A 4-17 évesek naponta átlagosan 2 óra 55 percet, szinte ugyanannyit, mint 2020-ban, és 9 perccel kevesebbet, mint 2021 végén. A 18-49 évesek átlagosan napi 4 órát töltöttek a képernyő előtt, ami 5 perces csökkenést jelent 2021-hez képest, és 11 perccel kevesebb, mint 2020-ban. Az 50 év feletti korosztály esetében látható a legnagyobb mértékű csökkenés: 2022 utolsó negyedében 6 óra 52 percet tévéztek egy átlagos napon: 17 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és 24 perccel kevesebbet, mint 2020-ban.

Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – 6,25 millió volt 2022 negyedik negyedében, ami 139 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben. Aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 55 percet töltött a képernyő előtt, ami 9 perces csökkenést jelent 2021-hez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2022. október – december közötti időszakban a szokásos trendeknek megfelelően a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 33 percet, ami 12 perccel kevesebb, mint tavaly, a legintenzívebb tévénézők pedig jellemzően a 60 év felettiek, ahol egy fő naponta átlagosan 7 óra 40 percet töltött a képernyők előtt, amely 24 perces csökkenést jelent 2021-hez képest. Iskolázottság szempontjából a diplomások tévénézési ideje volt a legalacsonyabb: 4 óra 25 perc, amely 8 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében közelített a két érték 2021-hez képest: a hölgyek 5 óra 13 percet tévéztek, míg a férfiak 4 óra 54 percet tévéztek, de amíg a hölgyek esetében 16 perces csökkenésről beszélhetünk, addig a férfiak esetében mindössze 2 perccel mérséklődött a tévénézési idő.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késleltetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. 2022 negyedik negyedéve során a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására. A TSV aránya a 4-17 és a 18-49 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1% illetve 2,3%-ot tett hozzá a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása, míg az 50 felettieknél ez az arány csupán 1,6% volt.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai életkor és nemek szerinti bontásban – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan közel 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 4,6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét, a 18-49 éveseknél 1,6 percet, az 50 felettieknél pedig alig 1 percet tettek hozzá a vendégek a nézési időhöz.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 37,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 21 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 9%-át képviselték, és naponta átlagosan 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 52 percet szántak a nézésükre.

Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,1%-át fedték le, naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 40 percet töltött el velük.

A hírcsatornák együttesen 8%-os közönségarányt mondhattak magukénak, amely lényegében megfelel az egy évvel korábbi értéknek (7,7%). Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami enyhén alacsonyabb 2021-hez képest (2,3 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 3 perccel több időt – 1 óra 34 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.

A teljes népességen belül a gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,5%-át tették ki 2022 utolsó negyedében, napi elérésük a 2021-ben mért 1,35 millióról 1,15 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 perccel többet, 1 óra 41 percet fordítottak rájuk. Érdemes hozzátenni, hogy a 4-17 évesek körében a tévénézési idő közel harmadát (29%-át) képviselték a gyerekcsatornák, naponta 379 ezer gyermeket értek el legalább 1 percre, és egy elért gyermek 2 óra 41 percet töltött el a nézésükkel.

A sportcsatornák közönségaránya 5,7% volt 2022 negyedik negyedében (férfiak esetében a tévénézési idő 9%-át tette ki), amely 1,9 százalékponttal magasabb, mit egy évvel korábban. Naponta átlagosan 1,62 millió nézőt értek el, ami 172 ezerrel több, mint 2021 végén, és egy elért néző 14 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 23 percet szánt rájuk. A sportcsatornák iránti megnövekedett érdeklődés feltehetően a rendhagyó módon év végén, az adventi időszakban megrendezett katari Labdarúgó VB-nek volt köszönhető.

