Elképzelhető, hogy ezt szándékosan akarták elérni vezető európai döntéshozók, ezért meglebegtették a sajtóban, hogy visszatérhet a gázársapka Európában, illetve lazíthatják a kötelező gáztároló feltöltési célokat. Utóbbira építve sok spekulatív szereplő halmozhatott fel pozíciókat, tudva, hogy a tagállamoknak bármi áron el kell érni a célokat, most azonban ez a hit meginoghatott, elindítva a pozíció zárási hullámot. Ezt akár fel is erősítheti a meginduló amerikai-orosz tárgyalás az ukrajnai békéről. Pénteken reggel 50 euró/megawattóra alá bukott a gázár, de ez még mindig nagyon magas, a 2010-2020 közötti évtized átlagának a 2,5-szerese.

Az ellátási nehézségek jól ismert tényezők, elég csak az orosz gázimport kiesésére, az LNG-ért folytatott versenyre vagy a hidegebb időjárás miatt gyorsan apadó gáztárolókra gondolni. Ezzel szemben a spekuláció hatása kevésbé közismert, pedig jelentős szerepet játszik az ármozgásokban. A spekulatív tőke a gázpiacon olyan pénzügyi befektetők és kereskedők által mozgatott pénz, amely nem a tényleges földgázfogyasztáshoz kötődik, hanem kizárólag az ármozgásokból származó nyereségre épít.

Fontos megjegyezni, hogy létezhet egy alternatív forgatókönyv is és a piac önmagát is korrigálhatja. Ennek egyik kulcseleme, hogy a jelenleg jelentős long pozíciókat tartó befektetők olyan piaci helyzetbe kerüljenek, amely ezen ügyletek zárására kényszeríti őket. Ez akkor következhet be, ha a földgáz ára jelentősen esik a mostani szintekhez képest, mivel ebben az esetben a spekulánsok nyitott pozíciói veszteségbe fordulnak, így kénytelenek lesznek lezárni azokat.

Ez egy úgynevezett stop-loss hatásként is ismert jelenséget indíthat el: a pozíciózárások újabb eladási nyomást generálnak, ami tovább gyorsíthatja az árak csökkenését. Az ukrajnai háború lezárása is reményt kelthet a helyzet javulására. Ha a Trump elnök által bejelentett tárgyalások sikerrel zárulnak és a konfliktus rendeződik, elvben megnyílhat az út az orosz földgáz vezetékes visszatéréséhez Európába.Ez azonban korántsem garantált, mivel az Európai Unió tagállamainak és Ukrajnának egy olyan politikai döntést kellene meghozniuk, amely ellentétes az eddigi irányvonallal. A fegyveres konfliktus kitörését követően az egyik legfontosabb célként jelent meg, hogy megszűnjön az orosz energiahordozóktól való függés. Ráadásul szembe menne azzal a Trump-stratégiával, amely minél több amerikai olajat és gázt adna el az EU-ban is.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Fotó: Kwon Junho, Unsplash

esetében a vám mértéke 25 százalék, a Kínából érkező áruk után 10 százalék, ami minden korábban már létező vám és illeték mellett értendő – közölte az elnök. A vámok minden, az intézkedésben szereplő országból érkező árura vonatkoznak. Egyetlen kivétel a Kanadából érkező energia, ugyanis az energiahordozók után kedvezményes, 10 százalékos lesz a vám mértéke.

Az Egyesült Államok napi mintegy 4-4,5 millió hordó nyers kőolajat importál Kanadából, földgázfelhasználásának pedig mintegy 9 százaléka származik az északi szomszédjából. Donald Trump rendelete szerint az intézkedésre Kanada és Mexikó esetében az elégtelen fellépés miatt van szükség az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció és kábítószer-csempészet ellen. Az elnök a Kínával szembeni új vám indokaként azt jelölte meg, hogy a kelet-ázsiai ország hatóságai nem lépnek fel hatékonyan az Egyesült Államokba nagy mennyiségben csempészett és túlnyomóan Kínában előállított, kábítószerként használt fentanil kereskedelme ellen.

A jogszabály válasz a „rendkívüli fenyegetésre, amit az illegális külföldiek és kábítószerek, ideértve a halálos fentanilt is, jelent, nemzeti vészhelyzetet teremtve” – fogalmaz Donald Trump rendelete, amelyben Washington Mexikó kormányát a kábítószerkartellekkel való együttműködéssel vádolta.

Az amerikai vámintézkedésekre reagálva Mexikó és Kanada is viszontvámokat jelentett be. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati bejelentése szerint mintegy 155 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokból származó árura vetnek ki 25 százalék vámot. Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke közleményében visszautasította az amerikai elnök feltételezését a kábítószerkartellek és a mexikói kormány összejátszásáról, és azt hangoztatta, hogy a hatékony fellépés érdekében kölcsönösségi alapú együttműködésre van szükség.

