Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett.

„A múlt évben a járványhatás a második negyedévben húzta vissza leginkább a gazdaságot, így a lízingpiacot. A múlt év első felében a lízingpiac számára kulcsfontosságú beruházások volumene több mint 5 százalékkal, a GDP pedig majdnem 14 százalékkal mérséklődött. Így nagyon alacsony volt bázis, az idei 36 százalékos növekedéssel a finanszírozott összeg még 3 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, igaz, a 2018-as szintet 14 százalékkal felülmúlja” – értékelte a friss adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Tovább árnyalja a képet, hogy ha a darabszámokat vesszük figyelembe, akkor a 17 százalékkal kevesebb szerződés köttetett 2019-hez képest, de még a 2018-as szinthez képest is 8 százalékos elmaradás tapasztalható.

Hogyan szerepeltek az autók, traktorok, teherautók és a flották?  

A piaci adatokból látszik, hogy a különböző lízingpiaci szegmensnek eltérően teljesítettek az idén. Az agrárgépfinanszírozás emelkedő pályán maradt: a finanszírozott összeg közel 52 milliárd forintra rúgott, ez az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékos javulásnak felel meg és 14 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet.

Az autófinanszírozásban felemás a kép. Tóth Zoltán közölte: „A teljes lízingpiaci finanszírozott összeg idei növekedésében szerepet játszott, hogy a személyautók ára emelkedett az euróárfolyam alakulása és a környezetvédelmi normák bevezetése miatt, a kereslet azonban nem nőtt.Ezt mutatja, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma a 2017-es szinten van, ez pedig 2019 első feléhez képest 17 százalékos, 2018-hoz viszonyítva pedig 8 százalékos elmaradást jelent. A személyautókhoz köthető finanszírozott összeg 97,5 milliárd forint volt az első félévben, szemben a tavalyi 84 milliárddal és a két évvel korábbi több mint 104 milliárd forintos szinttel. Tóth Zoltán a finanszírozott összeget felfelé húzó autódrágulásnak még nincs vége, az év második felében folytatódhat. Az autófinanszírozáson belül lendületes fejlődést volt a flottapiacon, ami egy nagyobb beszerzésnek köszönhető. Ebben a szegmensben az új kihelyezések összege 45 milliárd forintot tett ki a félév végén, ez 111 százalékos növekedést, azaz duplázást jelent a múlt évhez képest, a tavalyelőtti összegtől pedig 3 százalékkal elmarad. A nagyhaszongépjárművel – teherautók, kamionok, pótkocsik, buszok – finanszírozása jelentős bővülés ment keresztül: a kihelyezett összeg 71 milliárd forintra, 86 százalékkal nőtt éves szinten, így az a szegmens már közelíti a járvány előtti szinteket.”

A szakember a lízingpiaci szegmensek alakulásáról azt is elmondta, hogy a tavalyi járványhatás miatt érdemes összevetni a 2019 első félével  a mostani adatokat. Ebből az összevetésből az látszik például, hogy a teljes lízingpiac majdnem felét – 45 százalékát – lefedő termelőeszköz-finanszírozásban idén még  6 százalékkal volt szűkebb a piac, mint két évvel korábban. Az egyéb gépeknél – amelyeknek több mint felét a szerszámgépek adják – a kihelyezett összeg 36 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében 7 százalékos a lemaradás ahhoz képest. Az agrárgépek viszont több mint 11 százalékos pluszban vannak a tavalyelőtti értékekhez viszonyítva.

Moratórium és jövőkép

„Összességében tehát a tavalyi visszaesés nagy szerepet játszott az idei növekedésben, de az is látható, hogy a bázishatás mellett azért több szegmensben enélkül is van kereslet a lízingfinanszírozásra” – fogalmazott Tóth Zoltán. Azt is elmondta: „Rövid távon a következő fontos lépés a magyar lízingpiac szempontjából a hiteltörlesztési moratórium sorsa. A lízingcégek felkészültek a moratórium lezárására és annak meghosszabbítását csak azoknál a magánszemélyeknél és cégeknél látják indokoltnak, akik valóban rászorulnak a további halasztásra.”