Az ismeretterjesztő csatornák 6,2%-ot, az életmód csatornák 3,4%-ot, a zenecsatornák pedig 1,1%-ot képviseltek a tévénézési időből, ami mindhárom kategória esetében 2-3 százalékpontos csökkenést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Ez a kategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14,9%-át képviselte 2022 utolsó három hónapjában, ami másfél százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Naponta átlagosan 4,86 millió néző töltött el legalább 1 percet az egyéb tartalmak megtekintésével, amely mintegy 105 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor egy elért néző átlagosan 1 óra 19 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 7 perccel több, mint egy évvel korábban. Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a 18 év alattiak esetében az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése 37,6% volt (2021-ben 31,8%), ami azt is jelenti, hogy a gyerekek lényegesen több időt fordítottak az egyéb tartalmakra, mint a gyerekcsatornákra 2022 utolsó negyedévében.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,5%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 21,2%-ban részesedtek.

A mozifilmek a műsoridőből 11,5%-ban részesedtek, míg a szórakoztató műsorok aránya valamivel kisebb, 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 12,1%-ot mondhattak magukénak.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a hírcsatornákhoz hasonlóan – ezúttal nem volt markánsan kiérezhető a háború és az ezzel kapcsolatos gazdasági, politikai események iránti fokozottabb érdeklődés. A hírműsorok a szokásos trendeknek megfelelően viszonylag csekély, 2,7%-ot tettek ki a műsoridőből, a műsorfogyasztási időből ennek több mint négyszeresét – 11,4%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely csupán 0,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (10,8%), és így a hírműsorok álltak az ötödik helyen a műsorfogyasztásban. A kissé könnyedebb „információ” kategória a hírekéhez hasonló arányt, 2,5%-ot képviselt a műsoridőből, míg a fogyasztásban ennek alig kétszeresét, 4,3%-át képviselte.

A sportműsorok a sugárzási időből 7,4%-ot fedtek le, míg a műsorfogyasztásból 6,4%-ot mondhattak magukénak: ez közel 2 százalékponttal nagyobb 2021 végéhez képest (4,6%), amely – ahogy azt a sportcsatornák esetében is megjegyeztük – feltehetően az év végén megrendezett Labdarúgó VB iránti nagy érdeklődésnek volt köszönhető.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét tette ki, és a műsorfogyasztásunk egyötödét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21%). Ily módon ez volt a második legtöbbet sugárzott és fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb. A TV fikciók, a filmek, a szórakoztató, hír- és sportműsorok ezen kategóriával kiegészülve együttesen a műsorfogyasztás 87,5%-át fedték le 2022 negyedik negyedévében. A fennmaradó 12,4%-on osztoztak az információs, az ismeretterjesztő és a zenei műsorok.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a szórakoztató műsorok, vagy akár a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, de a fogyasztási arányuk a sugárzási arány kevesebb mint fele, vagyis 4,7% volt.

Reklámok világa

A sugárzott reklámok napi átlagos száma 2022 utolsó negyedévében mérsékelten kevesebb volt a korábbi évekhez képest: 2022. október 1 – december 31. között naponta átlagosan 43 503 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 725 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, továbbá 631 db reklámmal volt kevesebb, mint 2020-ban, a Covid járvány második hullámának lecsengését követően. Ez egyben azt is mutatja, hogy a Covid okozta első sokk után 2020 végére a tévés reklámpiac vissza tudott térni a szokásos trendhez.

Egy fő naponta átlagosan 37 percnyi tévéreklámot látott 2022 negyedik negyedévében, ami napi 146 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 7 db reklámfilmmel, időt tekintve pedig 3 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, de 2020-hoz képest is 2 perces csökkenést és kettővel kevesebb megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat: 2022 utolsó negyedében 5,68 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely 196 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 408 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. A teljes, össz-tévépiaci GRP értéke idén 891 ezer volt, ami 66,5 ezerrel kevesebb, mint 2021 végén, és 2020-hoz képest is 43,8 ezerrel maradt alul.

A 2022 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján a különböző termékosztályok nézettség, más néven bruttó kontaktusszám (GRP) szerinti hirdetési rangsorában a „Megfázás, influenza elleni készítmények” termékosztálya áll az első helyen, ezt követik az „Egyéb kereskedelem” valamint a ”Vitamin, vitaminital” termékosztályának televíziós hirdetései.

