Nemrég Amerikában jártál egy konferencián. Milyen inspiráló gondolatokkal jöttél haza?

A Times Higher Education által szervezett, World Academic Summit című konferencián voltam New Yorkban. A világ felsőoktatási vezetőinek krémje találkozott a New York University által biztosított helyszíneken. A felsőoktatás jövőjének izgalmas kérdéseit tárgyaltuk.

A konferencia előadásai és a szakmai beszélgetések megerősítették bennem, hogy paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban. Globális szinten. Egyre több intézmény teszi le a voksát a hozzáférhetőség, elérhetőség mellett. Nem az a lényeg, hogy nagyon nehéz legyen bejutni valahova. A világ vezető kutatóegyetemei – köztük az Arizona State University, az Egyesült Államok leginnovatívabb egyeteme – is azt mondják, hogy nem azok a hallgatók definiálják őket, akiket kizárnak, hanem az a sok, akiket felvesznek, és velük együtt lesznek sikeresek. A minőségi oktatás nem az elitegyetemek kiváltsága, ez ugyanis sokszínűen, sokféle módon, eltérő fókuszokkal is megvalósítható. A szelektivitás nem azonos a minőséggel, az elérhetőség pedig igenis összeegyeztethető a minőségi képzéssel.

A világnak sokféle egyetemre van szüksége. Ez volt a legnagyobb tanulság, amit a világ vezető felsőoktatási vezetői megfogalmaztak.

Az oktatáshoz ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Miből gazdálkodik a METU?

Az oktatáshoz a pénzen kívül nyitott hallgató is szükséges, aki tanulni akar. Bizony nem elég, hogy mi tanítani akarunk, a befogadó fél aktivitása is elengedhetetlen.

A gazdálkodásunkra vonatkozó kérdést sem akarom kikerülni. A METU magánegyetem, minimális állami forrásban részesül tehát, amit a mesterszintű képzések támogatására kapunk. Így szerencsére a METU-n is ingyenesek a mesterképzések a hallgatók számára. Ezenkívül a bevételünk nagy része hallgatói tandíjból származik.

Egy sikeres egyetemhez – a pénzen kívül – kiváló oktatókra és tehetséges hallgatókra van szükség. Hogy álltok az előbbiek, illetve az utóbbiak szempontjából?

Kiemelten fontos számomra, hogy kiváló oktatókkal és fantasztikus hallgatókkal dolgozhatunk. Büszke vagyok a METU oktatói csapatára, akik egyedülálló oktatási módszertant fejlesztettek ki, ez alapján tanítanak. Nemrég jelent meg a HVG 2022-es összesített felsőoktatási rangsora, amely két csoportra osztott nyolc indikátor, illetve két indikátorcsoport alapján állít fel intézményi és kari ranglistát. A rangsor egyik fő indikátorcsoportja az oktatói kiválóság, amely olyan szempontokat vizsgál, mint a tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidős oktatók száma, az egy oktatóra jutó alapszakos vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatók száma, valamint a doktori fokozattal rendelkező oktatók aránya a teljes munkaidős oktatók között. A másik fő indikátorcsoport a hallgatói kiválóság: itt a fő értékelési szempontok a képzéseket első helyen jelölő alapszakos hallgatók száma, a felvettek elért felvételi pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a felvételt nyert hallgatók középiskolai versenyeredményei. A METU az oktatói ranglistán tizenkét hellyel feljebb, a 24. helyre került, a Művészeti és Kreatívipari Kar pedig a második helyen szerepel a művészeti képzések rangsorában.

A közoktatás komoly válságban van, idén ősszel a tanárok és a diákok a korábbinál sokkal markánsabban adnak hangot az elégedetlenségüknek. Milyen színvonalú tudással érkeznek a fiatalok a felsőoktatásba?

