Belémben javában tartanak a COP30 tárgyalásai, közben pedig zajlik a következő klímacsúcs helyszínéről szóló egyeztetés. A rendezés joga nem pusztán szervezési kérdés, hanem geopolitikai térnyerés: azt üzeni, melyik ország képes a klímapolitikai figyelem középpontjába kerülni, és mennyire tudja mozgósítani diplomáciai hálózatait. A COP31 helyszínének kijelölése azonban hónapok óta elakadt, ami jól mutatja, hogy a klímapolitika terepe ma legalább annyira a diplomáciai erőfitogtatásról szól, mint az éghajlatvédelemről.

Ausztrália és Törökország: nagy tétek, kemény játszma

A házigazdaság egyszerre jelent nemzetközi láthatóságot, presztízst és gazdasági előnyt. A több tízezer résztvevőt vonzó COP olyan erőforrásokat és figyelmet hoz, amelyek révén a rendező ország egyszerre formálhatja imázsát, építheti politikai kapcsolatait és lobbierőt szerezhet az energiaátmenetben. Ezért válik a COP egyfajta globális „reklámfelületté”, amelyet sok állam stratégiai beruházásként kezel. A klímacélok és a házigazdaság között azonban egyre nagyobb a szakadék: minél erősebb a presztízsérték, annál nehezebb az éghajlatvédelmi tartalmat fókuszban tartani.

A COP31-ért Ausztrália és Törökország verseng. Ausztrália a csendes-óceáni szigetállamokkal közösen pályázik, azt hangsúlyozva, hogy a klímacsúcsot ott kell megtartani, ahol a hatások már ma is életveszélyesek. Mindeközben gazdasági szerkezete erősen függ a szén- és LNG-exporttól, így a házigazdaság egyben diplomáciai pozícióépítés is. Törökország ezzel szemben logisztikai és geopolitikai érveket sorakoztat fel, központi fekvésére és növekvő regionális szerepére hivatkozva. Mindkét ország „all in”-t mondott, a patthelyzet pedig az ENSZ-klímadiplomácia hitelességét is veszélyezteti.

Lobbisták a háttérben

A politikai játszmát tovább erősíti, hogy a COP-okon minden korábbinál több fosszilis lobbista jelenik meg. Egy, a Guardian által ismertetett kutatás szerint az elmúlt években több mint 5 300 lobbista vett részt a klímatárgyalásokon, 180 olaj-, gáz- és szénvállalat képviseletében. 2024-ben több fosszilis lobbista volt jelen a bakui COP-on, mint a tíz legsebezhetőbb ország delegáltjai együttvéve. Ez a befolyás nem csupán jelenlét: érdemben alakítja a tárgyalási környezetet, tompítva a kibocsátáscsökkentési vállalásokat és gyengítve a klímafinanszírozási előrelépéseket.

A házigazdai pozíció körüli diplomáciai harc, valamint a fosszilis lobbi jelenléte együtt oda vezet, hogy gyakran a valódi éghajlatvédelmi tartalom háttérbe szorul. A figyelem a presztízsre, a geopolitikai alkukra és a gazdasági érdekekre terelődik, miközben a globális kibocsátás tovább nő. Ez hosszú távon aláássa a klímacsúcsok tekintélyét, és azt sugallja, hogy a COP inkább a hatalmi logika, mint a tudomány vezérelte döntéshozatal terepe.

Mit lehetne tenni?

Papp Zsanett Gréta Másfélfokon megjelent cikke szerint a COP-ról alkotott képen sokat javítana, ha a folyamat átláthatóbbá válna: korlátozni kellene a fosszilis lobbisták hozzáférését, kötelezővé tenni a finanszírozás teljes nyilvánosságát, és biztosítani, hogy a házigazda kijelölésénél a szakmai szempontok kerüljenek előtérbe. A klímapolitika valódi motorja az alulról jövő részvétel: azoké, akik nap mint nap megtapasztalják az éghajlatváltozás hatásait, és akik tudják, hogy az 1,5 °C-os cél nem szlogen, hanem a túlélés feltétele.

