A világ számos pontján hatalmas népszerűségnek örvendő tehetségkutató valóságshow végre Magyarországra érkezik. Ördög Nóra műsorvezetésével március 17-én, vasárnap 19:00-tól elindul a Next Top Model Hungary, ami ezentúl hetente jelentkezik majd. Az első adásban kiderül, kik azok a lányok, akik szépségük mellett rátermettségükkel és izgalmas személyiségükkel meggyőzik a Next Top Model Hungary szakmai zsűrijét. Tizenhat lány ezzel egy lépéssel közelebb kerül az álmához, és beköltözhet a NTMH luxus villájába, ami a verseny alatt a lányok otthona lesz.

A sikerért meg kell küzdeni, ezt jól tudja Axente Vanessa, Tomán Szabina, Merő Péter és Tombor Zoltán is, így garantáltan nem lesz könnyű dolga annak a lánynak, aki a műsor legjobbja szeretne lenni. Az áhított topmodell karrier mesésnek és csillogónak tűnik, de rengeteg kihívást és embert próbáló feladatot rejt. A szépség mondhatni alapfeltétel, ezen túl annak, aki a legjobb akar lenni, minden kitartására, erejére, alkalmazkodóképességére szüksége lesz a verseny során. A lányoknak nem csak az olykor extrém körülmények között zajló fotózások jelentik a kihívást, egymással, legbelsőbb félelmeikkel, az együttélés nehézségeivel és nem kevésszer a saját múltból visszaköszönő traumáikkal is meg kell küzdeniük a top modellé válás útján a kamerák kereszttüzében. A lányokat ezen az úton a szakmai zsűri mellett számos, a divat világában már bizonyított szakember segíti majd, hogy legjobb formájukat nyújtsák. Többek között Kiss Márk, a Next Top Model Hungary divattervezője és stylistja, aki öltöztette már Palvin Barbarát és Mihalik Enikőt is. A lányokra földön, vízen, levegőben, havas hegycsúcsok között vagy épp napfényes tengerparton is feladat vár, sem ők, sem a képernyő előtt ülő nézők nem fognak unatkozni a műsor során.

A tét hatalmas, hiszen a Next Top Model Hungary győztese elnyeri a Magyarország Következő Top Modellje címet, vele együtt 10 millió forintot, valamint két évre szóló exkluzív modell szerződéssel lesz gazdagabb Magyarország egyik legnevesebb modellügynöksége, az Icon Modell Management jóvoltából, amely ügynökség többek között Palvin Barbarát is menedzseli karrierje kezdete óta. A győztes a műsor főtámogatója, a Henkel Magyarország Kft. jóvoltából 2024-ben a Schwarzkopf Gliss Hajápolási Márka magyarországi nagykövete lehet. Ráadásul szerepel majd a JOY magazin címlapján is.

A műsor szakmai partnereként a Budapest Central European Fashion Week szervezője, a Magyar Divat & Design Ügynökség felajánlotta a lehetőséget egy versenyző számára, hogy a divathét kifutóján mutatkozzon be a következő, SS25 szezonban.

Next Top Model Hungary – Ahol az álmok valóra válnak

Március 17-től vasárnaponként 19:00-tól a TV2 műsorán!

Az október 26-i Big Picture szakmai konferencián a TV2 Csoport képviseletében a vezérigazgató, Pavel Stanchev és a programigazgató, Fischer Gábor állt színpadra. Előbbi ismertette, hogy hamarosan logot vált a TV2 Csoport, megújul a Tények arculata és a gyermekek lelki egészségének védelmében 2024. január 1-jétől a médiacsoport gyerekcsatornája, a TV2 Kids lesz az első olyan, Magyarországon elérhető, magyar nyelvű, nem közszolgálati gyerekcsatorna, ami reklámok nélkül sugározza műsorát.

Fischer Gábor a beszédét a nézettségi eredményekkel kezdte és hozzátette, tudatosan építették úgy a portfóliót és a főcsatorna programkínálatát, hogy immár egy éve főműsoridőben is piacvezető a TV2 és idén ősszel is magabiztosan tudja tartani ezt a pozíciót.

