Évente másfél Földre lenne szükségünk

Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon, éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 8-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Kínában pedig június 15-én jönne el. Ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 11-én elhasználnánk a Föld megújuló tartalékát. A legkisebb ökológiai lábnyomú országok: Marokkó, Niger, Albánia és Pápua Új-Guinea. A legjobb mutató Kirgizisztáné, amely majdnem kibírja az év végéig, a kirgiz túlfogyasztás napja ugyanis december 26-ra esik.

Szigeteléssel egy zöldebb jövőért

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki.

Az EU 2016-os „Tiszta Energia” javaslatcsomagjának fő eleme az energiahatékonyság. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy az energiaveszteség minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni. Az épületek az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért és a CO₂-kibocsátás 30 százalékáért felelősek^*

Az unióban 2019-től tovább szigorodtak az épület-energiahatékonysági előírások, 2022 második felétől pedig kizárólag a közel nulla^** energiaigényű épületek kaphatnak csak használatbavételi engedélyt.

Nem kortyolgatjuk, hanem faljuk az energiát!

Ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO₂-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.

Úgy élünk, mintha nem lenne holnap

Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, komoly összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.

Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott. A szén-dioxid kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO₂-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Csökkentsük épületeink energiafogyasztását hőszigeteléssel, hogy energiafogyasztásunk fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket!

Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen!

„A Visa elkötelezett a fenntarthatóbb jövő megteremtése mellett – mondta Al Kelly, a Visa elnöke és vezérigazgatója. – Az új nettó zéró vállalásunk, valamint a fenntarthatóságra irányuló kezdeményezések támogatása hálózatunkban segít, hogy elérjük céljainkat, elősegítsük bolygónk jobb jövőjének megteremtését.”

Nettó zéró kibocsátás 2040-re – 10 évvel a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzése előtt

A nettó nulla kibocsátás 2040-ig történő elérésére tett vállalás részeként a Visa bejelentette, hogy új aláírója a Climate Pledge-nek, az Amazon és a Global Optimism közösen alapított kezdeményezésének. A vállalat tagja lett a Climate Business Networknek, a World Wildlife Fund (WWF) kezdeményezésének, amelynek célja a nettó zéró kibocsátású jövő érdekében tett lépések felgyorsítása. A Visa erre irányuló kötelezettségvállalása összhangban van a kialakulóban lévő globális szabványokkal, valamint magába foglalja a vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal járó üvegházhatású gázok jelentős csökkentésére irányuló, beszállítókkal közös erőfeszítéseket. A Visa a Science Based Target kezdeményezésen keresztül kötelezettséget vállalt arra is, hogy tudományosan megalapozott célokat tűz ki a 1,5 Celsius-fokos klímacél elérésére. Ezek az új kötelezettségvállalások kiegészítik a Visa eddigi fenntarthatósági törekvéseit, mint például a 100 százalékos megújuló energiafelhasználásra való áttérést 2020-ban.

„Az idei Föld hónapja során a Visa felhasználja hálózatának erejét, hogy felgyorsítsa a fenntarthatóság és a gazdasági fellendülés átalakulását, miközben hozzájárul ahhoz, hogy a bolygó és a gazdaságok világszerte virágozzanak – mondta Douglas Sabo, a Visa fenntarthatóságért felelős vezetője. – A tiszta energia és a fenntartható gyakorlatok előtérbe helyezésével, a környezetvédelmi szempontból innovatív kezdeményezésekbe való befektetéssel, valamint a vállalati és civil társadalmi vezetőkkel közös, éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés révén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy részesei legyünk a klímaváltozás globális megoldásának.

A fenntartható kereskedelem támogatása

A Visa kiterjeszti kezdeményezéseit, hogy termékeivel, szolgáltatásaival, hálózatával, adataival, fizetési szakértelmével és márkájával támogassa a fenntartható kereskedelmet és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást.  A mai napon a Visa bejelentette együttműködését a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) intézménnyel, hogy közösen azonosítsák az elektronikus fizetés és a Visa hálózat alkalmazási lehetőségeit a fenntartható jövő megvalósításáért. Az együttműködés eredményei 2021 nyarán várhatók.

A Visa és a CISL együttműködése kiegészíti a vállalat azon erőfeszítéseit, hogy az egész hálózaton keresztül támogassa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt, ideértve:

• Fenntartható kártyákat és számlákat támogató együttműködések kialakítása
• Globális kezdeményezések, amelyek támogatják a fenntartható magatartást, például a mobilitás és az utazás terén
• Fenntartható ismeretek kidolgozása a kereskedelem érdekelt feleinek támogatására a fenntartható életmóddal kapcsolatos fogyasztói akadályok és motivációk megértéséhez
• A fogyasztók millióinak fenntartható életmódra való ösztönzésére a márka platformjain keresztül

A Visa új céljai és a fenntartható kereskedelem támogatására irányuló erőfeszítései a vállalat meglévő, elismert iparági vezető szerepére épülnek a fenntarthatóság terén, ideértve a következő területeken való részvételt: Dow Jones Sustainability North American Index, America’s Most Responsible Companies, 100 Best Corporate Citizens és 100 Most Just Companies.