Forrás: Másfélfok.hu

Az elképesztő teljesítményt mutató spanyolok ezúttal Georgiát (Grúziát) lépték le idegenben. Nem is a 4:0 arányú győzelem volt meglepetés, mint inkább az, hogy a spanyolok még mindig nem kaptak gólt: 5 meccse, 5 győzelem, 19 rúgott és 0 kapott gól. Ezzel együtt matematikailag még nem továbbjutó a csapat, hiszen ha Törökország igen nagy arányú győzelmet arat spanyol földön, akkor a félholdasok nyerik a csoportot. Erre azért ne tegyünk nagy tétet…

Legtöb csoportban még nyílt a küzdelem. Tegnap a skótok nagyot hibáztak az athéni vereséggel, de a dánok hazai betlije sem volt borítékolható a nem túl erős fehérorosz csapat ellen. Svájc remek meccsen győzött a svédek ellen, de a Szlovéniában győzni tudó Koszovó tartja velük a lépést. Ausztria nyakán is ott liheg Bosznia-Hercegovina, és a belgák mögött is két üldöző liheg.

Minket persze a felsoroltaknál sokkal inkább izgat, mire jut a magyar válogatott ma délután az írek ellen.

Győzni kell, nem kérdés.

VB-selejtező, szombati mérkőzések

B-CSOPORT
Svájc–Svédország 4:1
Szlovénia–Koszovó 0:2
C-CSOPORT
Dánia–Fehéroroszország 2:2
Görögország–Skócia 3:2
E-CSOPORT
Törökország–Bulgária 2:0
Grúzia–Spanyolország 0:4
H-CSOPORT
Ciprus–Ausztria 0:2
Bosznia-Hercegovina–Románia 3:1
J-CSOPORT
Kazahsztán–Belgium 1:1
Liechtenstein–Wales 0:1

Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felszólítást, és folytatja az emberéletek kioltását. Zelenszkij üzenetében kiemelte, hogy az oroszok több mint egy hete képtelenek bemutatni azt az úgynevezett memorandumot, amelynek elkészítését közvetlenül az orosz-ukrán fogolycsere után ígérték. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Törökországhoz hasonlóan – semmilyen dokumentumot nem kapott Oroszországtól.

Zelenszkij rámutatott: ahhoz, hogy a találkozónak valódi értelme legyen, először konkrétan meg kell határozni a napirendjét, és a tárgyalásokat megfelelően elő kell készíteni. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Törökországnak az isztambuli találkozó megszervezéséért, amely ezer ukrán hadifogoly kiszabadítását tette lehetővé. Az orosz fogságban levő ukránok hazatérését Zelenszkij országa egyik legfőbb prioritásának nevezte.

Forrás: MTI

Törökország legnagyobb olajfinomítója, a Tüpras, az orosz olajágazatot érintő legutóbbi amerikai szankciókra reagálva módosíthatja beszerzési stratégiáját. Egy, a híroldalnak nyilatkozó, névtelenséget kérő forrás szerint a vállalat február 27-től nem fogadjabe azokat a szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a G7 olajárplafonjának. A vállalat egyelőre nem kommentálta az értesülést.

Az ársapka felső határát hordónként 60 dollárban állapították meg a nyersolaj esetében. A finomított kőolajtermékek felső határa a dízel és kerozin esetében 100 dollár hordónként, míg 45 dollár hordónként az olyan diszkont termékek esetében, mint a fűtőolaj.

Az orosz nyersolaj legfőbb importőrei Kína (47%) és India (37%), miközben az Európai Unió és Törökország egyaránt 6% körüli részesedéssel, jelentős lemaradással követi őket.