Fotó: Ashley Byrd/unsplash.com

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévénézési ideje a legalacsonyabb: 1 perc híján 4 óra, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 4 óra 54 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 28 perccel haladja meg a férfiak napi átlagos tévénézési idejét.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késleltetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. 2022 második negyedéve során a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,8%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül). A TSV aránya a 4-17 és a 18-49 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4% illetve 2,3%-ot tett hozzá a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása, míg az 50 felettieknél ez az arány csupán 1,5% volt.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét, míg a 18 év felettieknél 1-1 perc volt a vendégnézés.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 36,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (23 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 118 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,6 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 9 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 10 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 56 percet szántak a nézésükre.

Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,2 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 37 percet töltött el velük.

A hírcsatornák esetében érezhető a háború, illetve annak a gazdaságra és mindennapi életünkre gyakorolt hatása: együttesen 9,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami alig magasabb tavalyhoz képest (2,23 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 15 perccel több időt – 1 óra 37 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki az idei második negyedévben, napi elérésük a tavaly mért 1,34 millióról 1,14 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 4,7% volt 2022 második negyedében, amely enyhén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan 1,42 millió nézőt értek el, ami 129 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor egy elért néző 3 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 16 percet szánt rájuk.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14%-át képviselte 2022 második három hónapjában, ami 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan 4,66 millió néző töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 162 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 12 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 5 perccel több, mint 2021 második negyedében. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. Érdemes példaként megemlíteni, hogy a 18 év alattiak esetében az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése a tavaly mért 26,4%-ról idén elérte a 37%-ot, tehát ez a korcsoport a tévénézési idejének már több mint egyharmadát ezekre a tartalmakra fordította 2022 második negyedévében – írják.

További adatok a grafikus iPort riportban érhetők el.

Fotó: Juan Ordonez/unsplash.com

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, amely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyő-használatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsor-fogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsor-fogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsor-fogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Fotó: CardMapr/unsplash.com

Az RTL Klub Híradója és az azt követő infotainment magazin, a Fókusz is magasabb nézettséget ért el a rivális hasonló műsoraival szemben (18-49-ben, RTL Klub Híradó és Tények lineárisan 20,4 SHR% és 19,0 SHR%, a Fókusz és Tények Plusz, 18,9 SHR% és 14,8 SHR%).

A híreket követően a hétköznapokon a Keresztanyu lineáris közönségaránya a fő kereskedelmi célcsoportban 18,5 SHR%, a közkedvelt sorozat a heti 18-49-es toplista 2. helyén végzett, az első pedig az új, vasárnapi időpontra került Cápák között lett, amely rekordszámokat produkál! Az üzleti showműsor történetének eddigi legnézettebb része az új évad első része lett, 18-49-es korcsoportban lineárisan 20,6 SHR%, ami a teljes lakosságot tekintve (4+) 680 ezer nézőt jelent. Legjobban a 18-39 évesek körében ment (lineáris 23,5 SHR%), valamint a magas vásárlóerővel rendelkező gyerekesek kereskedelmi célcsoportján futott (lineáris 24,9 SHR%).

Ha hétvége, akkor az RTL Klub nem csak vasárnaponként kínál szórakozást! A Tanár a negyedik, egyben befejező évadához ért, Nagy Ervin és Trokán Nóra főszereplésével a népszerű, saját gyártású sorozat hozza sávját és a fő kereskedelmi célcsoportban 15,4 lineáris SHR%-t hozott.

A digitális térben az elmúlt héten az RTL Magyarország platformja, az RTL Most 888 ezer videoview-t generált. A Keresztanyu ebből eddig 161 ezer videoview, míg a Cápák között 48 ezer videoview-nál jár. A prémium platformon, az RTL Most+ felületén futó exkluzív tartalom, a Sisi indulása óta, már közel 90 ezer videoview-nál tart.

