A legnagyobb összeget Balásy Gyula cégei kapták: Rogán minisztériuma 4,7 milliárd forintos keretszerződéssel bízta meg a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t, így indulhat az újabb kormányzati reklámkampány. Az Mfor.hu cikke szerint Balásy két cége az elmúlt kilenc és fél évben már több mint 200 milliárd forintos kormányzati megbízást kapott plakátokra, reklámokra. Az ügyészség fél éve nyomoz a két cég egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt, de még nem jutottak semmire.

A támogatási listán többségben vannak a betegséggel, fogyatékkal élőket segítő szervezetek, és jó pár környezetvédelmi, kulturális egyesületet is találni. Van azonban pár meglepőbb tétel: 25 millió forinttal támogatja a kabinetiroda a Magyar Országos Horgász Szövetséget, amelynek elnöke Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő. 22 millió forintot kapott a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, és 8,5 milliót a kormány által rendszeresen kivételezett taxisok szervezete, az Országos Taxis Szövetség.

A listán 13 milliós, vissza nem térítendő támogatással szerepel a Magyar Sportújságírók Szövetsége, amelynek elnöke Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője. A Nemzeti Sport fontos szerepet tölt be a miniszterelnök életében, állítása szerint a napjait a sportlappal kezdi.

Aki valaha már nézett kormányinfót, tisztában van azzal, ki az a Breuer Péter, aki a Heti Tv főszerkesztőjeként az első sorból szokta kérdezni Gulyás Gergelyt, és nem épp a kritikus kérdéseivel tűnik ki. Breuer alapítványa, a Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány 8 millió forintot kapott Rogán minisztériumától – írja a Telex.

Tízmillió forintos minisztériumi támogatásban részesült a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is „a digitális képességeinek fejlesztése céljából”. 30 millió forintos állami támogatás kapott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

A Telex több olyan szervezetet is talált a támogatottak listáján, amelyekről szinte semmit nem találni az interneten. Ilyen a Civil Tájékoztatási Fórum Nonprofit Kft., amely 40 millió forintot kapott az idei működésére. A céget idén augusztus 25-én jegyezte be a bíróság, de a kabinetiroda már négy nappal korábban döntött a támogatásáról. A kft. tulajdonosa Bartal Csaba, a Múlt-kor című történelmi magazin kiadója, főszerkesztője.

Július elején jegyezte be a bíróság a Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesületet, alig három héttel később már 7 millió forinttal járult hozzá a működéséhez Rogán minisztériuma. A szervezetnek nyoma sincs az interneten, a bírósági nyilvántartás szerint azonban alapítója és vezetője a fiatalok körében ismert név: Trunk Tamás.

A 21 éves Trunk sikeres alpesi síző, Dablty néven influenszer, a sneakerkultúra egyik legismertebb hazai alakja, a budapesti Sneakerness Fesztivál főszervezője. A Spirit FM rádión saját műsora is fut Corporation Z címmel, és cégeknek ad tanácsokat. A bírósági dokumentumból mindössze annyi derült ki a minisztérium által támogatott szervezetéről, hogy céljuk „a sport társadalmi alapjának kiszélesítése az ifjúság irányába”, „ismeretterjesztés, az ifjúság különböző kultúráinak, szcénáinak támogatása”, „a generációk közötti párbeszéd erősítése”, „az e-sport, sport, utcai sporthoz kapcsolódó társterületek felkarolásával a lokális identitás erősítése”.

Megkérdezték Trunk Tamást és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy milyen célra kapta az egyesület a 7 milliós támogatást, és mire költik el a pénzt. Kíváncsiak voltak, hogy ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, hogyan lehetséges, hogy alig három héttel az egyesület bejegyzése után már megszületett a döntés, és a minisztérium kért-e valamit a támogatásért cserébe.

„A Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesület, mint általában a tevékenységeim közhasznú oldala generációk és kultúrák egymáshoz közelebb hozásáról szól” – válaszolta a lapnak Trunk Tamás. Válaszában hosszan írt a napokban rendezett Snekerness Fesztiválról, ahol célja volt, hogy a sokszínűség, a kultúrák és generációk együttes megértése része legyen az eseménynek. „A Culture Street színpadnak otthont adó rendezvényemen 8100 fő gyűlt össze a Millenárison, ami világszinten is kiemelkedő!”. A fenti kérdéseikre nem kaptak választ, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig a cikk megjelenéséig nem reagált a megkeresésükre – teszik hozzá.