Forrás: Portfolio.hu

Dmytro Malytskyi, a Kiwi.com vállalati megoldásokért és légitársasági kapcsolatokért felelős igazgatója Törökország népszerűségének növekedését stratégiai elhelyezkedésének és a megnövekedett légi összeköttetéseknek tulajdonítja. „Ebben a növekedésben kulcsszerepet játszott az, hogy Isztambul jelentős légi közlekedési csomóponttá vált. Nemcsak Európa kapuja, hanem megfizethető járatokat kínál más ázsiai országokba is, amelyek egyre népszerűbb célpontok. A versenyképes repülőjegyárak és a régió kulturális és természeti kincsei a turisták számára Törökországot kiemelkedően vonzó úti céllá teszik, amit tovább fokoz a számos légitársaság által kínált csatlakozó járatok virtuális összekapcsolhatósága” – teszi hozzá Malytskyi. A Kiwi.com egyedülálló Virtual Interlining szolgáltatása, amely lehetővé teszi az utazók számára, hogy különböző légitársaságok csatlakozó járataival foglaljanak repülőjegyet a célállomásra, jelentősen hozzájárult ehhez a trendhez. Ez a szolgáltatás különösen népszerű a kisebb repülőterekről induló utazók körében, ahol a közvetlen járatválasztási lehetőségek korlátozottak.

London, Milánó, Róma

Városok közül London továbbra is viszi a prímet, de második helytől már megváltozott a helyzet tavalyhoz képest. Idén a lista második fokán a tavalyi hetedik helyezett, Milánó áll; a harmadikon pedig a tavalyi nyolcadik helyezett, Róma. Milánóba 42, Rómába pedig 36 százalékkal több magyar repül most az őszi szünetben a Kiwi.com foglalási adatai alapján. 47 százalékkal több honfitársunk utazik Isztambulba és közel 10 százalékkal több Koppenhágába. A top 10-es listára kerülő városok közül a legnagyobb népszerűségi ugrást Malaga tudhatja magáénak: ide 62 százalékkal több magyar repül idén, mint tavaly.

Top 10 repülős úti cél a magyarok körében az őszi szünetben

1. London
2. Milánó
3. Róma
4. Barcelona
5. Isztambul
6. Koppenhága
7. Malaga
8. Málta
9. Párizs
10. Tenerife

Messzire repülni idén olcsóbb

A távolabbi célállomások népszerűségének növekedését a repülőjegyárak jelenlegi alakulása is alátámasztja. A repülőjegyek átlagára 11 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a vizsgált időszakban, idén átlagosan 163 euróért vehettünk repülőjegyet az őszi szünet időszakára. A rövid, azaz 1500 km-en belüli úti célok átlagosan 117 euróba kerülnek. Leginkább a közepes, azaz 1500 km és 4000 km közti járatok átlagára nőtt (közel 25 százalékkal); ezekért a járatok átlagosan 192 eurót kell fizetnünk. A hosszú, azaz 4000 km-en túli járatok viszont átlagosan mintegy 5 százalékkal kevesebbe kerülnek, mint tavaly, így idén az őszi szünetben átlagosan 528 euróért szelhetjük át repülővel az óceánt.

Sikeresnek bizonyultak a Budapestről Krétára, Heraklionba és a ciprusi Larnacába induló útvonalak is. A 2024 nyarára vonatkozó rangsorban Törökország vezet Görögország és Horvátország előtt, majd Spanyolország és Ciprus következik. A nyáron leginkább Egyiptom iránt növekedett a kereslet. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az előző évhez képest idén majdnem háromszor annyi vendég választotta a Vörös-tengeri nyaralást” – tette hozzá Taskár Tamás, a TUI Magyarország értékesítési vezetője. A távoli utazások tekintetében az Egyesült Arab Emírségek és a Maldív-szigetek volt a legnépszerűbb úti cél.

A TUI magyar utasai egyhetes nyári nyaralásuk során átlagosan valamivel kevesebb mint ezer eurót költöttek. Az utazók mintegy 45 százaléka ötcsillagos vagy magasabb kategóriájú szállást választott, az all inclusive ajánlatok továbbra is nagyon népszerűek voltak. „A nyaralók a kényelem és a biztonságos árképzés miatt választják az all inclusive ellátást, hiszen ez az ár minden járulékos költséget tartalmaz az utazással és szállásfoglalással kapcsolatban” – mondta. A TUI vendégeinek 66 százaléka választotta ezt az opciót. A magyarországi TUI által utazók körében a legnépszerűbb szálloda idén nyáron a törökországi TUI Magic Life Jacaranda volt.

