Május végén a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 62. Kongresszusán gyűltek össze a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos kutatással, diagnosztizálással és terápiás megoldásokkal foglalkozó hazai szakemberek. A gazdag programban helyet kaptak többek között az alvás alatti légzészavarokkal, légzőszervi rehabilitációval, bronchológiával vagy éppen a tüdő vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadások és panelbeszélgetések. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a COVID-19 járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A Nagygyűlésen megválasztották a Társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.

Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk

Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyreszabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra.

„A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nem csak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljeskörű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek” – hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.

Életmentő lehet az edukáció az asztma és a COPD kezelésében

A Kongresszuson fókuszba kerültek az ún. obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló ún. SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.

A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.

Szakmai együttműködésen alapul a sikeres terápia

A Nagygyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről – ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást. Az AstraZeneca gyógyszergyár és az MTT további kiemelt partnerei támogatásával kerültek bemutatásra a tüdőonkológia és az obstruktív tüdőbetegségek területét érintő legfrissebb tudományos eredmények és nemzetközi illetve hazai ajánlások.

Foto: National Cancer Institute, Unsplash

Mennyit szív?

Szakértők szerint 10, úgynevezett csomagév számít olyan mennyiségnek, amely már indokolja, hogy rendszeresen alávessük magunkat az orvosi vizsgálatnak. Ezt napi egy doboz cigarettával számolják, tehát napi 20 szál cigaretta 10 éven át már indokolja, hogy kivizsgáltassuk magunkat. Ezt a gondolatmenetet követve, ha valaki napi 2 csomaggal szív, akkor már 5 év után érdemes szakorvoshoz fordulnia – hangsúlyozza dr. Ungár Anna.

Mi történhet a dohányosokkal?

A dohányosokat fenyegető két leggyakoribb tüdőbetegség a tüdőrák és a COPD. Hazánk vezető helyen szerepel a világ országaiban a tüdőrák gyakoriságát tekintve, ráadásul a tüdőrák a daganat okozta halálozások közel egyharmadáért tehető felelőssé. A dohányosok körében a másik leggyakoribb a COPD néven emlegetett krónikus betegség, mely hurutos köhögéssel és terheléskor jelentkező nehézlégzéssel jár. Mindemellett persze azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányzás hatására a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő.

A COPD fő tünetei a fokozódó nehézlégzés és hurutos köhögés, a tüdőben lévő légutak fokozatos beszűkülése, és a pusztuló tüdőszövet következtében. A COPD rendkívül lassan, alattomosan kialakuló betegség, melynek felismerését nehezíti, hogy a dohányzók sokszor életkorukkal vagy hízással magyarázzák a terheléskor jelentkező fulladást. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha hagyjuk, hogy kifejlődjön ez a súlyos kórkép, visszafordítani már nem lehet. A korai felismeréssel viszont megelőzhető a betegség súlyosbodása, és tehetünk ellene, hogy a beteg állapota a súlyos légzésrokkantságig fokozódjon. A légzéskárosodás mértéke egy egyszerű vizsgálattal, spirométerrel (légzésfunkciós készülékkel) mérhető, 1-2 percet vesz igénybe, és nem jár kellemetlenséggel a páciens számára. A Duna Medical Centerben szükség esetén úgynevezett pletizmográfia is végezhető, mely a COPD által okozott károsodás még precízebb mérésére is alkalmas.

Miért ismerhető fel olyan nehezen a tüdőrák?

Részben azért, mert a kezdeti stádiumban nem okoz panaszokat. A betegség sok esetben csak akkor ad jelt magáról, ha eléri a mellhártyát, és ilyenkor már fájdalmat okoz. Ennél a fázisnál azonban a végleges gyógyulást jelentő műtét elvégzésére legtöbbször már nincs esély. Ha a daganat egy hörgő közelében növekszik és betör a hörgőbe, akkor makacs köhögést, vérköpést okozhat. A betegek általában csak ekkor fordulnak orvoshoz. Fontos szem előtt tartani, hogy a panaszmentes betegekben felismert tüdőrák sokkal több esetben operálható. Ma már elérhető olyan röntgen-technikai módszer, mely nagy biztonsággal kimutatja a kezdődő és ez által operálható rákot. Az alacsony sugárdózissal végzett mellkasi CT-vizsgálat elérhető ma Magyarországon, és az ilyen módszerrel kiszűrt tüdőrák túlnyomó részben operálható!

Dr. Ungár Anna arra figyelmeztet, hogy a leszokás önmagában nem szünteti meg, csupán csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A legveszélyeztetettebbek az ötvenévesnél idősebb dohányzók és korábbi dohányosok.