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség várakozásait ismertetve azt mondta: A mezőgazdaság kedvező helyzetben van, növekednek a terményárak, jók a terméshozamok, emellett a támogatások is segítik a szektort, ezeknek köszönhetően a beruházási kedv magas szinten maradhat, a jelenlegi kilátások szerint akár 2022 végéig – ez pedig az agrárgépfinanszírozásnak is támaszt ad. A pandémia eredményeként jelentős visszaesés után az egyéb gépeknél már láthatóak pozitív jelek, de itt nagyon fontosak a célzott gépes pályázati pénzek, amelyek inkább csak 2022-ben mutatkoznak meg majd a statisztikákban.

„A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek arra, hogy a gazdaság visszapattanása után, a tartós növekedéshez biztosítsák a finanszírozást. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez biztosnak rugalmas finanszírozási konstrukciókat” – tette hozzá.  Segíthet ebben, hogy ősszel jön az államilag támogatott új Széchenyi-programhoz tartozó lízingkonstrukció, amely nagyon kedvező forrást nyújt a cégeknek, emellett továbbra is elérhetőek az exportőr cégek számára az EXIM – szintén állami támogatású – lízingkonstrukciói.

Fotó: Loren King, Unsplash

A járvány ellenére tavaly is jelentős szerepet kaptak a nagycsaládosok autóvásárlási programjában a lízingkonstrukciók. Ez annak ellenére is igaz, hogy a pandémia magyarországi megjelenése után a korábbi hónapokhoz képest visszafogottabb volt az érdeklődés. A Magyar Lízingszövetség összeállítása szerint a múlt évben a lízingtársaságok összesen 11,6 milliárd forinttal finanszírozták a nagycsaládosok autóvásárlásait. Összesen 3924 lízingszerződést kötöttek az érintettek, vagyis autónként átlagosan 2,96 millió forinttal finanszírozták a vásárlásokat a lízingtársaságok.

Közel 17 milliárd forintos finanszírozás a hétüléses autókhoz

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „A nagycsaládosok autóvásárlási programja még 2019 júliusában indult, ennek keretében a három- vagy több gyermeket nevelő családok egy új, hétüléses autó megvételéhez a vételár felét, maximum 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A támogatás indulása óta eltelt másfél évben összesen 5742 lízingszerződés megkötésére került sor. Ennek eredményeként a lízingcégek 16,9 milliárd forintos finanszírozást nyújtottak a nagycsaládosoknak.”

A nagycsaládosok autóvásárlási programjáról a főtitkár azt is elmondta, hogy nagyon kevés esetben utasították el a lízingcégek a finanszírozási kérelmet. Másfél év alatt átlagosan 100-ból mindössze 5 esetben volt erre példa.

Út a korszerűbb autópark felé

Tóth Zoltán emlékeztett arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatai szerint a lízingcégek a nagycsaládosokhoz került autók mintegy 29 százalékához nyújtottak finanszírozást, ez is azt mutatja, hogy a lízingtársaságok fontos szerepet kaptak a programban.

A legfrissebb adatok alapján a Magyar Lízingszövetség sikeresnek tartja ezt a programot  és továbbra is támogat minden olyan kezdeményezést – például a tisztán elektromos autók beszerzésének támogatását is – amelyek hozzájárulnak a magyarországi autópark megújulásához.

Szintet léptek az állami támogatással új, hétüléses autót lízingfinanszírozás keretében vásárló nagycsaládosok. Novemberben ugyanis az általuk idén igénybe vett finanszírozott összeg meghaladta a 10 milliárd forintot – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ebben az évben egészen pontosan 10,54 milliárd forint forrást biztosítottak a lízingcégek összesen 3580 darab autó megvásárlásához.

„Milliárdok hét ülésen”

„A nagycsaládosok számára elérhető autóvásárlási program keretében az állam az új hétüléses autókhoz a vételár felét, maximum 2,5 millió forintot biztosít vissza nem térítendő támogatásként a három- vagy több gyermeket nevelő családoknak. A program tavaly júliusi indulása óta pedig összesen 15,8 milliárd forinttal finanszírozták a nagycsaládosok autóvásárlásait a Lízingszövetség tagvállalatai” – mondta Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára.

A friss adatokból kiderül, hogy idén május óta az egy-egy autóra jutó átlagos lízingösszeg meghaladta a 3 millió forintot. „Tavaly július óta pedig az egy autóra jutó átlagos finanszírozott összeg pedig 2,92 millió forintot tett ki” – tette hozzá a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A program iránti érdeklődés folyamatosan magas: 2020 második felében a megkötött szerződések és a leadott kérelmek száma havonta jellemzően 250 – 300 darab körül alakult, ami azt jelzi, hogy a koronavírus második hulláma kevésbé érezteti hatását ezen a területen.