Az őszre vonatkozóan a TUI értékesítési vezetője a következőket mondta: „Az őszi szünetre még mindig foglalhatóak utazások a napsütéses Törökországba vagy a Vörös-tenger partjára. Napi járatokat kínálunk Budapestről Antalyába, valamint heti járatot Izmirbe. Október végéig heti két járatot indítunk Hurghadába is.”

Összesített rangsor 2024 nyarán:

1. Törökország
2. Görögország
3. Horvátország
4. Spanyolország
5. Ciprus
6. Egyiptom
7. Olaszország
8. Egyesült Arab Emírségek
9. Maldív-szigetek
10. Dominikai Köztársaság

Şanlıurfa tartomány Göbeklitep ásatási területét hat évvel ezelőtt vették fel az UNESCO Világörökség-listára: itt található a világ legrégebbi megalitikus építménycsoportja, valamint a középső kőkorszak, a mezolitikum eddig felfedezett legősibb, tízezer éves temploma. A területen számos, esetenként több méteres ember- és állatszobrot találtak.

Néhány hónappal ezelőtt pedig Şanlıurfa mellett, egy vidéki pincében bukkantak egy olyan kőbe vésett rajztáblára, amelynek története szerint egy felbőszült bika és néhány vadmacska megtámad egy meztelen embert. A brit származású író és műsorvezető, Bettany Hughes professzornak jutott a megtisztelő lehetőség, hogy elsőként forgathatott a helyszínen. A díjnyertes történész hiteles és információdús, ugyanakkor szórakoztató időutazásai általában ősi civilizációk történelmébe kalauzolnak, miközben különböző mérnöki, kulturális és vallási emlékeket, alkotásokat követnek nyomon.

Az 11 400 éves rajztáblát a Kincsek Bettany Hughes-zal c. dokumentumsorozat mutatja be a Viasat History csatornán, április 19-étől péntekenként 21 órakor.

TOP10 repülős úti cél a tavaszi szünetben Budapestről a magyarok körében a Kiwi.com foglalási adatai alapján:

1. Bázel
2. Isztambul
3. Róma
4. London
5. Milánó
6. Barcelona
7. Koppenhága
8. Lisszabon
9. Brüsszel
10. Tenerife

A lista élén szereplő Bázel tavaly nem szerepelt a top10-es listán. A Kiwi.com több piacon is tapasztalja, hogy Svájc egyre népszerűbb repülős úti cél. Hazánkból Svájcba 230%-kal több foglalás érkezett az idei tavaszi szünet időszakára, mint tavaly, ráadásul idén átlagosan 42%-kal kevesebbe került egy repülőjegy ide a Kiwi.com-on keresztül. A lista második fokán szereplő Isztambul kapcsán Mario Gavira, a Kiwi.com növekedésért felelős alelnöke elmondta, hogy az ázsiai úti célok iránt megnövekedett keresletet minden piacon tapasztalják. „Magyarországról Törökországba 300%-kal több foglalás érkezett idén a tavaszi szünet időszakára, mint tavaly” – osztotta meg Mario Gavira. „Szinte hasonló népszerűségi ugrás történt a Fülöp-szigetek esetében is, ahová ráadásul idén tavalyhoz képest 24%-kal alacsonyabb áron lehetett repülőjegyet venni a húsvét környéki időszakra” – emelte ki a foglalási adatokból a szakember. Mario Gavira rámutatott arra is, hogy Egyiptom, amely ugyan nem szerepel a top 10 repülős célpont között hazánkból a vizsgált időszakban, de az adatok alapján egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Megállapította, hogy Egyiptomba eddig főképp utazási irodákon keresztül utaztak, de úgy néz ki, hogy ez a trend változik, és a magyarok is egyre bátrabban foglalnak maguknak repülőjegyet a Nílus ajándékaként aposztrofált országba.

Tarolnak a rövid repülések, de egyre népszerűbbek a tengerentúli úti célok

Közel 30%-kal többe kerül egy repülőjegy a tavaszi szünet időszakára idén, mint tavaly. Most átlagosan 178 euróért vettek repülőjegyet honfitársaink a közelgő húsvéti időszakra a Kiwi.com foglalásai alapján. Az adatokból kiderül az is, hogy azok járhattak a legjobban, akik februárban vették meg a repülőjegyüket a tavaszi szünetre. Ők átlagosan 164 euróért foglaltak.

