Az idei esztendő sikeres, gazdasági rekordokat is hozó év volt Magyarországon, a fogyasztás és a megtakarítások is bővültek, amelyhez nélkülözhetetlen volt a támogató politika is – jelentette ki a rendezvényen Tolnay Tibor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kifejtette: a vállalkozók és a kormányzat közös munkájának eredményeképp számos ponton csökkent az adminisztráció, valamint mérséklődtek a közterhek. A vállalkozók terheit csökkentő szemlélet visszaköszönt a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiben is.

Betartva a megállapodásokat

Tolnay Tibor külön kiemelte az állami garanciaprogramok fontosságát, az ebben történő tőkeemelést is. Mint elmondta, a hitelgarancia programok különösen hatékony katalizátort jelentenek a vállalkozások fejlesztéseiben. Az ilyen hitelgarancia a Széchenyi Kártya alappillére is, amely már 17 éve működik sikeresen. A konstrukciót mikro- kis és középvállalkozások tízezrei használják, a megoldás segítségével évente 200-250 milliárd forintnyi forrás kerül a szektorba. Fontos, hogy ez a forrás piaci alapon jut el a vállalkozásokhoz, az állami támogatási igény pedig töredéke ennek az összegnek. A Széchenyi Kártya Programra továbbra is számítanak a vállalkozók – szögezte le a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor méltatta a novemberben napvilágot látott második gazdaságvédelmi akcióterv célkitűzéseit is, amely szintén az adócsökkentésre és az adminisztrációs terhek további mérséklésére tesz javaslatot. Hozzátette: alapvető érték a vállalkozások, a munkavállalók és a kormány számára is az a hatéves bérmegállapodás, amelyet a felek 2016-ban kötöttek, és amelyet azóta minden szereplő maradéktalanul betart. Az ehhez kapcsolódó vállalások kiállták az idő próbáját, amely jelzi: az akkori megállapodás a realitás talaján állt.

Céltudatos helytállás kell

A céltudatosan dolgozó, újításra kész, a saját útját járni képes vállalkozók munkájával léphetünk tovább – idézte Móricz Zsigmond sorait Varga Mihály az ünnepségen. A pénzügyminiszter beszédében történelmi példát hozott: amikor ez a mondat elhangzott, Magyarország túl volt a Trianon utáni kétségbeejtő helyzeten és a gazdasági világválságon is. Mégis, ezekben az években ért el nagy sikereket a magyar könnyűipar, elindult a magyar alumíniumgyártás, fejlődött a vegyipar és világhírű lett a magyar izzó, a motorvonat és a rádió. Bár az akkori viszonyok mások, mint a mai feltételek, a helytállásnak, a céltudatos munkának ma is helye van. A mai kihívások természetesen mások: a digitalizáció, a robotizáció és az egyre gyorsuló ritmuson keresztül érezteti hatását – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető hozzátette: a kormányzat továbbra is elkötelezett abban, hogy segítse a vállalkozások fejlődését. A párbeszédet folytatni kell, hiszen vannak eredményei – szögezte le Varga Mihály. A mai eredmények, a gazdasági növekedés hátterében ugyanis az áll, hogy a kormányzat a vállalkozókat partnernek tekinti.

Már most lépéseket kell tenni

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar gazdaság évek óta kiegyensúlyozottan teljesít, a magyar növekedés az Európai Unió élvonalába tartozik, hiszen az idei évben eddig 5 százalékot bővült a magyar GDP. Ehhez ráadásul élénkülő beruházások is tartoznak. Ezt a teljesítményt, ha némileg késve is, de a nemzetközi minősítő szervezetek is elismerik, a napokban az IMF nyilatkozott elismerően a magyar kormány növekedésbarát lépéseiről és a gazdaság teljesítményéről. A miniszter szintén kitért a hatéves bérmegállapodásra, amelynek elemeit minden szereplő következetesen betartja.

A világgazdaság teljesítménye ugyanakkor azt jelzi, hogy ha recesszióra nem is, de lassulásra számítani kell. Ha hosszabb távon fenn akarjuk tartani a mostani fejlődés ütemét, akkor most kell döntéseket hozni – húzta alá Varga Mihály, aki ezen a ponton további adócsökkentést és kevesebb adminisztrációt helyezett kilátásba.

Elismerések és együttműködés

Az eseményen a hagyományoknak megfelelően kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján kiemelkedő munkát végző vállalkozók részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben, valamint második alkalommal adták át országosan a VOSZ tavaly alapított kitüntetést, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat.

