“Nem egészen 15 éve még jelentős arányt képviseltek a külföldi befektetők a hazai tőzsdei részvények állományából, 75 százalék körüli szintet lehetett látni 2010-ben. Az utóbbi időszakban viszont ez már csak alig 40 százalékot tett ki: vagyis míg 15 éve 4 részvényből 3 volt külföldi kézen, ez az arány már csak 10-ből 4, ha a nemzetközi befektetőket nézzük. Ugyanakkor az elmúlt két évben lassú növekedést értek el a külföldiek, 42-ről 44 százalékra nőtt a súlyuk. Kedvező, ha egy-egy részvénypiacon emelkedik a belföldi befektetők súlya, sőt, az egyik alapvető cél is lehet mind rövid, mind hosszú távon. A külföldiek ugyanis lehet, hogy kevésbé tudnak hosszú távon elköteleződni egy-egy tőzsdei story mellett, míg a hazai szereplők kitartóbbak lehetnek” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H vezető részvénypiaci elemzője.

Hozzátette: Ugyanakkor a magyar gazdaság kicsi és nyitott, ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy rengeteg szálon kötődik a nemzetközi gazdasághoz, ezért a külföldi befektetők mindig jelen lesznek, egyúttal stabilitást is adhatnak az adott piacnak. Leginkább az a kérdés, hogy a magyar piac mennyire erős vagy vonzó célpontként lesz jelen a nemzetközi befektetők térképén.”

Mit lehet kiolvasni a kulcsmutatóból?

Mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a kulcskérdés az, hogy milyen a magyar papírok árazása: a szakember szerint a magyar részvények árazottsága igen alacsonyra süllyedt az elmúlt két év során. “Másképp fogalmazva olcsónak mondhatóak. A nemzetközi befektetők tehát nem csoda, hogy egyre inkább észreveszik a magyar részvényeket is” – emelte ki Cinkotai Norbert, példaként az úgynevezett 12 hónapos előretekintő árfolyam/nyereség (P/E) ráta alakulását említve, amely azt mutatja meg, hogy 1 forint nyereségért hányszoros összeget kell fizetni. “Jelen esetben alig 6 forintot, míg 15 éve még majdnem 12 forintot kellett, vagyis az árfolyam/nyereség ráta 12-ről 6-ra csökkent. Hosszú távon egyébként általában igaz a párhuzam, hogy ha egy tőzsdeindex árazása alacsony szintre süllyed, akkor az előretekintő hozamkilátások már emelkedhetnek” – tette hozzá a szakember.

A magyar részvények értékeltsége (árazása) a felére csökkent, míg például a német részvényeknél ilyet nem láthattunk. 15 éve hasonló szorzón lehetett venni német és magyar részvényeket is, mostanra viszont már 50 százalékra nőtt a diszkont mértéke, ami alighanem felkeltette a külföldiek érdeklődését is.

A budapesti részvénytőzsde irányadó indexének alakulása is beszédes. “Az idén a mutató már 15 százalékos pluszt ért el, ez meghaladja a világ egyik legismertebb, irányadó mutatójának tartott amerikai S&P 500 index emelkedését is. Ennél jobb reklám pedig nem nagyon kell egy piacnak” – mondta Cinkotai Norbert.

A hazai részvények átértékelődését – akár az olcsóbb irányba mint 2022-ben, akár a felértékelődés irányába – első sorban a külföldi befektetők szerepvállalása vezeti. Éppen ezért a külföldiek térnyerése a magyar befektetőknek is hasznos lehet, például azoknak a lakossági befektetőknek, akik részben a magasabb kockázattal járó részvénypiaci befektetéseket vagy részvényalapokat választják a megtakarításaik célpontjául.

Photo by Nick Chong on Unsplash

A részvénypiac heti forgalma 41,92 milliárd forint volt az előző heti 52,86 milliárd forint után, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével emelkedtek a héten, a Richter árfolyama pénteken 9435 forinton történelmi csúcsot ért el.

Hétfőn a kereskedés végére elromlott a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon, ami hatással volt a magyar tőzsdére is. A BUX ugyanakkor pluszban tudott zárni, így a régióban is jól szerepelt, illetve kissé felülteljesítette a vezető európai tőzsdéket.

