Már látszanak a derűre okot adó tendenciák a hazai álláspiacon azok után, hogy tavasszal drasztikus változások történtek. A hirdetések év elejei jelentős visszaesése után ugyanis a harmadik negyedév friss adatai szerint már több területen is bővülés tapasztalható a meghirdetett állások számában –derül ki a Profession.hu jelentéséből. Az előző hónappal összevetve például szeptemberben már 39 százalékkal növekedett az új meghirdetett állások száma. Éves összevetésben azonban az új álláshirdetések száma továbbra sem éri el a tavalyi év azonos időszakának szintjét.

Bővülés is látszik, nem csak visszaesés

A meghirdetett állások számában a legkisebb csökkenést 2020 harmadik negyedévében az IT programozás, fejlesztés és a mérnöki területeken (mindkét kategóriában 3-3 százalékos volt a visszaesés) illetve a gyártás-termelés területén (5 százalékos visszaesés) regisztrálta 2019 azonos időszakával összehasonlítva.

A legnagyobb visszaesés az új állások számában tavalyhoz képest az üzleti támogató központok (54 százalék), az ügyfélszolgálatok (39 százalék), a banki pozíciók (31 százalék), a fizikai munka (29 százalék) és a HR (25 százalék) területén volt.

Ugyanakkor már több szegmensben is valóban komoly bővülés mérhető a meghirdetett állások számát illetően: a cégvezetés kategória például 22 százalékkal, az építőipar 5 százalékkal, az egészségügy 4 százalékkal növekedett 2019 harmadik negyedévével összevetve.

Kínálati álláspiac

Az állásportálon meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Az összes jelentkezés közül a legnagyobb arányt a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztráció kategóriák tették ki.

A legnagyobb jelentkezőszám-növekedést az üzleti támogató központok (72 százalék), a marketing (71 százalék), a szakmunka (68 százalék), a fizikai munka (61 százalék), az építőipar (51 százalék), az egyészségügy (47 százalék), az IT-programozás (46 százalék) és az adminisztráció (39 százalék) területén regisztrálták 2019 harmadik negyedévéhez képest.

Az egyes alkategóriákat vizsgálva az látszik, hogy a finanszírozás és ügyféltámogatás területén a jelentkezések megnégyszereződtek, a követeléskezeléssel foglalkozó munkakörök pedig három és félszer annyi jelentkezőt vonzottak, mint egy éve. A kommunikáció-pr és üzleti elemzői állásokra beérkező jelentkezések száma megtriplázódott, a banki értékesítés, illetve a raktározás területén pedig két és félszer annyi jelentkezés volt idén, mint tavaly ilyenkor.

Legnagyobb csökkenés a jelentkezéseknél a szállodai recepciós (63 százalék), az éttermi vendéglátás (54 százalék) és a turizmus (52 százalék) területén volt. Hagyományosan a harmadik negyedév nagyon erős ebben a szektorban, de a koronavírus járvány hatásai ezt felülírták 2020-ban.

Mindörökké home office?

A Profession.hu nyári felmérésének eredményei szerint a megkérdezett cégvezetők 57 százaléka úgy látta, hogy alkalmazottai ugyanúgy teljesítettek otthonról dolgozva, mint korábban, az irodában (500 fő feletti cégek esetében ez az arány jelentősen magasabb, 70 százalék feletti), 18 százalékuk szerint kifejezetten javított a vállalat hatékonyságán a home office. Ebből adódna a felvetés, hogy a távoli munkavégzést lehetővé tévő álláshirdetések száma esetleg nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A Profession.hu eredményei azonban azt mutatják, hogy nincs lényeges változás ebben.

„A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán számos cég éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, ennek köszönhetően ma már tudatosabban használnak online kollaborációs eszközöket és sok helyen a vállalati kultúra részévé vált az új működési modell. Mindez hosszú távon megváltoztathatja az infrastrukturális igényeket is. Az iroda bérlése és fenntartása ugyanis az egyik legnagyobb költségtétel a cégek számára, így sok vállalat az ingatlanbérlés helyett inkább a távoli munkavégzést fejlesztő technológiai beruházások felé fordulhat, de úgy tűnik, ehhez a változáshoz még idő kell” – mutat rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt fordítanak a tanulásra, a BCG és a The Network Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling című tanulmánya szerint.

Sokan váltanának, ha úgy adódna

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

„Hogy megőrizze a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának humán erőforrás szakértője. „Felmérésünkben azt találtuk, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani” – tette hozzá.