A rendezvényen a hazai és határon túli magyar vállalkozók közös munkájának és párbeszédének eredményeként került sor a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására. Mint elhangzott, a Fórum egy konzultációs, az együttműködést és a közös gondolkodást segítő közösség kíván lenni, amely meghagyja és tiszteletben tartja az abban résztvevő vállalkozói szervezetek önállóságát. Ezen felül hozzá kívánnak járulni a kárpát-medencei gazdasági térség megteremtéséhez, a vállalkozások közötti kapcsolatok kialakításához. A Fórumhoz az idei Vállalkozók Napján 19 kárpát-medencei magyar vállalkozói szervezet csatlakozott.

A harmincéves fennállását ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a versenyképesség javítását tekinti a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatnak, amely a szervezet által idén aktualizált javaslatcsomagjának is a gerincét adja – mondta el Tolnay Tibor az idén huszadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. A VOSZ elnöke hozzátette: ez csakis a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg.

Tolnay Tibor beszédében kifejtette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a harmadik negyedéves GDP-adat, amely 5,2 százalékos volt. Az különösen jó fejlemény, hogy az egyes iparágak önmagukban is növekedni tudtak. Az egyik legfontosabb eredmény ezen a téren a beruházások növekedése, amelynek mértéke mintegy 20 százalékkal nőtt.

Bérek és közterhek

Örvendetesnek nevezte beszédében az elnök a foglalkoztatás bővülését is, amelynél külön kitért a bérek növekedésére. A lakossági fogyasztás – mint a növekedés egyik hajtóereje – elválaszthatatlan a jövedelmek növekedésétől. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig mintegy 40 százalékkal emelkedett két év alatt. A bérek kapcsán Tolnay Tibor megjegyezte: sajnálatos, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetéseken nem született bérmegállapodás, a jövő évi emelés mértékéről így a kormány dönt majd.

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb kérdés a közterhek mértéke, amelynek területén szintén volt előrelépés, de az Európai Unióban Magyarország még mindig az ötödik helyen áll az adóék mértékében. „Ezen lenne még mit faragni” – jegyezte meg a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor végül az állammal való partnerség fontosságát hangsúlyozta a 4. ipari forradalom vívmányainak elterjesztéséért, amelyről kijelentette: a modernizáció csak a vállalkozások és az állam szoros együttműködésével lehet sikeres.

Jó a gazdaság megítélése

2013 óta növekszik a magyar gazdaság, amelynek bővülési üteme mára meghaladja az Európai Unió növekedésének mértékét – mondta el a rendezvényen Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint mindez megadja a reményt arra, hogy – amint a rendszerváltozáskor sokan hitték – Magyarország felzárkózik a nyugati gazdaságokhoz. „Abban bízunk, hogy a gazdasági növekedés éves szinten 4 százalék felett maradhat a következő években is” – tette hozzá.

Mint elmondta, a magyar gazdaság megítélése jó, a külföldi vállalkozások és a hitelminősítők egyaránt elismerik a stabil, támogató környezet eredményeit. Ennek eredményeképp a magyar államadósság finanszírozása is könnyebb és olcsóbb. A javuló környezet megadta a lehetőséget arra is, hogy a közterhek csökkenjenek, amelytől nem független, hogy a foglalkoztatás is jelentősen bővült. „2010-ben sokan kételkedve fogadták, hogy lehet-e egymillió új munkahelyet teremteni a magyar gazdaságban. Ma 800 ezerrel több van, mint akkor, és egyes területeken már munkaerőhiány mutatkozik.”

Hatékonyabban kell termelni

A versenyképességet kiemelte beszédében Varga Mihály is. Mint elmondta: egy holland ugyanannyi idő alatt két és félszer annyi értéket termel, mint egy magyar, és nem azért, mert utóbbi ne lenne eléggé szorgalmas. Látunk még lehetőséget a továbblépésre a beruházásokban, a közmunkások, nők, valamint szépkorúak foglalkoztatásának növelésében. A beruházásokat illetően a pénzügyminiszter a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az a cél, hogy a magyar gazdaság elmozduljon a járműipari dominanciától, és más ágazatokban, így élelmiszer-, valamint gyógyszeriparban, valamint energetikában is legyenek fejlesztések. „Nem baj az sem, ha csak 3 százalékkal nő a gazdaság, ha a növekedés szerkezete kedvezőbb” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. Magyar Gazdaságért Díj elismerésben kilencen részesültek, Miniszteri Elismerő Oklevelet három vállalkozó érdemelt ki.

A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján 64-en részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben.

Most első alkalommal adták át országosan a VOSZ újonnan alapított kitüntetését, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat, az elismerést Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kapta.

Kiemelkedő elismerésekben részesült a COOP Gazdasági Csoport több dolgozója is abból az alkalomból, hogy idén tizennegyedik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, a kereskedelmi szektor legjelentősebb ünnepét. Az esemény minden évben a kereskedelmet mint a gazdaság egyik legfontosabb szektorát állítja a fókuszba, ahol hagyományosan rangos szakmai elismerésekkel díjazzák az ágazatban dolgozó munkavállalókat.

