Az idén június 18 és 21. között megtartott filmes seregszemle ideje alatt várja a látogatóit a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban a Játszani kell: Makk Károly munka közben című kiállítás egyedülálló áttekintést ad a korszakalkotó rendező karrierjének főbb mérföldköveiről. A MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál tárlata a forgatás közben készült werkfotókon keresztül mutatja be Makk pályafutását a Liliomfitól a 2003-as Egy hét Pesten és Budán című filmig. A fényképeken a rendező mellett láthatjuk Dayka Margitot, Törőcsik Marit, Darvas Lilit, Christopher Plummert, Darvas Ivánt, valamint sok kamera előtti és mögötti alkotótársat, illetve a magyar filmtörténet néhány emlékezetes jelenetét a megörökítésük pillanatában.

A MOZ.GO filmvetítésekkel is ünnepli Makk Károly páratlan életművét. A vetítendő moziklasszikusok közt két felejthetetlen alkotása is helyet kapott. A fesztiválon három alkalommal, három helyszínen is látható lesz a pályafutását rakétasebeséggel elindító játékfilmje, az 1954-ben bemutatott és a szintén száz éve született Darvas Iván főszereplésével forgatott Liliomfi. A film kópiapremier. A gyönyörűen felújított alkotást ebben a formában a MOZ.GO közönsége láthatja először. A vetítés előtt Muszatics Péter beszélget Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmmegőrzési és Technológiai divíziójának igazgatójával.

A Liliomfi mellett a Szerelem is visszatér a nagyvászonra. A nagy emberi érzelmekről, az elmúlásról és az ötvenes évek rideg valóságáról mesélő két Déry Tibor művet, a Szerelem és a Két asszony című novellát összekapcsoló, feldolgozó filmet a veszprémi Agórában lehet majd megtekinteni. A Darvas Lili, Töröcsik Mari és Darvas Iván főszereplésével forgatott film számos nemzetközi elismerés mellett 1971-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri díját, míg a szakma hazai képviselői minden idők tizenkét legjobb magyar filmje, az „Új Budapesti Tizenkettő” közé választották be 25 évvel ezelőtt.

A MOZ.GO idei programjában szintén szereplő Kicsoda Ön, Makk Károly? című kisfilm pedig arra tesz kísérletet, hogy közelebbről bemutassa a legendás alkotót, aki nem véletlenül lett az 1945 utáni rendezőnemzedék egyik legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű képviselője, illetve a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége. A Kerékgyártó Yvonne rendezésében, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumban 2020-ban megszületett alkotást június 20-án, Balatonfüreden, a Tagore sétányon a Liliomfi vetítése előtt tűzik műsorra a fesztivál keretében. A veszprémi Hangvilla előtt pedig Makk filmplakátjaiból nyílik szabadtéri kiállítás.

Hatalmas érdeklődés övezte az este egyik fő szenzációját, Nemes Lampérth József különleges csendéletét. Csakúgy, mint Csontváry Kosztka Tivadar esetében, sokszor évtizedek telnek el, míg árverésre kerül egy-egy Nemes Lampérth kép. A Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című, 1916-os olajfestményt 2003 tavaszán épp a Virág Judit Galéria árverezte el. A rövid életű művész alkotása 90 millió forintért kelt el.

Vaszary János több műve is kalapács alá került. A Piranói kikötő halászhajókkal című festményért hatalmas licitharc bontakozott ki az este során, 20 millió forintról egészen 50 millió forintig emelkedett az ára. A harmincas évek mozgóképeiből és plakátjairól is ismert „vamp” hölgy a főszereplője Vaszary Nő cigarettával című festményének – az ondolált hajú, rúzsos ajkú, cloche kalapos nőt ábrázoló képet 24 millió forintnál ütötték le.

Czóbel Béla Zeebruggei bárkák című képe a festőnek Brugge városához köthető különleges kapcsolatáról árulkodik – a festmény mindössze pár éve került elő. A muzeális értékű, minden porcikájában gyűjtői darab 40 millió forintért lelt új tulajdonosára.

