A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja, ezért hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és az ehhez kapcsolódó Libri irodalmi közönségdíjat. A Libri idén hetedik alkalommal jutalmazza az előző év legjobb szépirodalmi könyveit.

A döntőbe került tíz művet 189 neves közéleti személyiség választotta ki, közülük nevezi meg a zsűri (Bálint András színész; Beck Zoltán, a 30Y énekes-gitárosa, egyetemi adjunktus; Fullajtár Andrea színész; Károlyi Csaba irodalomkritikus, az ÉS főszerkesztő-helyettese; és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész) a szakmai díj nyertesét, a legtöbb olvasói szavazatot begyűjtő könyv pedig a közönségdíjat kapja. A nyertes művek szerzői 2-2 millió forintot és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

A 2022-es Libri irodalmi díjak koncepciója, hogy rámutasson a kortárs magyar irodalmi élet sokszínűségére, és hogy érzékeltesse: a köztünk élő írók annyifélék, ahányan olvassuk őket. Ezért a látványvilágban fontos szerepet kap a színek játéka, kiemelve a magyar irodalom legjobbjainak egyedi vonásait, a döntős művek stílusát, jellegét.

A 10 döntős könyv:

Bartók Imre Lovak a folyóban című regénye, Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című szatírája, Danyi Zoltán A rózsákról című regénye, Gerlóczy Márton Fikció 1. – A katlan című önéletrajzi regénye, Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye, Krasznahorkai László Herscht 07769 című regénye, Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című novelláskötete, Tóth Krisztina Bálnadal című verseskötete, Vonnák Diána Látlak című novelláskötete, valamint Závada Péter Gondoskodás című verseskötete.

Annak érdekében, hogy a kampány és annak üzenete minél több emberhez eljusson, a Libri több eszközzel és felületen kommunikál. A döntősöket és a kampány szlogenjét – Szavazzon a kortárs irodalomra! – szerepeltető kreatívok jelennek meg kulturális, szakmai, üzleti, valamint életmódmagazinokban, az outdoor megjelenést egy országos CLP-kampány biztosítja, ezt egészíti ki a Károly körúton elhelyezett épületháló, valamint a Nyugati téri full-branding villamosmegálló. Az újsághirdetések és a CLP-kampány mellett a kampány kiterjed rádió- és Youtube-hirdetésekre, továbbá a streamingfelületekre is.

A hirdetésekkel összhangban sajtóközlemények segítségével hívják fel az olvasóközönség figyelmét a díjakra, a Libri Magazin oldalán pedig interjúk készülnek a döntős szerzőkkel, valamint a magyar művészeti szcéna jeles képviselőivel. A Libri weboldalán a Libri irodalmi díjaknak dedikált aloldal szolgáltatja az információkat a döntős szerzőkről és műveikről, a könyvkereskedő közösségimédia-felületein pedig a kampány elemeinek felhasználásával buzdítja szavazásra a követőket.

A Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat egy színes gálaműsor keretében adják át májusban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az eseményről készült gálavideót az olvasóközönség élőben a Libri Facebook oldalán követheti, illetve az esemény után az RTL Most! felületén nézheti vissza.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Márkamenedzser: Tömör Annamária

PR-menedzser: Jávor Zsófia

PR-koordinátor: Bistey Attila

Art director: Kozlovsky Kata

Szövegíró: Paál János

Marketingkoordinátor: Göcsei Georgina, Juhász Fruzsina

Közösségi média: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella

Médiakoordinátor: Ilcsik Tünde

UX- és webdesign: Sárosi Tamás, Kozlovsky Kata, Földesy Fanni

Fotó: Wertán Botond

Videók: Wertán Botond, Vadas Géza

Illusztrátor: Simon József

Gálaműsor: Színház TV, rendező: Radnai Márk

Ha valaki nem ismerné a sztorit, vagy már nem emlékszik arra, hol is kezdődött, elmondom. Tóth Krisztinával a Könyves magazin készített kisinterjút. Igazán ártatlan, mondhatnám banális kérdéseket tettek fel neki az olvasmányélményeivel kapcsolatban: mit olvasol most, milyen olvasó voltál gyerekként, melyik gyermekkori olvasmányod volt nagy hatással rád, melyik könyvre mondanád azt, hogy bárcsak te írtad volna? Azt is megkérdezték tőle, melyik könyvet venné le a kötelező olvasmányok listájáról. Ő pedig válaszolt.

És a vész kitört. (Mondhatni, vérfagylaló keze emberfejekkel lapdázott az égre, emberszivekben dúltak lábai.)

