A kutatás nemcsak az emberiség története iránti általános lelkesedést tárja fel, de azt is, hogy a történelem mely fejezetébe utaznának vissza legszívesebben.

Tényleg sokat gondolnak a férfiak a Római Birodalomra?

A megkérdezettek többsége szívesen elutazna a múltba, ha tehetné, viszont a válaszadók egyötöde (21%) csak biztonságos távolságból figyelné az eseményeket. A magyarok közel negyede azért nem élne ezzel a lehetőséggel, mert veszélyesnek tartaná vagy mert egyáltalán nem érdekli a régi korok világa. Az időutazásra nyitottak fele egyformán kíváncsi lenne Magyarország és más országok történelmének testközeli megismerésére, a többiek pedig majdnem fele-fele arányban inkább a hazai, vagy inkább a nemzetközi múlt megismerése mellett tették le a voksukat.

A legtöbben az ókori Egyiptom (20%) és Görögország (18%), valamint a magyar honfoglalás (19%) idejébe utaznának vissza a legszívesebben. Érdekesség, hogy a legfiatalabb válaszadók (16-19 évesek) inkább a 20. század nagy eseményeire lennének kíváncsiak (20% vs többi korcsoport 6-14%).

Szintén érdemes megemlíteni, hogy a Római Birodalom jobban érdekli a férfiakat (18%) mint a nőket (11%), míg Európa reneszánsz fénykora inkább a nők fantáziáját izgatja (nők 22%, férfiak 10%). A tudomány és technológia fejlődése szintén a férfiakat (férfiak 37%, nők 22%), míg a mindennapi élet, a társadalmi változások (nők 38%, férfiak 29%), valamint a különböző korszakok kultúrájának és művészetének fejlődése a nőket vonzzák jobban  (nők 21%, férfiak 12%). Hasonlóan eltér a nemek érdeklődése a politikai rendszerek és ideológiák fejlődése (férfiak 22%, nők 9%), valamint a háborúk, csaták és katonai stratégiák témákat illetően is (férfiak 29%, nők 8%).

„Tanulmányozd a múltat, ha meg akarod érteni a jövőt.”

A legtöbben azért érdeklődnek a történelem iránt, mert segít megérteni a jelenlegi világot, érdekes látni, hogyan fejlődtek a civilizációk, illetve a történelmi rejtélyek és felfedezések izgalma is sokak számára vonzó. Ez különösen igaz a diplomásokra, akik nagyobb arányban említették a tanulási lehetőségeket. A magyarok 15%-a azonban teljesen közömbös a téma iránt, és 17%-uk véli úgy, hogy az iskolai tanulmányai óta semmilyen plusz történelmi ismerettel nem gazdagodott. A legtöbben dokumentumfilmekből és sorozatokból szerzik tudásukat (26%), de sokan választják a regényeket, szakkönyveket (19%), illetve az interneten található tartalmakat (13%) is.

A National Geographic csatorna idén ősszel érkező sorozatai az egyiptomi kultúrától a legjelentősebb csatákon át az omladozó épületekig lebilincselő témákon keresztül mutatják be az emberiség legkiválóbb érdemeit és legszörnyűbb tetteit. A „Megvédeni Európát” első része október 8-án, az „Elhagyott építmények” október 10-én, míg az „Egyiptom elveszett kincsei” október 13-án látható egyaránt 21:00 órai kezdettel, amelyeket minden héten új epizódok követnek majd.

A Danubius Hotels ikonikus szállodaépületei között Budapesten több olyan is van, ami együtt lélegzett, szenvedett és ragyogott a fővárossal. A Radisson Blu Béke Hotel tavaly ünnepelte 110. évfordulóját, idén pedig a Kiskörúton álló Astoria szálloda büszkélkedik ezen a jeles évfordulón. Kalandos élete volt eddig, falai hol fényesen csillogó, hol mélységesen szomorú időket éltek át. Budapest egyik leghíresebb szállodáján, szó szerint, végigsöpört a történelem.

A szálloda története a 18. században kezdődött a feltörekvő és ambiciózus kovácsmester, Unger Benedek neve alatt. Ő, és még két család telekvásárlás utáni vállalkozásaként debütált az Astoria Szálló 1914. március 14-én.