Photo by Ibrahim Rifath on Unsplash

Párizs, Amszterdam, Milánó, London és Zürich után 2024. november 2-3-án a budapesti Millenáris ad otthont a második Sneakerness Fesztiválnak, a licenctulajdonos Dablty, Trunk Tamás szervezésében. A színes programokkal teli sneaker és streetwear vásáron a látogatók megismerkedhetnek a sneaker divat legújabb irányaival, különleges kollab-jaival, és találkozhatnak a nemzetközi sneakerkultúra személyiségeivel, valamint több kitűnő hazai rapperrel. A fesztivál vendéglátója, a SPAR Magyarország standján finomságokkal teli pop-up üzlet és interaktív játékok várják a látogatókat, és az is eldől, hogy ki lesz az „Év sneakerhead”-je.

„Minden kornak megvoltak a meghatározó életstílus irányzatai. A mai fiatalok körében Magyarországon is rendkívül népszerű a sneaker kultúra, amely nemcsak az öltözködésükben, de a zenei ízlésükben és életmódjukban is megjelenik. A SPAR Magyarország számára nagyon fontos a Z-generáció, igyekszünk megismerni gondolkodásukat és vásárlási szokásaikat is. Erre pedig kitűnő lehetőséget teremt a Sneakerness Fesztivál” – ismertette Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

A fesztivál ideje alatt a SPAR 16 négyzetméteres, hűtőkkel és pultokkal felszerelt mini pop-up üzletében snackek, üdítők és enjoy. ready to go ételek – saláták, szendvicsek, smoothie-k, édességek fogadják a vásárlókat, akik gyorskasszánál fizethetik ki a termékeket. Azok a látogatók, akik legalább 2500 forint értékben vásárolnak itt, a SPAR chill zone-ban játszhatnak a darugéppel, amellyel egy pár sneakert, SPAR márkatermékeket, limitált pólót, streetwear termékeket, vagy könyveket nyerhetnek. A vendégek a chill zone-ban szuperkényelmes babzsákokon szusszanhatnak egyet és kipróbálhatják a Vitapongot, a beerpong SPAR vitamin italával játszott verzióját.

A Sneakerness Fesztiválon kiderül az is, hogy ki lesz az „Év sneakerhead-je”. A SPAR támogatásával lezajlott online selejtezők győztesei a döntőben immár szemtől-szemben mérik össze tudásukat a sneaker kultúráról.

A Magyar PR Szövetség 2021-es évet lezáró PR Trendriportjának Z generációról szóló fejezetében mutatták be először a kutatás eredményeit. Ezzel egy időben Ausztriára is kiterjesztette az elemzést a Neticle csapata és Trunk Tamás, – aki az ausztriai Campaigning Bureau Z generációs tanácsadójaként ausztriai márkáknak is dolgozott már – hiszen a szoftver több nyelvterület szókészletével képes valós idejű média analízisre, monitorozásra.

„Mint ahogyan a Z generáció sem, így a Z generációról alkotott vélemények sem homogének. Országonként, sőt, csatornánként óriási különbségeket látunk a web hangjában, vagyis az internetezők generációról alkotott véleményében.” – mondta Trunk Tamás, Z generáció szakértő.

„Az elemzés lefedte a teljes magyar és osztrák internetet. Mintegy 15 online csatorna 2021-es említéseit vizsgáltuk a kutatás keretében. A cikkek, blogok és fórumok mellett nagy hangsúlyt fektettünk a social media, például a Facebook, Twitter, Instagram felületek elemzésére is.” – tette hozzá Sinka Gabriella, a Neticle marketingvezetője.

Ausztria és Magyarország eredményei között több izgalmas különbség is található, amelyek hátterében országok közötti digitalizációs fejlettségi, az ország általános hangulati állapota, és társadalmat érintő különbségek, vagy akár a lakosság közösségi média használati szokásainak eltérései húzódhatnak meg. Ausztriában a társadalom 56,3 százaléka Facebook felhasználó, míg Magyarországon ez az arány több, mint 66 százalék – vagyis hozzávetőlegesen 6 750 000 fő rendelkezik felhasználói fiókkal. Nyugati szomszédainknál viszont a Twitter sokkal népszerűbb.

Magyarországon 2021-ben az online médiában 6 292 alkalommal említették a Z generációt, ez magasan meghaladja az Y és X generáció említéseit. Ausztriában az említések száma 3 198 a Z generáció esetében, hasonlóan a magyarországi adatokhoz, és ehhez hasonlóan az Y és X generáció említései jelentősen alacsonyabbak. Az interakciók száma ezek többszöröse, ami azt jelenti, hogy a közösségi médiában a téma rezonanciája nagy, a kommentek száma magas a generációval foglalkozó tartalmak esetén.

