Július 1-jével felállt a fenti változásokat tükröző új szervezet a magyar piacon is. A WPP Mediát Pajor Attila irányítja CEO-ként. Az EssenceMediacom és a Wavemaker ügyfélmárkákon dolgozó ügyfélcsapatokat összefogó Client Management terület vezetője Rónai Réka, a digitális szolgáltatásokat, a helyi fejlesztéseket, az IT-t és az investment szakterületeket összefogó Media Management & Delivery vezetője Török Judit, az üzletfejlesztésre fókuszáló Growth terület élén Várvizi Attila, míg a kutatási és adatterületet felölelő Choreograph élén Jobbágy Tamás áll. A pénzügyi igazgató Horváth Enikő, a HR-vezető Száz Géza. A menedzsment tagja mellettük Ádám Vera stratégiai vezető, az investmentért felelő Benke Zsuzsanna, a kontent- és kreatívcsapatot irányító Lakoczky Nóra, valamint a kommunikáció és learning területekért felelő Török Diána.

„A piac folyamatosan változik, és a WPP Media egy egészen nagy ívű átalakításba kezdett bele az elmúlt hónapokban Brian Lesser vezetésével. Ez a munkatársainktól alkalmazkodóképességet és bátorságot, a vezetőktől optimizmust és kezdeményezőképességet követel annak érdekében, hogy az ügyfeleink a korábbiaknál is magasabb szintű szolgáltatást kapjanak a WPP Mediától. Legalább ilyen fontos, hogy a munkatársaink számára megbízható, biztonságos és egyszerre izgalmas közeget tudjunk teremteni. Ez a mai piacon nem könnyű, ugyanakkor azt gondolom, hogy ez a menedzsment és ez a struktúra adja a legjobb lehetőséget számunkra ahhoz, hogy a következő években is formálni tudjuk a piacot” – mondta el Pajor Attila.

A szervezeti átalakítás nehéz döntésekkel is járt, így több vezető kolléga távozott a médiaügynökségi csoporttól, összhangban a struktúrát érintő globális szakmai, üzleti elvárásokkal. A távozók Beliczki Róbert, Forgách Géza, Havasi Zoltán, Kun Miklós, Malonyai Károly és Pongrácz Emőke voltak.

„Többnyire nem szokás őszintén beszélni a leépítésekről, vagy a távozókról, én azonban azt gondolom, hogy az éremnek mindkét oldala fontos. A korábban elkezdett és az utóbbi hónapokban felgyorsult integrációs folyamathoz, a Brian által is folyamatosan hangsúlyozott szervezeti egyszerűsítéshez és átláthatóbb működéshez komoly elvárások társultak minden piacon, azaz Magyarországon is. Ez azt jelentette, hogy búcsút kellett vennünk az említett kollégáktól. Ez sohasem könnyű, és rendkívül tapasztalt, tehetséges szakemberekről beszélünk ebben az esetben, akik – biztosak vagyunk benne – új és méltó kihívásokra találnak a közeljövőben. Szeretném megköszönni nekik mindazt, amit az elmúlt sok évben adtak nekünk a személyükből és a tudásukból. És persze igyekszünk helyt állni és fejlődni azzal a több mint 260 tehetséges és elkötelezett kollégával együtt, akik a WPP Mediát jelenleg alkotják, és akik az elmúlt hónapok számos változását rugalmasan, egymást támogatva vészelték át” – tette hozzá.

A fenti változások a Mindshare-t globálisan érintik, a magyar piacon azonban a hazai résztulajdon miatt az ügynökség továbbra is önállóan, a WPP Mediával szakmai együttműködésben, változatlan struktúrával és vezetéssel folytatja.

Egyre szorosabbra fonódik az együttműködés az italgyártó nagyvállalat és a Magyar Vöröskereszt között: április elején a ’Reklám helyett segítség’ kampány keretében a Coca-Cola Magyarország saját reklámhelyeit és közösségi média csatornáit a Magyar Vöröskeresztnek ajánlotta fel annak érdekében, hogy az egyes közérdekű üzenetek az otthon maradásról, egészségmegőrzésről, véradásról, adományokról minél több emberhez eljussanak.