A hotelt a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja, Gellér Mihály bérelte és működtette, ő volt az első igazgató, sőt az Astoria név is tőle származik. Az Astoria esztétikailag és technikailag is újdonság volt: nemcsak az épület volt gyönyörű, modern belsőgépészet jellemezte, és a kor majd minden szállodai újdonsága rendelkezésre állt. Nem véletlenül hívták Ahsztóriának a pestiek, az utca embere által vágyott exkluzivitás ihlette szójátékkal.

Az első világháborúval épp születő épületbe nem sokkal ezután már szinte beköltözött az őszirózsás forradalom. 1918. október 30-án gróf Károlyi Mihály az Astoria első emeletéről tartott beszédet a tömegnek, majd itt rendezte be a Magyar Nemzeti Tanács székhelyét. Károlyi nemcsak itt dolgozott, de itt is élt feleségével, Andrássy Katinkával a 4. emeleten, míg az irodák az első emeleten voltak. Nevét ma különterem őrzi.

1919 tavaszán fordult a szél, és új évszakot hozott: a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába.

A szálló később újjáéledt, mint az első tavaszi primulák, és legszebb éveit a két világháború között, az 1920-as, 30-as években élte.

“Szépsége, hangulata megejtő. A kávéházban, a szálloda halljában drága szőnyegeken lépked a vendég. Nem sajnálják a fényt, a csillogó tükröket. A falakat barna színű lambéria fedi, a szobákban és a közös helyiségekben értékes festmények és műtárgyak adnak művészi élményt az itt tartózkodóknak…” – írta róla az Astoria egyik későbbi igazgatója, Gyenes József.

1944 márciusa szomorú, hideg telet hozott az Astoria falai közé: német megszállás alá került, a Gestapo főhadiszállása lett. A katonák visszavonuláskor teljesen kifosztották. Az ostrom idején két bombatalálat és számtalan lövés érte, de ahogy véget ért a háború, 1945 tavaszán a szálloda már üzemelt, és megélte második újjászületését.

Az amerikai hadsereg tisztjeit szállásolták el benne, 1946-tól pedig már újra nyitva állt a nagyközönség előtt.

A szétlőtt Budapesten alig maradt üzemképes hotel, így az Astoria biztosította a legnagyobb fényűzést. Ez főként az akkori tulajdonosnak, Dr. Unger Ödönnek volt köszönhető, aki rövid idő alatt visszahozta a boldog békeidők hangulatát. Unger új bútorokat és műtárgyakat vásárolt, sőt magángyűjteményéből is a szálló rendelkezésére bocsátott jó néhány darabot.

A Café Astoria & Restaurant Empire termében látható, a világon csak harminc példányban fellelhető Sévres-i váza, mely az 1806-os, jénai ütközetet ábrázolja, ahol Napóleon serege rajtaütéssel szerzett győzelmet a porosz-szász seregek felett.

Unger próbált az új időkhöz alkalmazkodni, de 1948-ban a szálloda sem kerülhette el a sorsát az akkori rendszerben: államosították és teljesen újjáépítették. Ungert szó szerint kidobták a saját hoteléből, a legenda szerint csak két pezsgőspoharat vihetett magával. Angliába költözött, mégis valahányszor hazatért látogatóba, mindig az Astoriában szállt meg.

Szerencsére az Astoria nevét nem változtatták meg az 50-es években. Bár étterméből népbüfét alakítottak ki, még így is a legjobb szállodának számított a népi demokrácia idején. Az 56-os forradalom harcai során megint sérüléseket szenvedett, de ahogy mindig, ezúttal is “megrázta magát” és büszkén állt közönsége elé. A 60-as években már újra Budapest legjobb szállodájának tartották, bár híresztelték, hogy a kádári titkosszolgálatok állítólag a szálloda több szobáját is “betechnikázták”. Ebben az időben bővült a szálloda a Magyar utcai szárnnyal.

A 110 éves Astoriát az elmúlt évtizedekben többször is felújították. 1996-ban megvásárolta a Danubius Hotels. A 2004-2007 között tartott felújítás során sikerült napjainkba is átmenteni a klasszikus eleganciát, természetesen szigorú műemlékvédelmi kontrollal. A szállodának ma már mind a 138 szobája hangszigetelt, külön fürdőszobás és légkondicionált. Az Astoriában 5 lakosztály és 4 konferenciaterem is található, a vendéglátásról pedig a Café Astoria & Restaurant gondoskodik.