Fotó: Donald Trump leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Állítólag – egy jelenlegi és egy korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint – amerikai és európai tisztviselők csendben tárgyalni kezdtek az ukrán kormánnyal arról, hogy milyen lehetséges béketárgyalásokat folytathatnának Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A megbeszélések az ukrajnai katonai és az amerikai és európai politikai dinamika figyelembe vételét jelentik – mondták a tisztviselők az NBC hírcsatornának.

A harctéren ugyanis lényegében patthelyzet alakult ki, a tisztségviselő szerint ez már a centiméterek háborúja. Ukrajnának sürgősen el kellene jutnia egy megoldási lehetőségig, miután jövőre Oroszországban és Amerikában egyaránt választások lesznek. Putyin bizonyára igyekszik majd demonstrálni az erejét és komolyabb offenzívát indít. Amerikában a republikánusok és a demokraták állandó vitája kíséri az ukrán támogatások ügyét, és Trump republikánus jelölt jobban csodálja Putyint, mint Zelenszkijt. Stratégiai szempontból Ukrajna ráadásul új nehézségekkel néz szembe, mivel most Izraellel versenyez az amerikai és európai vezetők és politikai döntéshozók idejéért és figyelméért.

További fontos részletek Káncz Csaba írásában.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

Autógyártás – a Tesla jól járhat

Biden éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tervei között szerepel a „szigorú új üzemanyag-takarékossági szabályok bevezetése, melyek célja, hogy az újonnan eladott kis és közepes méretű haszonjárművek 100%-a elektromos hajtású legyen, és évente nőjön az elektromos hajtású nehézgépjárművek aránya is”. A tervek között a töltési infrastruktúra fejlesztésébe eszközölt beruházások jelentős felfuttatása is szerepel, aminek hatására felgyorsulna az elektromos járművek elterjedése. Ez jó hír lehet a Teslához hasonló cégek számára, míg a hagyományos hajtású járművek gyártónak jó része kellemetlen helyzetbe kerülhet. A folyamatot felgyorsíthatja a demokraták térnyerése, mert ebben az esetben valószínűbb lenne bizonyos kezdeményezések megvalósulása, például az elektromos járművek terjedését célzó adóösztönzők korlátainak lazítása, hogy a nagyobb cégek, pl. a Tesla és a GM vásárlói is igénybe vehessék a jelenlegi 7500 dolláros adójóváírást. Egy jelentős infrastrukturális program szintén fokozhatja a haszonjárművek, különösen a jelentős részben Detroitban gyártott furgonok iránti keresletet. Potenciális nehezítő tényező a magasabb társaságiadó-kulcs, valamint az esetleg emelkedő infláció és hitelkamatláb, főleg a három- és négyéves lejáratú hitelek esetében, ez pedig gyengítheti a keresletet, mivel az értékesítések jelentős része finanszírozott alapon történik.

Csomagolt fogyasztási cikkek – az alapvető fogyasztási cikkek gyengébben teljesíthetnek, mint a diszkrecionális termékek

A demokrata hatalomátvétel után megemelt társasági adó vélhetően átlagosan 4-6%-kal csökkenti majd az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok jövedelmét: a főleg belföldön értékesítő cégek, például a Clorox, a Church & Dwight, a Smuckers, az Altira vagy a Molson Coors esetében a hatás 7-9%, míg nemzetközi piacon is jelen lévő vállalatok, pl. a Coca Cola, a Philip Morris és az Estée Lauder esetében csupán 3-4% lehet. Az új kormányzat valószínűleg emelni fogja a dohányipari termékek adóját, aminek nem fog örülni például az Altira, de csökkenti a kereskedelmi vámok mértékét, ami jó hír lesz az olyan cégeknek, mint a Brown Forman és a Tyson.

Rövid távon a Bidennel érkező stimulus hatására több pénz marad a fogyasztók zsebében – a Covid-19 járvány kitörése nyomán hozott fiskális ösztönzők utolsó köre egész sor cégnek segített a fogyasztói szektorban. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek ennek ellenére gyengébben teljesíthetnek az összpiaci átlagnál, mivel a diszkrecionális termékek aránytalan előnyökhöz jutnak. Biden szigorúbb korlátozásokat és lassabb újranyitást is bevezethet, ami kárt okozhat a mobilitásra támaszkodó cégeknek, mint amilyen a Coca Cola, és előnyt jelenthet a „maradj otthon” jellegű vetélytársaknak, például az előre csomagolt élelmiszerek gyártóinak. Hosszú távon nagyobb hangsúly helyeződhet a környezeti és társadalmi kérdésekre is, ami potenciális problémákat okozhat a jelentős mennyiségű műanyaghulladékot termelő cégeknek, és jót tehet a fenntarthatóságra összpontosító szereplőknek, amilyen a Beyond Meat.