Április folyamán pénzbeli segítség is érkezett a nagyvállalattól: a Coca-Cola globális alapítványa által kiírt pályázaton a Magyar Vöröskereszt 200 ezer dollárt (kb. 65 millió forint) nyert, melyet a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére tudnak felhasználni.

A Coca-Cola természetesen italadományokkal is hozzájárul a Vöröskereszt tevékenységéhez, május elejéig összesen közel 9000 palacknyi vizet és üdítőt juttatott el a szervezethez, hogy országszerte a rászorulók és az egészségügyi dolgozók részesüljenek az adományban.

Az anyagi és italadományok mellett egy újabb szoros együttműködés indult május elején a nagyvállalat és a karitatív szervezet között: 5 területi képviselőjük céges autóval állt be a Magyar Vöröskereszt kötelékébe, hogy régiós raktáraikból eljuttassák az adományokat az egyes célpontokra: rászoruló családoknak, hajléktalanellátóknak, anyaotthonoknak, de visznek adományokat kórházakba is. További 16 területi képviselő pedig munkaidején kívül, önkéntes munkában, a Coca-Cola által biztosított infrastruktúra segítségével segíti a karitatív szervezet munkáját.

„Magyarország vezető üdítőital-gyártójaként kézenfekvő volt, hogy a termékeinket felajánljuk a szervezet és a rászorulók számára. Mostanáig 16 kórháznak és 3 nagy segélyszervezetnek juttattunk el adományokat közel 14 millió forint értékben. A járvány kezdetekor azonnal láttuk, hogy szükség van az általunk gyártott vizekre, dzsúzokra és egyéb italokra, és hogy hatékonyan tudunk segíteni ezek felajánlásával”– mondta Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezetője. – Legfontosabb számunkra a nálunk dolgozó munkatársak egészsége és biztonsága, és kiemelt célunk, hogy mindenkinek munkát tudjunk biztosítani ebben a nehéz, kihívásokkal teli időszakban is. A HoReCa egységek bezárása miatt speciális helyzet jött létre, ami lehetőséget adott arra, hogy a régiós területi kollégák egy részét a Magyar Vöröskereszt logisztikai feladataira átcsoportosítsuk, hogy idejüket hasznosan töltsék. Természetesen ehhez minden tárgyi feltételt a Coca-Cola HBC biztosít számukra.”

Az 5 területi képviselő Budapest, Kaposvár, Mályi, Szeged és Veszprém vonzáskörzetében támogatja a Magyar Vöröskereszt munkáját. Feladataik sokrétűek: meleg ételt szállítanak házhoz idős embereknek, étolajat, csokoládét, konzerveket pakolnak fel és visznek el anyaotthonokba, hajléktalanszállókra, kórházakba. Ezenkívül fertőtlenítőszereket és textilmaszkokat visznek oda, ahol épp hiány van ezekből a termékekből.

„Tíz éve kezdődött együttműködésünk a Coca-Colával, minden országos programunk ásványvíz-, üdítő- és gyümölcslé-szükségletét biztosították és az évek folyamán stratégiai partnerünkké váltak. Legszebb együttműködésünk az volt, amikor az árvizek idején a gáton dolgozó vöröskeresztes munkatársakat és önkénteseket látták el ásványvízzel. A jelen helyzetben már három pilléren nyugszik a kapcsolat: nagy értékű pénzadomány, üzeneteink kihangosítása minden kommunikációs csatornájukon és a logisztika. Természetesen a Coca-Cola munkatársak aktív közreműködésével minden fronton. Ez a segítség most rengeteget jelent, és a leghasznosabb támogatás, amivel a nélkülözőkön segíthetnek!” – mondta el Török Diána, a Magyar Vöröskereszt vállalati kapcsolatokért és adománykezelésért felelős szakmai vezetője.

Vevőszerzés és -megtartás címmel rendezett konferenciát a Kreatív Csoport a Magyar Telekom és a trnd támogatásával. Az eseményről Szerényi Szabolcs, valamint testvéroldalunk, a Médiapiac.com főszerkesztője, Török Diána tudósított. A részletes beszámoló – és az előadások letölthető anyaga – itt érhető el.