Klauzál Gábor Elismerő Oklevelet vehetett át Pásztor Istvánné az Unió-Coop Zrt. kereskedelmi igazgatója, valamint Szabó László, a Tó-Coop Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség felügyelőbizottságának elnöke. A rendezvényen Magyar Kereskedelemért Nagydíjat Kiszella Andrásné, a Nyírzem Zrt. boltvezetője, Kovács Orsolya, a CO-OP Star Zrt. boltvezetője, valamint Rapi Zsolt, az Alföld Pro-COOP Zrt. raktárvezetője kapott. Előbbi elismerés a kereskedelem legrangosabb díja, utóbbi értékét pedig az adja, hogy azt a boltokban dolgozó kétkezi feladatokat kiválóan végző munkatársak kaphatják meg.

Fontos gazdasági tényező

Mindennapos kapcsolata van az embernek a kereskedelemmel, ám a szektor nem csupán az életünkben, hanem a gazdaságban is komoly szerepet játszik – mondta el az eseményen Tolnay Tibor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kijelentette: a szektor a GDP 12 százalékát adja, jelentős foglalkoztatónak számít, a munkavállalóinak tevékenysége pedig az egyik legbonyolultabb, egyben legemberközelibb foglalkozás.

A kereskedelem kiemelkedő szerepet tölt be az európai gazdaságban, hiszen az Európai Unióban csaknem 30 millió embernek ad munkát, 5,4 millió cég dolgozik ebben a szektorban és kiemelt adóbefizetőnek számít – mondta el az eseményen megtartott beszédében Krisán László. A VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke kifejtette: a szektor ráadásul komoly növekedést él meg idehaza is. „Ez az év várhatóan csúcsév lesz a kereskedelemben, hiszen már eddig meghaladta a forgalom a 9 ezer milliárd forintot, és a karácsonyi szezon még hátravan. Idén várhatóan a kereskedelmi forgalom meghaladja majd a 11,5 ezer milliárd forintot” – tette hozzá.

Krisán László szerint a növekedés legkomolyabb nehézsége ugyanakkor a munkaerőhiány, miközben egyes szereplőknek nehéz kigazdálkodni az előírt béremeléseket is. A hazai kereskedelmi szereplőknek mindeközben fel kell készülniük a globalizációra és a digitalizációra. Előbbi esetében a nagyobb hálózatok eltérő kereskedelmi stratégiája jelenthet kihívást a kisebb üzleteknek. Az online kereskedelem pedig kiemelkedő mértékben bővül, hiszen öt év alatt a duplájára nőtt a forgalma az Európai Unióban.

Jövő és kereskedelem

Magyarország jövője a fejlődés és a növekedés, amelyben a kereskedelem rendkívül fontos szerepet kap – mondta el az eseményen Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára kifejtette: a kormány egymaga nem tudja elérni a 2030-ra kitűzött céljait, szüksége van a gazdasági szereplők együttműködésére, ebben pedig a gazdaság egyik legfontosabb szektora is komoly részt vállalhat. Ennek érdekében fontos a reálnövekedés fenntartása és az, hogy a kereskedelmi szektor lehetőségként, partnerként fogadja a szabályozási változásokat akár az EU-ból, akár a hazai jogalkotásból származnak. Példaként az államtitkár a műanyag zacskók használatának korlátozását említette.

Lehetőségek és kihívások

Az eseményen Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke kijelentette: „az Európai Kereskedelem Napja igazi ünnep, és büszke vagyok arra, hogy több munkatársunk is szép elismerést kapott.” A kereskedelmi szektor helyzetéről szólva elmondta: „a COOP számára is egyértelműen érezhető, hogy a lakosságnak egyre több az elkölthető jövedelme, amely a forgalom bővülésében ölt testet. Kihívást jelent ugyanakkor az, hogy a kisebb településeken is fenntartható legyen a kereskedelmi tevékenység.” Ezeken a településeken a lakosság összetétele más, sok a nyugdíjas és a közfoglalkoztatott, valamint jellemzően itt a bérek is alacsonyabbak. Ezekben a térségekben hathatós segítségre, járulékcsökkentésre, bér- illetve logisztikai támogatásra, valamint a boltmegújítási program támogatására lenne szükség – tette hozzá.

Az esemény szakmai kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek főtémája az online kereskedelem, valamint a szektorban tapasztalható egyik legégetőbb probléma, a munkaerőhiány volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitalizáció és a vásárlási szokások átalakulása elkerülhetetlen, ám az egyes területeken eltérő mértékben és formában zajlik a folyamat. Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: a kisebb településeken az online kereskedelem nem olyan égető probléma, itt inkább az a kérdés, hogy a kisebb boltokat fenn lehet-e tartani hosszabb távon.