A lounge a Narita repülőtér 1-es termináljának déli szárnyában, a 4-es szatelitben, a 47-es kapunál található. A második fázis befejezése után a Turkish Airlines Lounge teljes területe körülbelül 1 500 m² lesz. Az első fázisban megnyíló 800 m²-es lounge már most is kényelmes környezetet biztosít akár 105 utas számára. A lounge naponta 7:30 és 21:45 között üzemel, és elérhető a Miles&Smiles Elite Plus és Elite kártyatulajdonosok, a Miles&Smiles Elite Corporate kártyával rendelkezők, valamint a Star Alliance Gold tagok és a Star Alliance légitársaságok Business Class (First Class) utasai számára.

A lounge megnyitóján Ümit Develi, a Turkish Airlines távol-keleti és óceániai értékesítési alelnöke elmondta: „Örömmel nyitjuk meg legnagyobb külföldi lounge-ot a tokiói Narita repülőtéren, olyan teret kínálva vendégeinknek, amely harmonizál a török vendégszeretettel és a japán eleganciával, szimbolizálva nemzeteink több mint egy évszázados szoros kapcsolatát. A Turkish Airlines várója a Narita Nemzetközi Repülőtéren tükrözi elkötelezettségünket az utazási élmény fokozása és az ázsiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétünk további erősítése iránt.”

Akihiko Tamura, a Narita International Airport Corporation elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: „Őszintén hálásak vagyunk, hogy a Narita Repülőtéren hozták létre ezt a lounge-ot. A Turkish Airlines nagyban hozzájárult a Narita Repülőtér bővüléséhez, és megtiszteltetés számunkra, hogy Ázsiában a második lounge-uk helyszínéül a Narita Repülőteret választották. A Turkish Airlines világszínvonalú útvonalhálózata, amely az egész világot összeköti, lehetővé teszi számunkra, hogy még nagyobb értéket nyújtsunk utasainknak. További sikereket kívánunk a Turkish Airlinesnak, és várjuk, hogy továbbfejlesszük a Narita Repülőtér képességeit, miközben együtt növekedünk.”

A Turkish Airlines naritai várótermével a légitársaság már hét exkluzív várót üzemeltet nemzetközi repülőtereken, köztük Nairobiban, Moszkvában, Miamiban, Washingtonban, Bangkokban és New Yorkban. Mindegyik lounge a légitársaság kiváló szolgáltatásai és a török vendégszeretet iránti elkötelezettségét tükrözi, miközben zökkenőmentes kapcsolatot biztosít globális hálózatán keresztül – írják.

Tekintettel az autóipar gyökeres átalakulására, amely a CASE (Connetced, Autonomous, Shared, Electric – azaz összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) és egyéb technológiai innovációknak köszönhető, a Toyota évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a jövőben nem a világ első számú autógyártója, hanem a világ vezető mobilitási szolgáltatója kíván lenni. E cél elérése érdekében a vállalat úgy véli, hogy új értéket kell teremteni a mobilitás és a társadalmi rendszerek integrálásával, a mobilitás értékének kiterjesztésén és az emberiség és a Föld fenntartható együttélésének megvalósításán keresztül, beleértve a karbonsemlegességet is.

Az új tokiói központ fontos bázisa lesz a Toyota ezen új területekre összpontosító erőfeszítéseinek. Olyan helyként szolgál majd az együttműködésen alapuló alkotás számára, ahol a partnerek sokszínű csoportja gyűlhet össze, szoftverfejlesztési funkciókkal és a bemutatókhoz szükséges létesítményekkel.

A Toyota irodai környezetének koncepciója

A Toyota célja, hogy a legmodernebb irodai berendezések és felszerelések mellett olyan környezetet teremtsen, ahol a sokszínű emberi erőforrás összegyűlhet és kiélheti kreativitását, például azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy saját mobilitási eszközeiket behozzák az irodába. A Toyota fontolóra veszi továbbá olyan jóléti és egyéb rendszerek, valamint infrastruktúra bevezetését, amelyek lehetővé teszik az új munkastílusok megvalósítását – írják.

A kampány 2021. július 12. és augusztus 22. között fut a márka Facebook, Instagram és Youtube oldalán, valamint az aktivitás számára létrehozott microsite-on. A kampány során az Asahi influenszerekkel is együttműködik, akik a kisfilmekkel összhangban, ugyanakkor saját maguk stílusában mutatják be a Japán főváros különböző arcait. A sörmárka nyereményjátékot is hirdet saját Instagram oldalán, ahol a fogyasztók többek között egyedi, különleges dizájnnal bíró, „Fedezd fel Tokiót” sörös korsót nyerhetnek.

