Amint arról a Háttér Társaság korábban beszámolt, 2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi ügyében. Ügyfelük 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen. Az Európai Bíróság 2024. június 3-án tartott meghallgatást az ügyben, a főtanácsnok ma hozta nyilvánosságra véleményét.

Collins főtanácsnok véleményében azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adja: a GDPR 16. cikke alapján a pontos és naprakész adatok nyilvántartása érdekében a hatóságoknak – az érintett kérésére – helyesbíteniük kell a hibásan rögzített adatokat, jelen esetben az OIF-nak a menekültügyi nyilvántartásban. A hatóság kérhet bizonyítékot, azonban nem követelhet meg nemi megerősítő beavatkozásokat, ahogyan azt ügyfelünk esetében az OIF
megtette.

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben. A magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének – írják.

A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége.

A főtanácsnok véleménye kiemeli, a tagállamoknak van mozgástere a különböző nyilvántartásokban szereplő adatok kijavítására vonatkozó részletszabályokat kialakítása során, de nem üresíthetik ki a helyesbítéshez való jogot azáltal, hogy nem fogadnak el ilyen
eljárásrendet, vagy – bár a főtanácsnok véleménye erre már nem tért ki – egyenesen tiltják bizonyos adatok megváltoztatását, mint ahogy a magyar jogszabályok jelenleg teszik a transznemű magyar állampolgárok esetén.

„A főtanácsnok véleménye kiemeli, hogy az állami nyilvántartások megbízhatóságát és az abban rögzített adatok pontosságát az szolgálja, ha azokban a nemi identitásra utaló adatok a valóságnak megfelelően szerepelnek. Ez az álláspont szembemegy a magyar kormány által gyakran hangoztatott érvvel, amely szerint az állami nyilvántartásokban a nemi identitást nem, kizárólag a (születési) nemet kell és lehet nyilvántartani” – jegyezte meg Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete az ügyben 2025 elején várható.

Photo by Ian Taylor on Unsplash