Tavaly 44 szobát újítottak meg annak érdekében, hogy a szálloda gyönyörű épülete tartsa a lépést a vendégelvárásokkal, és a jövőben is aktív szereplője legyen Budapest történetének.

Tudta -e?

• A szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó állandó vendége volt Petőfi Sándor, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. (Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, melyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.)
• Gyakori vendég volt az Astoriában Krúdy Gyula, aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna.
• Évtizedekig a szálló halljából és étterméből szólt a Magyar Rádió népszerű, Ki nyer ma? című komolyzenei műveltségi vetélkedője.
• Az Astoria Szálló épületében, illetve mellette forgatták a Kern András rendezte A miniszter félrelép című film (1997) több jelenetét.
• A metrómegálló és a közterület is a szállodáról kapta a nevét.

A Danubius Hotel Astoria apró meglepetéssel kedveskedik vendégeinek a március 14-i születésnapon. A Café Astoria & Restaurantban pedig múltidéző ünnepi menüt lehet majd megkóstolni március 11-30. között.

A 21. század hírei, új médiatartalmai rendszeresen hivatkoznak a múlt egyes eseményeire vagy szereplőire, és sok esetben használják fel őket saját szempontjaik szerint. A Rubicon Intézet új műsorában történészek reflektálnak az olykor nézők-olvasók tömegeit is elérő aktualitásokra, hogy eligazodást, tágabb perspektívát kínáljanak a közönség számára. A műsor célja, hogy a podcast műfaji előnyeit kihasználva egy beszélgetés keretében könnyen fogyasztható, friss formát adjon a tudományos szórakoztatásnak és ismeretterjesztésnek, összekapcsolva a napi hírek olvasását a történettudomány látásmódjával.

Az egyes podcast epizódok nemcsak kortárs médiatartalmakkal, hírekkel vagy filmekkel foglalkoznak, de rendszeresen kitérnek egy-egy történelmi jelenséggel kapcsolatos régóta terjedő hétköznapi tévedésekre, és a legújabb kutatásokat is bemutatják – írják.

Az adások heti rendszerességgel jelennek meg a Rubicon Intézet YouTube-csatornáján és a Spotify platformon.

Mint ismeretes, 2020-ban a Mandiner-főszerkesztő és Mathias Corvinus Collegium-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is.

A Válasz Online szerint a Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését, közleményükben pedig azt ígérik, pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzák a magyar történelmet.

A Nemzeti Filmintézet 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől arra a történelmi játékfilmre, amely II. Rákóczi Ferenc életét és korának eseményeit dolgozza fel – tudta meg a portál. Információjuk szerint a megállapodás értelmében már át is utalták ezt az összeget.

A Pro Libertate! című film gyártását legkésőbb 2024 végéig kell befejezni, azaz – ha elkészül – várhatóan 2025-ben lesz látható az alkotás.  A támogatás összegét, valamint a kamatait kizárólag erre a filmre lehet felhasználni.

A portál megkereste a Nemzeti Filmintézetet, hogy megtudják, pontosan kik vesznek részt a készítésben, de a szervezet azt felelte, hogy a filmszakmai döntőbizottság még nem határozott a Rákóczi-film támogatásáról. A szervezetnek átutalt az állam 700 millió forintot, de miután nem érkezett be ilyen témájú pályázat a filmintézethez, egyelőre nincs kinek odaadni.

Fotó: Juhász Gábor/MTVA

A válogatásban klasszikus filmszatíra, legendás rockopera, valamint a közelmúlt díjnyertes és megrendítő történelmi alkotásai kaptak helyet. Mindegyik film Magyarország múltját idézi meg vagy történelmünk hőseinek állít emléket – közölték.

András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmszatírája 1977-ben készült. A történetben Kajtár Jolán meghívja főnökét és annak családját rokonaihoz a Balaton-felvidékre az augusztus 20-i ünnepre, gyomorbajos főnöke azonban nehezen találja meg a közös hangot a vasutas családdal.

