A Toyota Motor Europe (TME) bejelentette, hogy partnerségre lépett a H2 Grand Prix Alapítvánnyal (H2GP) a STEAM (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, művészet és matematika) oktatás előmozdítása és a hidrogéntechnológia népszerűsítése érdekében a diákok körében. Az együttműködés célja, hogy inspirálja a következő generáció újítóit és mérnökeit olyan magával ragadó tanulási élményekkel, amelyek elmélyítik a megújuló energiákról szóló ismereteiket.

A H2GP által vezetett program a következőket tartalmazza:

• Gyakorlati tananyagok biztosítása a megújuló energia és a hidrogén oktatásának támogatására, beleértve a hidrogénnel működő modellautó készleteket
• A tanárok és a diákok oktatása ezeknek az anyagoknak a használatáról és alkalmazásáról
• Versenysorozat szervezése, ahol az iskolai csapatok az általuk épített modellautókkal versenyeznek, tovább finomítva azokat a jobb teljesítmény és hatékonyság érdekében

„A karbonsemlegesség felé vezető úton a hidrogén fontos része többirányú stratégiánknak, de a technológia fejlesztéséhez erős innovációra van szükségünk, és ehhez sokszínű és képzett csapatok kellenek. Erről szól a „Girls STEAM the future” programunk, amely a sztereotípiák lebontásával és a fiatal lányok és fiúk segítésével népszerűsíti a STEAM-karriert mindenki számára, hogy lássák, bármik lehetnek, amit csak akarnak” – mondta Monica Perez Lobo, a Toyota Motor Europe fenntarthatósági alelnöke.

„A Toyota Motor Europe-pal kötött partnerségünk fordulópontot jelent a gyakorlati megújulóenergia és mérnöki oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztésében az egész kontinensen. A TME támogatásával nemcsak a diákokat ruházzuk fel a fenntartható jövőben vezető szerepet betöltő készségekkel, hanem különös hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a fiatal nők innovátoroknak, mérnököknek és a tiszta energia forradalma vezetőinek tekintsék magukat” – mondta Nicola Weiss, a H2GP Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A H2GP-vel kötött partnerség a TME „Girls STEAM the Future” programjának része lesz, amely az európai STEAM-területeken a nők alulreprezentáltságával foglalkozik, azzal a céllal, hogy javítsa a Toyota műszaki funkcióinak munkaerő-sokszínűségét.

A tevékenységek 2025 szeptemberében kezdődnek, amikor a hardvert kiszállítják az iskoláknak, és 2026 elején megkezdődnek a gyakorló versenyek. A program csúcspontja a 2026 májusában megrendezésre kerülő H2GP döntő lesz.

A Toyota Motor Europe NV/SA (TME) felügyeli a Toyota, GR (Gazoo Racing) és Lexus járművek, valamint alkatrészek és tartozékok nagykereskedelmi értékesítését és marketingjét, valamint a Toyota európai gyártási és mérnöki tevékenységeit. A Toyota közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be Európában. Nyolc európai gyártóüzeme Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Törökországban található. Ma megközelítőleg 14,7 millió Toyota, GR és Lexus jármű közlekedik az európai utakon, amelyek tulajdonosait 28 nemzeti marketing- és értékesítési vállalatból álló hálózat, valamint 53 országban (EU, Egyesült Királyság, EFTA-országok + Oroszország, Izrael, Törökország és más kelet-európai országok) mintegy 2.800 kiskereskedelmi egység támogatja. 2024-ben a TME 1.217.132 járművet értékesített Európában, 7,1 százalékos piaci részesedést elérve. További információkért látogasson el a www.toyota-europe.com oldalra.

