A K&H Csoport – amely évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a tudatos gazdálkodás mellett – idén is aktívan támogatja azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a környezeti terhelés csökkentésében. „A fenntarthatóság nemcsak cél, hanem út is: minden nap újabb lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban bánjunk az erőforrásainkkal. A pénzügyi szektor különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen az általa kínált termékek és szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalati döntéseket. A K&H arra törekszik, hogy e döntések valódi fenntartható alternatívákra épüljenek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Global Footprint Network idei jelentése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,8 Földet igényelne, vagyis 80 százalékkal haladja meg bolygónk regenerációs képességét. A WWF Magyarország adatai szerint Magyarországon a túlfogyasztás napja már június másodikán eljött, Románia után két, Görögország után pedig 8 nappal. A legkorábban Katar élte fel bolygónk erőforrásait: már február 6-án elérte a túlfogyasztás napját. De nem sokkal maradt el tőle Luxemburg (február 17.) és Szingapúr sem (február 26.). A lista másik végén Uruguay található, a dél-amerikai ország majdnem teljesen összhangban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat, december 17-én éri el a túlfogyasztás napját. Rajta kívül még két ország „húzza ki” egészen novemberig: Indonézia (november 18.) és Nicaragua (november 11.).

A K&H Csoport ennek tudatában az alábbi intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövő építéséhez:

• Zöld hitelek és energiahatékonysági beruházásokat támogató konstrukciók a lakosság és a vállalatok számára
• ESG-alapú befektetési portfólió (itt már meghaladja a kezelt vagyon mértéke az ezermilliárd forintot) és edukáció az ökotudatos pénzügyi döntésekhez
• Fenntartható működés: karbonlábnyom-csökkentés a belső működésben, digitális megoldások fejlesztése
• Szemléletformáló programok, mint az idén befejeződött, a WWF Magyarországgal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közös élőhelyfejlesztési projektje, vagy a most Budapest önkormányzatával kötött megállapodás, melynek középpontjában az energiahatékonyság, a természetvédelem, és az ökológiai lábnyom csökkentése áll.

A Global Footprint Network szerint ez a tendencia évtizedek óta romló pályán mozog: míg 1971-ben ez a nap még december végére esett, mára több mint öt hónappal előrébb járunk. A bolygó ökológiai tartalékainak kimerítése hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat is jelent – a víz- és élelmiszerellátás bizonytalanságától kezdve az energiaárak emelkedéséig. Ezért a fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem pénzügyi és üzleti kérdés is.

A Túlfogyasztás Világnapja ismét emlékeztet bennünket: minden döntés számít. A K&H ezért arra törekszik, hogy a fenntarthatóság ne csupán lehetőség, hanem természetes választás legyen – mind az ügyfelek, mind a társadalom számára.

Míg tavaly már július 29-re elhasználtuk a Föld egy év alatt megújuló erőforrásait, idén ez a helyzet csak augusztus 22-re áll elő a Global Footprint Network számításai szerint. A pozitív irányú változás szoros összefüggésben van a Covid19-járvánnyal, ami miatt nem csak az emberiség károsanyag-kibocsátása csökkent, de például lassabb ütemben vágtuk ki az erdőket és szennyeztük a tengereket.

A Global Footprint Network elemzése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma idén január 1. és augusztus 22. között 9,3 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly volt ugyanebben az időszakban. A helyzet azonban még így is aggasztó, hiszen jelenleg 1,6 Földre lenne szükség, hogy kiszolgálják az igényeinket az egy év alatt megújuló erőforrások. Éppen ezért határozott és gyors cselekvésre van szükség, hogy hosszabb távon is fenntarthassuk bolygónk ökológiai egyensúlyát és biztosítani tudjuk saját magunk számára a megfelelő életkörülményeket.

A mostani járványhelyzetnek ugyanakkor van néhány olyan tapasztalata, amire érdemes építeni. Egyrészt bebizonyosodott, hogy a kormányok, ha emberéletek forognak veszélyben, tudnak nagyon gyorsan és határozottan cselekedni, legyen szó akár szabályozási, akár költségvetési kérdésekről.. Másrészt kiderült az is, hogy a vállalatok és az egyes magánszemélyek is milyen hatékonyan tudnak együtt dolgozni, összefogni, ha a saját vagy szeretteik életét veszélyeztetve érzik.