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy a legtöbb finanszírozási kérelmet továbbra is pozitívan bírálják el a lízingcégek. A program rajtja óta az igénylők mindössze 5 százalékánál nem került sor a szerződéskötésre.

A Magyar Lízingszövetség egyúttal közölte, támogat minden olyan kezdeményezést – a nagycsaládosok autóvásárlási programja mellett például a tisztán elektromos autókhoz biztosított kedvezményeket – amelyek elősegíti, hogy korszerűbb, környezetbarátabb járművek fussanak a magyar utakon.

Elindult felfelé a harmadik negyedévben a koronavírus-járvány miatt teljesen bizonytalanná váló gazdasági környezetben tavasszal mélypontra kerülő lízingpiac – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az év első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 425 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 550 milliárddal. Bár ez 23 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben, az idei második negyedévet jellemző 28 százalékos visszaeséshez képest kedvezőbb eredmény, egyben arra utal, hogy elrugaszkodott a mélypontról a lízingpiac.

„Szinte minden ágazatban, így a lízingpiacon is borította az eredeti menetrendet a pandémiához köthető gazdasági hanyatlás. Több lízingpiaci szegmens azonban jól teljesített és látszik, hogy a finanszírozásra van igény” – értékelte az első kilenc hónapot Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Kivételek és visszaesések

Többek között a mezőgazdaságigép-finanszírozás tartozik a kivételek közé: a kihelyezett összeg ugyanis megközelítette a 71 milliárd forintot, ezzel a tavalyi rekordév közelében teljesített. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet agrárgépeladásokra vonatkozó adatai szerint csak átmeneti megtorpanás látható az gépértékesítésben, ez segítette a lízingpiacot is.

„Az agrárgép-finanszírozás az elmúlt években is sikerpiacot jelentettek a lízing szempontjából. A múlt évben a járművek után a mezőgazdasági gépeknél volt a legmagasabb a kihelyezett összeg, meghaladta a 100 milliárd forintot” – emelte ki Tóth Zoltán. A Lízingszövetség összefoglalója szerint a járványhoz képes az építőgépek finanszírozása is jól alakult, az 50,5 milliárd forintos kihelyezés ugyanis csupán 14 százalékkal marad el a 2019-es,  a korábbi éveket is figyelembe véve kimagasló szinttől.

Az autópiacot mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon sokkolta a pandémia, a személyautó- és furgoneladások az első háromnegyed évben több mint 21 százalékkal csökkentek, ez pedig a finanszírozási piacon is nyomot hagyott. A személyautókra és kishaszongépjárművekre kihelyezett összeg elérte a  164 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi több mint 198 milliárddal. Ezen belül a használt autók finanszírozása megközelítette a tavalyi nagyságrendet. A flottafinanszírozásban kisebb mértékű szűkülés következett be: 55 milliárd forintra csökkentek a kihelyezések az egy évvel korábbi 66 milliárdról. Tóth Zoltán szerint kérdés, meg tud-e indulni az autópiac és az autófinanszírozási piac az emelkedőn a negyedik negyedévben. Pontos prognózist adni azonban egyelőre a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben nem lenne szerencsés.

A többi részpiachoz képest nagyobb esés történt a nagyhaszon-gépjárműveknél, ami a válságüzemmód miatt érthető. A finanszírozott összeg jelentősen, több mint 40 százalékkal csökkent éves szinten, de ez egybevág a nagyhaszon-járművek eladásainál látott visszaeséssel. Sajnos itt az év hátralévő hónapjaiban sem várható trendforduló.

A Lízingszövetség összefoglalója szerint a termelő-berendezések, egyéb gépek finanszírozása sorolható szintén a járvány vesztesei közé, itt is közel 40 százalékos volt a hanyatlás.

Támaszt adnak a kedvezményes konstrukciók

Tóth Zoltán elmondta azt is, hogy a mezőgazdasági gépek finanszírozásában elért eredmény  a kedvezményes jegybanki hitelprogramnak – az NHP-nak – is köszönhető. Emellett az NHP-s konstrukciók teljes lízingpiaci részesedése is jelentős, 23 százalékot tett ki. Vagyis összesen mintegy 100 milliárd forint kihelyezés köthető a jegybanki programhoz.