A Toyota hisz abban, hogy ha az emberek szabadon mozoghatnak, akkor bármi lehetséges. A „Mobilitás mindenkinek” elve érdekében a Toyota biztonságosabb, még inkább összekapcsolt, inkluzívabb és fenntarthatóbb mobilitást kíván megalkotni, hogy elérje legfőbb küldetését: „Boldogságot mindenkinek”. Európában a TME elindította a KINTO mobilitási márkát, amely mobilitási szolgáltatások széles skáláját kínálja 14 országban, és ösztönzi a zéró emissziós üzemanyagcellás termékek, és azok műszaki támogatásának business-to-business értékesítését. Hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, a Toyota azon dolgozik, hogy Európa-szerte minden üzleti tevékenységének körében elérje a karbonsemlegességet. Európában a széndioxid-csökkentés terén történelmi távlatokban is vezető szerepet betöltő TME célja, hogy 2035-ig 100 százalékkal csökkentse minden új járművének széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, és továbbra is az elektrifikált hajtásláncok teljes választékát kínálja majd ügyfeleinek a régióban hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás modelljeinek képében.

A H2GP

A H2GP Alapítvány egy nonprofit szervezet, amely a hidrogéntechnológiával kapcsolatos oktatási programok és kutatási kezdeményezések támogatására szakosodott. Az alapítvány célja az innováció ösztönzése, ösztöndíjak biztosítása és a hidrogén gazdaság fejlődését elősegítő partnerségek létrehozása. A Suburban Renewables részvétele a H2GP Alapítványban tükrözi stratégiai elképzelését, amely szerint együttműködésen keresztül kell támogatni a jövő tehetségeit és fejleszteni a hidrogéntechnológiákat.

A H2GP Alapítvány hozzáférhető, megfizethető és vonzó oktatási programokat kínál, amelyek célja a hidrogén és a fenntartható energia területén új generációs vezetők képzése. Az alapítvány elkötelezett amellett, hogy a gyakorlati tanulás révén a diákoknak szilárd alapismereteket nyújtson a megújuló energiáról és a mérnöki koncepciókról, miközben felhatalmazza a mai fiatal elméket és vezetőkké, innovátorokká és a környezet jövőbeli őrzőivé neveli őket. Az alapítvány kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalok számára akadémiai és szakmai utakat teremtsen a feltörekvő zöld gazdaságban való részvételhez, miközben áthidalja a megújuló energiával kapcsolatos ismeretek hiányát az ellátatlan közösségekben.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak” – emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre – írják.

A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia  közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e ezer évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár ezer évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.

A héten indult el az Index és a Betone legújabb podcastje, a Ma is tanultam valamit. Így már nemcsak a jól ismert blogon és könyv formában találkozhatnak az olvasók ezzel a formátummal, hanem audio élményként is. Az új podcast tematikája megegyező a korábbi Ma is tanultam valamit tartalmakkal: a beszélgetések fókuszában tudományos érdekességek és magyarázatok állnak.

A Ma is tanultam valamit két állandó műsorvezetője Tapasztó Orsi fizikus kutató, mentálhigiénés szakember és Balatoni József, azaz Jocó bácsi történelemtanár. Az összeszokott podcastpáros minden héten elhozza majd a legfrissebb tudományos kutatásokat, és több epizódban is vendégül látják az adott téma legelismertebb szakértőit.

Az első évad összesen tíz témát dolgoz fel, a műsorvezetők olyan kérdésekre keresik majd a tudományos magyarázatot, hogy vajon miért áruljuk el a ránk bízott titkokat? Szó lesz a monogámiáról, a hűtlenségről, valamint a szerelem biokémiájáról is. Beszélgetnek a notórius későkről és a csalfa időérzékről, a tükörről, a feledékenységről, a sziesztáról, illetve arról is, hogy az ember természeténél fogva agresszív-e vagy sem?