„A feladat óriási, azonban a jó hír, hogy rendelkezésre áll számos eszköz és megoldás, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetjük a környezetterhelést. Keveset beszélünk róla, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért, ugyanakkor az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan. Ezen a helyzeten változtathatunk olyan digitális megoldásokkal is, melyekkel az üzemeltetés, működés során keletkező elképesztő mennyiségű adatot hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb, sőt, komfortosabb működés érdekében. Az EcoStruxure rendszereinkben gyűjtött adatok alapján az épületek hatékonyabb üzemeltetését támogató megoldásunk segítségével az energiaköltségek esetében átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el, ami természetesen azt is jelenti egyben, hogy az energia-felhasználás is csökkent” – mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric Zrt. vezérigazgatója.

A társaság klímavédelem melletti elkötelezettségét mutatja többek között, hogy tavaly szeptemberben, a New York-i ENSZ Klímacsúcs alkalmával bejelentették, hogy 2030-ról öt évvel előbbre, 2025-re hozták azt a határidőt, amikorra el akarják érni a karbonsemleges működést. A vállalat ennek érdekében saját megoldásait is beveti, a franciaországi Vaudreil városában található Schneider Electric Smart Factory esetében például az EcoStruxure Plant Performance Advisors megoldásuk segítségével 10 százalékkal csökkentették az üzem energiafogyasztását, emellett 25 százalékkal javult a működési hatékonysága.

A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő platformja, az EcoStruxure komoly lehetőségeket kínál az irodaházak esetében is, lehetővé teszi például, hogy az ilyen létesítményeket üzemeltetők a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 30 százalékát megtakarítsák, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 13 százalékkal is csökkenthetik.

Európa energiafüggősége

Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai energiafogyasztásuk 32 %-át fedezik megújuló energiaforrásokból. Ez minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi mértékhez képest. Magyarország Máltával holtversenyben, a legutolsó ebben a rangsorban, energiafogyasztásuk alig 8 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Az EU-ban felhasznált összes energiának 32%-át a közlekedés, 28%-át az ipar, 40%-át az épületek emésztik fel. Az épületekben felhasznált energia 2/3 részét a fűtés és hűtés teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók a 100 m2 alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek.

Magyar energiafüggőség: 2030-as cél a csökkentés

Magyarország az Unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól. Alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozza elő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott „Nemzeti Energiastratégia 2030” című irat, illetve az az új klímavédelmi akcióterv, melynek végrehajtásával az európai gazdaság, és benne Magyarország 2050-re széndioxid-mentes lehet. Ennek egyik fontos lépése épületeink szigetelése, ugyanis Magyarország épületállományának rossz energiahatékonysága miatt minden évben 9,2 milliárd forintot a szó szoros értelmében kiengedünk az ablakon, illetve elveszítünk a falakon keresztül.

Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A Knauf Insulation szakemberei szerint a megfelelően hőszigetelt épület tartja a hőt, így az épületeken keresztül nem pazaroljuk feleslegesen az energiát. Ha elégtelen a szigetelés mértéke, gyakorlatilag az „utcát fűtjük”, amivel jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz is. A szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. A szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg az elérhető készleteket. Magyarországon a legsürgetőbb feladat a családi házak szigetelése, melyek 80%-a, mintegy két millió épület energiahatékonysági állapota miatt felújításra szorul.

„Egy jól szigetelt családi ház felfűtése mindössze feleannyi energiát igényel, mint egy szigetelés nélküli ingatlané.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. „A legtöbb házban azért fázunk, mert nem megfelelő a hőszigetelés, korszerűtlenek a nyílászárók, és elavult a gépészet.” – tette hozzá a szakember.

Az energiahatékonyságban rejlik a megoldás

Egy adott éven belül a Föld korlátozott lehetőséggel rendelkezik az emberiség által elhasznált erőforrások újratermelésére, illetve az általa előállított hulladék felvételére. Jelenleg a természetnek egy év és 4 hónapra van szüksége ahhoz, hogy mindkét feladatot elvégezze. Gyakorlatilag kimerítjük a természeti erőforrásokat. Évről-évre hamarabb érkezik el a „Túlfogyasztás Világnapja”. Az ENSZ visszafogott forgatókönyve szerint a jelenlegi trend alapján a 2030-as évek közepére olyan mértékben elhasználjuk az erőforrásokat, hogy a Földnek két évre lesz szüksége az újratermelésre. Ez azt jelenti, a jelenlegi életforma fenntartásához két bolygóra lenne szükség.

Épületeink energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.