Új a közönségarány mutató az RTL Magyarországnál

Az RTL Magyarország 2022-től kezdődően a nézettségi adatainak publikálásakor, illetve a belső elemzései készítésénél a közönségarány mutató esetében át fog állni az „Egyéb nagyképernyő használat” (Other) nélküli SHR% alkalmazására. Ezzel a médiavállalat csak követi a nagy európai és amerikai piacok trendjeit, ahol már évek óta így közlik a tévécsatornák nézettségi eredményeit.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – miközben az „Other” mérése továbbra is része marad a Nielsen televíziós mérésének, ennek változása továbbra is elemezhető marad – a nézők által ilyen típusú képernyőhasználatra (a nem magyar nyelvű lineáris televíziócsatornákra, videójátékra, vagy bármi másra) fordított idő ki fog kerülni az általunk használt közönségarány mutatóból – olvasható a közleményben. Ennek következtében a közönségarányokat (SHR%) immár tisztán a magyar nyelvű lineáris televíziócsatornák piacán fogjuk értelmezni, az elmozdulások ebben a versenyben jelentenek majd változásokat, piacnövekedéseket, illetve csökkenéseket. Ez a változtatás az összevethetőség érdekében minden hazai tévécsatorna adatait egyszerre érinti, vagyis senkinek nem jelent majd előnyt vagy hátrányt a nézettségi versenyben.

A verseny itt továbbra is igen erős: jelenleg 117 magyar nyelvű lineáris televíziócsatorna van Magyarországon, amelyről a Nielsen referenciajellel rendelkezik, és amely így része a magyar televíziós piacnak. A definíció, amelyet ezentúl használni fogunk: „Lineáris SHR% = a vizsgált műsor vagy idősáv nézésére fordított idő aránya az összes magyar nyelvű lineáris televíziócsatorna nézésére fordított időből (beleértve ezen csatornák időeltolásos (TSV) nézését is).

Az Other részaránya a 2021-es évben 20% fölé nőtt, ennek kihagyása a SHR% számításból pedig látványosan, kb. 25%-kal fogja majd megemelni minden csatorna műsorainak januárban publikált share eredményeit. A változtatás oka, hogy egyértelműbb képet kapjunk a lineáris tévék nézettségi versenyéről abban a korban, amikor a tévé már nem csak tévénézésre használható: az Other már nagyon sok mindent jelenthet a külföldi csatorna nézéstől a különböző játékkonzolok használatán át egészen a mobiltelefon képernyőjének tükrözéséig. Ez a változtatás viszont biztosítja, hogy lekövessük ezeket a technológiai változásokat a televíziós piac meghatározásakor, emellett stabilitást és átláthatóságot teremtsünk az adatszolgáltatásban, amely így összevethető marad és pontosabban határozza meg a tévés piac versenyének állását.”

Forrás: Nielsen közönségmérés, 18-49 és 4+, AMR és Lineáris SHR%,Live+AsLive+Vendég, főműsoridő: 19:00-22:59, 2022, 1. hét;  Gemius Prism, 4+, RTL Most, RTL Most+ web és app Total Video View

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető. A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is a 2 évvel korábbi szint körül alakult. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,742 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 122 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 603 ezerről 797 ezerre nőtt, és ezzel visszatért a Covid előtti, 2019-es szinthez.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

A teljes összefoglaló itt tekinthető meg.

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

2020-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint az előző évben. 8 perccel nőtt a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje is 2019-hoz képest, és így 3 óra 03 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 évesek naponta 3 óra 49 percet tévéztek, ami 20 perccel több, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 49 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 16 perccel több, mint az előző évben.

A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 5 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,8%-ot jelent.

A csatornatípusok szerint 2020-ban az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 41% volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozat csatornák” további 8,7%-kal járultak hozzá. A filmcsatornák 10,7%-ban, a hírcsatornák pedig 7,6%-ban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő (6,4%), életmód (3,4%), sport- (3,3%), gyerek- (6%) és zenecsatornák (1,7%), valamint a DVD/videó/videójáték illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória.

