A hagyományoknak megfelelően milliárdos nyereményt 2024-ben is az Ötöslottón és a Hatoslottón ért el egy-egy játékos. Magyarország legismertebb és legrégebbi lottójátékán, az Ötöslottón tavaly hárman nyerték meg a főnyereményt, közülük ketten az éppen aktuális rekordot megdöntve értek el 6,5, illetve 6,6 milliárd forint feletti nyereményt. Az Ötöslottón most is milliárdos nyeremény várja a játékosokat, ugyanis 11 hete nincs telitalálatos szelvény, így a jackpot mostanra 2,5 milliárd forintra duzzadt.

A kiugró milliárdos nyereményeken túl a hagyományos lottójátékokon több mint 2 ezer milliós nyeremény született. Az európai lottójátékon 5+1 találatos szelvénnyel 5 szerencsés nyert százmilliós összeget. A Hatoslottón az év folyamán 7-en örülhettek telitalálatosuknak, míg a Skandináv lottón 19 nagynyertes lett gazdagabb a jackpottal, sőt az 52. játékhéten egy szerencsés játékos elvitte a negyed évszázados számsorsjáték eddigi legnagyobb főnyereményét, 795.691.425 forintot. A Luxor játékon 127-en, Jokeren pedig 269-en örülhettek milliós vagy éppen több tízmilliós nyereményüknek. A napi játékok közül a Kenón és a Puttón összesen 313 nagynyertes született 2024-ben, előbbi játék esetében egy szerencsés játékos az elvihető legmagasabb összeggel, 2,625 milliárd forinttal lett gazdagabb. A tavaly bevezetett új számsorsjáték, a Napi Mázli 10 hónap alatt 57 játékosnak hozott legalább egymilliós nyereményt.

Rekord évet zárhattak a sportfogadók is, a Tippmixen és a TippmixPro-n összesen 2677 milliomos született, köztük 74-en a v-sport offline, 26-an pedig a V-sport online játékkal. Tippmixen a földi hálózat esetében 20 olyan legalább milliós nyertes szelvény is született, amelyeket 300 Forintos alaptéttel játszottak meg. Köztük kiemelkedő egy 300 Ft alaptéttel kétszer megjátszott 2/2-es kötésű szelvény, amivel a 6 300-as szorzójának köszönhetően decemberben 1.890.000 Ft-ot nyert a gazdája. TippmixPro-n a legfeljebb 200 Ft-os szelvények között egy 100 Ft alaptéttel rendelkező fogadás rendelkezett a legmagasabb nyertes oddsszal, a 15 714,51-es szorzónak köszönhetően 1.571.451 Ft-ot nyertek vele idén novemberben.

A Góltotóval hatan csatlakozhattak tavaly a milliomosok klubjához, míg az immáron közel 80 éves Totóban 368 darab 13+1-es szelvény volt 2024-ben, ötödük (72-en) ért milliós nyereményt.

A lóverseny szerelmeseinek sem lehetett oka panaszra tavaly. A Kincsem+ TUTI és Kincsem+ játékkal összesen 379 363 180 forintot vihettek haza. A tavalyi év legnagyobb nyertese az a szerencsés fogadó volt, aki a május 17-én feladott tippekkel több mint 66 millió forint tulajdonosa lett.

Volt oka örömre 2024-ben a papíralapú sorsjegyek kedvelőinek is. A játék szerelmesei összesen több mint 5,5 milliárd forintnyi nyereménnyel gazdagodtak. A támogató funkcióval is rendelkező karácsonyi sorsjegypárosnál – a jó ügy szolgálata mellett – közel ötven játékos örülhetett nagynyereménynek.

2024-ben is bővült a Szerencsejáték Zrt. e-sorsjegy kínálata is, ezek közül is kiemelkedik a december 13-án, pénteken megérkezett, az e-sorsjegyek legújabb generációját képviselő „e-sorsjegy Extra”, amely modern animációs megoldásokat és úgynevezett „in game”, vagyis játékon belüli bónuszjátékokat is tartalmaz. Tavaly összesen 87-en csatlakozhattak e-sorsjegy kaparásával a milliomosok klubjához – hárman már az e-sorsjegy extrával.