Kedden a Mol emelkedése húzta fel a BUX-indexet, amely 0,11 százalékos erősödésével enyhén felülteljesítő volt az európai piacokhoz képest. A Mol akkori jó teljesítménye részben az olaj árának további emelkedésével magyarázható.

Szerdán a BÉT nemzetközi összevetésben jól teljesített, a meghatározó nyugati tőzsdék ugyanis csökkenéssel zártak. A magyar részvénypiacot ezúttal szokatlan módon nem a vezető részvények mozgatták, hanem a kisebbek, azok közül is főleg a 4iG, amelyre egy amerikai befektetési társaság elemzése hívta fel a befektetők figyelmét.

Csütörtökön jelentős hullámzások voltak az európai tőzsdeindexekben, Budapesten ugyanakkor pozitív volt a kép. Az összeurópai negatív hangulatnak, amely a vártnál gyengébb eurózóna GDP-adatok miatt alakult ki, nem volt hatása a kereskedésre.

Pénteken délutánra megérkeztek a vevők a magyar részvénypiacra, emelkedett a BUX. A Richter teljesített a legjobban, történelmi csúcsot ért el.
Céláremelés érkezett az OTP-re a héten. A JP Morgan 14 900 forintról 17 800 forintra emelte az OTP Bankra vonatkozó 12 havi célárfolyamát, az ajánlás változatlanul felülsúlyozás – hívta fel a figyelmet összefoglalójában az Equilor.

A héten a Richter árfolyama 4,8 százalékkal emelkedett, a részvény 9395 forinton fejezte be a kereskedést pénteken, heti forgalma meghaladta a 7,48 milliárd forintot.

A Mol árfolyama 0,23 százalékkal emelkedett a héten, a részvény 2668 forinton zárt pénteken, heti forgalma 5,3 milliárd forint volt. Az OTP ára a héten 2,65 százalékkal emelkedett, 14 340 forinton zárt pénteken, forgalma a héten 19 milliárd forint volt. A héten a Magyar Telekom árfolyama 2,81 százalékkal csökkent, pénteken a papír 450 forinton zárt, heti forgalma 395,7 millió forintot tett ki. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 4729,51 ponton zárt a héten, ami 138,30 ponttal, 3,01 százalékkal magasabb az előző hetinél.

Forrás: MTI

A magyar tőzsde a március 15-i ünnep miatt ma nem tart nyitva, fontos adatközlés sem várható itthon. Külföldön viszont zajlik az élet, az EU-ból és az USA-ból is konjunktúraadatok jönnek, a legfontosabb piacmozgató tényezők viszont ma is az amerikai bankrendszerről szóló hírek lehetnek.

Az Európai Központi Bank a bankrendszerre nehezedő nyomás ellenére kitart az 50 bázispontos emelés mellett holnap, mivel az inflációt továbbra is túl magasnak értékelik, és a következő évekre is tartósan magas inflációval számolnak – írja a Reuters központi banki forrásokra hivatkozva.

Részletes informciókról olvassa el a Portfolio cikkeit itt és itt. 

„Ez a nap hihetetlenül izgalmas a GE HealthCare számára, hiszen önálló, független vállalattá válunk új fejezetet nyitva meg a vállalat történetében, amellyel tovább erősítjük a személyre szabott orvoslás terén betöltött szerepünket” – mondta Peter Arduini, a GE HealthCare elnök-vezérigazgatója. „Egy valódi iparági átalakulás küszöbén állunk, mivel a digitális innováció átformálja a páciensek és a szolgáltatók élményeit, akiknek egyre nagyobb szükségük van a célzottabb, összekapcsoltabb és hatékonyabb ellátásra. A GE HealthCare munkatársai világszerte elkötelezettek amellett, hogy egy olyan világot teremtsünk, ahol az egészségügynek nincsenek korlátai. Készen állunk arra, hogy az előttünk álló években a betegek, ügyfeleink és a részvényesek szolgálatára álljunk.”