A főcsatorna szeptemberben teljes napon és főműsoridőben is toronymagasan nyerte a nézettségi versenyt mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+), és eddig októberben is vezeti a toplistát. A főcsatorna nagyon jó eredményei azért is fontosak, mert hozzájárultak ahhoz, hogy a TV2 Csoport szeptemberben is megőrizte piacvezető pozícióját a csatornacsaládok versenyében. A tavalyi évhez képest idén októberben a TV2 mindhárom korcsoport esetében jelentősen magasabb közönségarányt ért el eddig főműsoridőben, mint tavaly ilyenkor, míg az RTL esetében pont fordított a helyzet. A kereskedelmileg fontos 18-59 éves korcsoportban ráadásul tavaly október óta a június kivételével minden hónapban a TV2-t választotta főműsoridőben a legtöbb néző. A különbség már egészen drámai, ebben a korcsoportban szeptemberben például 24%-kal nézték többen a TV2-t főműsoridőben, mint az RTL-t.

Az idei őszi szezonban ismét vannak új évaddal visszatérő nagysikerű formátumok és újonnan debütáló műsorok is. A már 5. évaddal képernyőre került Séfek séfe toronymagasan nyerte az idősávját, ráadásul a műsor történetében az idei évad volt a legnézettebb mindhárom kiemelt korcsoportban. A vadonatúj realityként debütáló Kőgazdag fiatalok szintén sikeresen kezdett, és az első évad mindhárom kiemelt korcsoportban idősávja legnézettebb műsora volt. A hétvégi showműsorok közül jelenleg a Sztárban sztár leszek! és a Dancing with the Stars van képernyőn, előbbi nemcsak a Cápák közöttnél, hanem a Voice-nál is sikeresebb volt hétvégente, míg a táncos show is magasan nyeri a sávját a Voice-szal szemben. Hétköznap esténként az Ázsia Expressz és a Bachelor – A Nagy Ő ülteti képernyő elé a nézőket.

Mindemellett, a TV2 sikereihez jelentős mértékben hozzájárulnak a főcsatorna reggeli és esti infotainment műsorai. A reggeli, illetve kora délelőtti idősávban sugárzott Mokka és Mokkacino eredményeit meg sem tudja közelíteni a versenytárs csatorna, mindkét műsor jelentős előnnyel nyeri idén is az idősávját mindhárom kiemelt korcsoportban. Ráadásul a teljes lakosság körében egyetlen nap sem volt még ebben az évben, amikor a konkurens RTL-t több néző választotta volna, mint a Mokkát vagy a Mokkacinót a saját idősávjában. Főműsoridőben már nagyobb a verseny, azonban a TV2 itt is fölényes győzelmet tudott aratni szeptemberben, hiszen átlagosan mindkét esti infotainment műsor, vagyis a Tények és a Tények Plusz is idősávja legnézettebb műsora volt mindhárom kiemelt korcsoportban. A Tények Plusz ráadásul éves átlagban is mindhárom kiemelt korcsoportban nyeri az idősávját.

A már képernyőn látható népszerű show-k és reality-k mellett még újabb műsorok is indulnak a közeljövőben. Hamarosan újra megnyitja kapuit Zsolti gazda farmja, Demcsák Zsuzsa és Gáspár Zsolt műsorvezetésével indul a Farm VIP legújabb évada, visszatér a tavasz sikerműsora, újra pörög Kasza Tibivel a Szerencsekerék és november 6-án elindul a Párharc harmadik évada, Stohl Andrással és a celebpárokkal és hamarosan érkezik egy vadonatúj társkereső reality is, a Házasság első látásra. 2024-ben sem lassít a TV2: érkezik a Kincsvadászok, a Hazatalálsz napi sorozat második évada, a Mutasd a hangod! folytatása, és a tavasszal nagy sikert aratott Zsákbamacska vetélkedő új részekkel.