A Neticle felmérése alapján az online hír- és magazin portálok közül a Z generáció témájával kiemelkedően sokat foglalkozott a MarieClaire, a ProfitLine, a DigitalHungary, az Origo, az Index, a WMN és a HRPortal.hu.

A Z generáció címlapra Magyarországon 376 alkalommal került, ezzel szemben Ausztriában csupán 74 alkalommal. Cikkekben Magyarországon 1 638, Ausztriában 1 098-szor került említésre a Z generáció.

A közösségi média felületek közül Magyarországon a Facebook-on említették a Z generációt a leggyakrabban, összesen 3 117 esetben, míg Ausztriában a Twitter felületen született a legtöbb említés, 1 008 alkalommal.

Ahol az eltérés mutatkozik, az az említések véleményindexe, azaz az adott témához tartozó mutató, mely az említés tartalmának negatív illetve pozitív töltetét határozza meg. A véleményindex nem egyszerűen a semleges-pozitív-negatív arányokat mutatja, hanem egy komplex mutató, ami figyelembe veszi az említésszámok mellett a pozitív-negatív említések mértékét is (nagyon negatív, negatív stb.)

Míg Ausztriában a közösségi médiára vonatkozó említések véleményindexének értéke 1 596, ugyanez Magyarországon 336. Azaz Magyarországon a Z generációt övező online megítélés jelentősen negatívabb az említések és interakciók tekintetében.

Többnyire befogadóak vagyunk az új vélemények iránt – mutat rá a Sok/k/színűség című TEDx-konferencia résztvevői körében végzett felmérés. A közel 150 válaszadó közül csupán minden 10. véli úgy, hogy zárkózott az eltérő nézetekkel szemben. A résztvevők 60 százaléka alapvetően elfogadónak tartja magát a társadalmi különbségekkel kapcsolatban is. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka éli meg stresszhelyzetként, ha tőle valamilyen szempontból különböző emberrel kell beszélgetnie, többségüket viszont kifejezetten motiválja az ilyen szituáció. A résztvevők mindössze harmada szeret tanácsot kérni olyan emberektől, akiknek a gondolkodása többnyire vagy teljesen eltérő, többségük azonban szívesebben kér segítséget hasonlóan vélekedő társaitól.

Motiváló a munkahelyi sokszínűség

A válaszadók 70 százaléka szerint hatékony vagy kifejezetten hatékony, ha sok nagyon különböző egyéniség dolgozik egy helyen, 30 százaléka viszont inkább problémásnak tartja a munkahelyi sokféleséget. A szervezők azt is felmérték, hogy milyen érzéssel tölti el a résztvevőket, ha olyan munkahelyen kezdenek dolgozni, ahol különböző hátterű, nemű, korú, vallású kollégák dolgoznak együtt. Közel harmaduk bizonyos fokig tartana egy ilyen helyzettől, 63 százalékuk azonban érdeklődéssel várná a munkakezdést egy ilyen környezetben. A válaszadók többsége egyáltalán nem vagy csak minimálisan tartja stresszesnek, ha sok lehetőség közül kell választania, 40 százalékukat azonban nyugtalanítják az ilyen döntési helyzetek.

„Hiszünk abban, hogy a sokféleség az egyéni-társadalmi fejlődés és az innováció motorja, de azt is látjuk, hogy a túl sok vélemény és lehetőség nyomasztólag is hathat” – mondta Gyürky Júlia, a Budapesti Metropolitan Egyetem marketing- és kommunikációs igazgatója. „TEDx konferenciánk célja az volt, hogy a résztvevők nyitottabbá és elfogadóbbá váljanak a különböző gondolkodásmódok iránt és új nézőpontokat mutassunk számukra. Éppen ezért büszkék vagyunk rá, hogy felmérésünk eredményei ilyen pozitív képet mutatnak a magyarok gondolkodásáról.”

A METU másodszorra szervezett a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. A Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járta körül olyan előadókkal, mint Trunk Tamás, Bánlaki D. Stella vagy Geréb Ágnes és lánya, Herner Dorka. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban lezajlott, telt házas eseményt ötszáz résztvevővel zárta az intézmény.

Három generáció (X – 1965–1983; Y – 1984–1996; Z – 1997–2002) 18 ezer szakemberének és diákjának véleményét mérte fel az INSEAD Emerging Market Institute, az Universum, az MIT Leadership Center és a HEAD Foundation 19 országban lefolytatott nemzetközi kutatása. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak globális szinten a különböző korosztályok képviselői az ideális munkáltatóról, munkakörülményekről és munkahelyről. Az eredmények szerint a három generációt teljesen más motivációk vezérlik.

