A Publicis Groupe Hungary és a Transparency International (TI) Magyarország Korrupt tér című közös projektben tárja fel az elmúlt évek legsúlyosabb és legemlékezetesebb korrupciós ügyeit egy kiterjesztett valóság (Augmented Reality) alapú múzeumban. A kampánynak, amely április 7-én indult és május 30-ig látogatható, szimbolikusan a Kossuth tér ad otthont.

Magyarország 2025-ben negyedik éve az Európai Unió legkorruptabb tagállamává, a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe alapján. Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez a rendszerszintű, „világviszonylatban is figyelemre méltó” korrupciónak tudható be, amely átszőtte az ország mindennapjait.

A Korrupt tér rendhagyó kiállítása 9 kiemelt esetnek állít emlékművet, amelyek részletes leírásai a TI Magyarország oldalán érhetők el. Azonban a teljes élményt a kiállítás élő meglátogatása adja. A Parlament előtti Kossuth téren egy okostelefon segítségével nyernek a látogatók „belépést” a múzeumba: a korruptter.com oldal instrukciói alapján pedig egy pillanat alatt feltárulnak a szobrok, melyekhez Lengyel Tamás színész-aktivista készített audiokalauz narrációt.

Jedlicska Márton, a Publicis Groupe Hungary Executive Creative Directora, így foglalta össze, hogy miért van kiemelkedő ereje az AR-alapú kiállításnak: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elkövetők erkélye alatt állítottunk emléket a féktelen korrupciónak, és ők nem tehettek ellene semmit.”

A szobrok felélesztik azokat a botrányos ügyeket, amelyek megrázták nem csak a hazai, hanem a nemzetközi sajtót is. A Magyar Nemzeti Bank körüli botrány emlékműve emlékeztet, hogy a felelősök elszámoltatása a mai napig nem történt meg. A “Lombok nélküli lombkoronasétány” elnevezésű mű a látogatók elé tárja, hogyan estek el a magyar emberek európai uniós támogatási pénzektől, amelyeket a felelősök inkább értelmetlen fejlesztési projektekre költöttek. De helyet kaptak még a Völner-Schadl ügyről, az Elios-ügyről, és a pandémia alatt vásárolt lélegeztetőgépek körül felmerült törvénytelenségekről megemlékező alkotások is.

A projekt alkotói remélik, hogy minél szélesebb körben eljut a múzeum üzenete a látogatókhoz: a Korrupt tér egy mementó arról, hogy mennyire káros a rendszerszintű korrupció, és hogy számtalan formája van, amelyekkel találkozhattunk az elmúlt években.

„A korrupció nem egy politikai kérdés. Pártállástól függetlenül is képes akár visszafordíthatatlan károkat okozni, hiszen kisajátítja egy ország jövőjét, korlátozza a gazdasági fejlődést, és megbénítja a kreativitást. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ez a projekt megvalósuljon” – vallja Majosi Judy, a Publicis Groupe Hungary Chief Business Officere.

Hosszú ideig Magyarország a korrupcióról volt híres, azonban a kiállítás felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenség elleni fellépés közös ügyünk, és mindenkinek van lehetősége tenni ellene.

A Korrupt tér kiállítás május 30-ig látogatható a Parlament előtti Kossuth téren, mindenki számára ingyenes, a korruptter.com oldalon találhatók az instrukciók. A kampány egyben a Transparency International magyarországi szervezetének a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásait gyűjtő kampánya. E felajánlásokról május 20-ig rendelkezhetünk, a TI Magyarország ugyanakkor egész évben fogad felajánlásokat, amelyekről itt olvashatóak a részletek.

Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően – olvasható a szervezet közleményében. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.

A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan – írja a 24.hu.

Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében – teszik hozzá.

Photo by Austin Distel on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/transparency-international-eloszor-lett-a-legkorruptabb-unios-tagallam-magyarorszag/ Tue, 31 Jan 2023 12:39:51 +0000 https://markamonitor.hu/?p=50068 Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését a Transparency International. Az úgynevezett korrupció érzékelési index szerint Magyarország a tavalyi évben az uniós tagállamok sorában Bulgáriát is megelőzve az utolsó helyre csúszott vissza.

Az antikorrupciós szervezet kutatásában Magyarország 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, ezzel egy év alatt egy pontot és négy helyezést rontva a 2021-es eredményen. Idén mindez a 77. helyre volt elég a 180 országot vizsgáló felmérésben, ami világviszonylatban a középmezőnynek tekinthető, az EU-ban azonban a legrosszabb értéknek számít – írja a 24.hu.

Hazánk 2020-ban Bulgáriával és Romániával közösen osztozott az Európai Unión belüli rangsor utolsó helyén, majd egy évvel később Románia előttünk, Bulgária pedig mögöttünk végzett. Ezzel Magyarország 2019 után másodszor szorult az utolsó előtti helyre.

Az utolsó helyet azonban idén először birtokoljuk egyedül, ami a Transparency szerint az elmúlt bő egy évtizedben zajló, „rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető”. 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül hazánk még a 19. helyen állt, azóta azonban trendszerűen romlott a teljesítménye, összességében 13 pontot veszítettünk. Ugyanebben az időszakban Szlovákia és Csehország egyaránt 7 ponttal javította a megítélését, így aligha meglepő, hogy a V4 csoporttal való összevetésben zsinórban hetedik éve végeztünk az utolsó helyen. A Transparency szerint mára a korrupció súlyossága szempontjából hazánk globálisan Kuvaittal, Burkina Fasoval, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobagoval, valamint Vietnámmal van azonos szinten.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com