Fischer Gábor végül két olyan új formátumot jelentett be a prezentációja végén, melyek meghatározzák majd a csatorna 2024-es évét:

Húsz év után visszatér Magyarországra a világhírű Temptation Island, azaz a Kísértés. Bizonyára mindenki emlékszik a gyönyörű tájon játszódó társkereső reality-re, amit a TV2 Thaiföldön forgat majd és a modern nézői igényeket kiszolgálva napi műsort készít a valóságshow-ból.

2024-ben Ördög Nóra műsorvezetésével Magyarországra érkezik a Next Topmodel Hungary. Az Egyesült Államokban 24 évadot megélt tehetségkutató valóságshow (America’s Next Top Model) hazai verziójában a modell jelölteknek hétről hétre nem mindennapi fotózásokon és divatbemutatókon kell bizonyítaniuk rátermettségüket. A versenybe szálló lányoknak szépségük mellett állóképességükre, szakmai elhivatottságukra, alázatos hozzáállásukra és alkalmazkodóképességükre is szükségük lesz, hogy meggyőzzék a Next Topmodel Hungary négy tagú szakmai zsűrijét:

Axente Vanessa, a különleges szépségű magyar modell, aki fiatal kora óta olyan világmárkákkal dolgozik együtt, mint a Prada, a Chanel, a Calvin Klein a Valentino, a Christian Dior, vagy a Gucci, de vonult már kifutón Louis Vuitton ruhában is. A divatbemutatókon kívül a legnagyobb magazinok is szívesen dolgoznak vele, így kilenc alkalommal szerepelt a Vogue címlapján, de a Harper’s Bazaar és az Elle borítóján is tündökölt már. Modell karrierje mellett saját lifestyle márkát hozott létre.

Tomán Szabina, üzletasszony, befektető, a Tomán életmód program megalkotója, két kislány édesanyja. Szabina tizenöt évesen kezdte el nemzetközi modell karrierjét, rengeteg neves reklámkampány arca volt. Első gyermeke születése után alapította meg saját cégét, amely mára franchise-rendszerben működő siker-vállalkozássá nőtte ki magát. 2019-ben a Glamour Women of The Year – az Év Vállalkozója kategória nyertese, 2022-ben megkapta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díját. A női munkavállalók és vállalkozók ügyét missziójának tekinti, segítésükre saját mentorprogramot is indított.

Tombor Zoltán, világhírű divatfotós, fotóművész, a kilencvenes évek közepétől fényképez hivatásszerűen. Pályafutása Budapesten kezdődött, 2003-ban Milánóba költözött, majd később New Yorkban telepedett le és épített nemzetközi karriert. Divat és portré sorozatai megjelentek többek között a The New York Times, a Time, a Vogue és a Harper’s Bazaar magazinokban és olyan márkáknak fényképezett, mint a Donna Karan, a Jil Sander, az Avéne, a John Lewis vagy a Nanushka. 2020-ban feleségével hazatelepült, itthon elsősorban művészeti munkákon dolgozik, fotográfiái megtalálhatók több intézményi és magángyűjteményben is, valamint számos külföldi és hazai kiállításon vett részt. Zoltán több világhírű modellel dolgozott már, fotózta Palvin Barbarát, Mihalik Enikőt, Srej Zsófiát, valamint két zsűritársát, Axente Vannesszát és Tomán Szabinát is, de olyan hírességeket is lencsevégre kapott, mint Alicia Keys vagy Casey Affleck.

Merő Péter divattervező, akinek ruhakölteményeit nem csak a magyar sztárvilág kedveli. Olyan hírességek is viseltek egy-egy MERO ruhát, mint Pamela Anderson vagy Nastassja Kinski. A legismertebb hazai topmodell, Palvin Barbara menyecske ruháját is ő tervezte, valamint második helyezést ért el Bangokban a Thai Silk Fashion Week-en, ahol a zsűritagok között a világhírű Jimmy Choo és Rocco Barocco is helyet foglalt.