Változó. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire motiváltak, lelkesek a diákok. Akik kíváncsiak, szeretnek tanulni, szívesen merülnek el alkotótevékenységekben, azok biztosan sokat profitálnak a felsőoktatásban is. Ám akik úgy érkeznek meg, hogy nem szeretnek tanulni, azoknak nehezebb dolguk van kezdetben. A Metropolitan alkotóegyetem-koncepciójának egyik célja, hogy a hallgatókat kibillentse a közoktatásból hozott szemléletből, és aktív, cselekvő szerepbe kerüljenek, így hozzák ki magukból a legtöbbet.

Az egyetemnek a korábbi években sok külföldi hallgatója volt. Milyen hatással volt a Covid és a lezárások a külföldi diákok jelentkezésére?

A Metropolitan Egyetemre közel ezer külföldi hallgató jár, több mint száz különböző országból. Világszerte 50 százalékkal csökkent a külföldről érkező újonnan beiratkozó nemzetközi hallgatók száma. Szerencsére a METU-n nem ezt kellett tapasztalnunk. Az a tény, hogy gyorsan, rugalmasan átálltunk online oktatásra, rengeteg hallgatót megmentett időszakosan. Arra figyeltünk, hogy az online képzésben ne a jelenléti oktatást akarjuk leképezni, hanem az online felület adta lehetőségeket kihasználva specifikus módszertant alkalmazzunk. Sok más iskola fordult hozzánk tanácsért abban az időszakban.

Végül több új hallgatónk érkezett külföldről 2021-ben, mint bármelyik korábbi évben, éppen az online formának köszönhetően. Büszke vagyok rá, hogy a Metropolitan népszerűsége még ebben az időszakban is tudott növekedni.

Az országnak elemi érdeke, hogy azok a tehetséges fiatalok is tanulhassanak, akiknek ehhez nincs megfelelő anyagi hátterük. A METU milyen lehetőségeket nyújt a kevésbé tehetős hallgatóknak?

Többféle ösztöndíj is elérhető a METU-n, elsősorban azoknak, akik jól teljesítenek. Azok számára pedig, akiknek nincs megfelelő anyagi hátterük, a legjobb megoldás a diákhitel. Jelentős érték, hogy valamennyi mesterszakunk államilag finanszírozott, azaz a hallgatók számára ingyen elérhető. A mesterképzésben nincs szükség hitelre, hiszen nem kell fizetni érte. Emellett az is igaz, hogy nálunk a hallgatók jelentős része dolgozik a tanulmányai mellet.

A marketig egyik alapszabálya, hogy világossá kell tenned, miben különbözöl a versenytársaktól. A METU alkotóegyetemként definiálja magát. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Megtanulnak létrehozni valami újat a saját szakterületükön, legyen az egy művészeti alkotás, egy üzleti terv vagy egy kommunikációs koncepció. Az elmélet megismerése mellett rögtön kipróbálhatják magukat a gyakorlatban. Az oktatók ebben mentorként segítik őket.

A hallgatók az egyetemi évek során felépítik portfóliójukat ezekből a megragadható tananyagelemekből, kompetenciákból, amelyeket megszereztek. A portfólió segít a pályaorientációban, illetve igazi versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Az egyetem három év szünet után rendezett ismét TEDx-konferenciát, ami ezúttal a fenntarthatóságra fókuszált. Hogyan értékeled, milyen eredménnyel?

Óriási sikere volt a konferenciának. Már az előadók jelentkezésekor láttuk, hogy izgalmas témát választottunk, sokan szerettek volna nálunk színpadra lépni, erős jelentkezők közül választottuk ki azokat, akik végül előadhattak a TEDx-rendezvényen. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtartott konferenciára minden jegy elkelt, akik kiszorultak, azok közül sokan online követték nyomon az eseményeket.