A közönség emellett négy kisfilm formájában ismerheti meg azok munkásságát, akik újításokat és valódi áttörést hoztak a hagyományosnak gondolt kultúrában.

Hagyományos japán falatkák az időjárásra hangolva

A Cyber Wagashi, a tokiói székhelyű start-up az ételekkel való kapcsolatunkkal játszik, az ízek, illatok és textúrák digitális kommunikációjától kezdve a DNS-specifikus szusin át, a különleges időjárási viszonyokra emlékeztető ízvilággal bíró édességekig. A Roppongi-hegységben található Cyber Wagashiban a vásárlók éghajlati és légköri adatok alapján készült édességeket rendelhetnek, megkóstolhatják a tokiói éjszakai égboltot, esetleg dönthetnek úgy is, hogy ciklonokat, záport vagy éppen hóviharokat esznek.

Kimonó a keleti és a nyugati divat határán

Yusuke Ono a modern Japánt testesíti meg, nem kötődik a konvenciókhoz vagy a hagyományokhoz, és mindig a jobbítás felé törekszik, magabiztos, játékos és lendületes stílusával. Tokiói luxusszabósága a hagyományos japán viselet, a kimonó új megközelítését fejlesztette ki. A fiatal, határozottan japán ízlésű, de a párizsi, nápolyi és firenzei műtermekben tanult, a vintage és a testreszabott darabokat egyaránt nagyra értékelő Ono népszerű kimonómárkája az Anglofilo nevet viseli.

Hagyományos vendéglátás modern köntösben

Japánban a vendéglátásnak mélyen gyökerező kultúrája van, amely a sadōban, a klasszikus teaszertartásból ered. Ez az omotenashi, ami azt jelenti, hogy az elszállásolás során teljes szívvel gondoskodnak a vendégekről. Ez a kifejezés lényegében az ország mikrokozmoszát sűríti magában. Hoshinoya, Tokió legkifinomultabb szállodája ebben a hagyományos japán vendéglátásban gyökerezik, de a modern korban fejlődik tovább, ahol a szakképzett kezek és a szorgalmas emberek, a vendégeskedést egyedülállóan japán élménnyé teszik.

Bonsai, nem csak az idősek művészete

Masashi Hirao Japán egyik legfiatalabb bonsaimestere. A legnagyobbak között számontartott mestertől, Saburo Katótól tanulva szerezte meg szakmája alapjait.

Az első négy évben Kato nem tanította meg neki, hogyan kell metszeni, drótozni vagy bonsait ültetni. Hirao inkább azt tanulta meg, hogyan álljon a bonsai mellé, hogyan érezze a bonsai jelenlétét és hogyan értse meg azt. Mestere öröksége, mellett a bonsai mélyen szokatlan kezelése, a hagyományos mesterséghez való egyedi és innovatív hozzáállása minden eddiginél fiatalabb és hűségesebb rajongótábort vonz.

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójaként ismert és a társadalmi felelősségvállalás számos területén aktív Toyota 2016-ban nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal (NPB), 2017-ben pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) platina fokozatú támogatója lett, járművekkel, mobilitási szolgáltatásokkal és megoldásokkal segítve az ötkarikás mozgalmat. A hazai sportolók és a remélt tokiói magyar eredmények szempontjából ugyanakkor még fontosabb az a nem mindennapi támogatás, amelynek keretén belül felkészülésüket segítendő immáron 34 magyar olimpiai kerettag sportoló kapott használatra egy-egy környezetbarát hibrid elektromos Toyota C-HR-t a 2021. július 23. és augusztus 8. között megrendezésre kerülő 2020-as Tokiói Olimpia végéig. A most átadott autók a Magyar Olimpiai Csapat szurkolói márkája, a Magyarock arculatának megfelelő szignalizációt kapott, így büszkén hirdetik a tokiói megmérettetésre készülő tehetséges magyar olimpikonok összetartozását.

„A Magyar Olimpiai Bizottság idén 125 éves. Büszkeséggel tölt el minket, hogy egy olyan nagymúltú autómárkával, innovatív és környezetbarát technológiát alkalmazó céggel működünk együtt mint a Toyota, aki a nemzetközi olimpiai család partnereként szervezetünk célkitűzéseit nem csak sajátjaként vallja, hanem támogatja is. A Magyarock japán autókkal készül a tokiói olimpiára. Olyan autókkal, amikkel kapcsolatban olimpikonjainktól eddig is elégedett, pozitív visszajelzéseket kaptunk. Köszönjük az együttműködést, a flotta kezelésének rugalmasságát!” – fogalmaz az új autók átadása kapcsán Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke.