Horváth M. Judit férjével, Stalter Györggyel több mint tíz év alatt készítette el a magyarországi cigánytelepeken és a városi gettókban élő romák életét bemutató anyagát, a Más Világot.  A művész elmondta: a munka során kirakósként összeáll a történet, amit a képekkel el szeretne mondani – ahogy az írásban is eljön egy pont, amikor már „a regény írja önmagát”. Amikor ez a folyamat elkezdődik, akkor jön a fotográfus tudatossága: hogyan lesz ezekből a képekből egy történetet elmesélő, egységes anyag. „Nem véletlenül elkapott fotókból áll össze a Más Világ, a képeken szereplőkkel tudatosan dolgoztunk együtt. A fotós fejében nagyon határozott kép, forgatókönyv él – ez esetben a kiszolgáltatottságról –, és megkeresi hozzá azt a helyzetet, azt az embert, akivel együttműködve ezt a történetet a fotó eszközeivel el tudja mondani.” Cigány származásúként ezt a felvállalt közösséget akarta bemutatni, nem volt benne naiv világjobbító szándék.

Hajdú D. András dokumentarista fotósban ugyanakkor megvolt ez a naivitás, amikor kéthónapos munkával megörökítette Dr. Hardi Richárd szemorvos munkáját a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Saját szemével akarta látni, mi az igazság, és hírét akarta vinni. A dokumentarista fotográfiának ez lehet az eredménye: a fotók rendszerszintű változást képesek elérni – ebben az esetben megtörtént, a sorozat is közrejátszott abban, hogy több száz millió forint értékű kórház épül Kongóban. Hajdú D. András is tudja, képeivel milyen történetet akar elmondani, de spontán fotózik: megvárja, amíg szembe jön az a szituáció, amire ehhez szüksége van. „Sőt, ha úgy érzem, hogy egy-egy képem jobbnak-szebbnek-kerekebbnek láttatja a történetet, mint amilyen az valójában, azt ki szoktam szedni a sorozatból. Nem szeretném, hogy olyat sugalljanak a fotóim, ami nem igaz.”

 Tombor Zoltán a divatfotós felelősségéről is beszélt. A dokumentarista fotós „nem tehet bele még egy puskát a háborús képbe, ha az eredetileg nem volt ott”. A divatfotós viszont nem tudósít, hanem kitalál és előre megtervez dolgokat, melyet megfilmesít. Ilyenkor a fikció sokszor többet mond el a valóságról, mint az maga, és ha a megrendezett helyzet hatékonyabban meséli el a történetet, akkor azt kell választani.

Gőbölyös Luca képzőművész, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia képzésének vezetője is ritkán készít „talált” képeket. „Amikor valamiről beszélni akarok, hosszú folyamat alatt hozok létre róla egy vizuális végeredményt.”  Hitvallása szerint a személyes válik általánossá, ezért konceptuális sorozatait mindig valamilyen személyes élmény generálja.

Tombor Zoltán elmondta: szerinte Magyarországon a divatfotózás mint műfaj szinte nem is létezik, inkább a termékeladáshoz és a női szépséghez kapcsolódó alkalmazott munkákat hívják így idehaza.  Az amerikai vagy a nyugat európai fashion fotó soha nem játszott egy ligában a hazaival és ez különbség egyre jelentősebb. „A nemzetközi divatfényképezés rangja és szerepe eltérő a hazai megítéléstől. Juergen Teller munkái a londoni National Portrait Gallery-ben a Picasso kép mellett lógnak, nincs kvalitásbéli különbség a műfajok között.”

Gőbölyös Luca Flusser “csatorna elméletére” hivatkozva hozzátette: nem a létrehozás szándéka dönt arról, milyen műfajba soroljuk be az adott képet, hanem a terjesztés csatornája. „Nem létezik szigorú kategorizálás, határvonal, a képek folyamatos metamorfózisban vannak, attól függően sorolódnak be, hogy hol jelennek meg.”