A film forgatókönyvét Kertész Ákos és Bereményi Géza közösen írta a rendezővel, a film operatőre Koltai Lajos, a főbb szerepeket Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Pécsi Ildikó, Sarlai Imre és Spányik Éva alakítják.

Az István, a király népszerű magyar rockopera előadásából Koltay Gábor rendezett filmet 1981-ben. A film az első magyar keresztény uralkodó trónra kerülésének előzményeit mutatja be, Géza fejedelem halála utáni hatalmi összeütközést dolgozza fel a keresztény István és pogány riválisa, Koppány között. A legendás alkotás zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján.

A Hídember a reformkort és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő időszakot állítja fókuszba. Bereményi Géza 2002-ben készített alkotása lélektani megközelítésből értelmezi a reformkori Magyarország eseményeit és legmeghatározóbb alakjának, Széchenyi Istvánnak jelentőségét. A „legnagyobb magyart” Eperjes Károly alakítja, a további szerepekben Cserhalmi György, Irina Lachina és Darvas Iván láthatók.

A második világháború idején játszódó Örök tél című magyar történelmi filmdrámában Irén egy szovjet munkatáborban a túlélésért küzd, hogy újra láthassa családját és fronton harcoló férjét. A kegyetlen körülmények között ismerkedik meg fogolytársával, Rajmunddal, hamarosan pedig különös kapcsolat szövődik közöttük.

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró valós eseményeken és személyes visszaemlékezéseken alapuló filmje a 250 ezer Szovjetunióba deportált magyar állampolgárnak állít emléket, akik közül 100 ezren soha nem tértek haza. A két főszereplőt az Emmy-díjas Gera Marina, valamint Csányi Sándor alakítják.

Tóth Barnabás Akik maradtak című lírai alkotásában egy holokauszt-túlélő fiatal lány és egy középkorú férfi egymást támogatva próbálja meg feldolgozni a második világháború traumáját, miután mindketten elvesztették családtagjaikat. Eltérő koruk és személyiségük ellenére összeköti őket a gyász és kiüresedettség érzése, egymás társaságában pedig megtapasztalják az újrakezdéshez szükséges reményt és szeretetet – áll a közleményben.

Fotó: Jelenet az Akik maradtak című filmből

Digitális vívmányokkal hidalna át az Esterházy Magyarország Alapítvány egy majd’ 150 éves korkülönbséget, miközben játékos feladatokkal vezeti rá a kérdések válaszára a 16-17 éves középiskolásokat a negyedik ESTÖRI-n. A már három sikeres évadot megélt, kreatív történelmi verseny főleg történelem iránt érdeklődő tizedikeseket szólít meg. Olyanokat, akik nem félnek kreatív energiáikat is mozgósítani a vetélkedőben, hogy a ma emberének meséljenek a dualizmus koráról. Ehhez mai eszközöket hívhatnak segítségül, online térbe helyezve az időszak meghatározó momentumait, egyéniségeit, szellemiségét és hétköznapjait.

Az ESTÖRI mindig is nagy hangsúlyt fektetett a rendhagyó versenyélményre, így a digitalizáció, a színpadi előadás és a vizualitás sem új vendég a kihívások között. Az online tér azonban – a technológiai fejlődésre reagálva – egyre nagyobb szerepet kap a feladatok megoldásában. A gyerekeknek egyebek mellett hírportál címlapokat és közösségi média oldalakat kell felépíteniük és menedzselniük. Ezzel nem csupán a kommunikációs csatornák optimális kihasználására ösztönzi a nebulókat az Esterházy Magyarország Alapítvány, hanem olyan készségeket is ad a fiatalok kezébe, amelyek kötelező részei a huszonegyedik századi ember kelléktárának.

A diákok megtanulják, mi a hírérték, elsajátíthatják a megnyerő címek és bevezetők írásának rejtelmeit. Mivel a versenyben kiemelt jelentősége van a megfelelő szöveges- és vizuális ábrázolásnak, a nevezés lehetőségét sem korlátozzák a történelemkedvelőkre: várják azokat is, akik a média, a kommunikáció, az informatika, a művészettörténelem vagy a rajz iránt vonzódnak, hisz így állhat össze egy igazán ütőképes csapat.