„Olimpikonjaink ember feletti teljesítménye milliók számára szolgál inspirációul, hogy saját korlátaikat legyőzve tegyenek meg mindent álmaik eléréséért, függetlenül attól, milyen körülmények között élnek és készülnek fel. Éppen ezért hatalmas büszkeség számunkra, hogy a NOB világszintű mobilitási partnere, és a MOB platina fokozatú támogatója lehetünk, és immáron összesen 34 hazai olimpikon reménység felkészülését támogatjuk a Magyarock színeiben pompázó környezetbarát hibrid C-HR modellek rendelkezésre bocsátásával. Bízunk benne, hogy támogatott sportolóinknak lehetősége lesz mindannyiunk számára emlékezetes, feledhetetlen pillanatokkal szolgálni Tokióban, a Toyota hazájában.”- teszi hozzá László Richárd, a Toyota magyarországi országigazgatója.

A Tokiói Olimpia egyébiránt ezen felül is különleges esemény lesz a Toyota számára, a vállalat ugyanis számos elképesztő újdonsággal készül az eseményre. A szurkolók helyszínek közötti közlekedését 100 vadonatúj, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó abszolút zöld hidrogén üzemanyagcellás busszal támogatja a vállalat, míg a lelátókon való tájékozódást Toyota robotok segítik majd. Szóba került emellett az is, hogy az olimpiai lángot a Toyota repülő autójának prototípusáról gyújtják majd meg.

A támogatói programba az alábbi 34 sportoló került be, jogot szerezve ezzel a hibrid  elektromos Toyota C-HR használatára:

Az olimpia európai otthonaként az Eurosport az összes képernyőn – a televízión, videostreaming-szolgáltatásként, az interneten és a közösségi médiában – elérhetővé teszi az olimpiai játékokat a rajongók számára. Az Eurosport Player, Európa első számú sport-streamingszolgáltatása lesz az egyetlen hely, ahol a játékok minden percét és az összes sportolót láthatjuk majd élőben és on-demand tartalomként. Minden pillanatot valós idejű digitális és közösségimédia-megjelenés egészít ki, most először személyre szabott tartalmat kínálva a rajongók számára kedvenc sportágaikról és sportolóikról.

„Olimpiai utazásunk 2018-ban pjongcsangban kezdődött, ahol egyedülálló megközelítésünk rekordnézettséget és -elérést hozott az olimpiának Európa-szerte – mondta JB Perrette, a Discovery International elnök-vezérigazgatója. – A 2020-as tokiói olimpiára készülve ambícióink még nagyobbak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a rajongóknak a leginnovatívabb és legmélyebb élményt nyújtó digitális olimpiai játékokat kínáljuk egész Európában, eddig még soha nem látott nagyságrendben. Még nagyobbak és bátrabbak leszünk, több embert érünk el még több képernyőn, és továbbra is egyedülállóan csak nálunk lesz látható majd az összes sportág és sportoló összes pillanata, így többek közt mind a 321 aranyérmet érő győzelem is.”

JB Perrette hozzátette: „Az olimpiai játékok – különösen a jelenlegi globális geopolitikai környezetben – ismételten bebizonyítja, miért ez a világ legnagyobb, áttörő jelentőségű eseménye. Legyen valaki néző, rajongó, műsorszolgáltató vagy értékesítő, az olimpiai játékok mindenki számára továbbra is a globális együttlét egyik kevés igazi pillanata. A Discovery életre kelti azokat a történeteket, amelyek kulturális kapcsolatot teremtenek, és Európa-szerte szenvedélyes sportrajongók millióit vonja be.”

„A nyári olimpia továbbra is a legnagyobb show a Földön. Világszínvonalú szakértő csapatunkkal elmondjuk az igazán fontos történeteket, és úgy tápláljuk a nézők olimpia iránti szenvedélyét, ahogy eddig még soha – mondta Dave Schafer, a Discovery tartalomért és gyártásért felelős alelnöke. – Díjnyertes, kiterjesztett valóságra épülő stúdiónk, az Eurosport Cube sikereit követően közvetítéseink során továbbra is élen járunk a legmodernebb technológia alkalmazásában annak érdekében, hogy még jobban növelni tudjuk a közönségünk elkötelezettségét.”