Badár Tamás, a Metropolitan fotográfia alapszakának hallgatója – aki emellett gyermekkora óta bűvész – arról beszélt, hogyan döntheti el a pálya elején lévő fotós, mi lesz: divatfotós, konceptuális fotós vagy dokumentarista. „Nagyon hiszek a mester-tanítvány kapcsolatban, a legfontosabb, hogy megkeressük a mestereinket. Ez után a tanítvány elkezdi vizsgálni magát, mi az ő útja, ha szerencsés, ráérez, ha nem, majd évek múlva vált műfajt, amikor megtalálja.” Hozzátette: nyolcéves korában találta meg a mesterét a bűvészetben, és 11 évesen tudta, a bűvészet melyik ágát szeretné művelni.

A résztvevők arról is beszéltek, jelent-e fenyegetést az Instagram a profi fotósokra. Ezzel kapcsolatban Tombor Zoltán megjegyezte: fontos különbség, hogy alkotói szándékkal készül-e az adott kép vagy sem. A „lakossági” fotózás azért nem befolyásolja a fotóművészetet, mert a kettőnek nincs találkozási pontja, hiszen más célt szolgálnak. „A fotóművészet nem az Instagramon vagy a családi albumokban ítéltetik meg. Shakespeare sem tartott attól, hogy veszélybe kerül a karrierje, mert egyre többen megtanulnak írni az iskolában. A mindenki számára elérhető fényképezőgép – a telefon – remek eszköz arra, hogy megörökítsen pillanatokat az életünkből, de ez nem művészi alkotás, inkább amatőr képi emlék.”

Badár Tamás elmondta: a közösségi médiában nem tud megvalósulni a párbeszéd a képpel. A körülötte lévő digitális zaj eltereli a figyelmünket. Ahogy Gőbölyös Luca fogalmazott: „A fotográfia technikai sport: fontos a kivitelezés, az utómunka, a kiállított kép mérete. Ez hozzáad a fotóhoz, módosítja az olvasatát.” „A kiállítótér szakralizál, a közösségi média mint közeg devalvál” – tette hozzá a beszélgetést vezető Bojár Iván András.

Gőbölyös Luca végül a szakmai felelősségről hozzáfűzte: szerinte a kamera mögött álló alkotó attitűdje meghatározza a kép olvasatát, “a szociofotó sokszor nem csinál mást mint nagyítólencsét tart a társadalom bibircsókjai elé”, ilyen módon egy hierarchikus, kívülálló viszonyt kínálva a nézőnek, ezzel szemben a fotográfus lehet empatikus, érintett, a képei, sorozatai pedig figyelem felkeltőek, gondolat ébresztőek és semmilyen módon nem teszik kiszolgáltatottá a fotográfiákon szereplőket.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) online meetup-sorozata a divat, a mozgókép, a grafika és a fotográfia területe iránt érdeklődőknek szólt. A gondolatébresztő, szórakoztató és inspiráló beszélgetéseken a terület alkotói és a résztvevők fontos szakmai és társadalmi témákat jártak körül. A februári negyedik meetupon a fotográfus pályáról beszélgettek a vendégek: Gőbölyös Luca DLA habil. Balogh Rudolf díjas képzőművész, a 2009-es akkreditáció óta a Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia képzésének vezetője, munkái az Egyesült Államoktól Németországon és Anglián át Indiáig számos kiállításon szerepeltek; Horváth M. Judit, mással össze nem téveszthető képi világú, női szemléletű kortárs magyar fotográfus, aki férjével, Stalter Györggyel több mint tíz év alatt végigfotózta Magyarország legmeghatározóbb cigánytelepeit és a pesti gettósodó kerületekben élő romák életét; Tombor Zoltán New Yorkban élő autodidakta fotográfus, akinek munkáit többek közt a Vogue, a Harper’s Bazaar, a Time, a New York Times Style publikálta, aki az elmúlt években Londonban, Párizsban, Milánóban, Rómában és Tokióban is kiállított; Hajdú D. András fotográfus, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatának óraadó tanára, és a Nikon magyarországi nagykövete, aki számos helyen fotózott a pekingi olimpiától kezdve a New York-i jazzklubokon át a kongói esőerdőig; és Badár Tamás a Metropolitan fotográfia alapszakának hallgatója, emellett gyermekkora óta bűvész. A beszélgetést Bojár Iván András művészettörténész, író, környezetvédelmi aktivista vezette.