Fotó: Tapasztó Orsolya és Balatoni József (Németh Kata / Index)

Az alkotók a BME tudományos műhelyeiben folyó munkát alaposan megismerve, saját eszközeikkel vesznek részt a szakmai szempontok lefordításában, a nagyközönséggel folytatott hatékony párbeszéd megteremtésében, amellyel egyben új műalkotást is létrehoznak. A tíz hónapos időszakot az együttműködés során megvalósult munkák bemutatása zárja. A program részeként a kiválasztott művészek az alkotói folyamatukról az érdeklődő kutatóknak és hallgatóknak workshopokat tartanak: bevezetik őket a művészeti kreativitás működésébe, és megismertetik velük a tudományos-technikai fejlesztések művészi reflexiójának szempontjait. A Művészeti Rezidenciaprogram keretében kiválasztott nyertes alkotók tíz hónapon keresztül havi nettó 150 000 forint támogatásban részesülnek.

A benyújtott pályázatok összesen hat témakörhöz kapcsolódhatnak: bepillantás az építőanyagok belső világába innovatív képfeldolgozási módszerekkel; mozgás és művészet, azaz a mozgáslaboratóriumi mérések elemzése; azáramlások szépsége: a flow élmény, azaz az áramlástani elemzések alkalmazása;  műszaki színtan, azaz színek megjelenítése a képalkotó eszközökön és a színtévesztés diagnosztikája; a biomechanika, avagy határterület a mérnöki és orvosi tudományok között, a természet ihlette mérnöki szerkezetek; az anyagtani és anyagszerkezeti kutatások.

“Az Európai Unió egyik kiemelt törekvése a tudományos-technológiai fejlődés és a szélesebb társadalom közötti erősebb párbeszéd megteremtése. A BME, mint műszaki ismereteket nyújtó egyetem programját is ezzel összhangban alakítottuk ki. A művész a maga kérdéseivel, eszközeivel közelít a tudósok munkájához, és ezzel segít nekik megérteni, hogy a laikus közönség hogyan viszonyul a kutatásaikhoz, mi lehet számára izgalmas vagy éppen fenyegető abból, amit egy tudományos-technikai programból megért. A művész viszonya a kutatási projekthez lehet a maga nyelvén, eszközeivel megfogalmazott kommentár, de akár határozott kritika is, ami új összefüggésekbe helyezi a tudományos kutatást a tudósok számára. És közben persze a művész is tanul: beavatást nyer egy új területre, ami inspirálóan hat rá, új utakra indítja” – emelte ki Gács Anna, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense, a program ötletgazdája.

A művészek munkáját a BME kutatói mentorként segítik. A pályázatokat a leendő mentorok előzetesen véleményezik, majd meglátásaik figyelembevételével a két nyertest a szakmai zsűri választja ki. A zsűri elnöke Kicsiny Balázs  képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára.

További információ: https://rezidensmuvesz.bme.hu/palyazati-kiiras/

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com

Két napon át, szeptember 9-10-én érkeztek újból Magyarországra a nemzetközi tudományos és vállalati színtér nagyágyúi. A Brain Bar hamisítatlan fesztiválhangulatot szállított, az előadásokon túl rengeteg interaktív programmal, breaktánc- és artistabemutatóval.

„Az élő Brain Bar atmoszférája semmihez sem hasonlítható. Ezt az egyre fiatalabb, egyre kíváncsibb és aktívabb közönségünknek köszönhetjük. Fantasztikus volt újra személyesen találkozni velük. A Brain Bar sikere annak bizonyítéka, hogy a tudás és az önálló vélemény 2021-ben is menő” – mondta Böszörményi-Nagy Gergely, a jövőfesztivál alapítója.

Különleges előadókból idén sem volt hiány. A jövőfesztivál teljes közönségét lenyűgözte Ryan Hickman, a 12 éves CEO, aki saját szemétszedő vállalkozásának segítségével már teljes kaliforniai partszakaszokat tisztított meg és tett élhetőbbé. Berecz András mesemondó megkapó és szeretetteljes stílusával a jövő meséjét adta elő a látogatóknak. A szó szoros értelmében vett legnagyobb durranás azonban minden bizonnyal a brit Richard Browning volt, aki valódi Vasemberként egy rakétahátizsákkal repült a látogatók fölé.