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

„Az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés jelentős hatással van a munkaerőpiac működésére is. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A social media, UX/UI, PPC, SEO vagy épp a SCRUM ismeretek iránti kereslet növekedését jól bizonyítja, hogy tavalyhoz képest megduplázódott az ilyen készségek szerepeltetése az álláshirdetésekben felsorolt elvárások között[1]. Az önfejlesztésre és az átképzésre szerencsére ma már vannak hatékony eszközök, és jól látszik, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Olyannyira, hogy a magyar munkavállalók 44%-a[2] nyilatkozik úgy, hogy nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb iskolai végzettségét szerezte” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

Mit várunk a jövőtől?

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a  robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.

A teljes Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling tanulmány letölthető innen.

[1] Profession.hu hirdetési adatbázis elemzése

[2] Lifelong Learning kutatás, Profession.hu Kft. megbízásából a Micra-S Piackutató Bt. által 2018 augusztusában végzett online önkitöltős kérdőív (panel), melyet 1000 fő töltött ki. A kutatást 18 évesnél idősebb internetezőket nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint reprezentáló mintán végezték.

A Profession.hu által megkérdezett cégeknél a 2019-re tervezett 9,1 százalékos fizetésemeléshez képest átlagosan csak 8,3 százalékkal növelték a munkavállalók keresetét. A dolgozók egyharmada ráadásul még semmilyen emelést nem kapott eddig. Jó hír viszont, hogy idén 13. havi fizetést (28%), bónuszt (56%) és prémiumot (37%) is több helyen terveznek osztani, mint tavaly. 2020-ra a vállalkozások átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedéssel terveznek.

A legnépszerűbb béren kívüli juttatás a mobiltelefon, a válaszadók 60 százaléka adja ezt alkalmazottainak. A válaszadók 40 százalékánál jellemzőek a továbbképzések, tréningek. A béren kívüli juttatások képzeletbeli harmadik helyezettje az étkezési támogatás, amely a cégek több mint negyedénél jellemző.

Több dolgozó távozik és továbbra is kihívás a pótlásuk

Az elmúlt két évben átlagosan nőtt a cégeknél tapasztalható fluktuáció aránya, azaz többen hagyják el a munkájukat, mint az előző években. A Profession.hu szakértői szerint az itthon megfigyelhető szint még mindig az „egészséges” kategóriába esik, ahol az új dolgozók belépése a működés előnyére szolgál.

A megkérdezett vállalatoknál még mindig magasnak találják azoknak a jelentkezőknek az arányát, akik nem megfelelő tudással, vagy tapasztalattal küldik el az önéletrajzukat egy pozícióra. Ez az érték viszont folyamatosan csökken, míg 2017-ben még 82 százalékuk emelte ki ezt a tényezőt, idén már csak 75 százalék említette.

A céges döntéshozók szerint egyre több jelentkező kér aránytalanul magas fizetést. Két évvel ezelőtt még csak 38 százalékuknál jelentett ez problémát, jelenleg 68 százalékuk találkozik a jelenséggel. A radikális változást részben a növekedő munkaerőhiány okozza.

Optimisták a cégek, de sok helyen hiányzik a stratégia

A cégek 82 százaléka azzal számol, hogy 2020-ban növekedni fog a személyi állománya, vagy legalábbis megtartják a mostani létszámot. A derűs várakozások ellenére sok helyen nincs dedikált személy, vagy csapat a toborzásra és még több esetben hiányzik a tudatos tervezés.

„Az álláskeresők 93%-a első körben álláshirdetést kezd el böngészni, amikor munkát keres, így nem véletlen, hogy a vállalkozások 86 százaléka továbbra is az állásportálokon való hirdetést tartja az elsődleges és legjobb toborzási eszköznek. Emellett egyre többen próbálják a közösségi médiát is bevenni a keresésbe. A minőségi jelöltek több mint 60 százaléka a Profession.hu-ról érkezik az álláshirdetésekre . A toborzási hatékonyság növelése és a sikeresség érdekében a HR stratégiai szerepének biztosítása és az átgondolt stratégia fontosabb, mint valaha” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu Üzletfejlesztési vezetője.

A kutatásban résztvevő cégek 45 százalékánál dolgozik HR csapat, de csak 28 százalékuk rendelkezik emberi erőforrás stratégiával. Bíztató jel, hogy a maradék vállalkozások negyede tervezi, hogy bevezeti az ilyen szintű tervezést. Rögzített toborzási és kiválasztási folyamat több mint felüknél működik és további 18 százalékuk tervezi létrehozni azt. A tudatos bérpolitika 2 évvel ezelőtt a munkáltatók háromnegyedénél volt megfigyelhető, 2019-re azonban 65 százalékra csökkent ez az érték.

