Pléh Csaba, a CEU professzora a történetek kulturális hátterének – pl. az ismétlődésre épülő „hideg” és a különleges pillanatokat, folyamatokat figyelő „forró” kultúrák – vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a márkák előtt két lehetőség áll: elmondásra méltó, egyszerű, de fura és váratlan történetekkel állnak elő, vagy önazonosságot építő kulturális játékokat, hagyományokat kínál.

Szintén a történelemből merített Papp-Váry Árpád (Budapesti Metropolitan Egyetem), amikor nagy márkák legendás ballépéseit mutatta be. Az alapvetésnek számító New Coke-sztori mellett előkerültek a rosszul végzett kutatások hatásai (a reggelire szánt Pepsi A.M.-től a kilencvenes évek tinidivatját tükröző, de a szülőket elriasztó Ken babáig), a márkakiterjesztés hibái (Xerox PC, McDonald’s pizza, Coors ásványvíz, Cosmopolitanjoghurt) és a helyi piacokon szerencsétlenül működő nemzetközi nevek (a WarsteinerAmerikában, a Gutvik gyerekágy Németországban, illetve a Punica Magyarországon) is.

Závecz Tibor kutató a magyar politikatörténet közelmúltjából idézett fel személyes márkasztorikat, sorsokat, és tiplogizálta is azokat. Így lett az örök márka Göncz Árpád, a megújulni nem tudó márka Torgyán József, a folyamatosan sikeresen megújuló brand Orbán Viktor, valamint a valaha sikeres, de állandóan jelen lévő márkanév Gyurcsány Ferenc.

Mayer Zsolt, az MPRSZ CSR tagozatának vezetője a vállalatok társadalmi felelősségvállalása szempontjából közelítette meg a márkaépítés kérdését. A „zöldre festés” ideje lejárt, ma már a fogyasztók többsége aktívan keresi a tényleg felelős vállalatok termékeit és – legalábbis globális szinten – hajlandó akár többet is fizetni ezekért. A normák ellen vétő vagy etikátlan cégek pedig egyre keményebb reakciókkal találják szembe magukat a közösségi médiának köszönhetően. Már hazánkban is találkozhatunk jól működő, integrált márka CSR-ral, például a Unilever márkáinál (Dove), a Coca-Cola mozgásra ösztönző programjai vagy épp a MagNet közösségi bank esetében. Mindenesetre a kommunikáció csak a felszín: a lényeg, hogy a vállalati gondolkodásmód és a menedzsment szemlélete is tükrözze a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, legyen szó környezetvédelemről, a munkavállalók helyzetéről, emberi jogokról vagy a korrupcióról.

Virágh Miklós a Millward Brown márkarangsorának elmúlt 10 évét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a változás folyamatos és egyre gyorsuló: nem csak a digitális márkák előretörése jellemezte ezt az időszakot, de általában is átalakult az élboly: a top10-be 5 új márka került be és a régi vezetők is pozíciót veszítettek. Többféle márkastratégia vezethet sikerre – építhetünk az egyediségre, az ismertségre és népszerűségre vagy épp a hasznosságra, jelentőségteljességre – de egyetlen márka sincs olyan erős, hogy nyugodtan hátradőlhessen.

Szekeres Csaba forgatókönyvíró-filmrendező a szakember szemével, példákkal gazdagon illusztrálva beszélt a történetmesélés lényegéről, a filmek sztorivezetési sémáiról, a hősök típusairól. Hiszen „nem elég, ha van egy történeted. Ha nem tudod jól elmesélni, olyan, mintha nem is lenne.”

Szintén a szereplőkre, archetípusokra épített Kun Miklós (MediaCom) előadása, aki arra is felhívta a figyelmet: ha a sztori nem vált ki érzelmi bevonódást, akkor nem lesz sikeres – például a szerzett média terén sem. A történetmesélésen keresztüli márkaépítés elsősorban a „kék óceánon” lehet sikeres, vagyis akkor, ha valós fogyasztói igényeket tudunk felfedezni és újszerű módon kielégíteni. Ellenkező esetben inkább a hangerőnkben bízhatunk.