A fenntarthatóság a világ egyik legfontosabb problémája, előadóink korunk kihívásaira reagálva meséltek tapasztalataikról, egyedi elképzeléseikről és a jövőt megváltoztató ötleteikről. Az előadók között volt az MNB elnöke, a pannonhalmi főapát, de megjelent hivatásos kollapszológus is. Rengeteg inspirációt és cselekvő tenni akarást kaptunk. Sokatmondó a konferencia nyitókérdése: „Mersz te lenni a változás, amit a világban keresel?”

Mit jelent a fenntarthatóság a METU számára a mindennapokban?

A fenntarthatóság komplex téma, az ember által alkotott világ és a természeti környezet kapcsolatát, annak jövőjét jelenti elsősorban. Az ENSZ a fenntarthatóság megvalósítása érdekében 17 részcélt fogalmazott meg, amelyek eléréséért a METU-n is aktívan teszünk. Elkötelezettek vagyunk a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőtlenségek csökkentése kérdésében ugyanúgy, mint a klímavédelem irányában. Tagjai vagyunk olyan országos szervezetnek, amely a zöldmozgalmunk munkájához illeszkedik. Ennek keretében számos konkrét intézkedést tettünk, például csökkentettük a műanyag poharak és palackok felhasználást a campusunkon, tudatosabb energiagazdálkodást folytatunk, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

Hasonlóan fontosnak tartom a nők szerepvállalásának támogatását, mára a METU az egyik legjobb női munkahely lett az országban.

A METU hallgatói jelenleg kommunikációs, üzleti, turisztikai és művészeti képzésben vehetnek részt. Terveztek bővítést, újabb karokat, intézeteket?

2023-ban egyéves mesterképzést szeretnénk indítani a kutatásmenedzsment területén, ami számos meglévő területünkhöz kapcsolódik. Az előkészítő munkák zajlanak ehhez. Sikeresen akkreditáltattuk már a forgatókönyvíró mesterszakunkat, ami 2023-ban indul majd, ahogyan a mozgókép alapszakunk is filmírás szakiránnyal. Mindkettő izgalmasan egészíti ki a többi filmes szakot, így teljes filmkészítő csapat állhat össze METU-s hallgatókból operatőrökkel, kommunikációs szakemberekkel kiegészülve. Az említett szakokra már lehet jelentkezni.

A jövőben is tervezzük új szakterületek indítását, figyelembe véve a piaci igények alakulását.

Hogyan valósulhat meg az egyetemen a paradigmaváltás, amit nemrég egy cikkben kifejtettél? Azazhogy „silók”, egymástól elkülönülő tanszékek, tudományterületek helyett komplex megközelítésű oktatást valósítsatok meg?

Az egyik legnagyobb kihívás a felsőoktatásban ezt a komplex megközelítést biztosítani. Az egyetemi struktúra klasszikusan tanszékekre tagozódik, ahol az oktatók egy adott tudományterülettel foglalkoznak. A kutatás finanszírozása is általában területenként valósul meg. A több diszciplínával foglalkozó projektcsapatokat ugyanakkor tudatos elvárások mentén tudjuk felépíteni. A világ legizgalmasabb problémái, mint amilyen a fenntarthatóság is, túlmutatnak a tudományterületi silókon, nem oldhatók meg egy diszciplína legmagasabb szintű ismeretével sem.

Az érettségiző diákoknak hamarosan dönteniük kell, hol szeretnének továbbtanulni. Mit üzennél nekik, miért érdemes a METU-t választaniuk?

Azért érdemes a METU-t választaniuk a diákoknak, hogy kihozzák magukból a legtöbbet. Eltérő háttérrel érkeznek hozzánk a hallgatók. Ki jó középiskolai eredménnyel, ki kevésbé jóval. Ha valaki megtalálja, hogy milyen szak érdekli, az lelkesítőleg hat rá, hiszen azzal foglalkozhat, ami érdekli. A Metropolitan Egyetemen mindenki a saját szintjéhez képest építkezik, így alkot és rakja össze portfólióját, amivel óriási előnnyel indulhat majd a munkaerőpiacon.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

Az Egyenlítő Alapítvány közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés első számú kérdése az volt: mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? Ezt azonban megelőzi egy másik kérdés: miért van erre szükség, miért jó ez a cégeknek üzletileg? Szalóky Tóth Judit, a beszélgetés moderátora már a bevezetőjében utalt arra, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy üzletileg is eredményesebbek azok a vállalatok, amelyek sokszínűek: jobban megértik a külső és belső célcsoportjukat, hatékonyabbak a termékfejlesztésben, eredményesebbek az innovációban.