A GE HealthCare több mint 160 országban van jelen, és világszerte körülbelül 51 000 alkalmazottat foglalkoztat, akik munkájukkal évente több mint 1 milliárd beteget támogatnak. A vállalat éves szinten több mint 1 milliárd dollárt fektet be kutatás-fejlesztésekbe, és a négy üzleti szegmensében – képalkotó diagnosztika, ultrahang, betegfigyelő berendezések és molekuláris diagnosztika – telepített több mint 4 millió egészségügyi berendezése révén hozzávetőleg 18 milliárd dollár bevételt generál. A GE HealthCare magyarországi jelenléte európai viszonylatban is meghatározó, budapesti, szegedi és pátyi telephelyein kimagasló eredményeket érnek el a magasan képzett, innovatív mérnökei – írják.

„Több száz magyarországi munkatársunk irodáinkból és otthonukból online követte figyelemmel a GE HealthCare önálló vállalatként tett első lépését, a Nasdaq tőzsdei kereskedés megnyitását jelző harangszó megkongatását. A 100 éves múltra visszatekintő technológiánkra és digitális megoldásainkra építve kollégáink készen állnak arra, hogy szaktudásukkal a jövőben is segítsék az egészségügyben dolgozókat, hogy gyorsabb és megalapozottabb döntéseket hozhassanak” – mondta Vámos Tamás, a GE HealthCare ügyvezető igazgatója.

„Szoros együttműködésben dolgozunk magyar tudományos, klinikai és ipari intézményekkel, ezzel is növelve hazánk részvételi arányát a globális egészségügyi kutatás, fejlesztés és termékgyártás terén. Büszkék vagyunk a hazai kutatás-fejlesztési és adat kutató csapataink GE HealthCare-en belül betöltött szerepére, a globálisan és lokálisan elért eredményeinkre. A magyar kutatók, fejlesztők és klinikai szakemberek innovatív képességeit jól bizonyítja, hogy a vállalat egyik legnagyobb Data Science csapata is Magyarországon található, akik a Mesterséges Intelligencia és Mély Tanulási (Deep Learning) technológiát alkalmazva segítik a gyorsabb és hatékonyabb diagnosztikai, kezelési és betegellátási megoldások megvalósítását” – tette hozzá Ferenczi Lehel, a GE HealthCare Adat és Analitikai Igazgatója.

Az AutoWallis Csoport messze a piaci átlag feletti teljesítményt mutatott fel az autóértékesítés terén az első negyedévben, miközben a chiphiány miatti kínálatszűkülés a szektor összes márkáját érinti. Fontos ugyanakkor, hogy keresleti oldalon az AutoWallis még nem észlel lassulást, az első negyedéves rendelési állománya 41 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában, melynek az is oka, hogy a korábbi megrendelések egy része a szállítási nehézségek miatt még nyitott. Az autógyártók szállítási zavarainak közvetlen hatása lemérhető az új gépjárművek értékesítési árrésének növekedésén, valamint a növekvő használtautó-keresleten. Ez utóbbi esetében szintén emelkednek az árrések, így összességében a chiphiány okozta kínálatszűkülés kedvezően hat az AutoWallis fedezet- és eredménytermelő képességére.

Az AutoWallis Csoport által értékesített gépjárművek száma 11,1 százalékkal 7.410 darabra bővült az év első három hónapjában (a növekedés kizárólag organikus volt, ugyanis a bázis negyedévben az összes korábbi akvizíció zárásra került). A társaság két üzletága közül a Nagykereskedelmi üzletág értékesítése 15,6 százalékkal 5.266 darabra emelkedett, ami elsősorban a SsangYong és Isuzu márkáknak volt köszönhető. A Kiskereskedelmi üzletágban 1.659 új és 485 használt gépjármű talált gazdára, az előbbi 1,1 százalékos csökkenésnek, az utóbbi 11,8 százalékos növekedésnek felel meg. A Csoport által képviselt, illetve értékesített márkák összesített erejét, a márka-paletta diverzifikáltságát jól mutatja, hogy ehhez képest a magyar személyautó-piac 10,9 százalékkal lassult*. A Kiskereskedelmi üzletág szolgáltatási területén további bővülés volt megfigyelhető: 29.679-re nőtt (+0,8%) a szerviz órák száma, miközben az AutoWallis Csoport által képviselt Sixt több mint a kétszeresére (+123,1%) növelte a bérleti események számát. A bérleti napok száma ennél kisebb ütemben, 29,2 százalékkal bővült 39.185-re. A számok alapján a rövidebb időtartamú, jellemzően magasabb fedezettartalmú turisztikai célú bérlések száma növekszik, hiszen az egy kölcsönzésre eső bérleti napok száma csökkent.