A Szerencsejáték Zrt. 2024 során többször is szervezett különsorsolásos akciókat, illetve nyereményjátékokat, amelyeken akár nyeretlen szelvénnyel, vagy sorsjeggyel is lehetett játszani. Ezeknek köszönhetően többek között 28 szerencsés tízmilliós nagyságrendű nyereménnyel lett gazdagabb. A Játékoskártya hűségprogram keretében 1 szerencsés játékos egy 110 millió forint értékű fővárosi álomotthont nyert, illetve 4 prémium kategóriás autót is hazavihettek játékosok.

Az egyes játékokban megszerzett milliós és milliárdos nyereményeket az alábbi táblázat tartalmazza:

A Totót 1947. október 19-én vezették be Magyarországon, Európában hetedikként. A hazánkban ekkor még ismeretlen és a lóversennyel szemben „embersportfogadásnak” hívott játék előkészítése szinte csak néhány hetet vett igénybe. Egy rövid piackutatást követően 1947 augusztusában a Minisztertanács már el is fogadta azt a rendeletet, miszerint embersport versenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet. Majd 1947. október 2-án az „embersport esélyfogadás intéző bizottsága” jóváhagyta a tippelés lebonyolítását meghatározó szabályzatot. Alig 17 nap múlva el is indulhatott hódító útjára a Totó.

Az országot ellepték a Totót népszerűsítő plakátok, melyek az olimpiai karikákkal és egy klasszikus diszkoszvető figurájával buzdítottak a játék kipróbálására. A játékosok első tippjeiket az 1947. október 19-én, vasárnap megrendezett mérkőzésekre tehették meg. Olyan meccsekre, mint például az Újpest – Ferencváros, a Kispest – Vasas, az Erzsébeti MTK – MTK, a Csepel – SZAC Barátság találkozók. A legelső fordulóra 20 882 darab alapjáték érkezett. A sportfogadás a kezdeteken Budapesten kívül csak 7 vidéki városban: Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden, Szolnokon és Szombathelyen volt elérhető a helyi postahivatalokban.

Az olimpiai részvételhez szükséges anyagi forrást jórészt a totó teremtette meg, amelynek nyereségét közvetlenül a magyar sport támogatására fordították. Az 1948-as londoni játékokon az addigi olimpiákon maximálisan elért 16 éremnél 12-vel szereztek többet sportolóink. Összesen tíz olimpiai aranyéremmel gazdagodott a magyar sport

A totó bevezetésekor a szelvény egyhasábos volt, azaz az egy szelvényen szereplő 12 főmérkőzésre és 4 tartalék mérkőzésre mérkőzésenként csak darab tippet lehetett tenni. Mindez 3 forint 30 fillérbe került. Nyereményt ekkor a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek, viszont 12 találatos szelvény hiányában a 9-essel is pénzhez lehetett jutni. A labdarúgás nyári „uborkaszezonjában” alkalmanként tárgynyeremény-sorsolásokra is sor került.

1949-ben bevezették a kollektív szelvényt, amelynek segítségével a fogadási események akár mindhárom (1 – hazai győzelem, 2 – vendég győzelem, X – döntetlen) kimenetelére is fogadhattak az érdeklődők.

1952-ben elindult az önálló góltotófogadás. A 2 forint 50 fillér árú góltotószelvényt az első alkalommal az augusztus 30–31-i fordulóra lehetett megjátszani. A szelvény két fő- és egy tartalék mérkőzés végeredményére, valamint az első félidejére külön kínált fogadási lehetőséget. Az első szelvényen NB I-es mérkőzések (a Vasas – Kinizsi, a Szegedi Honvéd – Diósgyőri Vasas, a Pécsi Lokomotív – Győri vasas) góljainak darabszámára lehetett megtenni a téteket.