Makkay János, a Burger King marketing- és értékesítési igazgatója a gyorsétteremlánc szegmentációs paradigmaváltásáról adott elő. A Burger King előtt álló egyik döntés arról szólt, hogy egy-két határozott fogyasztói csoportra fókuszálnak a márkával, vagy megpróbálnak sok célcsoportot egyidejűleg kielégíteni, illetve hogy a marketingkommunikációt néhány nagy dobásra, vagy több párhuzamos ajánlatra alapozzák.

Nemes András, a játékos hűségprogramokkal foglalkozó Antavo értékesítési vezetője arról beszélt, hogy miképp lehet a már meglévő vevőket játékos formában megtartani és aktivizálni. Mik azok a mozgatórugók, amelyek a hűséget mozgatják? Az előadó szerint a hűségkártyák helyett valódi hűséget sokkal jobban építenek az olyan márkaelemek, mint a kedves, jó kiszolgálás, alapos ügyfélszolgálat, amikor a vevő érzi, hogy törődnek vele. A marketinges hűségeszközök között pedig az egyediség érzetének felkeltését, a személyre szabott egyedi ajánlatokat, a jutalmazást, valamint a személyes ajánlásokat emelte ki.

Utóbbi felvetéshez kapcsolódott Mészáros Milán (trnd) előadása, ő a szájreklám ügyfélszerző és megtartó erejéről beszélt. Miközben egy általa idézett kutatás szerint a marketingesek 90 százaléka gondolja úgy, hogy mindent tud a fogyasztóiról, addig a vásárlók 80 százaléka ellenben azon a véleményen van, hogy nem kap megfelelően személyre szabott ajánlatot az általa kedvelt márkáktól. Itt jön a képbe a kollaboratív marketing, hogy a fogyasztók közelebb érezzék magukat az álaluk kedvelt márkákhoz. Ennek első eleme a szájreklám, a második a felhasználó által generált tartalom, valamint létezik olyan is, hogy valódi életben történő piackutatás, és ennek a kollaborációnak a csúcsa a co-creation, azaz a fogyasztókkal közösen történő termékfejlesztés.

A Dolce Gusto márka mögött egy több éve működő, szisztematikus kommunikációs program áll regisztrált vásárlókkal és résztvevőkkel, akik az átlagnak a kétszeresét fogyasztják a termékből – kezdte előadását Pogány András, a Lead Generation ügyvezetője. A Lead Generation négy évig egy úgynevezett „soft sell” lojalitásprogramot folytatott egy webshoppal a márkának. Ezután következett egy fordulópont egy új webshoppal, amely sokkal jobban támogatta a marketingeszközöket, majd az összetett feladatok kezelésére fejlesztettek egy Brain névre keresztelt saját rendszert. Az alapján, hogy valaki mit csinált korábban, mit mondott el magáról, elkezdték személyre szabni az üzeneteket, ennek révén a webshop forgalma majdnem a hatszorosára nőtt. Az eredményeket a platformok integrálása fogja követni, amikor az emaillel, Facebookal is megpróbálják összekötni a rendszert.

A TNS Hoffmann-tól érkező Jüttner Ádám előadását az emóció leírásával kezdte, hiszen a lojalitáshoz érzelmi kötődés is szükséges. Egy olyan ábrát is mutatott, hogy az egyes országokban a boldogság és a márkákhoz való kötődés hogyan viszonyul egymáshoz, bár kiemelte azt is, hogy nem minden földrajzi régióban volt egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a márkakötődés között. Előadásából kiderült az is, hogy egy termék fogyasztói között 30-50 százalék körül mozog a márkanagykövetek aránya, és bár a fogyasztóknak csak egy kis szelete foglalkozik igazán online a márkákkal, a digitális média vált a legfontosabb csatornává a marketingesek számára.

Salánki Viktor, a Magyar Telekom osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a big data jól használható ügyfélszerzésre, ezen kívül ideálisan alkalmas a személyre szabott kapcsolattartásra, lojalitásépítésre. Olyan 360 fokos ügyfélképet lehet kialakítani, amely lehetővé teszi egészen mikroszegmensek létrehozását, sőt, akár egyénre szabott stratégiákat lehet kialakítani.