Damjanovich Nebojsa az inbound marketing márkacélú alkalmazásáról adott elő. Az emberek egyre kevésbé hallgatnak a reklámüzenetekre, nem nyitják meg az eDM-eket, leiratkoznak a hírlevelekről, átkapcsolnak a TV-reklámokról. Ideje olyan marketinget folytatnunk, amelyet szeretnek. Ennek két kulcseleme a megtalálhatóság és a perszonalizálás. A célcsoportok igényeinek megismerése alapján értékes tartalmakat kell gyártanunk és terjesztenünk, ez vezethet a sikeres ügyfélszerzéshez. A folyamat optimalizálására integrált eszközök is rendelkezésre állnak. Az előadó néhány jó hazai példát is megemlített, mint a GE Lighting gyakorlata, az Aegon Baba-Mama program vagy a Sodexo ösztönző szolgáltatásokat népszerűsítő tartalomalapú megoldások.

A Hollandiából érkezett Martin van der Meij a programozott vásárlás és a történetmesélés kapcsolatát elemezte. Ahogy a nyomtatás, a rádió, a mozi vagy az online nem ölte meg a történetmesélést, valószínűleg az RTB sem fogja. A hatékonyság és a standardizálás a történetekkel is összeférnek, sőt, online videó és natív hirdetés is vásárolható programozott módon. A történetek a megfelelő üzenetről, befogadóról és időzítésről szólnak –a programozott vásárlás pedig éppen ezeken a területeken erős.

Óhidi Zsuzsanna (Marquard Media) a JOY, mint multiplatform médiamárka újrapozicionálásának folyamatát mutatta be. A projekt alapját a TNS Hoffmann Needscopekutatása adta. Ennek eredményeképpen választottak következetes pozicionálást (a csábító nő igényei) és döntöttek az erősebb fókusz mellett. Ehhez alakították ki az új layoutot, struktúrát és márkaüzenetet is.

A délelőttöt Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem) a városmarketing szekciót felvezető előadása zárta. Egy nemzetközi kutatás megállapításai szerint a városmárkázási projektek 86 százaléka kudarccal végződik. Ez azonban nem jelenti, hogy a városmárkázás halott lenne a jelenlegi környezetben. A digitális (smart) környezet mindent felerősít: középszerű, nyájaskodó márkákkal nem megyünk semmire, a városok márkáinak is stratégiaiaknak, célcsoporthoz szólónak és izgatónak kell lenniük. Ehhez mindenképpen be kell vonni az összes érintettet és kiemelten fontos, hogy a helyi lakosság is magáénak érezze a márkát.

(Az Országos Városmarketing Díj pályázat eredményeiről itt írtunk.)

Vevőszerzés és -megtartás címmel rendezett konferenciát a Kreatív Csoport a Magyar Telekom és a trnd támogatásával. Az eseményről Szerényi Szabolcs, valamint testvéroldalunk, a Médiapiac.com főszerkesztője, Török Diána tudósított. A részletes beszámoló – és az előadások letölthető anyaga – itt érhető el.

Makkay János, a Burger King marketing- és értékesítési igazgatója a gyorsétteremlánc szegmentációs paradigmaváltásáról adott elő. A Burger King előtt álló egyik döntés arról szólt, hogy egy-két határozott fogyasztói csoportra fókuszálnak a márkával, vagy megpróbálnak sok célcsoportot egyidejűleg kielégíteni, illetve hogy a marketingkommunikációt néhány nagy dobásra, vagy több párhuzamos ajánlatra alapozzák.

Nemes András, a játékos hűségprogramokkal foglalkozó Antavo értékesítési vezetője arról beszélt, hogy miképp lehet a már meglévő vevőket játékos formában megtartani és aktivizálni. Mik azok a mozgatórugók, amelyek a hűséget mozgatják? Az előadó szerint a hűségkártyák helyett valódi hűséget sokkal jobban építenek az olyan márkaelemek, mint a kedves, jó kiszolgálás, alapos ügyfélszolgálat, amikor a vevő érzi, hogy törődnek vele. A marketinges hűségeszközök között pedig az egyediség érzetének felkeltését, a személyre szabott egyedi ajánlatokat, a jutalmazást, valamint a személyes ajánlásokat emelte ki.

Utóbbi felvetéshez kapcsolódott Mészáros Milán (trnd) előadása, ő a szájreklám ügyfélszerző és megtartó erejéről beszélt. Miközben egy általa idézett kutatás szerint a marketingesek 90 százaléka gondolja úgy, hogy mindent tud a fogyasztóiról, addig a vásárlók 80 százaléka ellenben azon a véleményen van, hogy nem kap megfelelően személyre szabott ajánlatot az általa kedvelt márkáktól. Itt jön a képbe a kollaboratív marketing, hogy a fogyasztók közelebb érezzék magukat az álaluk kedvelt márkákhoz. Ennek első eleme a szájreklám, a második a felhasználó által generált tartalom, valamint létezik olyan is, hogy valódi életben történő piackutatás, és ennek a kollaborációnak a csúcsa a co-creation, azaz a fogyasztókkal közösen történő termékfejlesztés.