Diszkrecionális fogyasztási cikkek – a fő kérdés a szabadon felhasználható jövedelem alakulása

Rövid távon Biden győzelme a költségvetési ösztönzők bővülését eredményezheti, ami általában jót tesz majd a fogyasztási részvényeknek. Az USA fogyasztói anyagilag továbbra is nehéz helyzetben vannak, bár már kifelé másznak a gödörből, és a támogatás javítaná a hangulatukat. Az infrastrukturális beruházások felpörgetése munkahelyeket teremtene, egyben növelné a szabadon elkölthető jövedelem mennyiségét. Hosszú távon persze meg kell majd fizetni az ösztönzők árát, például adóemelés formájában, ami a magasabb adósávba tartozókat is érintené. Az infláció esetleges növekedése szintén csökkenthetné a szabadon elkölthető jövedelmet.

Biden esetleg a minimálbér emelésével is megpróbálkozhat. Ez segíthet az alacsonyabb jövedelmű rétegeket megcélzó ágazatoknak, de gondot okozhat a munkaerő-igényes termékeket előállító cégeknek. Minden további szabályozó, például a koncertszervezésben dolgozók védelme és a tech-cégeket érintő antitröszt-szabályok bevezetése további ellenszelet fújhat. „Összességében a demokrata hatalomátvétel rövid távon vélhetően kedvezően hat majd a részvények árfolyamára, de miután ezeket a hatásokat feldolgozta a gazdaság, érdemes lesz óvatosabban közelíteni az ágazathoz, mivel a figyelem attól kezdve a potenciális, hosszú távú következményekre irányul majd”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Kiskereskedelem – a hatások vegyesek lesznek

Biden győzelmének a kiskereskedelemre gyakorolt hatása változatos lesz. Kedvezően hathat a fizikai (offline) üzlettel rendelkező kiskereskedőkre, főleg mivel amíg tart a járvány, addig a fogyasztók továbbra sem költenek utazásra és szabadidős tevékenységekre. Biden magasabb minimálbér bevezetésével, a segélyek elektronikus átutalásával (electronic benefit transfers, EBT) és a kiegészítő élelmiszersegély-program (korábbi nevén élelmiszerjegy) finanszírozásának növelésével célba veheti az USA-ban kialakuló egyenlőtlenséget is, melyet a tehetősebbek adójának növelése is ellensúlyozhat (például a tőkejövedelmekre kirótt adó növelése révén). Ennek célja az alacsonyabb jövedelmű családok szabadon felhasználható jövedelmének növelése, de egyúttal visszafoghatja a skála másik végén tapasztalható költekezést is. Ebben a kontextusban az olcsóbb („value”) cikkeket árusító kiskereskedők kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Ugyanakkor a bérköltség az offline kiskereskedők egyik legnagyobb költségtétele, márpedig a magasabb minimálbér szűkítőleg hat majd az árrésükre. A nagyobb ármeghatározó erővel rendelkező, ismertebb márkák könnyebben tudják majd áthárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra, de az alapvető cikkeket árusító kiskereskedők nem lesznek ilyen szerencsések. A fő kérdés az lesz, hogy a költségvetési stimulus és az esetleges takarékossági intézkedések ellensúlyozni tudják-e majd a bérek növekedését.

Éttermek – a minimálbér-emelés fájni fog

A bérköltség a kiskereskedelemhez hasonlóan az éttermek kiadásainak is jelentős részét teszik ki, és Biden 15 dolláros minimálbér-javaslata, valamint a „borravalós minimálbér” eltörlése eleinte meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal kecsegtet az ágazat szereplői számára. Hosszabb távon a bérnövekedés kedvezően hathat a nagy, ismert brandekre, melyek kellő üzemi kapacitással rendelkeznek a nagyobb bérteher ellensúlyozásához szükséges automatizálás végrehajtásához. Az éttermi ágazatban az utóbbi időben szinte túl sok dolgozót alkalmaztak, de a magasabb bérköltség ésszerűsítésre kényszerítheti az üzemeltetőket. Mindez hátrányos lehet a kisebb, független egységekre, és megszilárdíthatja a nagyobb, akár tőzsdén is jegyzett vállalkozások pozícióját, melyeknek jobb a tőkeellátottsága és hatékonyabban képesek tompítani a bérkockázatot. Az alkalmi éttermi szegmens, mely jellemzően jobban támaszkodik a belföldi vendégekre, és egységei vállalati modell alapján működnek, kiszolgáltatottabb lesz, mint a gyorséttermek, melyekre a nemzetközi és a franchise-profit egészséges aránya jellemző.