Az exportőr vállalkozások számára elérhető, szintén kedvezményes Exim-konstrukciók is népszerűek, 15 milliárdos részesedést mondhatnak magukénak a teljes piacból.

Bizonytalan kilátások

Az egyes részpiacokat tekintve tehát a harmadik negyedévben ugyan nem történt igazi trendforduló, a korábban jobban és gyengébben teljesítő ágazatok hasonlóak a válság kirobbanása óta. A harmadik negyedéves adatok viszont némi optimizmusra adnak okot.

Eredetileg a lízingpiaci szereplők az első hullám kibontakozása után azt remélték, hogy a tavalyi, rekordszintű 740 milliárd forintos kihelyezéshez képest 25 százalékos lesz a hanyatlás. Noha többek között  a teljes lízingpiacot erőteljesen befolyásoló  autópiac alakulására, nem lehet konkrét előrejelzést adni a már említett gazdasági bizonytalanság miatt, a lízingpiaci szereplők ennél némileg jobb eredményt is elérhetőnek tartanak.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

Elkészült a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerkezetváltását, valamint növekedését megalapozó kormányzati stratégia, amely 2019-től 2030-ig határozza meg a legfontosabb lépéseket. Az új stratégia az adminisztrációs terhek mérséklése mellett előirányozza a kiemelkedően szereplő vállalkozások elismerését, valamint a zöld és high-tech megoldásokat is előnyben részesíti. A stratégia szerint például 2019-ben és 2020-ban több mint 175 milliárd forintos forrás áll a kkv-k rendelkezésére, amelyből közel 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Kivételes szektor

A Magyar Lízingszövetség szerint az új stratégia nagyon fontos lépés a magyar kkv-k fejlesztése, valamint a gazdasági növekedés szempontjából. 2010-tól 2018 végéig ugyanis a kkv-k adták a GDP-növekedés 24 százalékát, emellett tíz foglalkoztatottból hét kkv-knál dolgozik. A kkv-k növekedésben vállalt szerepe a Lízingszövetség szakemberei szerint fokozható innovatív lépésekkel és beruházásokkal. Ezzel összhangban van a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban bemutatott 330 pontból álló versenyképességi programjának több javaslata is. A jegybanki szakértők szerint a magyar kkv-szektor fejlődésének egyik gátja, hogy csak minden ötödik kkv innovál.

Növekedés, finanszírozás, gépek

„Márpedig az innováció, valamint a fejlesztés, ezen belül is korszerű gépek beszerzése a kkv-k fejlődésének alappilléreit jelentik, ehhez pedig a finanszírozási hátteret részben a költséghatékony, rugalmas lízingkonstrukciók biztosíthatják” – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A stratégiában célként megjelenő zöldebb működés és a high-tech irányba elmozdulás is jelentős beruházásokat feltételez. Mindez persze a lízingcégek számára is üzleti lehetőséget teremthet. A főtitkár kiemelte: a lízingcégek új kihelyezéseik mintegy háromnegyedét a KKV szektor számára nyújtják, ami évi 500-550 milliárd forintot jelent.

Az Európai Központi Bank a kkv-k forráshoz jutásáról szóló rendszeres felmérése adatai szerint (SAFE) 2018-ban is a kkv-k számára a lízing kiemelkedően fontos szereppel bír. A felmérésben megkérdezett vállalkozások 40 százaléka jelölte meg a lízinget mint a vállalkozás számára releváns finanszírozási formát. Ez az arány pedig lényegében megegyezik a különböző hitelkereteket népszerűségével. A válaszolók 32 százaléka pedig növekvő finanszírozási igényről nyilatkozott.

Tóth Zoltán hozzátette: a hazai helyzet is bizakodásra ad okot, hiszen az MNB legfrissebb adatai szerint az NHP fix konstrukcióban megkötött ügyletek 44 százaléka volt lízing, ami azt jelzi, hogy a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában a lízing kulcsszerepet játszik.

2019 első hat hónapjában a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 36 milliárd forintot helyeztek ki a vállalkozások által használt termelőgépek finanszírozására, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Az agrárgépek esetében 15 százalékkal 45,2 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg, az építőgépeknél pedig 29 százalékkal 14,5 milliárd forintra emelkedett a finanszírozás volumene.

Újabb eredményes félévet zárt a magyarországi lízingpiac. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatainál a finanszírozott összeg 375 milliárd forintra rúgott, ez 14 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest és 2008 óta a legmagasabb féléves érték. Egyben azt is jelenti, hogy napi átlagban – a hétvégékkel együtt – 2,1 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek.

Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára kiemelte: „Tempós bővülés látható a féléves számokból és az első negyedévhez képest gyorsult a növekedés üteme. Ráadásul előzetesen 10 százalékos bővüléssel számoltunk, ezt lényegesen túlszárnyalta a piac.” Hozzátette: a lízingkonstrukciók jól szerepelte a Magyar Nemzeti Bank kis- és középvállalkozásoknak szánt programjában: az NHP Fixben megkötött tranzakciók 44 százalékát a lízingügyletek adták.

Mi történt a lízingpiacon belül?

Az összkép tehát kedvező, a teljes lízingpiac növekedéséhez pedig szinte minden szegmens hozzájárult. A személy- és kisteherautóknál a finanszírozott összeg 11 százalékkal 132 milliárd forintra nőtt. Bár a növekedés üteme elmarad a teljes piac 14 százalékos bővülésétől, ez az összeg jelentős részét – 35 százalékát – adta a kihelyezéseknek.

„A növekedésben az újautó-finanszírozás játszotta a főszerepet 12 százalékos bővüléssel, ami jócskán meghaladja az újautó-eladásoknál látott 7,5 százalékos bővülést” – fogalmazott Tóth Zoltán. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2018-ban a magánszemélyek finanszírozásában volt látható a legdinamikusabb növekedés, ez 2019-re megállt. Ebben az évben ismét a céges autók és a kishaszongépjárművek finanszírozása volt a fókuszban. „Az eddigi növekedés látványos, ám fontos, hogy a károsanyag-kibocsátási előírások változása miatt várhatóak piaci zavarok, ezek pedig fékezhetik a jövőbeni növekedést, mind az autó-, mind a lízingpiacon.”

Visszafogottabb volt a növekedés a szintén komoly piacnak számító tehergépjárművek, nagyhaszongépjárművek terén. Itt az eladások is csak mintegy 2 százalékkal emelkedtek, míg a lízingcégek 5 százalékkal többet tudtak kihelyezni, mint a tavalyi évben.

Masszív többletek

Az átlag feletti bővülés következett be a flottapiacon, a kihelyezett összeg 16 százalékkal 46,5 milliárd forintra ugrott. A mezőgazdasági gépeknél a finanszírozott összeg 45,2 milliárd forintot tett ki, ez pedig 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

„Az agrárgép-finanszírozás hagyományosan az egyik legkiegyensúlyozottabb szegmens a lízingpiacon, ez most sem változott. Ezen a részpiacon pedig az NHP Fix részesedése kiemelkedő, 75 százalékos, igaz, korábban a jegybanki hitelprogramok aránya jelentősebb volt” – tette hozzá Tóth Zoltán. A Magyar Lízingszövetség értékelésében kiemeli, hogy az építőipari növekedés a lízingpiacon is nagyon jól látható. Ugyanis az építőgépeket 14,5 milliárd forint értékben finanszírozták a lízingcégek, ez pedig 29 százalékos emelkedést jelent.

A termelőgépeknél, berendezéseknél a tavalyi megtorpanás után ismét bővülés volt tapasztalható: 35 százalékkal 36 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg, ennél nagyobb összegre legutóbb 2012 első félévében volt példa.

További fejlődés jöhet, sok múlik a kkv-kon

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint az év második felében is növekedő pályán marad a lízingpiac, de a bővülés üteme visszafogottabb lehet, részben az autópiacon várható lassulás eredményeként. A növekedést ugyanakkor segítheti, ha a kis- és középvállalkozások fejlesztési kedve fokozódik, mert a beruházásokhoz kézenfekvő megoldást jelentenek a rugalmas lízingkonstrukciók, amelyek az alacsony kamatkörnyezet miatt olcsónak mondhatóak, ráadásul költséghatékonyak. Szerencsére a beruházásoknál is lendületes növekedés látható, a hivatalos adatok szerint az első negyedévben 26 százalékkal növekedtek, ez pedig bizakodásra ad okot.

Az első félévben elért 14 százalékos lízingpiaci növekedés után a második félévben lassulhat a tempó Nyikos Katalin szerint, de összességében így is 10 százalék feletti növekedés várható a piacon.