A Dolce Gusto márka mögött egy több éve működő, szisztematikus kommunikációs program áll regisztrált vásárlókkal és résztvevőkkel, akik az átlagnak a kétszeresét fogyasztják a termékből – kezdte előadását Pogány András, a Lead Generation ügyvezetője. A Lead Generation négy évig egy úgynevezett „soft sell” lojalitásprogramot folytatott egy webshoppal a márkának. Ezután következett egy fordulópont egy új webshoppal, amely sokkal jobban támogatta a marketingeszközöket, majd az összetett feladatok kezelésére fejlesztettek egy Brain névre keresztelt saját rendszert. Az alapján, hogy valaki mit csinált korábban, mit mondott el magáról, elkezdték személyre szabni az üzeneteket, ennek révén a webshop forgalma majdnem a hatszorosára nőtt. Az eredményeket a platformok integrálása fogja követni, amikor az emaillel, Facebookal is megpróbálják összekötni a rendszert.

A TNS Hoffmann-tól érkező Jüttner Ádám előadását az emóció leírásával kezdte, hiszen a lojalitáshoz érzelmi kötődés is szükséges. Egy olyan ábrát is mutatott, hogy az egyes országokban a boldogság és a márkákhoz való kötődés hogyan viszonyul egymáshoz, bár kiemelte azt is, hogy nem minden földrajzi régióban volt egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a márkakötődés között. Előadásából kiderült az is, hogy egy termék fogyasztói között 30-50 százalék körül mozog a márkanagykövetek aránya, és bár a fogyasztóknak csak egy kis szelete foglalkozik igazán online a márkákkal, a digitális média vált a legfontosabb csatornává a marketingesek számára.

Salánki Viktor, a Magyar Telekom osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a big data jól használható ügyfélszerzésre, ezen kívül ideálisan alkalmas a személyre szabott kapcsolattartásra, lojalitásépítésre. Olyan 360 fokos ügyfélképet lehet kialakítani, amely lehetővé teszi egészen mikroszegmensek létrehozását, sőt, akár egyénre szabott stratégiákat lehet kialakítani.

Starz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatója a Bookline új lojalitásrendszere kidolgozásának folyamatát ismertette. Az új pontrendszer egyik jellegzetessége, hogy a pontok lejárnak egy idő után, emiatt vásárlásra kényszerítetik a hűségprogram résztvevőit. Emellett egy co-branded bankkártyát is létrehztak. A program a vásárlások számában és a profitabilitásban is áttörést hozott. Az azóta a Shopline-nal egyesült Libri hűségprogramját is ezen alapelvek szerint alakítják át, ez az idei év végén fog elindulni, amelyhez egy mobilalkalmazás is tartozik majd.

Fürjes Ádám, a Rossmann webshop menedzsere és Lajos Nikoletta, a cég projektmenedzsere a drogérialánc Babaprogramját mutatta be. A várandós és kisgyermekes (0-3 év) nőket megcélzó program 2012. óta működik, immár 114 ezer tagot számlál, és éves szinten körülbelül 20 ezer új taggal bővül. A programot a Rossmann sikertörténetnek látja, e mögött jelentős részben az áll, hogy igyekeznek folyamatosan odafigyelni a fogyasztói reakciókra. Így például 2013-ban kutatást készítettek a tagok körében, és ennek eredményeit beépítették a működésbe: az ajánlatokat kibővítették 0-2 évről 0-3 évre, a tanácsadás pedig a korábbiaknál nagyobb súlyt – és több felületet, azaz Facebook-jelenlétet és eDM-lábat – kapott.

Dr. Orosz András, a Tesco országos marketingvezetője leszögezte: a személyes élmény, a közvetlen kontaktus még mindig kiemelkedően fontos a vásárlók számára, ám ehhez hozzákapcsolódnak és mind nagyobb szerepet töltenek be a digitalizációból eredő személyre szabási lehetőségek. A marketingeseknek minden korábbinál több szempontot kell figyelembe venniük, ha sikerrel akarnak ügyfelet szerezni, majd megtartani, ilyenek a gyorsan változó fogyasztói szokások, az életstílus jellemzők, a vásárlói preferenciák, a makrotrendek, a jogszabályok (a kiskereskedelemben ez különösen éles kérdés az utóbbi időkben), a technológia fejlődése, a különböző divatok vagy épp a közösségi média. A jövő vásárlója továbbra is igényelni fogja az emberi tényező, az érzelmek jelenlétét, ugyanakkor intenzíven használja és igényli a technológiát, az információt, bátran mond véleményt, tudatos lesz és igényes.