* A piaci adatokat a DataHouse szolgáltatta.

A CTP az öt legnagyobb európai logisztikai ingatlanfejlesztő vállalat egyike, valamint Közép-Kelet-Európa legnagyobb logisztikai ingatlanbefektető és -fejlesztő cége[1] a bruttó bérbeadható terület („GLA”) alapján. Az organikus, valamint jelentősen nyereséges növekedésen alapuló 22 évnyi sikeres működés után a Vállalat most készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést fejlődésének útján. A Csoport finanszírozási stratégiájában bekövetkezett stratégiai váltást követően a CTP 2020-ban belépett a nemzetközi kötvénypiacra. 2020. októberében a CTP sikeresen kibocsátotta debütáló Zöld Kötvényét 650 millió euró értékben, amit még további két, vonzó feltételekkel kínált zöldkötvény-kibocsátás követett, így az eddig kibocsátott kötvények összértéke mostanra elérte az 1,5 milliárd eurót. A befektetési kategóriájú adósságpiacokra való sikeres belépést követően a CTP most a részvénypiacokra is be kíván lépni további növekedésének finanszírozása céljából.

A tervezett Ajánlattal a CTP a növekedési stratégiájának felgyorsítását kívánja lehetővé tenni a Csoport fejlesztési projektjeinek és építési tevékenységeinek finanszírozása, válogatott ingatlanvásárlások és adósság-visszafizetés révén. Az Ajánlat, mely intézményi befektetők számára lesz elérhető, várhatóan 800 millió  és 1 milliárd euró közötti bruttó bevételt hozó újonnan kibocsátott Részvényeket tartalmazó elsődleges ajánlatot és másodlagos részvényekre vonatkozó túljegyzési opciót tartalmaz. Az Ajánlat megtételére várhatóan az elkövetkező hetekben kerül sor a piaci körülményektől és egyéb releváns tényezőktől függően.

A CTP vezető és egyre növekvő piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon, Csehországban, Romániában és Szlovákiában; a leggyorsabban növekvő logisztikai ingatlanfejlesztőnek számít Szerbiában, emellett Ausztriában, Lengyelországban és Bulgáriában is bővíti jelenlétét.

[1]  Forrás: CBRE 2020. júniusi állapot szerint

Kína modern tőzsdéi egyelőre mindössze három évtizedes múltra tekinthetnek csak vissza, de a bivaly éve eddig rendre a nevéhez méltó piaci eredményeket hozott a befektetők számára. A holdnaptár szerinti legutóbbi bivaly éve − 2009-2010 − a referenciának számító Shanghai Composite Index 51 százalékos, robbanásszerű emelkedését hozta. Egy ciklussal korábban, 1997-1998-ban 27 százalékos ralinak lehettünk szemtanúi.

Persze mindenki tudja, hogy a múltbeli teljesítményből nem lehet a jövőre vonatkozó, megbízható következtetéseket levonni. De amikor február 12-én elkezdődött az új bivaly éve, a kínai piacokkal foglalkozó befektetők több tényezőre is odafigyelnek. Ezek közül talán a legfontosabb az lesz, hogy a bőséges likviditás és Kína „Covid-úttörő” szerepe (vagyis hogy elsőként tapasztalta meg, majd hagyta maga mögött a Covid-19 miatt előállt globális válságot), vélhetően még tavasszal is táplálni fogja a bikapiaci folyamatokat – méghozzá Kína onshore piacán és Hong Kongban is. Azonban ha fokozódna az inflációs nyomás, vagy ha hirtelen fordulattal monetáris megszorításokra kerülne sor, az megzabolázhatná a nagy lendülettel megiramodott piacokat.

A talpra állás folytatódik

Csakúgy, mint 2009-ben, a befektetőkre ma is bátorítólag hat az olcsó hitel és a válság utáni erőteljes felpattanás. A makrogazdasági háttér szintén segít: Kína volt az egyetlen olyan nagyobb gazdaság, melynek 2020-ban pozitív növekedést sikerült elérnie, és a konszenzusos előrejelzés szerint az ország GDP-je idén is kb. 8%-kal fog nőni. Az elemzők arra is számítanak, hogy a kínai vállalatok – legalábbis az első két negyedévben − jelentős jövedelemnövekedést fognak elérni.

A kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés márciusban várhatóan nyilvánosságra hozza az ország 14. ötéves tervét, mely 2025-ig határozza meg a legmagasabb szintű növekedési és fejlesztési előirányzatokat. Ez az év azért is fontos lesz, mert júliusban van a Kínát irányító Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója, és a társadalmi stabilitás és a gazdaság teljesítőképességének fenntartása a legfontosabb célok között szerepel. A kínai politikai vezetők deklarált célja, hogy „minden tekintetben tartózkodóan virágzó társadalmat” hozzanak létre, azt jelenti, hogy mindent elkövetnek majd a növekedés elősegítéséért, viszont minimalizálni fogják a rendszerszintű kockázatokat.

Eltérő teljesítmények

Azonban a befektetőknek a nagy volatilitásra és az ágazatok teljesítménye közötti feltűnő eltérésekre is oda kell figyelniük. A Fidelity szerint egyes értékeltségek már most is túlfeszítettnek tűnnek például a technológiai, a fogyasztási és az egészségügyi szektorban, ahol a sűrűbb kereskedési forgalom nagyobb áringadozásokhoz vezethet. Másfelől több nagy pénzügyi részvény lemarad a többiektől, és egyszámjegyű jövedelmet hozva, vagy a könyv szerinti értékhez képest diszkonttal forog.

A 2009-es, széles alapokon nyugvó bikapiaci nekiiramodással ellentétben az idén várhatóan a strukturális növekedéshez kapcsolódó témák egyeduralmára számíthatunk, és néhány magas fordulaton pörgő ágazat és ágazati vezető áll majd a rivaldafényben. A belföldi fogyasztás valószínűleg továbbra is ott lesz a legjobbak között, mivel a kínai politikai vezetők az Egyesült Államokkal szemben továbbra is fennálló kereskedelmi feszültség hatására a belső kereslet élénkítésén fáradoznak.

A kínai talpra állásban tavaly kulcsszerepet játszó exportőröktől az idén a fogyasztók vehetik át a stafétabotot. A munkaerőpiac stabilizálódott, a munkanélküliségi ráta ismét a járvány előtti szinteken jár, a bőséges megtakarításoknak köszönhetően pedig további vásárlóerő szabadul a piacra – Kína a világ fő gazdasági hatalmai között az egyik legnagyobb megtakarítási rátával büszkélkedhet. Tavaly, a vírusfenyegetés miatti bizonytalanság közepette a kínai fogyasztók még többet tettek félre, mivel visszafogták az utazási és az egyéb, nem alapvető kiadásaikat, de a vakcina megjelenésének és a magabiztosan zajló talpra állásnak köszönhetően most újból lehetőségük van kinyitni a pénztárcájukat.

Ami a jövőt illeti

A kínai részvényekbe áramló befektetések összege az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt, mivel a külföldi befektetők részesedni szeretnének a renminbi felértékelődéséből és Kína gazdasági növekedéséből. Feltételezhető az is, hogy a befektetők a belföldi ingatlanpiac felől más területek felé fordulnak, mivel ott a kínai kormány szigorú intézkedésekkel igyekezett gátat vetni a spekulációnak. A kínai (és főként Hong Kong-i) vállalatok elsődleges részvénykibocsátásai élénk érdeklődés mellett zajlottak.

Ennek ellenére nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen messzire fut majd a bika 2021-ben. Nagyobb óvatosságra intenek azok a szektorok, amelyekben az értékeltségek hirtelen lufiszerű növekedésnek indultak. Az egyik fő kockázat a várhatónál gyorsabban bekövetkező jogszabályi szigorítás lehet. Ahogy a talpra állás tovább zajlik és fokozódik az inflációs nyomás, Kína lehet az első olyan ország, ahol szükség lehet a likviditás felitatására.