A megkérdezett cégvezetők körében igen magas, 65% volt azok aránya, akik törekszenek arra, hogy biztosítsák a távmunka lehetőségét. Az eredmény annak fényében figyelemre méltó, hogy a Profession.hu 2014-es hasonló témájú kutatása szerint a cégvezetőknek csak valamivel több, mint fele értett egyet azzal, hogy munkatársai otthonról láthassák el a feladataikat. A munkavállalók öt éve és most is igényelnék ezt a lehetőséget, 78-ról 80 százalékra nőtt a támogatók aránya.

Ahol kipróbálják, ott be is válik

A vezetői oldal körében való pozitív változás arra is visszavezethető, hogy az eltelt időszak alatt körükben jelentősen megnőtt azok aránya, akik ezzel kapcsolatban tapasztalatokat szereztek. Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában csupán 27% volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra. Mindez azért érdekes, mert a friss kutatás adatai azt jelzik, hogy aki már dolgozott távmunkában az nagyobb eséllyel támogatja ezt a munkavégzési lehetőséget.

Ennek tükrében az akár meglepőnek is mondható, hogy a megkérdezett teljes munkavállalói körnek csupán 18 százaléka jelezte, hogy dolgozott már ilyen formában. Tapasztalatuk viszont egyértelműen pozitív, hiszen 93 százalékuk támogatná a távmunkát.

Számos területen kedvező a hatása

A gyakorlati példák alacsony aránya azért is különös, mert a cégek képviselői szerint a távmunka elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van egy vállalat működésére és életére. Közel kétharmaduk úgy véli, ennek hatására például el tudnak térni a szokásos munkaidőhöz kapcsolódó időbeosztástól. Ezzel párhuzamosan csökken a munkavállalók körében a közlekedéssel töltött idő, és annak költsége is. A válaszadók mintegy fele szerint pedig alkalmazottaiknak, ezáltal könnyebb a munka és magánéleti teendők összehangolása is.

Azon társaságok körében, ahol a távmunkát már bevezették további érdemi előnyöket is megneveztek. A válaszadók 42 százaléka szerint például az otthoni munkavégzés bevezetése óta javult a hatékonyság a vállalatnál.  A válaszadó céges képviselők közül tízből hatan úgy gondolják, az alkalmazottak motivációja és elkötelezettsége is fejlődött. Ezen felül egyharmaduk arról számolt be, hogy mindez a munkaadói megbecsülésre is jótékony hatással volt.

A munkáltatói kontroll azért csökkenhet

A kutatás által jelzett előnyök ellenére azért kifogásokat is megfogalmaztak témával kapcsolatban a vállalatok képviselői. Több mint felük szerint csökken például az alkalmazottak feletti kontroll. Ugyanilyen arányban jelezték az elszigeteltség negatív hatásait, sőt a felmérésben résztvevő vállalati képviselők úgy vélték ilyen esetben könnyen összemosódnak a munka és a magánélet határai.

Hiába a pozitív hozzáállás, nem lehet mindig kinyitni a kaput

Utóbbi kritikák ellenére azért mára a munkavállalói és a munkaadói oldal véleménye is pozitív a témában, ám vállalkozások korlátaival láthatóan kénytelenek szembenézni. Arra a felvetésre, hogy miért nem nyitott a távmunka lehetősége a vállalatuknál, mindkét oldal egyaránt azt helyezte az első helyre, hogy cég tevékenységéből adódóan erre nincs mód. Feltűnő ugyanakkor, hogy a vállalatok képviselőinek harmada, míg a megkérdezett alkalmazottak több mint fele nyilatkozott így.

A felmérésből az is kirajzolódik, hogy milyen munkakörökre tartják leginkább kiterjeszthetőnek, alkalmazhatónak az otthoni munkavégzést. A válaszok alapján ezen a téren az újságírás mellett kiemelkednek az informatikai munkakörök, de marketing és PR feladatokat sem kell helyhez kötötten végezni, mint ahogy az értékesítési munkákat is el lehet látni a vállalat központjától vagy irodájától távol.

„A felmérés eredményeiből azt szűrhető le, hogy körültekintő munkaadói hozzáállással, és jól meghatározott szabályok mentén a távmunka számos területen előnyös lehet a cégek számára. Sőt úgy növekedhet egy-egy vállalat hatékonysága, és irányába a dolgozók megbecsülése, hogy ehhez nincs szükség egyébként roppant költséges infrastrukturális, eszközparkot érintő fejlesztésekre.” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu Üzletfejlesztési vezetője.

Az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek menedzsmentjeiben egyre inkább előtérbe kerültek olyan kérdések, mint a túlzott munkavégzés veszélye, és az ebből fakadó kiégés. Ezt megelőzendő egyre tisztább felismeréssé vált, hogy a munkavállalók jól-létére, az inspiráló környezetre fokozott figyelmet kell fordítani. A Deloitte 2019 Global Human Capital Trends Survey, 10 000 cég- és HR vezető bevonásával, 119 országban, – köztük Magyarországon is – elvégzett kutatásának eredményei viszont arról árulkodnak, hogy az említett kérdéskörökben bőven van hová fejlődni.