De ha ezt mind tudjuk, miért tartunk még mindig ott, ahol tartunk? Az Európai Unióban 34% a női vezetők részaránya, és egyetlen tagországban sem éri el az 50%-ot. Lettországban a legjobb a helyzet, ahol ez 44%. A nők hátránya fizetésben 14%, és bizonyos területeken, mint az informatika, a természettudományok, a mérnöki hivatás, még mindig nagyon kevés nő dolgozik. A pandémia a munkaerőpiacon is rombolt, a nők körében 20%-kal több azok aránya, akik elvesztették az állásukat.

Liptay Gabriella az Egyenlítő Alapítvány kapcsán elmondta, van előrelépés a tíz évvel ezelőtti induláshoz képest, „ez a téma sok helyen már nem téma”, azaz megtalálta a helyét a gondolkodásban. Tevékenységünk nem mozgalmi jellegű, hanem olyan tematikák mentén zajlik, amelyek az üzleti területi beágyazódást, a vállalati márkaépítő közegbe való kapcsolódást segítik.

Horváth Krisztina azt a kérdést tette fel, miért ilyen lassú a változás, ugyanis nem öncélú aspirációról van szó. Számára CFO-ként a profitabilitás a kiindulópont, márpedig ahol a vezetésben, felsővezetésben a nők is képviseltetik magukat, ott az pénzben kifejezhető előnyöket jelent. Ma már nem csak a világban, hanem itthon vannak jó példák. Az ilyen példákat meg kell mutatni, mert akkor a többi nő is elhiszi, hogy képes lehet rá. Létezik egy társadalmilag meghatározott kisebbségi komplexus, amiről sokat beszélünk, de nem eleget. Amibe nem teszünk energiát, abból nem lesz semmi.

Óhidi Zsuzsanna szerint az ember minden életkorban máshol találja meg a kihívást: egy fiatal lánynak a karrier építésének kezdetén mások a problémái, feladatai mint egy olyan nőnek, aki jó ideje építi a karrierjét, ugyanakkor csaknem minden fázisban gondot okoz, ha nem látnak elég jó példát, nincs elég önbizalmuk vagy a családjuk nem támogatja az ambícióikat. Ha pedig valaki túl sikeres, azt férfiasnak, törtetőnek nevezik, sokszor éppen a nőtársak ítéleteivel kell küzdelmeket vívni. Éppen ezért egy médiacég különösen felelős azért, hogy elég teret adjon a sikertörténeteknek.

Tóth Ágnes a felsőoktatás kapcsán elmondta, több nő szerez diplomát, mint ahány férfi. A nők és a férfiak sok szempontból különbözőek: a nők azonos jogokat akarnak, de akarnak egyformák lenni. Eltérő a férfi és női agy felépítése, a testalkat, az izomzat, nem véletlen, hogy a sportban külön versenyeznek a nemek. Egyéni különbségek vannak, de a férfiak átlaga gyorsabban fut, mint a nők átlaga. A nőknek és a férfiaknak ugyanazon a pályán nem ugyanazzal az eszközrendszerrel kell dolgozniuk. Vezetőként nem nyerni kell, hanem eredményt elérni. Vannak olyan soft skillek, eszközök, amelyekben a nők jobbak, például alkalmasabbak a win-win helyzetek kialakítására.