„Az év eddig eltelt szakaszában Kína jegybankja, a Kínai Népi Bank vegyes jeleket sugárzott, és időnként elzárta a csapot, hogy lássa, hogyan reagálnak a piacok, melyek január végén bele is remegtek kissé a szigorítás miatti aggodalmakba. Lehet, hogy az infláció lehűtése vagy az eszközbuborékok kialakulásának megakadályozása céljából sor kerül még kisebb szigorításokra, de összességében arra számítunk, hogy a monetáris politika esetleges további normalizálódása lassú és fokozatos lesz, mivel a jegybank gondosan ügyel arra, hogy a Kína reményei szerint amúgy kedvezőnek ígérkező év során semmi ne veszélyeztesse a piaci stabilitást” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Meglátásom szerint az inflációs nyomás a befektetőket a nullás vagy mínuszos kamatkörnyezetben a reáleszközök felé fogják hajtani. Értem ez alatt a részvényeket, az aranyat vagy akár az ingatlant. Itt minden esetben befektetésekről beszélek.

A COVID–19-es időszakban elszenvedett gazdasági pofonok után a jegybankok a gazdaságok beindítására fókuszálnak. Legyen szó olcsó hitelről, pénznyomtatásról, a kamatok mínuszba vágásáról, a cél minden esetben ugyanaz. A gazdasági sokkot túl kell élni, és egy-két éven belül a most szenvedő szektorokat is vissza kell hozni az élők sorába, hiszen abban mind egyetértenek, hogy az átmenetileg megugró munkanélküliségi rátát a lehető leggyorsabban normalizálni kell, tartósan fenntartható szintre, 5–10 százalék közé kell csökkenteni.

Szilárd meggyőződésem, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokkot a világ megpróbálja majd gyorsan kiheverni. Lehet ez egy vakcina vagy hatásos gyógymód következménye, de vélhetően egy év múlva már nem a koronavírus gazdasági hatásairól fogunk beszélni. Úgy látom, hogy már most sem a jelenlegi problémákra próbálnak fókuszálni a befektetők, hanem a 2021-es vagy 2022-es kilátásokra. Ami minden bizonnyal velünk marad, az a végtelen sok pénz, amit addig a jegybankok és a kormányok nyomtatnak, majd költenek. Ez hosszú távon a reáleszközök felértékelődését és vélhetően az infláció megugrását okozhatja. Ilyen környezetben pedig jellemzően, ahogyan már fentebb is írtam, a nemesfémek, az ingatlanok és a részvények szoktak felülteljesíteni/vásárlóértéket megőrizni.

Jelenlegi meglátásom szerint a mostani helyzet kedvező lehetőség szelektíven részvénykitettséget vállalni 12 hónapos időtávra. Az esetleges árfolyamesésekben növelni lehet a reáleszközökben meglévő kitettséget, tekintve az olcsó régiós piacok kiemelkedő hozampotenciáljára.

A feltörekvő piacok korrigáltak a nagy esés után, de egyértelműen lemaradóban vannak a fejlett piacokhoz, különösen Amerikához képest, ahol az indexek új csúcsokra tudtak emelkedni.

Ha 2021-ben már a kilábalásra fogunk koncentrálni, az inflációs nyomás miatt a befektetők még inkább a részvények felé fordulhatnak, és akkor a lemaradó régiók a következő egy-két évre nézve is jó beszállási lehetőséget adhatnak.

Az egyedi részvények helyett jelenleg inkább piacokat, régiókat vennék. Az amerikai piacokat nem lehet kihagyni a portfólióból a nagy emelkedés után sem. Az erőt az amerikai tőzsdék mutatták az elmúlt fél évben is, így inkább arra figyelnék, hogy a következő hónapokban kitart-e a lendület a tengerentúlon. Nem hiszek abban, hogy a feltörekvő piacok szembe tudnának menni a fejlettekkel, így az előbbi piacokra a pénzbeáramlás is akkor várható, ha Amerikában is kitart a jó hangulat. Erre hatással lehet majd még a novemberi elnökválasztás is*, így a elkövetkező egy-két hónap hozhat izgalmakat a tőkepiacokon.

Milyen részvényeket keresnek most a befektetők?

2020 a reflektort ismét a tőkepiacok felé fordította, hiszen a COVID–19-híreknél már csak a napi tőzsdei mozgások szerepeltek többet a híradásokban. Soha nem látott árfolyamesésekről olvashattunk, elég csak az átmenetileg negatívba menő olajárakra gondolni, de a részvények közül is lehetett olyanról olvasni, mely akár pár hét alatt esett 50-70 százalékot. Ezek a mozgások meghozták a befektetői kedvet, és olyanok is a tőkepiacra merészkedtek, akik addig talán még soha nem vettek részvényt.