„Hatalmas művészeti szenzációként értékeljük Nemes Lampérth csodás csendéletének felbukkanását, hiszen az elmúlt harminc évben mindössze hat jelentős olajfestménye került aukcióra. Nemes Lampérth 25 éves kora előtt alkotta meg élete fő műveit, akárcsak Czóbel Béla. Mellettük Vaszary János alkotásaira is lehetett ma licitálni, és büszkék vagyunk rá, hogy tavaszi aukciónk anyaga ennyire megmozgatta a hazai műgyűjtőket. Számtalan alkotást bőven becsérték felett tudtunk értékesíteni” – mondta el Kelen Anna, árverésvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A klasszikus alkotásokat felvonultató árverésen hatalmas érdeklődés övezte a Törőcsik Mari hagyatékából kalapács alá kerülő Mednyánszky László festményt is. Az Alkonyati táj egykoron a színésznő és férje, Maár Gyula nappaliját díszítette. A különleges hangulatú monumentális olajfestmény 12 millió forintról indult és végül 44 millió forintért kelt el.

Törőcsik Mari és Maár Gyula nappalijának falát díszítette az a Mednyánszky László tájkép, amely most 12 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket. A olajfestmény a tájábrázolások mesterének számító festő egyik különleges hangulatú, monumentális alkotása. Törőcsik Mari és Maár Gyula 1972-ben házasodtak össze, és a Kossuth-díjas rendező haláláig, 2013-ig éltek együtt. A művész házaspár sokat dolgozott együtt, legnagyobb közös sikerük az 1976-os Déryné, hol van? című film, amit Maár írt és rendezett, és amelyért Törőcsik elnyerte a legjobb női színésznőnek járó Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. Törőcsik Mari 2021-ben hunyt el.

A film- és a showbusiness világa az aukció egy másik festményének történetében is fontos szerepet kap. Tihanyi Lajos Hegyes táj (1911) című képe a siket festő egyik kedvence volt. Tihanyi a számára legkedvesebb alkotásoktól csak nehezen, hosszas unszolásnak engedve és magas áron tudott megválni. A kedvenc műveket akár évtizedeken keresztül is futtatta a különböző tárlatokon. Tihanyi a Hegyes tájat az 1912-es budapesti debütálás után Bécsben is bemutatta, majd első amerikai kiállítására San Franciscóba vitte, ahol csak négy jelentős festménnyel jelentkezhetett. Később a Brooklyn Museumot is megjárta a kép, amit aztán eladott Sir Alexander Korda filmrendezőnek, de az első monográfiájába még ekkor is beszerkesztette.

A Korda fivérek – Sándor (Alexander), Vince és Zoltán – a filmipar történetének nagy hatású, legendás alkotói, emellett pedig lelkes műgyűjtők is voltak. Tihanyi Lajost személyesen ismerték, barátságuk talán már Budapesten elkezdődött, azonban Párizsban mélyülhetett el. „A rajongás mindkét fél részéről adott lehetett, mert a Korda-testvérek mecénásként és vásárlóként is feltűntek Tihanyi életében, a festő pedig rajongott az akkor már világhírű alkotók filmjeiért” – mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Alexander Kordához olyan jelentős Tihanyi-képek kerültek, mint az utóbbi évtizedek aukcióin szenzációként szereplő 1912-es Bölöni portré, az 1911-12-es Kompozíciós vázlat és az 1917-es Akt stúdium, amelynek árverésre bocsátásakor a festmény hátoldalán egy korábban ismeretlen női portré is előkerült. Az említett művek kivétel nélkül a Virág Judit Galériában aukcióin adták el. A Hegyes táj kikiáltási ára 40 millió forint.

A klasszikus műveket felvonultató aukciót május 17-én tartják a Budapesti Kongresszusi Központban. A május 17-i aukciót követően a Virág Judit Galéria május 18-án tartja időzített online grafikai aukcióját.

Az összes művet május 4-16. között bárki megtekintheti ingyenesen a Virág Judit Galériában.