Az interjút először a hvg.hu szemlézte, aztán a téma végigsöpört az online világon. A markánsabb megfogalmazások közül olvasásra javaslom ezt, meg ezt, meg ezt. Az újságírók után csapatostól jöttek a net (többnyire névtelen, arctalan) kommenthuszárjai, többségük láthatóan nem is olvasta az eredeti interjút. Meg se próbálom összefoglalni, hányan hányféleképpen támadták a költőnőt, maradjunk annyiban, talán még az volt a legfinomabb felvetés, hogy versírás helyett menjen inkább kapálni.

Aztán ahogy jött a vihar, ugyanolyan gyorsan le is csengett. (Kit érdekel valójában Jókai?) Legalább egy hónap telt el az utolsó gyalázkodó komment óta, internetes viszonylatban ez már régmúlt, szóval történelmi távlatból gondolhatunk vissza az ügyre.

Most próbáljuk meg elképzelni, hogyan zajlott volna a fent említett vita egy másik, egyelőre képzeletbeli Magyarországon. Valaki kifejti, hogy számára nem szimpatikus az, ahogyan Jókai a nőalakokat ábrázolja. Mire mások ezt mondják, ne várjuk Jókaitól, hogy úgy gondolkozzon a nemi szerepekről, mint a 21. századi mainstream. Mire az első megszólaló elmondhatja, nem is várja ezt Jókaitól, csupán arra célzott, hogy a gyerekeink a kötelező olvasmányokból (is) építik a világra vonatkozó tudásukat. Mire azt válaszolják neki, hogy a kötelező olvasmányok azt is megmutatják, hogyan gondolkodtak eleink évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt, így a társadalom és a benne élő emberek változásáról is képet kaphatnak. Nem folytatom.

Ha az előbbi beszélgetést elképzeltük, most próbáljuk meg elképzelni, hogy más beszélgetések is hasonló mederben folynak. Egyikünk gondol valamit, elmondja, mire a másik reagál rá, egyetért vagy ellentmond, továbbgondol, kiegészít, érvel, új szempontokat keres.

Lehetne ilyen is a világ. Egyrészt, másrészt.

Akinek meg habzik a szája, szerintem törölje meg. Neki is jobb lesz úgy.

A Libri a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja, ezért hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A díjakat idén ötödszörre adják át, a díjazottak 2-2 millió forint jutalmat és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

A Libri irodalmi díjak kampánya a magyar irodalom sokszínűségét és igényességét mutatja be, felhívja a figyelmet arra, hogy a ma megjelenő magyar irodalmi alkotások olyan kiemelkedő minőséget képviselnek, hogy a mindennapjaink részét kell, hogy képezzék. A Libri nemcsak a nyerteseket, de mind a 10 döntőbe került szerzőt mindennapjaink sztárjaiként, könyveiket a jövő klasszikusaiként mutatja be.

A kampány során két fő kreatív jelenik meg. A Libri irodalmi díjak már „megszokott” csoportképe – ahogy eddig minden évben – idén is megújult, ezúttal Edward Hopper 1942-es festménye, az Éjjeli baglyok ihlette a döntős szerzőket bemutató fő kreatívot. A másik elem a 10 döntős könyv fotója, ezen kívül találkozhatunk még a szerzők portréival és a könyvek hangulatát művészi módon visszaadó image-fotókkal is. 2020-ban egy eddig soha nem használt kreatív felületen is kommunikálják a kampányt: egy innovatív megoldásnak köszönhetően négy budapesti villamosmegállóban a napfény és az árnyékok összjátéka hirdeti a Libri irodalmi díjakat és a 10 döntős szerzőt. A Libri irodalmi díjak kampánya nemcsak a szerzők neveivel és műveik címeivel dolgozik, hanem részleteket és idézeteket is bemutat a művekből, bízva abban, hogy egy-egy jól eltalált és szívhez szóló idézettel többeket meg tud szólítani.

A 10 döntős mű:

Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötete, Barnás Ferenc Életünk végéig című regénye, Bodor Ádám Sehol címmel megjelent novellái, Darvasi László Magyar sellő című regénye, Grecsó Krisztán Vera című regénye, Láng Zsolt Bolyai című regénye, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete, Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című regénye, Tóth Krisztina Fehér farkas című novelláskötete, Závada Pál Hajó a ködben címmel megjelent regénye.

Szavazni a http://www.libri.hu/irodalmidij/ oldalon lehet, a szavazók között 100 darab ajándék könyvcsomagot sorsolnak ki a szervezők. A könyvcsomagok mindegyike a Libri irodalmi díjak 10 döntős könyvéből áll össze.

Ízelítőnek alább pár videó:

Itt Rezes Judit és párja Szabó Győző és egy guminő intim viszonya bomlik ki Tóth Krisztina verséből:

https://www.youtube.com/watch?v=3DMpxkBgJ7E

Ezen a videón Vecsei H Miklós egy basketball kulacsról énekli Lackfi János műdalát:

https://www.youtube.com/watch?v=by5buH17EO8