Egy évvel az olimpia kezdete előtt az Eurosport bemutatta új márkaszpotját is, amely – egy promóciós kampány részeként – az Eurosportot úgy pozícionálja, mint ahol egyedüliként lesz látható  az olimpia összes sportágának és sportolójának minden pillanata. Az Eurosport olimpiára készített, jellegzetes manga stílus által inspirált kreatív arculatát tartalmazó szpot július 24-től augusztus 25-ig látható az Eurosport lineáris és digitális felületein, illetve közösségimédia-platformjain. Az Eurosport hagyományos csatornaidentitását a One Year To Go felirat, illetve az olimpiai öt karika egészíti ki.

Az Eurosport csarornáin a nyári olimpiai sportágak több mint 70%-a látható. Az „Út a Tokióba” promóciós kampány az Eurosporton bemutatott összes olimpiai sportágra kiterjed majd, egészen a 2020. július 24-i tokiói megnyitóig.

A megnyitóig hátralévő évben a Discovery folyamatosan beszámol majd a Tokió 2020 olimpiával kapcsolatos terveiről, műsor- és tartalmi stratégiájáról, az élvonalbeli stúdió- és produkciós csúcstechnológiáról, valamint a teljes szakértői csapatról. Az olimpiai játékokkal kapcsolatos hírek egész évben a www.eurosport.hosszabbitas.hu és a www.eurosport.com/olympics oldalon érhetőek el.

Nyugaton általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy egy átlagos képességű ember körülbelül 10 ezer órányi gyakorlással válhat szakemberré a saját szakterületén. Japánban viszont csak azt tekintik mesternek, aki legalább 60 ezer órát töltött a legmagasabb szintű mesterfogások elsajátításával. Ez azt jelenti, hogy 30 éven keresztül, évente 250 napon át, napi 8 órában tanul és gyakorol. Ezekből az emberekből lesznek Japán legképzettebb kézműves mesterei, a Takumik, akiket most egy érdekfeszítő dokumentumfilmben mutat be a világ legzöldebb luxusautó-márkájából az elmúlt években valódi zöldéletmód-márkává váló, a dizájn, a gasztronómia, a kultúra és így a filmvilág területén is aktív, az értékek közvetítésére is mind nagyobb hangsúlyt helyező Lexus.

Az alkotást a Chef’s Table című televíziós sorozat rendezője, Clay Jeter készítette a luxusautó-márka számára, és a filmet most mutatta be világszerte a Prime Video. A Takumi – A kézművesség fennmaradásának 60 ezer órányi története négy japán művészt mutat be, akik mesterségüknek szentelték az életüket: egy két Michelin-csillagos séfet, egy tradicionális papírmetsző művészt, egy autóipari kézműves mestert és egy asztalost a világ egyik legrégebbi építőipari vállalatától. A hosszát és üzenetét tekintve egyaránt egyedinek számító dokumentumfilm premierjét New Yorkban, a DOC NYC filmfesztiválon rendezték meg. A film egy rövidebb, lényegre törőbb változatban is elérhető, de létezik egy teljes, 60 ezer órát bemutató anyag is, ami bemutatja, amint benne szereplő Takumi mesterek újra meg újra megismétlik, gyakorolják és tökéletesítik mesterségük fogásait, és a film órákra, napokra és évekre visszamenőleg jelzi e tanulási folyamat állomásait.

A British Museum volt igazgatója, Neil MacGregor narrációjával elkészített és a kézművesség és a mesterséges intelligencia világhírű szakértőit egyaránt megszólaltató film azt a kérdést feszegeti, hogy képesek leszünk-e megbecsülni és megmenteni az emberi kéz által teremtett művészeti értékeket, miközben olyan gépeket tervezünk, amelyek olyan precízek és gyorsak, amilyen az ember sosem lehet. A film trailere az alábbi linken tekinthető meg.

„Olyan korban élünk, amit a figyelemhiány és az örök időzavar jellemez” – fogalmaz Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora. „Ezért aztán egyre kevesebb művész képes több tízezer órát rászánni arra, hogy tökéletesre csiszolja a tudását.”

Az előrejelzések szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket. „Egy exponenciálisan gyorsuló fejlődési folyamat kellős közepében vagyunk” – véli Martin Ford, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? című könyv szerzője. Hozzáteszi még: eddig sosem tapasztalhattunk ilyen szintű átalakulást. „A következő tíz év során 10 ezer évnyi fejlődésnek lehetünk majd tanúi.”