Az otthoni internet-használat szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy az otthon internetezők egyre nagyobb arányban vannak jelen a tévé közönségében (71%), mely összefügghet az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésével is.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,4 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 5,9 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 32,5 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő körülbelül 11%-a volt. Egy átlagos néző naponta 127 reklámfilmmel találkozott tévénézés közben.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2020-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 36 432 reklámfilmet sugároztak, a megjelent tévéreklámok együttes száma majdnem elérte a 13,5 milliót: összesen 13 333 996 hirdetés került képernyőre az év során, amely 4,5%-kal kevesebb mint 2019-ben. A sugárzott reklámfilmek összesített hossza 85 677 órának, azaz 9,8 évnek felelt meg.

A hirdetések 71%-a 30 és 20 másodperces, további 19,7%-uk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt. A reklámblokkok 1,8%-a állt csupán egyetlen szpotból, 12,7%-uk 2-5 darabot, 42,7%-uk 6-10 darabot, míg 42,8%-uk ennél is több szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 540 hirdető 962 márkát hirdetett 6 566 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 507 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2020. év során került képernyőre. Az új hirdetések több mint egyharmada (38%-a) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2 030-szor sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 33 718 alkalommal volt látható a képernyőn.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 719 871 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2 967 739 db) és az „Élelmiszer” (2 942 599 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 66,9%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (769 572 db) volt, ezt követte az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (725 749 db), és „Megfázás, influenza elleni termékek” (678 897 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 43%-át fedte le.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket. A legnagyobb növekmény az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél jelentkezett: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt. A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett  a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége

A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.

A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

Műsorfogyasztás

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3]. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke enyhe csökkenést mutat: 2020 utolsó negyedében 0,23, 2019-ben 0,24, két évvel korábban pedig 0,26 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 harmadik negyedéhez képest 9 perccel, míg 2018 harmadik negyedéhez képest 7 perccel volt több. A legnagyobb növekmény a 18-49 éveseknél látható: a tévénézési idejük 13 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 3 óra 21 percet töltöttek a képernyők előtt, míg a 4-17 éves korosztály ideje pontosan ugyanennyivel csökkent, és ily módon 2 óra 36 percet tévéztek egy-egy átlagos napon.  Az 50 év felettiek esetében a napi tévénézési idő 2018 és 2019 harmadik negyedévének összehasonlításában csupán 2 perccel nőtt, mely idén további 11 perccel emelkedett, és így naponta átlagosan 6 óra 17 percet töltöttek a tévé előtt.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. július-szeptember közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 21 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak naponta átlagosan 6 óra 55 perccel. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 47 perc volt, ami 43 perccel több, mint a férfiaké, és 20 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 4,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 harmadik negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá, míg a 4-17 évesek a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

Immár másfél éve – 2019. április óta – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében volt a legjelentősebb mértékű vendégnézés: 10 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.

A tévére szánt időnk 40,5%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 107 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és ezen nézők több mint 3 óra 8 percet el is töltöttek ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan több mint 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 34 percig nézték.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,4 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,6 millió nézőhöz jutottak el, és egy-egy néző átlagosan 1 óra 29 percet töltött el velük. A nyár folyamán enyhülni látszott, és a nézők is mérsékeltebb figyelmet szenteltek a hírcsatornákra, melyek együttesen 7,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, napi átlagos elérésük pedig közel 2,5 millió volt, ami 156 ezerrel több néző, mint egy évvel korábban, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 18 percet szánt rájuk, ami csupán 1 perces növekmény tavalyhoz képest. A gyerekcsatornák a tévénézési idő 6%-át tették ki, és közel 1,35 millió főt értek el naponta, ami 170 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, ugyanakkor az elért személyek átlagosan 1 óra 46 percig – ami 1 perccel több, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat 6 %-át tette ki 2020 harmadik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,4 millió főt ért el: 227 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

