most már elérhetőek a szuperkoncentrált, azaz hígítva használandó szerek, amelyekhez kevesebb csomagolóanyagra van szükség. Egy adag szuperkoncentrált tisztítószer akár tízszer annyi ideig elegendő lehet, mint a hagyományos verzió, ráadásul semmi különleges eljárásra nincs szükség, csak vizet kell adni a termékhez. Ezeknek a tisztítószereknek a használatával a szállítás környezetterhelése is csökken, ráadásul még az otthonunkban is kevesebb helyet foglalnak az ilyen termékek.

4. Nézzük meg a gyártót

Lényeges, hogy ne csak a kiválasztott termék legyen környezetbarát, hanem a gyártó is felelős vállalatként viselkedjen, mind fenntarthatósági, mind társadalmi szempontból. A Dove, a Cif és a Domestos márkákról ismert Unilever például épp 10 évvel ezelőtt indította el fenntarthatósági tervét, ez idő alatt pedig a világon mindenütt átállt a megújuló forrásból származó áram használatára. Emellett 1,3 milliárd embert ért el az egészségügyi és higiéniai programjain keresztül, Magyarországon például a Domestos márka révén az elmúlt években 22, hátrányos helyzetű településen található iskola mosdóját újította fel. Ezen felül az Unilever tavaly ősszel azt is vállalta, hogy 2025-ig több mint 100.000 ezer tonnával csökkenti a felhasznált műanyagcsomagolás mennyiségét, továbbá az általa kibocsátott mennyiségnél több műanyagcsomagolást fog újrafeldolgozni.

„A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére ezért hamarosan országos szemléletformáló kampányt indítunk, melynek részeként valamennyi üdítőitalunk kupakját lecseréljük: az adott márka logója helyett a palack újrahasznosítására buzdító grafikát helyezünk el a záróelemeken.

És nem csak beszélünk a körforgásról: műanyag palackjaink már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók. Évről-évre növeljük a palackjainkban felhasznált újrahasznosított műanyag arányát is, ez jelenleg átlagosan 24 százalék, amelyet 2030-ig 50 százalékra növelünk. És folyamatosan csökkentjük a felhasznált műanyag mennyiségét: az elmúlt években 15 százalékkal, idén pedig további 4 százalékkal kevesebb műanyag szükséges a palackjaihoz.”