Zempléni Zsófia, a Nuskin gyémánt executive munkatársa szintén kiemelte: a valódi márka-vevő kapcsolat megteremtése és fenntartása nagyon fontos. Hiába tudunk ugyanis sokat egy fogyasztóról, „az információ kapcsolat nélkül szemét”. Ezt követően megmutatta, mi a tétje annak, hogy sikerül-e egy vásárlót ajánló fogyasztóvá tenni, és melyek a siker kritériumai ebben a folyamatban.

A nap záró előadását Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta, aki a hűségprogramok trendjeit mutatta be. A loyalty-rendszerek jól működnek, amennyiben a fogyasztó valóban értelmes előnyökhöz juthat, azaz nem érzi magát másodrangú ügyfélnek, és ha nem kell bonyolult rendszereket értelmeznie ahhoz, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájusson. A másik oldalról, azaz a kereskedő szempontjából ez úgy néz ki, hogy ő viszont nem az akcióvadász fogyasztókra hajt, és valóban új vásárlásokat akar generálni, nem pedig azokat a folyamatokat akarja tovább erősíteni, amelyek egyébként is megtörténnének. Magyarország a hűségprogramok szempontjából érett piac, azaz egy loyalty-program megléte nem jelent önmagában versenyelőnyt, inkább a hiánya jelent hátrányt. A hűségprogramok ráadásul erős visszahatással vannak az alapmárkára (koalíciós modell esetén: márkákra), lévén előbb-utóbb kialakul az önálló brandjük. Mivel nagy a verseny, nem szabad a hűségprogramok építését félvállról venni.

Az idei Kutatás konferencia egyik izgalmas kérdése volt, hogy miként érvényesül a nemzetköziség és a lokalitás a piackutatásban. Ez természetesen nem kis mértékben attól függ, hogy e tényezők hogyan határozzák meg a marketing mozgásterét. Általánosságban igaz, hogy a globalizáció erősödik, ami az alkalmazott üzenetek, kódok egyszerűsödéséhez vezet. Az egyik ilyen egyszerűsödő, egységesedő kommunikációs elem a dizájn. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lehetnek működőképesek e „tömegmegoldások” a rendkívül különböző piacokon.

Különösen igaz ez az olyan – gyakran forrongó, radikálisan formálódó – országokra, amelyeket marketing- és piackutatási szempontból többnyire fejlődő piacoknak nevezünk, s mint ilyeneket a bővülés egyik fő motorjának tekintünk. Éppen a fentiek miatt izgalmas az a sokországos projekt, amelyen a TNS Hoffmann dolgozott 2013–2014-ben az egyik globális multi megbízásából. Ritkán tekinthetünk bele egy nemzetközi kutatás hátterébe, mechanizmusaiba, ezért arra kértük Hoffmann Mártát, a TNS Hoffmann ügyvezető igazgatóját, hogy meséljen a projektről.

„A kutatás ötlete egy hosszú és fárasztó dubaji workshop után született, ahol a cég egyik világmárkájának stratégiáján dolgoztunk egész nap. Folyamatosan az volt az érzésem, hogy az egyébként kiváló tudású, jól képzett marketingesek véget nem érő és parttalan vitákat képesek folytatni arról, hogy egy adott csomagolás kék legyen-e vagy fehér. Mint a szemiotikában is járatos kutató kételyekkel hallgattam ezeket a beszélgetéseket, ezekre a kérdésekre ugyanis elsősorban nem az egyéni ízlés és tapasztalat alapján lehet választ adni.

A színeknek viszonylag egyértelmű jelentésük van, amely azonban kultúránként nagyon is eltérhet. A színeket mindenki szinte ösztönösen »érti«, ráadásul jelentős részben érzelmi szinten fogadja be. Éppen ezért fontos találgatás helyett elemzésekre, kulturális jelentésekre építenünk, amikor egy termék színeiről döntünk. Nemcsak kommunikációs hibákat kerülhetünk el ilyen módon, hanem kapcsolódhatunk a fogyasztók tudat alatti motivációihoz, igényeihez, és optimális esetben ezekre választ is adhatunk a termékünkkel. A megfelelő színválasztással nem lehet minden kérdést megoldani, de mindent el lehet rontani” – mondja a szakember arról, hogy miért javasolt kutatást, még ha nem is szokványos fajtát, a színviták feloldására a gyártónak.