Az idei fesztiválon kiemelt fókuszt kaptak a technológia világában otthonosan mozgó nők. Pálfi Dóra, az imagiLabs vezetője arról mesélt, hogyan teszik mobilappjukkal vonzóbbá a programozást fiatal lányok számára. Madaras Liz, a Poliloop társalapítója egy olyan termékükről osztott meg részleteket, amely egy baktérium segítségével bontja le a háztartási műanyaghulladékot, a műholdakat tervező űrkutató, Milánkovich Dorottya pedig munkaeszközeivel hozta közelebb a fesztiválozókhoz a csillagos eget.

Az óriás techcégek növekvő hatalmáról és egy alternatív közösségi médiaplatformról beszélt Jeremy Kauffman, az Odysse vezetője, az offline világot pedig David Sax, Az analóg bosszúja című nemzetközi bestseller szerzője képviselte.

A politikai klíma iránt érdeklődők olyan nevektől kaphattak első kézből információt, mint az eurázsiai geopolitika kiemelt szakértője, Bruno Maçães, az amerikai konzervatív környezetvédő, Benji Backer, valamint az izraeli exkatona és sokszoros díjnyertes újságírónő, Lital Shemesh, aki arról osztotta meg tapasztalatait, hogyan jelenik meg korunkban az antiszemitizmus.

A Brain Barra idén is több ezren voltak kíváncsiak, köztük tanárok és diákok, akik 2021-ben is ingyen regisztrálhattak a kétnapos eseményre. További információk a Brain Barról: www.brainbar.com

A pandémia előtti statisztikákhoz képest a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a tudománnyal szembeni szkepticizmust meghatározó mértékben csökkentette a járvány, ugyanis mára a kelet-közép európai régió országaiból ötből négyen (77%) gondolják úgy, hogy a tudomány kulcsfontosságú szerepet játszik a koronavírus-válság megoldásában, valamint a lakosság 80%-a ért egyet azzal, hogy a tudománynak több finanszírozásra és támogatásra lenne szüksége.

Ezzel szemben azonban a tudománynak csak egy, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban álló szektora került valójában a figyelem középpontjába: a járvány előtti adatokhoz képest most a lakosság csupán 59%-a tartja fontosnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését, 49%-a a klímaváltozást, és alig 45%-a tekinti a levegő minőségét megoldandó problémának.

A kelet-európai régió lakosai továbbá a környezetvédelem mellett kimagaslóan nagy érdeklődést mutattak a gyógyszerkutatás iránt:

• az újonnan megjelenő vírusokra, köztük a COVID-19: 73%
• már köztudatban lévő megbetegedésekre, mint például a rák: 71%

Ez is azt igazolja, hogy a figyelem sokkal inkább az egészségügyet érintő szektorra, a koronavírus okozta válság megoldására, valamint a tudomány jelentőségére összpontosul. „Az emberek valószínűleg eddigi életük legnagyobb egészségügyi válságával néznek szembe, így érthető, hogy egyre inkább értékelik a tudomány fontosságát és relevanciáját” – jegyezte meg Várallyay István, a 3M magyarországi vezetője. A felmérésekből kiderül, hogy – bár generációk szerint eltérő mértékben, de – az emberek meghatározó része bízik abban, hogy a tudomány képes lesz hosszútávon orvosolni a fenntarthatóság kapcsán felmerülő problémákat, melyben a nagyvállalatoknak is meghatározó a szerepe és felelőssége egyaránt.

A 3M osztja ezt a nézetet, és ahogy a járványt megelőző időszakban, úgy a jövőben is arra törekszik, hogy innovatív megoldásaival és sokoldalú termékeivel járuljon hozzá az emberek jólétéhez és a folyamatos fenntarthatósághoz. A vállalat egyúttal a továbbiakban is kiemelt figyelmet szentel arra, hogy felhívja a figyelmet a tudomány szerepére és erejére, mely immáron bizonyítottan kulcsfontosságú szerepet játszik a koronavírus elleni küzdelemben.