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon? Vagy éppen ez lesz kultúránk túlélésének alapköve, és minden eddiginél értékesebbé válik? A dokumentumfilm végigjárja a tökéletességhez vezető utat egy olyan világban, amely az állandó racionalizálás és a gyors megoldások lázában ég. „A Takumi lényege, hogy egy adott művészet legapróbb részleteit is teljes mélységében megértsük” – véli Nahoko Kojima, a dokumentumfilmben szereplő tradicionális papírmetsző művész. „Eltökélten kell koncentrálnunk egyetlen dologra, és számtalan órát kell rászánnunk a megismerésére – majd pedig tovább kell lépnünk a következő részlet elsajátításához. Ehhez teljesen meg kell tisztítani a tudatunkat, és olyan szinten kell összpontosítani, ami egyszerűen elképzelhetetlen, amikor még csak a szakma alapfogásait tanuljuk.”

„A Takumi koncepció mind fizikai, mind filozófiai értelemben a Lexus lényege – méghozzá a márka megalapításának kezdetétől fogva, azaz immár 30 éve” – avat be Spiros Fotinos, a Lexus globális márkaigazgatója. „Takumi mestereink több mint 60 ezer órát (vagyis több mint harminc évet) áldoztak tudásuk fejlesztésére. Szeretnénk azáltal emlékezetessé tenni Lexus alapításának kerek évfordulóját, hogy egy filmben örökítjük meg a Takumi lényegét, és a mesterré váláshoz vezető 60 ezer órás utat.”

A nézők megtekinthetik a film 54 perces változatát, de megnézhetik a 60 ezer órás változatot is ezen a honlapon, hogy átéljék és megértsék azt az elkötelezettséget, ami arra ösztönöz valakit, hogy ilyen magas szintet érjen el választott mesterségében. A The&Partnership London által készített dokumentumfilm elérhető az Amazon Prime Video, az Amazon Instant, a Google Play és az iTunes oldalain.

A FILM KÉSZÍTŐI

Clay Jeter – író/rendező

Az amerikai rendező, Clay Jeter olyan produkciókon dolgozott eddig, mint az Emmy-díjra jelölt Chef’s Table, az első eredeti Netflix dokumentumsorozat. Jeter hat epizódot készített el 2015 és 2018 között, kialakítva közben saját jellegzetes vizuális stílusát. Ugyancsak az ő munkája volt a Jess + Moss című film is, amit 2011-ben mutattak be a Sundance Festivalon.

Dave Bedwood – író

Dave Bedwood 1998-ban kezdett szövegírással foglalkozni. Miután több londoni reklámügynökségnél is dolgozott, 2004-ben három munkatársával megalakították saját ügynökségüket, aminek a Lean Mean Fighting Machine nevet adták. Alig négy év kellett ahhoz, hogy a Cannes International Advertising Awards zsűrije nekik ítélje az Év ügynöksége címet. Dave olyan ügyfelekkel dolgozott együtt (és nyert velük díjakat), mint az Emirates, a Virgin, a Samsung, a The Guardian és a Lexus.

Rupert Maconick – producer

Rupert rengeteg igazán fontos film- és dokumentumfilm-rendezőivel dolgozott már együtt. 1994-ben alapította meg a Saville Productions vállalatot, amely hatalmas nézőszámú, fontos díjakat nyerő produkciókat vezényelt le és neves filmkészítőket foglalkoztatott: Martin Campbell (Casino Royale), Fernando Meirelles (Isten városa), Stephen Daldry (A felolvasó), James McTeigue (V mint Vérbosszú), Gavin O’Connor (A végső menet), Barry Levinson (Esőember), Bryan Singer (Közönséges bűnözők), Spike Lee (A belső ember), vagy Paul Haggis (Ütközések), Wim Wenders (Paris Texas), Morgan Neville (20 Feet from Stardom), és Werner Herzog (Cave of Forgotten Dreams). A Saville volt a producere a Global World Cup című rövidfilmnek, amit Fernando Meirelles (Isten városa) rendezett az adidasnak. Ugyancsak ő volt a producer a Werner Herzog rendezésével készített 35 perces From One Second to the Next című rövidfilmnél is, ami az AT&T számára készült, és hatalmas web- és PR-sikernek bizonyult – olyannyira, hogy már több mint 40 ezer iskolában és főiskolán levetítették. További fontos projektjei közt szerepel még a Bending the Light, amit Michael Apted (Up sorozat) készített a fotózás művészetéről, méghozzá a fotósok lencséin keresztül jelenítve meg a történeteket.