A magyar labdarúgás 1953. november 25-én a korszak legnagyobb sportszenzációjával hívta fel magára a figyelmet: az aranycsapat otthonukban győzte le Anglia legjobbjait 6:3-ra. A magyar totó iránti érdeklődés az angol–magyar mérkőzés után közel megduplázódott. A korábbi három évben a heti szelvényforgalom átlagosan 150 000 darab körüli volt, a 23. Játékhéten már átlépte a 200 000-es határt, és tovább növekedett.

Az 1954 19. és 20. játékhét fogadói között tétjeik arányában 200-200 jegyet sorsoltak ki a magyar–angol labdarúgó-mérkőzésre. Az akció a totó forgalmát és népszerűségét tovább növelte. A mérkőzés – amelyet a közvetítéseknek köszönhetően 16 országból követhették figyelemmel – 3:0-ás félidő után 7:1-gyel végződött a magyarok javára.

Az évek óta sikeres négyhasábos szelvények mellett 1955 45. héten bevezették a totó hathasábos szelvényeit, amelyet 9 forint 90 fillérért lehetett megvásárolni. A kínálat bővülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fogadói kedv olyan mértékig fokozódott, hogy már az 50. héten 1 403 928 szelvény érkezett be. Ez a totó akkori nyolcéves történetében a legnagyobb heti szelvényszámot jelentette. 1956. október 14-én pedig megérkezett a Totó 12-es időszakának legnagyobb főnyereménye, 648 789 forint.

1964-ben megújult az akkor már 17 éves játék. Márciustól – a ma is érvényben lévő – 13+1-es szerkezetűvé alakították át: a heti szelvényen 13 főmérkőzés mellett 3 tartalék is szerepelt.

1993 novemberében elindul a gépesített lottó-totó értékesítés, vele együtt a Góltotó is, 3 évvel később pedig már csak gépi fogadások voltak köthetőek. 2011-től már nem csak hétvégén lehet Totózni, illetve lehetőség van kombinációs játékra is.

További érdekességek: 2013-ban volt a legtöbb telitalálat, illetve ebben az évben fizették ki a legnagyobb nyeremény is. Előbbi 1167 darab hibátlan szelvényt jelent, míg utóbbi 57.145.865 forintot hozott a szerencsés játékosnak.

Közel 60 éve, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Ennek apropóján a Szerencsejáték Zrt. „Őrizd meg a szelvényed, hogy kultúrával is gazdagodj!” mottóval ötnapos kampányt indít játékosai részére. Az aktivitás részeként az Ötöslottó, a Hatoslottó, a Skandináv lottó, az Eurojackpot, a Kenó, a Puttó, a Tippmix, a Totó, a Luxor, a V-sport, a Kincsem+ Tuti játékainak visszaigazoló szelvényein április 11. és 15. között a leghíresebb magyar költők verseinek részleteit olvashatják a játékosok. A hőpapírokon József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Juhász Gyula és Kányádi Sándor egy-egy ikonikus versének részleteit helyezi el a nemzeti lottótársaság, ezzel mintegy 2-2,5 millió szerencsevadászhoz eljuttatva hazánk legismertebb verssorait.

A Szerencsejáték Zrt. évtizedek óta a magyar kultúra elkötelezett támogatója, költségvetési hozzájárulásain, szponzorációin és támogatásain túlmenően ezúttal egy dedikált kampánnyal is népszerűsíti ezt az ügyet. A kezdeményezés egyedi videós tartalommal is kiegészül, melyben az Ötöslottó reklámkampányának korábbi arca, Kamarás Iván Jászai Mari-díjas magyar színész egy, a költészet napjával kapcsolatos nyereményjátékra is felhívja a figyelmet.

A nemzeti lottótársaság ezen túlmenően „5 nap, 5 vers” elnevezésű, a közösségi média felületeken megjelenő videós tartalommal is segíti játékosait és követőit. A szelvényeken található verseket ugyanis, Takács Bence Ervin, előadóművész-műsorvezető, a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke előadásában az elsőtől egészen az utolsó sorig meghallgathatják.