Virtuális valóság és home office

A diákok és a már dolgozó szakemberek is egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben leginkább a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) fogja megváltoztatni a mindennapi munkavégzésüket. Négy megkérdezettből három továbbá úgy gondolja, hogy a kötetlen és nem helyhez kötött munkavégzésre való átállás nagy lehetőségeket kínál majd számára.

A fiatalok nemzetközi vállalatnál dolgoznának

A Generation series eredményei szerint négy Y és Z generációs diákból egy szívesen indítana saját vállalkozást, ez az arány azonban még magasabb a már aktívan dolgozó Y és X generációsok között: ebben a csoportban már a válaszadók egyharmada motivált a saját vállalkozás létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy milyen cégnél dolgoznának szívesen pályafutásuk hátralévő részében, a Z generációs diákok 35 százaléka és a még felsőoktatási tanulmányokat folytató Y generációsok 39 százaléka a nemzetközi vállalatot vagy szervezetet jelölte meg válaszként, míg az Y generációs dolgozók 43 százaléka és az X generációsok 41 százaléka saját vállalkozásban vagy startup-vállalatnál képzeli el a jövőjét.

Tréningek vs. e-learning

A cégek nagy összegeket fordítanak a vállalati tréningprogramokra – ezt az összeget 2015-ben globálisan 356 milliárd dollárra becsülték. Egy 2010-es McKinsey-kutatás válaszadóinak 25 százaléka azonban úgy gondolja, a tréningek nem javították a munkavállalók teljesítményét. Egy másik, 2011-es tanulmány szerint pedig a megszerzett készségek 90 százaléka egy éven belül elvész. A Generation series adatai azt mutatják, hogy mindhárom generáció a személyes tréninget preferálja az online képzési lehetőségekkel szemben. A digitális közegben nevelkedett, amerikai Z generációs diákok 78 százaléka szintén a személyes tréningeket kedveli, de az X generációs szakembereknek csupán 50 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Vezetői ambíciók

A Generation series kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja és mi korlátozza a különféle generációkat, ha egy vezetői pozíció elvállalásáról van szó. A globális átlag azt mutatja, hogy minden korosztály számára fontos, hogy kipróbálja magát valamilyen vezetői pozícióban. A Z és Y generációknál ez több mint 60 százalékos arányt jelent, míg az X generáció 57 százalékának fontos a vezetővé válás. Minden vizsgált korosztály számára a stressz a vezetői szerepkör legkevésbé vonzó velejárója. A stressznek való kitettség a Z generációt aggasztja a legjobban (58%), de még a legidősebb csoportban is a stressz a vezetővé válás legfőbb negatívuma (52%). Összességében az Egyesült Államok válaszadói aggódnak a leginkább a stressz miatt, de erősen kiugrik az átlagból a mexikói Z generációsok (83%) véleménye is. A legfiatalabb korcsoport számára az elbukástól való félelem (34%) és a magabiztosság hiánya (33%) is korlátozó tényezőként jelenik meg a vezetővé válás témakörében. A Z generáció számára a magasabb szintű felelősség volt a vezetői szerepkör legnagyobb pozitívuma.

„A munkaadókat nagyon érdekli ez a korosztály, hiszen mindenhonnan azt hallják, hogy nem vagyunk lojálisak, nehéz minket megtartani. Sok nagyvállalat a jó munkahelyi légkör érdekében még babzsákokat is vásárol, de úgy érzem, itt egy kis félreértésről van szó. A babzsák inkább csak a jelképe korosztályunk formálhatóságának, sokszínűségének – mondta el Trunk Tamás, a Márkák, sneakerek, Z generáció című könyv szerzője, DABLTY néven ismert YouTube-er. – A közösségi média révén szuperhőssé válhatnak számunkra vállalatvezetők, neves vállalkozók is. Bár azt mondják, hogy az influencerek befolyásolnak minket, biztos vagyok benne, hogy nekünk inkább inspirátorokra van szükségünk.”

A Budapesti Metropolitan Egyetem saját konferenciáján is foglalkozik a generációk közötti különbségekkel: a Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járja körül. A METU már másodszorra szervez a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. Az eseményt 2018. október 25-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg, ahol többek között Trunk Tamás előadását is meghallgathatják a résztvevők.

Bővebben a konferenciáról ITT olvashat.