A FILMBEN SZEREPLŐ MESTEREK

Shigeo Kiuchi

A dokumentumfilm első szereplője a 67 éves asztalos, Shigeo Kiuchi, akit még az apja tanított a régi japán asztalosmesterség, a Miyadaiku művészetére.

„Úgy tekintek magamra, mint akire rábíztak valamit” – magyarázza Kiuchi. „A tudást apámtól kaptam, aki már előttem is ezt a munkát végezte, most pedig én adom át a következő generációknak.”

Kiuchi már tizenéves kora óta egy oszakai templomépítő cégnél, a Kongō Gumi vállalatnál dolgozik, amit 578-ban alapítottak. Kiuchi úgy tervezi, hogy a lehető legtovább folytatja pályafutását, mert mint mondja, „az asztalosok nem mennek nyugdíjba”. Ám e hosszú idővel szembeállítva saját szerepét csupán „egy szempillantásként” jellemzi a vállalat másfél évezredes történetében. A Kongō Gumi a világ legrégebb óta működő cége, amit még Shotoku herceg alapított az első japán buddhista templom megépítéséhez. A vállalat tulajdonosa a kezdetek óta ugyanaz a család, amelynek immár a 41. generációja vezeti a Kongō Gumi igazgatótanácsát.

Hisato Nakahigashi

Hisato Nakahigashi vezeti a Kiotóban működő, két Michelin-csillagos Miyamasou éttermet. A helyet még nagyapja alapította, és eredetileg fogadóként működött a zarándokok számára, akik a XII. században épült templomot látogatták; ez az a szentély, ami jelenleg a Miyamasounak is helyet ad.

„Hisato életében akkor érkezett el a fordulópont, amikor Takumi-fejlődésének 20 ezredik órájánál tartott” – meséli Clay Jeter, a dokumentumfilm rendezője. „Ekkor történt, hogy 55 éves édesapja váratlanul elhunyt, miközben Hisato éppen külföldi fine dining éttermekben tökéletesítette a tudását. Ekkor döntött úgy, hogy hazatér, és folytatja a családi hagyományt, ám az éttermet valami igazán különleges hellyé változtatja át.”

A nagy tiszteletben tartott vendégek tökéletes kiszolgálására Hisato minden reggel a helyi folyóból fogja ki a halakat, és a környéken gyűjti össze a helyben termő fűszernövényeket és hegyvidéki zöldségeket – miközben „köszönetet mond” a természetnek, amiért ellátja a konyháját alapanyagokkal. Ez a szemlélet a tradicionális japán Kaiseki szerves része, ami egy hagyományos, több fogásos japán vacsora. A Miyamasou úgy alkotja meg ezt a vacsorát, hogy a vendégeknek nyújtott élmény túlmutasson a puszta étkezésen.

Nahoko Kojima

A film harmadik szereplője Nahoko Kojima, aki 37 éves kora ellenére már teljesítette a 60 ezer órás tanulási időt. Kojima már ötéves korában, magántanulóként kezdte elsajátítani a Kirie, azaz a japán papírmetszés művészetét, majd 18 évesen Tokióba költözött, és 2004-ben dizájneri diplomát szerzett a Kuwasawa-intézetben. Egy ideig még grafikai tervezőként dolgozott a városban, de végül Londonba költözött, hogy még inkább elmerülhessen művészeti tanulmányaiban, és néhány éven belül megnyitotta első önálló papírmetszés-kiállítását. 2012-ben a Saachi Galéria mutatta be a Cloud Leopard című művét, ami öt hónapon át készült egyetlen darab fekete papírból. Kojima mindig részletes vázlatokkal és az eredetinél jóval kisebb papírmodellekkel kezdi az alkotást. Módszere „végtelenül munkaigényes, és óriási koncentrációt igényel; ha valamit elront, már lehetetlen kijavítani a hibát. A metszéshez használt szikék fele olyan vékonyak, mint a szokványos pengék, és három percenként cseréli őket.” 2013-ban az úszkáló jegesmedvét ábrázoló, Byaku című műve elnyerte a Jerwood Makers Open díját. 2018-ban vágott bele eddigi legnagyobb művének megalkotásába, egy életnagyságú, 32 méter hosszú kékbálna megformálásába, aminek elkészítését a film nézői is láthatják. Bár Kojima főleg Londonban él, 2016-ban egy tokiói ünnepségen átvehette a neves Kuwasawa Díjat, amivel azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a művészetért.