A tavaszi szünetben a foglalások csaknem kétharmadát rövid, legfeljebb 1500 km-es járatok tehetik ki. Az átlagos jegyárak növekedését elsősorban az okozza, hogy ezek a járatok átlagosan mintegy 33%-kal kerülnek többe, míg a közepes (1500km – 4000km) és hosszú (4000km+) távolságok esetében az áremelkedés kisebb mértékű (15%, illetve 11%) volt. Az adatokból kiderül az is, hogy a tengerentúli utak aránya magasabb, mint tavaly.

Többen döntöttek hosszabb szabadság mellett és több úti célt is felfedeznek idén

A vizsgált időszakon belül idén március 28-án, azaz az iskolai tavaszi szünet első napján ülhet repülőre a legtöbb magyar. A Kiwi.com adatai alapján a meghosszabbított tavaszi szünet és az utazási kedv összefüggenek.

Ugyan a többségnek (55%) 1-3 napos lesz a kiruccanás, de idén többen döntöttek hosszabb tartózkodás mellett, mint tavaly. Idén minden 4. Kiwi.com-on keresztül foglaló magyar 4-6 napot marad választott desztinációján, 14%-a pedig 1-1,5 hetet. Nemcsak hosszabban utaznak, hanem több országot is felfedeznek az idei tavaszi szünetben a magyarok, mint tavaly. Tavaly 55, idén pedig 68 különböző országba vettek repülőjegyet honfitársaink a cseh utazási technológiai vállalat adatai alapján – írják.

A mai esti mérkőzésre készülő válogatott keret így néz ki:

Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Tóth Balázs (Fehérvár FC)

Védők: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Dárdai Márton (Hertha BSC – Németország), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Mocsi Attila (Rizespor – Törökország), Szalai Attila (Freiburg – Németország), Szalai Gábor (FC Lausanne – Svájc)

Középpályások: Bolla Bendegúz (Servette – Svájc), Kerkez Milos (Bournemouth – Anglia), Kleinheisler László (Hajduk Split – Horvátország), Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Le Havre – Franciaország), Schäfer András (Union Berlin – Németország), Callum Styles (Sunderland – Anglia)

Támadók: Ádám Martin (Ulszan Hyundai – Dél-Korea), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok ), Horváth Krisztofer (Kecskeméti TE), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Vancsa Zalán (Lommel SK – Belgium), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)

A mérkőzés előtt Marco Rossi szövetségi kapitány így nyilatkozott: „Van már mögöttünk egy közös út a csapattal, fejlődtünk sokat és fejlődünk is mérkőzésről mérkőzésre, miközben persze van is még hová fejlődnünk, de mindent, amit teszünk, meghatározott célból tesszük. Nincs értelme például olyan taktikai elemekkel kísérletezni, amit biztos, hogy nem alkalmazunk majd az Eb-n. Ha lesz változás a törökök elleni meccshez képest a kezdőcsapatban – márpedig lesz –, akkor is olyan játékosokat próbálok ki, akikkel biztosan tervezek az Európa-bajnokságon is, és tudom, hasznosak számunkra.”

A térségben terrorelhárító műveletek kezdődtek meg, melyek célja Azerbajdzsán alkotmányos rendjének biztosítása és helyreállítása – olvasható a tárca kedden nyilvánosságra hozott közleményében. Hangsúlyozzák: az offenzíva során kizárólag katonai létesítményeket vesznek célba. A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy „az örmény fegyveres erők egységei” Hegyi-Karabahban tüzérségi tüzet nyitottak az azerbajdzsáni erőkre Aghdam térségében, amire „megtorló intézkedéssel” válaszoltak. Hozzátették: az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát, valamint a térség nyugalma fölött őrködő török-orosz megfigyelőközpont vezetőségét tájékoztatták a terrorellenes akcióról.

További részletek a 24.hu cikkében.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash (a kép illusztráció)