A sportcsatornák közönségaránya 4,5%-ról 3,6%-ra mérséklődött tavalyhoz képest: a vírushelyzet okán törölt sportesemények hiánya ezúttal is éreztette hatását.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3].
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése alig 10% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 14,6%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok 29,2%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanekkora arányt (29,1%) képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,1%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest (2019 harmadik negyedében 9,5% volt), ugyanakkor mérsékeltebb az előző negyedévhez képest, amikor a nézők a szokásosnál is aktívabban érdeklődtek a napi aktualitások iránt.

A sportműsorok a sugárzási időből 7,6%-ban részesedtek, és bár a várva várt nyári olimpia és a Vizes EB elmaradt, néhány sportesemény megfelelő óvintézkedések mellett már megrendezésre került, ennek köszönhetően a sport tematikájú műsorok az előző negyedévhez képest nagyobb, 4,1%-os részesedést értek el, ami alig marad el a tavaly mért értéktől (4,7%), ugyanakkor lényegesen elmarad attól a szinttől, melyre a vírushelyzetet megelőzően az olimpia kapcsán számíthattunk.

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 10,4% volt, ami nagyságrendileg hasonló a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, de a fogyasztásból csupán fele akkora arányban, 5,1%-ban részesedtek.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő 23%-át, és a tévénézési idő ötödét tette ki. Ez kétszer annyi időt jelent, mint amennyit szórakoztató vagy hírműsorokkal töltöttünk, és négyszer annyi, mint amennyit ismeretterjesztő/kulturális tematikára fordítottunk.

Mérsékelten csökkent a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de az idei évben a sugárzott reklámok mennyisége tavalyhoz képest visszafogottabb volt, ugyanakkor meghaladta a két évvel korábbi szpotszámot.

A július – szeptember időszakban naponta átlagosan 36 578 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 2 014 db reklámfilmmel kevesebb 2019 harmadik negyedévéhez képest, ugyanakkor 2 993 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,677 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami alig kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke tavalyhoz hasonlóan 0,21 GRP volt, míg két évvel korábban enyhén magasabb, 0,23 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának csökkenésével párhuzamosan tavalyhoz képest kevesebb reklámot láttunk mind darabszám, mind pedig idő tekintetében, ugyanakkor meghaladtuk a két évvel korábbi értékeket. Egy fő naponta átlagosan 30 percnyi reklámot látott 2020 harmadik negyedévében, ami kevesebb, mint 1 percnyi csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest, és amíg 2018 harmadik negyedévében egy elért néző 117 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, 2019-ben már 128 db reklámmal, addig idén a megtekintett reklámok átlagos száma 122 db volt.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a meleg nyári napokat idéző frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében

2019 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel több, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje 3 perccel nőtt, addig a 18-49 éves korosztályé ugyanennyivel csökkent. A nézett idő növekedése az 50 felettiek esetében volt a leglátványosabb, ahol egy fő 16 perccel tévézett többet egy átlagos napon, 2018 ugyanezen időszakához képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 második negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 16 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 45 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 21 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 második negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

A napi átlagos tévénézési idő felét – 50,5 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (30 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,6%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 második negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 második negyedéhez képest, ugyanakkor a sportcsatornáké 1,9 százalékponttal csökkent.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,4%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” 2 kategóriájába sorolt műsorok 29,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 22,4%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 15%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

Még több reklámfilm, de kevesebb elért néző

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei második negyedévben naponta átlagosan 39 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 706 db reklámfilmmel több, 2018 második negyedévéhez képest, és 11 768 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,1 db, idén pedig 11,4-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 63, 2018-ban 68, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 219 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 5,89 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33 perc volt 2019 második negyedévében, ami 3 perccel több mint 1 évvel korábban. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 második negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 104 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 112, idén pedig már 132 reklámfilmet tekintettek meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.3 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)