Katsuaki Suganuma

A dokumentumfilm a Lexus egyik Takumi mesterét, Katsuaki Suganumát is bemutatja, aki már 32 éve dolgozik a vállalatnál. Ez idő alatt a Lexus végső minőségi ellenőreként hatalmas technológiai változások szemtanúja volt, hiszen megélte a mesterséges intelligencia térhódítását és a robotok munkába állítását is. Mégis ő az élő bizonyíték arra, hogy az emberi tudás nélkülözhetetlen az autógyártásban. A film elkalauzol minket Japánba, a 4 millió négyzetméteres Tahara üzembe, a világ egyik legmodernebb technológiájú gyárába. Katsuaki egyike annak a maréknyi elkötelezett mesternek, akik negyed évszázadnyi tanulással és munkával Takumi mesterré váltak. 60 ezer órányi gyakorlás áll mögöttük. Ezt a rengeteg időt azzal töltötték, hogy tökélyre csiszolják tudásukat és pontosságukat; így született meg ez a szinte emberfeletti képességekkel bíró csoport, akiknek pengeélesek az érzékeik. A Lexus úgy tekint rájuk mint őrzőkre, akik a gyártás minden egyes fázisában biztosítják az autók hibátlan, tökéletes kidolgozását. Ez a szemlélet a Lexus minden tevékenységét áthatja, és a Takumik feladata, hogy e filozófiát nemzedékről nemzedékre átörökítsék. Minden Takumi kineveli tanítványait, továbbadva a tapasztalatot, a hagyományt és a Takumi szellemiséget. Ezért hisszük szilárdan, hogy a Lexusok kézműves kidolgozása egyedülálló.

TOVÁBBI SZAKÉRTŐK

Nora Atkinson

Nora Atkinson a kézművesség neves amerikai szakértője, különös tekintettel a kézművességnek a modern kultúrában betöltött szerepére és fontosságára. Jelenleg a washingtoni Smithsonian American Art Museum kurátoraként dolgozik, és számos nagy sikert aratott kiállítást szervezett már, amiért a Washingtonian Magazine 2018-ban neki ítélte a Legmerészebb és legjobb kurátor címet. Atkinson ez év elején tartotta meg a TED-en a Rácsodálkozás kora című előadását, aminek témája a jövő társadalmi szintű változásai mellett a mesterséges intelligencia új szerepe volt a kreativitásban. Atkinsonnal Washingtonban forgattunk, ahol nemcsak általában a kézművességről beszélt, hanem arról is, hogy hol a helye e művészetnek a digitális korban – felfedve a luxus és a kézi munka összefüggéseit, és ennek értékét a jövőben.

Martin Ford

Martin Ford jövőkutató szakterülete a mesterséges intelligencia és a robotika hatása a társadalomra és a gazdaságra. Eddig két könyvet írt a technológiáról; legutóbbi műve, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül (2015) felkerült a New York Times bestseller-listájára, és elnyerte a Financial Times és a McKinsey A 2015-ös év legjobb üzleti könyve díját.

Martin TED-előadása, a Hogyan okozhatja az AI a munkahelyek eltűnését? azt az ellentmondást boncolgatja, hogy a mesterséges intelligencia kedvezőtlen jelenségeket szül az iparban, ugyanakkor vitathatatlanul haladást jelent, és új iparágakat teremt.

Jon Bruner

Jon Bruner újságíró és programozó vezeti a professzionális szintű 3D nyomatókat gyártó Formlabs vállalat Digital Factory programját. Ezt megelőzően számos publikációt írt az adatokról, a mesterséges intelligenciáról, a hardverekről, a Dolgok Internetéről, a gyártásról és az elektronikáról, és Joi Itóval közösen vezetett egy programot, aminek témája a szoftverek és a fizikai világ metszéspontja volt. Az interneten rengetegen olvasták cikkeit, például a Hogyan válhat átláthatóvá az AI és az Adat-integrálás AI-val című írásait, amelyekben az emberi szakértelem és az algoritmusok kapcsolatát fejtegeti. Jonnal a The Economist is készített már podcast-interjút a gépek azon képességéről, hogy az embert utánozzák. Jon felteszi a kérdést: ha a számítógépek gyönyörű zenéket tudnak írni, akkor vajon a 3D nyomtatók is el tudják sajátítani a hagyományos technikákat? Martin Forddal ellentétben Jon Bruner derűlátó. Ő az a fajta jövőkutató, akit lelkesedéssel töltenek el a lehetőségek, amelyek akkor nyílnak meg az emberek számára, amikor a mesterséges intelligencia végzi majd el bizonyos feladataikat és munkáikat. Arról beszél, milyen gyönyörű lesz, amikor az ember és a gép együtt, vállt vállnak vetve dolgoznak majd.