Lakáspiac – nem valószínű, hogy a költségvetési ösztönzők ellensúlyozni tudják az esetleges adóemeléseket

Biden győzelme összességében várhatóan negatív hatással lesz az ágazatra. A lakáspiac az USA gazdaságának egyik alappillére, és a jövedelmet és a vevői bizalmat javító költségvetési ösztönzők hatása előbb-utóbb megjelenik a lakások iránti keresletben is, mivel egyre több fogyasztó, főleg az X generáció tagjai, képesek kifizetni a beugrót. De ez nem lesz elég ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a demokrata győzelem nyomán emelkedő társasági adó hatását. A legtöbb lakáspiaci vállalkozás teljes mértékben belföldi adófizető, és az adózás utáni nyereségük kb. 10%-kal csökkenhet. Az egyelőre kérdéses, hogy ezt a jelenlegi, kiélezett versenyhelyzetben tovább tudják-e majd hárítani a fogyasztókra, de ha a kínálat szűkül, akkor még akár ez is előfordulhat.

Ha Biden adókedvezményt biztosít az első lakásukat vásárlóknak és/vagy intézkedéseket hoz az infrastrukturális és zöld beruházások vonatkozásában, az általánosságban kedvezően hathat a lakáspiacra, az építőanyag-gyártásra és az építőiparra. Ebből a legjobban a nagy ármeghatározó erővel rendelkező, vagy a beszállítókra kellő hatást gyakorolni képes vállalatok jöhetnek ki, melyek ellensúlyozni tudják a magasabb adókat, ugyanakkor a növekvő keresletből is profitálni tudnak.

A koronavírus-járvány eleve állandó bizonytalanságot jelent a világgazdaságnak, a piacoknak, ezen belül a részvényárfolyamok számára. Ráadásul az elmúlt hetekben további tényezők is bonyolítják az összképet. Ezek közé tartozik vírus elleni vakcina fejlesztése, az amerikai elnökválasztási kampány, Donald Trump koronavírus okozta betegsége, az Egyesült Államok gazdasági kilábalást segítő csomagjáról szóló vita.

Egyik oldal, másik oldal

Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője szerint a koronavírus-járvány és annak negatív gazdasági hatásai és a vakcináért folyó versenyfutás eddig is változékonnyá tették a piacokat.

“Jött a Trump betegségével megspékelt elnökválasztási kampány, amely minden eddigitől eltér. Bár a közvélemény-kutatások szerint Biden vezet, nem lehet a győzelmét biztosra venni, sőt, kérdés, hogy az elnökválasztás napja után lesznek-e még jogi csatározások, amelyek befolyásolhatják, hogy ki lesz az elnök” – tette hozzá. Már megjelentek gazdasági kommentárok arról, hogy Biden esetleges győzelme esetén a vállalatok adóját megemelnék, ami a technológiai óriáscégek számára rosszul jönne. Ugyanakkor ezt érdemes óvatosan kezelni. Még, ha Biden is lenne a befutó, valószínűleg nem egy ilyen lépéssel nyitna. Ráadásul más szektorokban, például a zöldenergiában érdekelt cégeknek ösztönzést adhatna. Ugyanígy lehetetlen megjósolni, hogy bárki lesz is az elnök, milyen intézkedéseket fog hozni, amelyek befolyásolják majd a piacokat.

Szemet becsukni?

“Most annyi biztos, hogy izgalmas időszak következik. Érzékenyek lesznek a befektetők és a piacok. A különböző hírekre fognak reagálni. Lehetnek felívelések, süllyedések a következő időszakban, trendszerű esés vagy növekedés most nem igazán valószínű” – fogalmazott a szakember. Hajósi Péter szerint akár be is csukhatnánk a szemünket január közepéig, addigra letisztultabbá válhat a kép az amerikai elnök személyét és az ottani gazdaságot érintő kérdésekben, valamint akár a vakcina ügyében is. “Január 20-án iktatják be a hivatalába az elnököt. Addigra pedig talán már azt is pontosabban lehet látni, mikor csenghet le a járvány, azaz ott jöhet egy fellélegzés, amelyre a mostani bizonytalanság után szüksége is lesz a piacoknak” – mondta a portfóliómenedzsment vezető.

Hajósi Péter szerint bármennyire bizonytalan helyzet várható januárig, a mostani gazdasági környezetben továbbra is az átlagnál nagyobb hozammal kecsegtetnek a részvénypiacok, ezért a részvénybefektetési alapok kaphatnak nagyobb figyelmet