Érdekes volt megfigyelni azt a jelenséget is, hogy a jelenkor befektetői már más szemmel néznek a tőzsdei cégekre, mint mi, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tanultuk ezt az egyetemen, és azóta is a tőkepiacokon dolgozunk. Az látható, hogy vannak olyan szektorok, melyek ma kevésbé számítanak „trendinek”. Pár éve megfigyelhető volt, hogy a dohányipari cégektől elfordultak a befektetők, most pedig az olajipari cégek esetében is hasonló jelenség kezd körvonalazódni.

Ma már a zöldcégeket keresik az emberek. A fiatalok már nem feltétlenül a vállalat mutatói alapján döntenek egy cég mellett. Sok esetben azt sem tudják, hogy egyáltalán termel-e nyereséget az adott vállalat, fontosabb számukra, hogy milyen a cég megítélése, szeretik-e a termékét, mi a közösség véleménye róla, tudnak-e azonosulni vele, vagy dolgoznának-e ott. Ilyen a Tesla is, mely még közel nem képes annyi autót előállítani, mint egy hagyományos autógyártó, ráadásul profitot se nagyon termel, de már most többet ér, mint a versenytársai, a részvényárfolyama az elmúlt fél évben 400 dollár alatti szintről 2000 dollár fölé repült. A hagyományos autógyárak pedig lassan öt éve nyögik a „dízelbotrány” terhét. Hasonló volt megfigyelhető az öt nagy technológiai cég (FAANG), azaz az Apple, az Amazon, a Facebook, a Netflix és a Google esetében is, melyek a hagyományos iparágakhoz képest szárnyaltak a pandémia alatt is.

Persze ahhoz, hogy egy cég „menőnek” számítson, elég sok mindennek meg kell felelnie, de úgy tűnik, ez kifizetődik hosszú távon. Az elmúlt években került a befektetők fókuszába az SDG – sustainable development goals, azaz fenntartható fejlődési célok –, ami, ha körül szeretnénk írni, azt jelenti a befektetők számára, hogy olyan vállalatba invesztálnak, mely céljai meghatározásában, ügymenetében is tesz a fenntartható jövőért, továbbá melynek menedzsmentje is erősen elkötelezett e célok megvalósítása iránt. Itt nem csak arról beszélhetünk, hogy a cég adott esetben megújuló energia felhasználását preferálja, hogy csökkenti a gyártás során keletkező hulladékot, hogy a kantinban a műanyag helyett papír szívószálat használ, vagy esetleg egyáltalán nem használ műanyag tányérokat. Ez alatt azt is értjük, hogy olyan mentálhigiénés környezetet, olyan munkakörülményeket teremt dolgozói számára, amelyek hosszú távon élhető munkahelyet biztosítanak nekik.

Akik szeretnék ezt a nézetet a befektetéseik oldaláról is képviselni, azoknak elérhetőek már az olyan befektetési alapok, melyekbe csak az ezen kritériumoknak megfelelő cégek kerülhetnek be. Ezek az ESG-, azaz a fenntartható befektetéseket tartó alapok. Ezek előnye lehet, hogy a részvények árfolyama – tapasztalatok alapján – a hatékonyabb cégvezetésnek köszönhetően eső piacon kisebb mértékben esnek, mint más részvényeké, emelkedő piacon pedig akár felülteljesítés is várható tőlük a szektortársakhoz képest. Az ESG-kritériumoknak azért is érdemes lehet megfelelni, mert ezt a piac is jutalmazza. Például a jó besorolás miatt ezen cégek akár könnyebben vagy olcsóbban juthatnak hitelhez.

Itt azonban van egy szépséghiba. Ezen kritériumoknak jelenleg nem csak a zöldenergiával foglalkozó vállalatok felelhetnek meg, azaz akár egy olajipar cég is bekerülhet ebbe a kalapba, ha vezetése ezen elvek mentén alakítja a vállalatirányítási rendszerét, tesz a jobb minőségű munkakörnyezetért (lásd például az Exxon esetét).