Az akkor éppen márkafejlesztésen dolgozó cég végül elfogadta az érveket, és a TNS Hoffmann a CEEMEA-régió nyolc országában végezte el a színek jelentéséről szóló kutatást. A kiválasztott országok – Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Irak, Marokkó, Nigéria, Oroszország, Szaúd-Arábia és Ukrajna – egyaránt a vizsgált márka számára fontos piacok. Első lépésként összeállították az egyes piacok úgynevezett színszótárát, megmutatva, hogy az egyes színek hogyan illeszkednek az adott ország kultúrájába, miként reflektálnak annak aktuális társadalmi, gazdasági, kulturális trendjeire. Majd a következő lépésben az ebben foglaltakat elemezték és az országok piacaira alkalmazták a vizsgált kategória tekintetében, áttekintve a legfontosabb helyi márkák által hordozott jelentéseket.

A színszótár összeállításához vizuális tartalomelemzést végeztek. Ehhez az adott piacokon nagy mennyiségű – nem kizárólag a kérdéses kategóriához kapcsolódó – vizuális anyagot gyűjtöttek össze. Ezek között különböző célcsoportoknak szánt nyomtatott újságok, reklámanyagok, weboldalakról lementett vizuális elemek szerepeltek az egyes országok sajátos vizuális kultúrájának, művészeti hagyományainak és jelenlegi divattrendjeinek feltérképezése mellett. A színek és árnyalatok elnevezései, szólásokban, közmondásokban, metaforákban való megjelenése, mesékben, anekdotákban, híres költeményekben játszott szerepe is része volt az elemzésnek.

Mivel a vizsgált piacok némelyike – például Irak – rendkívül speciális, ezeken helyi szakértőket is alkalmaztak, a lokális TNS-kutatócégek bevonásán túl. A projektben kultúrantropológus, dizájner, művészettörténész, nyelvész, piackutató szociológus és marketingesek dolgoztak együtt. „Azon kívül, hogy szakmailag nagyon izgalmas volt ez a kutatás, kiderült például, hogy az iraki underground kultúra milyen hihetetlenül pezsgő, a kortárs kultúra jelenleg csúcson van, ami érthető az országban évtizedek óta felhalmozott feszültség kifejezésének igénye miatt” – mond példát Hoffmann Márta arra, milyen érdekességekre bukkantak mintegy mellékesen.

A színeket több szempontból vizsgálták, mivel a kultúrát több rétegben képezik le. Vannak univerzális, archaikus jelentések, így például a piros a legtöbb kultúrában a dinamizmus, az erő jelzésére szolgál. Ehhez egyfelől hozzáadódnak a helyi tényezők, amelyek az elmúlt mintegy kétszáz évben gyökreznek, másfelől pedig a globalizációs hatások, amelyek ha más-más módon és mértékben is, de minden piacon erősödnek. Ezek kölcsönhatása nyomán alakulnak ki az aktuális helyi jellemzők. Az elemzés ilyen módon azonosította, hogy az egyes piacokon melyek a feltörekvő trendek, amelyekhez kapcsolódni lehet, de legalábbis figyelemmel kell lenni rájuk.

„Például Nigériában minden a gazdagságról szól, ezért az arany szín jelentése még hosszú évtizedekig fontos lesz. Dél-Afrikában szintén lényeges az arany, de mivel az ország jóval dinamikusabban fejlődik, ráadásul a fehér kultúra hatásai is érvényesülnek, más szerephez jut. Ugyancsak érdekes, hogy a fényes fekete és a matt ezüst hogyan kötődik a technológiához, s új jelenség ezek kombinációja, a fúzió erősödése szinte bármely kategóriában, különös tekintettel a hagyományosan össze nem illő dolgok párosítására” – említ példákat Hoffmann Márta.