Statisztikailag lassan minden hatvanadik ember autista a világon, a probléma pedig elég erős leterheltséget ad a teljes környezet számára. Az autisták a szenvedéstől, az árulástól félnek, amit egy hirtelen változás azonnal be tud indítani. Ilyen hirtelen változások voltak a világháborúban vagy a középkorban, amely családok szétesését, szenvedést, kínokat, megszégyenítést, megbélyegzettséget hozott magával. Két legerősebb pontja a csalódás, azaz a bizalomvesztés, aminek a vége szenvedés és totális kudarc, minden elvesztése.

„Ez az örökölt érzelmi csomag pontos oka, ami még nem tiszta mindenki számára, viszont ezért ma mindenki érintett a világ borzalmaiban. Az érzelmi csomag meg nem értése okozza az autizmust, a szorongást, az ADHD-t, illetve minden spektrumzavart és minden eltorzult, nem észszerű reakciót. Miután mindenki DNS-ében ott van ez a jel, ez a csalódás és erőszak fájdalma, a sok válást, céges konfliktust és minden túlzott és rossz dolgot ez okoz. Túlérzékelünk. Belelátunk” – magyarázta Tóth Zoltán, a Stabil Pont Technológia feltalálója.

A szakértő szerint mindenkiben ott van a pánik, a készenlét. Ezt nevezhetjük félelemnek is. Előfordul, hogy az ember nem fél, de amikor valaminek tétje van, kikel önmagából. Ilyenkor vagy lelép, vagy támad. Ezek az úgynevezett ösztönös, vegetatív reflexek, amik észrevétlenek, és ha beindulnak, tudatosan nem is tudjuk megfogni.

Tóth Zoltán arról is beszélt, a traumaöröklődést az epigenetika egeres kísérlete bizonyítja.

„Ha egy vemhes egeret egy áramütés és egy parfümillat egyszerre éri, akkor a negyedik generációval lejjebb lévő leszármazottja sokszorosan él meg fájdalmat pusztán a parfümillat érzékelésekor. Kívülről ez röhejes, de neki belülről nem. Mindehhez tartozik, hogy a megrémüléskor támad, megőrül, és azzal létrejön a valós fájdalom, amit már ő hozott létre. Ezt hívják traumaismétlődésnek” – mondta.

Mint fogalmazott, az 1956-ban történtekkel már rég nem kellene foglalkozni, hisz elmúlt, mégis sok mostanában épült emlékművet láthatunk országszerte. A fájdalom és az emlékek felvételének sorai bennünk élnek. A probléma ezzel az, hogy 1956-ban mások által kerültünk szorult helyzetbe, most pedig már mi hozzuk létre ugyanazt, akárcsak az egér leszármazottja. Ezt hívják újrajátszási kényszernek.

Az autisták egyszerre akarnak békét és vannak tele borzasztó érzésekkel a világ felé. Éppen emiatt az autizmus mutatja a legjobban, hová vezet a háborúzás.

„Az első általunk tréningelt autista srác, Ricsi mondta ki, hogy a háború megoldása az, ha kilépünk belőle és magunkat fejlesztjük, ami legfőképp traumáink semlegesítéséről és egy jobb világ működtetéséről szól, aminek az alapja az észszerű ember, észszerű család, és ezeknek a családoknak az együttműködése” – mesélte a Stabil Pont Technológia feltalálója.

Azt is elmondta, egy autista születéséhez szükség van egy hős típusú szülőre, aki mindent tud, kevésbé figyel a részletekre, nagyon megy előre, viszont retteg az árulástól, valamint egy lágyabb, kevésbé beszédes, alárendelő, beletörődő, erőszaktól rettegő, de látszólag rendben lévő szülőre. Az egyik azt hiszi, visszafogják, elhagyják, a másik pedig, hogy ráerőltetnek, elnyomják. Egyik csak egy célra figyel és a részletekre nem, a másik pedig a részletekre, de a célra nem. Körülbelül így néz ki ma a jobb- és baloldal a politikában és az emberek a társadalomban is. A megoldás a kettő közt van.

„Nincs szükség se hősökre, se áldozatokra, hiszen nincs háború. Józan lelkiállapotú, cselekvő emberekre van szükség. Sosem az emberek voltak a probléma, hanem a pánikalapú helyzet. Ha ezt ismerve nem egymásnak, hanem a pániknak megyünk neki, akkor elmondhatjuk, hogy Magyarország lesz a legjobb nemzet, mert mi kaptuk a legtöbb edzést!” – zárta szavait Tóth Zoltán.