Neil MacGregor narrátor

Neil az emberiség történetének rendkívül elismert szakértője, aki éveken át dolgozott a National Gallery és a British Museum igazgatójaként, jelenleg pedig a berlini nyílt Humbolt Forum vezetője (ez Németország válasza a The Metre). Neil az ember alkotta tárgyakat elemezve mesél a világ történetéről. Bestsellerré vált könyve – és egyben kiállítása és podcastja –, A világ története 100 tárgyban igazi mérföldkőnek számít ezen a szakterületen, amelynek ő maga világhírű szaktekintélye, szerzője és előadója.

Az új arculat megalkotásakor az Eurosport olyan sokoldalú dizájnt keresett, amely alkalmas arra, hogy tükrözze a 2020-as tokiói olimpián szereplő sportágak közös történetét. Az új logó a mangát – a felnőttek és a gyermekek számára készített egyedülálló japán képregénystílust – idézi meg. Az arculat egyesíti az Eurosport logóját, az olimpiai öt karikát és a manga stílusú Tokió 2020 betűtípust, ezáltal áthidalja a nyugati és keleti kultúrák közötti szakadékot, és új korszakba vezeti a mangát is.

„Olimpiai utazásunk 2018-ban, Phjongcshangban kezdődött. Megtiszteltetés számunkra, hogy a világ legnagyobb show-ját közvetíthettük a rajongói közösségeknek Európában. Innovatív technológiákat és a nézők bevonásának új módszereit alkalmaztuk az összes platformon. Így ez az olimpia valóban digitális volt, ami fontos szerepet játszott abban, hogy rekordnézettséget értünk el – mondta J. B. Perrette, a Discovery International elnök-vezérigazgatója. – Tokióval kapcsolatban még ambiciózusabb célokat tűztünk ki. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy olyan élményt nyújtsunk, amilyet még soha nem láttunk. Nagyobbak és bátrabbak leszünk, minden eddiginél több nézőt vonzunk több képernyőn, és minden sportág és sportoló minden percét bemutatjuk.”

JB Perrette hozzátette: „Az Eurosport a nyári olimpiai sportágak 70 százalékát sugározza, így világklasszis szakértőink egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy páratlan szaktudásukkal mondják el a legfontosabb történeteket. Díjnyertes, kiterjesztett valóságra épülő stúdiónk, az Eurosport Cube óriási sikert aratott. A megszerzett tapasztalatot a tokiói olimpián a legújabb technológiák felhasználásával erősítjük tovább, hogy a rajongókat még inkább a történések középpontjába helyezzük.”

„Azt akartuk, hogy Tokió 2020-hoz kapcsolódó márkaidentitásunk magában foglalja és tiszteletben tartsa a japán kultúrát és az ikonikus Eurosport emblémát. Így azonnal felismerhetővé és szerethetővé válik a játékokat Európában követő több millió ember számára – tette hozzá George Aivazoglou, az Eurosport marketingért felelős alelnöke. – Az elkövetkező 18 hónapban a rajongók tanúi lehetnek annak, hogy ez az új kreatív megközelítés miként támogatja az Eurosport marketingkampányát Tokió 2020 előtt és alatt. Hiszünk abban, hogy az arculattal olyan sokoldalú, jövőbe mutató vizuális identitást hoztunk létre, amely az olimpiai játékok dinamikus oldalát közvetíti, és bevonja a fiatalabb generációkat is.”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal közösen 2015 júniusában bejelentett megállapodás alapján a Discovery és az Eurosport rendelkezik a 2018 és 2024 közötti olimpiák multimédiás jogaival 50 országra. (Kivéve Franciaország (2018–2020) és Oroszország. Az Eurosport az Egyesült Királyságban 2018-ban és 2020-ban hivatalos műsorszolgáltató.) A 2018-as phjongcshangi téli olimpia rekordnézettséget ért el az Eurosporton: a játékokat az európai lakosság 63 százaléka követte figyelemmel. (A Discovery első tíz piacán készült reprezentatív felmérés szerint, a Discovery saját és partner platformjain.)

A 2020-as tokiói olimpiai játékok a július 24-ei ünnepélyes megnyitóval kezdődnek és augusztus 9-ig tartanak.