Az ilyen típusú tanulságok egy márka dizájnere számára rengeteg információt hordoznak. Az ügyvezető igazgató tapasztalata szerint ráadásul ennek a tudásnak csak nagyon részlegesen vannak birtokában a brandeken globális szinten dolgozó vizuális szakemberek. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy melyek a nagy globális trendek, amelyekre választ kell adni a vizualitás szintjén is, ám a helyi tényezők hatásairól már nem rendelkeznek elegendő ismerettel. „Ebből eredően a globális központok például indokolatlanul sok dizájnváltozatot adnak át tesztelésre a helyi piacoknak. Ha rendelkeznének a helyi kódokkal, első lépésben felére lehetne szűkíteni a vizsgálandó változatok körét” – mondja a szakember.

Hogy az ilyen típusú kutatásoknak mi a tétje, azt Dél-Afrika példája mutatja meg a legjobban. Miközben az orosz piac áll a legközelebb a Nyugathoz, és Nigéria a legegzotikusabb (a vizsgáltak közül), Dél-Afrika kétségtelenül a legösszetettebb. Hoffmann Márta szerint „Dél-Afrikában bármelyik marketingesnek és piackutatónak nagyon nehéz dolga van. A fehérek és a feketék teljesen másképp gondolkodnak, de ezen belül is eltérnek például a valamelyest lecsúszóban lévő középosztálybeli fehérek vagy a gátlástalanul feltörekvő feketék. Ennél bonyolultabb ország aligha van a régióban.”

Irak sem sokkal egyszerűbb, ahol minden a felejtésről, a maguk mögött hagyásról szól, miközben egy, a hagyományaihoz ragaszkodó, tradicionális alapokon nyugvó kultúra a keret. Ez az alapélmény meghatározza a márkák lehetőségeit. „Az iraki piacon erősen hat az iszlám, Amerika és a jelenlegi politikai helyzet dinamikája. Kulturális vákuum alakult ki, mivel a globális trendekkel szemben, amelyek nagymértékben Amerikából indulnak ki, borzasztóan erős az ellenállás, mivel úgy érzik, Amerika tönkretette az életüket. Eközben a saját kultúrából érkező elemek nem adnak kielégítő magyarázatot és főleg megoldást a világ történéseire. Egészen másak a kurdok, akik eltérő színkódokat használnak, ők ráadásul a nyitottabb irakiak számára a feltörekvő Nyugatot képviselik, utóbbiak Kurdisztán bizonyos részeire járnak vásárolni” – említ további példákat a TNS Hoffmann vezetője.

Fontos tanulság, hogy ennyire különböző piacokon nem működnek teljesen a globális megoldások, a piackutatók ugyanakkor a projekt keretében adtak javaslatot klaszterekre, például a társadalmi-kulturális változások minősége és iránya, a vallás vagy a kulturális értékek alapján. Bár a kelet-közép-európai régió esetében nem készült ilyen kutatás, vélhető, hogy itt is csupán látszólagos a homogenitás. A szláv országok ugyan hasonlítanak valamelyest egymásra, a délszláv konfliktus azonban csak egy azon tényezők közül, amelyek sok rejtett egyedi vonást sejtethetnek. És nem beszéltünk még a magyar vagy a román piacról, amelyek sem egymással, sem a szláv piacokkal nem vehetők egy kalap alá.

Márciustól a TNS Hoffmann veszi át a TGI és a Nemzeti Olvasottság Kutatás szolgáltatásait a Millward Brown Hungarytől – jelentette be Hoffmann Márta, a TNS Hoffmann ügyvezető igazgatója és Jean-Michel Janoueix, a Millward Brown közép- és kelet európai vezetője. A két kutatócég együttműködése többéves múltra tekint vissza, a Nemzeti Olvasottság Kutatást eddig is konzorciumban végezték.

Az új szereposztásban a Millward Brown a központi kutatási és konzulensi feladataira koncentrál. Ez négy fő területet érint: a márkastratégiát, a márkateljesítményt, a csatornaoptimalizációt és a kreatívfejlesztést.

„A magyarországi változás a Millward Brown új közép-európai vállalati struktúráját követi: mostantól a négy ország (a cseh, a szlovák, a magyar és az új horvát iroda) egy klaszterként működik a közép-európai ügyvezető, Petra Prusova irányításával a cég kiemelt fontosságú üzleti megoldásaira és innovációira helyezve a hangsúlyt” – mondta Jean-Michel Janoueix.

„A TGI bekapcsolásával ügyfeleink számára magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínálhatunk, egyedülálló szinergiát teremtve nagyszámú ad-hoc kutatásunk és a TGI adatbázisának ötvözésével” – tette hozzá Hoffmann Márta.