Megvizsgálva az iShares MSCI World ESG ETF-et azt láthatjuk, hogy valójában egy amerikai S&P 500-túlsúlyos befektetési alapot veszünk meg. Így igazából a befektetésünk teljesítménye attól függ leginkább, hogy az amerikai nagyvállalatok hogyan teljesítenek. Az alap tíz legnagyobb súlyú részvénye: Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, Alphabet, Johnson & Johnson, Nestlé, Visa, Mastercard és Bank of America. Sehol egy megújuló energiával foglalkozó cég vagy annak beszállítója. Érdekes, hogy az elektromosautó-gyártók is csak most kerültek be az ESG-alapba a Tesla képviseletében.

Ezek alapján számomra ez az alap az édesítőszeres üdítőre hasonlít. Ráírják, hogy 30 százalékkal kevesebb cukrot tartalmaz, de igazából az eredetileg is túlcukrozott termékhez képest kevesebb a cukor. Így még messze vagyunk attól, hogy ez egészséges legyen.

Ezek alapján ha a lelkiismeretünk szerint szeretnénk befektetni, akkor tegyük a pénz egy részét olyan cégekbe, melyek a jövő megoldásaira fókuszálnak, a többiből meg vegyük meg a nagy indexeket, ezzel is diverzifikálva a portfóliónkat. Így a lelkünk is megnyugszik, és a befektetéseink is jó helyen lesznek.

Szerző: Nagy Bertalan | üzletfejlesztési igazgató |Concorde Értékpapír Zrt. Private Banking üzletág

E-mail: bertalan.nagy@con.hu

*Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Az intézkedést a testület a folyamatban lévő vizsgálat során rendelkezésre álló adatok alapos kiértékelésének befejezéséig léptette hatályba a lehetséges betegkockázat minimálisra csökkentése érdekében – írja a napi.hu.

A cikk szerint a PRAC ajánlása alapján az Esmyaval kezelt, méhmiómában szenvedő nők rendszeres időközönként májvizsgálaton vesznek részt. A PRAC emellett azt is javasolja, hogy az Esmyával új kezelést ne kezdjenek el, de a folyamatban lévő kezelések befejezhetőek. A PRAC intézkedések átmeneti jellegűek, céljuk a betegek egészségének megóvása. A 2018 május végéig esedékes végső döntés a 2017 decemberében elkezdett értékelési folyamat következtetéseitől függ.

A 2012 óta forgalmazott Esmya a Richter egyik legígéretesebb originális készítménye, amellyel  Európában több mint 700  ezer beteget kezeltek. Négy esetben májkárosodást jelentettek. A gyógyszergyár közlése szerint a rendelkezésére álló klinikai vizsgálati adatok nem mutattak összefüggést ilyen mellékhatás és a gyógyszer alkalmazása között. Ezért elképzelhető, hogy az említett betegeknél más gyógyszerek együttes alkalmazása vagy akár vírusfertőzés miatt következett be a máj károsodása.

A portál utal arra: a hír fél kettőkor jelent meg a bet.hu-n, a Richter árfolyama pedig gyorsan elindult lefelé: a 6300 forint körüli szintről a 6050-6100 forint közötti szintre.

A 2002-ben alapított ZTO Kína legnagyobb expressz csomagszállító cége, az iResearchadatai szerint 2015-ben 21 milliárd küldeményt közvetített. Ez másfélszerese az Egyesült Államok teljes éves csomagforgalmának. Piaci részesedése mintegy 14%, legfőbb ügyfelei az Alibaba és a JD.com. A 7700 hálózati partnerrel és 74 elosztóközponttal rendelkező cég forgalma tavaly elérte a 6,1 milliárd renminbit (915,8 millió dollár). 2015-ben egy befektetői kozorcium tagjaként a Hong Kong-i Hillhouse Capital Management és a Warburg Pincusmagántőke-társaság is beruházott a vállalatba.

Az amerikai piacra lépést a kínainál gyorsabb folyamat és a befektetések könnyebb monetizálhatósága indokolta. A hónap második felében 16,5-18,5 dollár közötti áron 72,1 millió papírt bocsátanának ki, ezzel mintegy 1,5 milliárd dolláros bevételre számítanak. A befolyó pénzből teherautókat, telkeket, üzemeket és felszerelést vásárolnának. A kibocsátást a Morgan Stanley és a Goldman Sachs szervezi.

(Forrás: Reuters)