A válaszadóknak ugyanis csupán 49 százaléka véli úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel. Ráadásul, ha a napi feladatvégzésre irányul a kérdés, akkor a válaszadóknak már csak 42 százaléka gondolja, hogy elégedettek lennének dolgozóik. Ezzel összhangban a válaszadók 84 százaléka a munkahelyi elégedettség fejlesztését fontos feladatként, 30 százalékuk pedig a legsürgetőbb kérdések egyikeként jelölte meg.

A fiataloknak magasabbak az elvárásai

A Deloitte felméréséből kiderül, hogy a problémának több összetevője van. „Az emberek munkáról alkotott elképzelése ma már túlmutat a napi operatív teendőkön. Miután a munka és a magánélet egyre jobban integrálódik, az egyének a munkájukban (is) keresik az önmegvalósítás lehetőségét. Az ezt elősegítő munkakörök, munkafolyamatok, döntési hatáskörök kialakításával mégis a szervezetek csak kisebb része foglalkozik stratégiai szinten” – mutat rá Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

Ráadásul, a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányban megjelenő fiatalabb generációk sokkal tudatosabbak a munkahely választási preferenciáikban. Olyannyira, hogy a munkahellyel kapcsolatos vágyaikban az önmegvalósítás lehetősége, az inspiráló közeg akár erősebbek is lehetnek, mint a biztonság és a pénzügyi stabilitás.

„Az Y és a Z generációsok elvárásaihoz fel kell tudni nőniük a vállalatoknak. Magyarországon ráadásul a jelenlegi, keresletvezérelt munkaerőpiacon a környezet lehetővé teszi a jelölt számára, hogy ha a számára fontos szempontokat nem látja érvényesülni, akkor tovább is álljon. Mindez hatással van az álláshirdetésekre. Ma már nem olyan a toborzás, mint tíz éve. A hirdetésekben egyediségre kell törekedni, kidomborítani miért jó a vállalatnál dolgozni” – fogalmazott Tüzes Imre.

Hozzátette, hogy a Profession.hu álláskeresők körében korábban végzett reprezentatív felmérése szerint a hirdetésekben a leginkább figyelt öt pont azért még a munkavégzés pontos helye, a bérinformáció, a munkaidő jellege, azaz teljes munkaidőről vagy részmunkaidőről van-e szó, a feladatok listája és az elvárt tapasztalat.

A lényeg: az élmény

A Deloitte kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a haladó szemléletű vállalatok a munkavállalói élmény kérdését valóban nem kerülhetik meg. Nagy hangsúlyt kell fordítani a személyes kapcsolatokra, a motiváló munkafeladatokra, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítására. Mindez transzparens kommunikációval megtámogatva – például a teljesítményről vagy a kompenzációról – fokozza a munkaerő megtartás képességét.

Csépai Martin úgy véli, hogy Magyarországon sok szervezet tett már ebbe az irányba érdemi lépéseket, ám van még fejlődési lehetőség. Erre utal, hogy a válaszadóknak csak 59 százaléka jelezte, hogy a pozitív munkahelyi környezet kialakításában hatékonynak tartja szervezetét. Emellett 43 százalék vélte azt, hogy cégük képes biztosítani a megfelelő fejlődési lehetőséget a munkatársak számára.

A felmérés rámutat, hogy az utóbbi években felértékelődött a munka tartalma a munkavállalók gondolkodásában. Egyre inkább meghatározó az emberek számára, hogy értsék és lássák a célt, hogy miért is dolgoznak, és éppen úgy tudjanak azzal azonosulni, mint munkahelyük küldetésével. Ennek fényében HR oldalról fontos, hogy a szervezetek olyan feladatköröket alakítsanak ki, amelyekben az egyének megtalálják belső motivációjukat, és képesek napról-napra elégedetten végezni feladataikat.

Elégedett munkavállalók – nyereséges, innovatív vállalat

Mindez túlmutat azon, hogy egyszerűen csak az alkalmazottak hangulatáról, elégedettségéről szóljon. A Massachusetts Institute of Technology vonatkozó kutatásának eredménye szerint az átlagosnál jóval mélyebb pénzügyi vonatkozásai vannak, ha a munkavállalói elégedettség pozitív irányba mozdul el. Azon vállalatok, amelyeknél ez a mutató kimagasló, azok kétszer innovatívabbak, 25 százalékkal magasabb nyereséget termelnek, és az ügyfeleik is jóval elégedettebbek. Mindez pedig erősítheti közép- és hosszú távú fennmaradásukat is.