Starz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatója a Bookline új lojalitásrendszere kidolgozásának folyamatát ismertette. Az új pontrendszer egyik jellegzetessége, hogy a pontok lejárnak egy idő után, emiatt vásárlásra kényszerítetik a hűségprogram résztvevőit. Emellett egy co-branded bankkártyát is létrehztak. A program a vásárlások számában és a profitabilitásban is áttörést hozott. Az azóta a Shopline-nal egyesült Libri hűségprogramját is ezen alapelvek szerint alakítják át, ez az idei év végén fog elindulni, amelyhez egy mobilalkalmazás is tartozik majd.

Fürjes Ádám, a Rossmann webshop menedzsere és Lajos Nikoletta, a cég projektmenedzsere a drogérialánc Babaprogramját mutatta be. A várandós és kisgyermekes (0-3 év) nőket megcélzó program 2012. óta működik, immár 114 ezer tagot számlál, és éves szinten körülbelül 20 ezer új taggal bővül. A programot a Rossmann sikertörténetnek látja, e mögött jelentős részben az áll, hogy igyekeznek folyamatosan odafigyelni a fogyasztói reakciókra. Így például 2013-ban kutatást készítettek a tagok körében, és ennek eredményeit beépítették a működésbe: az ajánlatokat kibővítették 0-2 évről 0-3 évre, a tanácsadás pedig a korábbiaknál nagyobb súlyt – és több felületet, azaz Facebook-jelenlétet és eDM-lábat – kapott.

Dr. Orosz András, a Tesco országos marketingvezetője leszögezte: a személyes élmény, a közvetlen kontaktus még mindig kiemelkedően fontos a vásárlók számára, ám ehhez hozzákapcsolódnak és mind nagyobb szerepet töltenek be a digitalizációból eredő személyre szabási lehetőségek. A marketingeseknek minden korábbinál több szempontot kell figyelembe venniük, ha sikerrel akarnak ügyfelet szerezni, majd megtartani, ilyenek a gyorsan változó fogyasztói szokások, az életstílus jellemzők, a vásárlói preferenciák, a makrotrendek, a jogszabályok (a kiskereskedelemben ez különösen éles kérdés az utóbbi időkben), a technológia fejlődése, a különböző divatok vagy épp a közösségi média. A jövő vásárlója továbbra is igényelni fogja az emberi tényező, az érzelmek jelenlétét, ugyanakkor intenzíven használja és igényli a technológiát, az információt, bátran mond véleményt, tudatos lesz és igényes.

Zempléni Zsófia, a Nuskin gyémánt executive munkatársa szintén kiemelte: a valódi márka-vevő kapcsolat megteremtése és fenntartása nagyon fontos. Hiába tudunk ugyanis sokat egy fogyasztóról, „az információ kapcsolat nélkül szemét”. Ezt követően megmutatta, mi a tétje annak, hogy sikerül-e egy vásárlót ajánló fogyasztóvá tenni, és melyek a siker kritériumai ebben a folyamatban.

A nap záró előadását Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta, aki a hűségprogramok trendjeit mutatta be. A loyalty-rendszerek jól működnek, amennyiben a fogyasztó valóban értelmes előnyökhöz juthat, azaz nem érzi magát másodrangú ügyfélnek, és ha nem kell bonyolult rendszereket értelmeznie ahhoz, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájusson. A másik oldalról, azaz a kereskedő szempontjából ez úgy néz ki, hogy ő viszont nem az akcióvadász fogyasztókra hajt, és valóban új vásárlásokat akar generálni, nem pedig azokat a folyamatokat akarja tovább erősíteni, amelyek egyébként is megtörténnének. Magyarország a hűségprogramok szempontjából érett piac, azaz egy loyalty-program megléte nem jelent önmagában versenyelőnyt, inkább a hiánya jelent hátrányt. A hűségprogramok ráadásul erős visszahatással vannak az alapmárkára (koalíciós modell esetén: márkákra), lévén előbb-utóbb kialakul az önálló brandjük. Mivel nagy a verseny, nem szabad a hűségprogramok építését félvállról venni.