A verseny folyamán több fordulóban vethetik bele magukat a 19. század történelmébe és a modern tartalomgyártás világába a csapatok. A végül a döntőbe jutottak személyes prezentációkban mérik össze kreatív ötleteik erősségét a már megszokott helyszínen, a kismartoni Esterházy-kastély Haydn termében.

A verseny együttműködő partnerei: Edubase – online edukációs platform, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Nemzeti Tehetségpont, MTA Történettudományi Intézet, Familypark am Neusiedler See- Közép-Európa legnagyobb szórakoztató-és vidámparkja

A hat hónapig tartó, többfordulós, izgalmas verseny alatt egy történelem tanárokból, újságírókból és kommunikációs szakemberekből álló zsűri véleményezi a versenymunkákat.

Az Alapítvány még október 14-ig várja a háromfős csapatok és felkészítőtanáraik jelentkezését a www.estori.hu oldalon.

A verseny beharangozó videója:

A több mint 1,6 millió aktív cikket rendszerező hírszűrő platform témák szerint gyűjti az online tudósításokat. Az egyes cikkek címe, illetve néhány szavas bevezetője alapján az olvasók továbbkattinthatnak az eredeti hírforrásra.

Az elmúlt évben az intimitással foglalkozó témák közül a szexuális tájékozatlanságokat taglaló hír érdekelte leginkább a látogatókat, amire több tízezren voltak kíváncsiak. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett a 20 legrémesebb tetoválást és a legértelmetlenebb celebtetkókat bemutató cikk, valamint egy olasz szabadúszó illusztrátor elgondolkodtató és fanyar humorú karikatúrái.

Az érdekes történelem témakörben egy 19. századi perzsa sah háremét bemutató különös és ritka képsorozat vonzotta az olvasókat. A meghökkentő cikkek közül pedig a horrorfilmek szereplőinek valódi arcát felfedő írásra, valamint a világ legmélyebb tavából előkerült 92 autóról szóló tudósításra kattintottak a legtöbben. A gyermekszépségversenyek egyik áldozatának története sem hagyta hidegen a látogatókat: sokan olvastak arról a Madison nevű kislányról, aki, miután felhagyott a versenyzéssel, terápiára kezdett járni ahhoz, hogy újra jól érezhesse magát a bőrében.

A párkapcsolatok kérdése is izgatja a magyarokat, leginkább azt akarták az olvasók megtudni, hogy mik azok a tulajdonságok, amiket álmaik nőjében keresnek a férfiak. Az öltözködés és stílus kérdéskörében pedig a sztárok szexepiljévé vált „testi hibákra” voltak kíváncsiak.

Az idei évben új favoritként a környezettudatossággal kapcsolatos hírek kerülhetnek előtérbe. Januárban nagy érdeklődést váltott ki az egyszer használatos műanyagok alkonyáról szóló cikk, amelyben az idehaza is elérhető, alternatív, környezetbarát zacskók mutatkoztak be a nagyérdeműnek.

Akár saját oldalt is indíthatnak már kedvenc témájuk összegyűjtött híreivel a Filter.hu látogatói. A hírgyűjtő platform segít megkeresni a hazai és külföldi cikkeket, amelyeket a felhasználó elmenthet egyéni használatra, vagy akár meg is oszthat és megvitathat másokkal a felületen. Az új funkcióval a hírkeresés a jövőben közösségi élménnyé válhat.

A Filter hírgyűjtő portálról

A Filter.hu innovatív hírgyűjtő portál célja, hogy nemzetközi szinten is megváltoztassa a hírfogyasztás módját. A Filter működésének lényege, hogy az interneten található információkat könnyen érthető és jól kezelhető témákba rendezi. Az innovatív megoldás így az aktuális témakörökre helyezi a hangsúlyt, ami az információk személyre szabottabb szűrését és egy terület alaposabb megismerését is lehetővé teszi a felhasználók számára. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A témák gyűjteménye az aktuális politikai és gazdasági történésektől, a legnépszerűbb bulvárhíreken, sztárkapcsolatokon, karikatúrákon, lakberendezésen, érdekes történelmi eseteken, technológiai újításokon, illetve hobbikon át egészen az egyes sportágakig terjedhet. A Filter algoritmusa alkalmas arra, hogy egyedi portálok is felhasználhassák hírszűrési megoldásokra.