Lantos Judit felsővezetői coach-ként hasonló problémákkal találkozik. Az egyenlőség nem egyformaságot jelent. A két nem különbségei megmutatkoznak a problémamegoldásban is. A férfiak szeretnek irányítani, a nők kommunikációban inkább érzelemközpontúak. A sikeres tevékenységhez az IQ és az EQ egyaránt fontos, akkor járunk jól, ha a kettőt összeegyeztetjük, külön-külön egyik sem elég. Egy amerikai tanulmány szerint az az optimális, ha a felsővezetésben legalább 30% a női vezetők aránya.  Egy nő számára nagyon fontos, hogy ki merjen állni magáért, jó célokat tűzzön ki maga elé, de kell a jó társadalmi környezet is, hogy a férfiak támogatóak legyenek a munkahelyen és otthon is.

A beszélgetés végén a pandémia témája került a fókuszba: mi változott a járvány és a bezártság idején, a home office körülményei között, és van-e pozitív hozadéka, következménye ennek az alapvetően negatív időszaknak? Az utóbbira a hibrid üzemmód térnyerése volt a mindenki által tartósnak nevezett pozitív eredmény, a munka mellett több idő jut magánéletre, a családra, kevesebb az időrabló meeting, ami van, az célirányosabb, elterjedt az IT-eszközök használata.

Óhidi Zsuzsa végül Madeleine Albright gondolatát idézte, amit mindenki elfogadott zárszónak: „Külön hely van fenntartva a pokolban azoknak a nőknek, akik nem segítik a nőtársaik boldogulását.”

Október 29-én immáron harmadik alkalommal rendezi meg saját TEDx-konferenciáját a Budapesti Metropolitan Egyetem. Az intézmény oktatási missziója jól kapcsolódik a világszerte ismert TED-eseménysorozat céljához: a TED (Technology, Entertainment, Design) legfőbb célja ugyanis, hogy megosztásra érdemes gondolatokat gyűjtsön össze a világ minden pontjáról rövid előadások formájában, melyek gondolkodásra, cselekvésre ösztönözhetik a nézőket.

A METU idei konferenciájának előadói többek között arra keresik a választ, hogy milyen környezet az, ami támogatja, és milyen közeg hátráltatja az innovációt; hogy milyen kudarcokon át vezet az út egy sikeres újítás megszületéséig; hogy milyen személyes folyamatokon mennek át azok, akiknek feltett szándékuk az újítás; és hogy milyen szerepet kell, hogy vállaljon az oktatás az innováció szolgálatában. Bár a konferencia idén online felületen zajlik majd, a megszokott felépítés nem változik: a rövid, de tartalmas előadások között a vendégek különféle, a konferencia témájához kapcsolódó digitális szobákban is bővíthetik ismereteiket.

„A történelem során az újítókat nem mindig fogadta osztatlan elismerés. Mai, dinamikusan változó környezetünkben azonban életünk mindennapi részévé vált az újítások adaptálása. A folyamatos tanulás és az alkalmazkodásra való képesség – ahogy azt az elmúlt időszakban is láthattuk – egyre fontosabb készség életünkben, a METU-n pedig kifejezetten ennek szellemében oktatunk. – mondta el Tóth Ágnes, a METU vezérigazgatója – Idei TEDx konferenciánk témáját éppen ezért különösen testhezállónak és aktuálisnak érezzük.”

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity 2020 előadói között van Sipos Katalin, a WWF Magyarország elnöke, Sziládi Hedvig Andrea gyermekcoach, Veiszer Alinda újságíró, valamint Szalai Ádám, a Nemzeti Gaming és eSport Sportági Szövetség alelnöke is. Az előadók szakmai felkészítője és az esemény kurátora Végvári Imre.

Az előadók különleges szakmái, élettörténetei és tapasztalatai új megvilágításba helyezik az innovációról alkotott képünket. További előadókról a konferencia honlapja és Facebook oldala szolgál folyamatosan frissülő információkkal. A 2020. október 29-ei eseményre jegyek a konferencia weboldalán kaphatók.