A tervezési igazgatói és a tervezési igazgatóhelyettesi poszt létrehozásával a KÖZTI teljes tervezői csapata – beleértve a szakági tervezőket is – immár közös, egységes vezetés alatt dolgozik. A korábbi, egy-egy vezető építész személye köré szervezett, részben önálló stúdiók rendszere fokozatosan megszűnik, az egyes projekteket hét projektvezető építész koordinálja. A stúdiók rendszeréről való átállás a projektalapú szervezetre számtalan kihívást tartogat, viszont hatékonyabb, és így versenyképesebb működést ígér.

A frissen kinevezett tervezési igazgató, Tima Zoltán 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a végzést követően a KÖZTI-nél kezdett dolgozni. 2000-től stúdióvezető a cégnél, 2004-től igazgatósági tag, 2013-tól pedig igazgatóhelyettes. Olyan emblematikus tervek fűződnek a nevéhez, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a Kossuth tér felszíni rendezése, és az Országház Látogatóközpontja. A GTC White House és a Dorottya udvar tervezése is az ő nevéhez fűződik. Legújabban megvalósult épülete a BudaPart projekt keretében a BudaPart Otthonok „D” épület és ugyanitt már elkezdődött a DOWNTOWN irodaház és a RADISSON négycsillagos hotel kivitelezése. Tervezői tevékenysége mellett részt vesz a Budapesti Építész Kamara elnökségének munkájában és vezeti a Magyar Építőművészek Szövetségének felügyelőbizottságát. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Tervezési igazgatóként az a célom, hogy tovább írjam a KÖZTI 72 éves történetét és kollégáimmal együtt sikerrel folytassuk azt az utat, ahová eddig mestereink segítségével jutottunk el” – mondta Tima Zoltán. A tervezési igazgató hozzátette: „Többek között a Puskás Stadion, az Országház Látogatóközpontja vagy az Országgyűlési Múzeum tervezése során is szembesültünk azzal, hogy a feladataink komplexitása már a klasszikus stúdiórendszer kereteit feszegeti, ezért döntöttünk úgy, hogy a stúdiók fokozatos megszüntetésével szervezetileg is az egyes projektekre kerül a hangsúly.”

A tervezési igazgatóhelyettesi pozícióra újonnan érkező Peschka Alfréd 1991-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd a Lakóterv Finta Műtermében kezdett dolgozni. 1994-től a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezető tervezője volt. 2002-től az Óbuda Építész Stúdió Kft. ügyvezetőjeként, vezető tervezőjeként dolgozott. Meghívott oktató a BME Építészmérnöki Karán, tervtanácsi tag, kamarai küldött. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Jelentősebb munkái közé tartozik a Könyves Kálmán körúti MÁV székház, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális oktatási épülete, a Békásmegyeri Piac és közösségi tér, a Szervita téri Emerald Residence és a Szent Imre Gimnázium sportközpontja.

„Számomra mindig a leginspirálóbb dolog valaminek az elkezdése, elindítása, valami új létrehozása. Egy építészeti tervezési feladatban is ez a legizgalmasabb, de az építész létünkhöz hozzátartozó csapatmunka megszervezése vagy egy új céges formáció felépítése is kimondottan motivál” – vázolta fel hitvallását Peschka Alfréd tervezési igazgatóhelyettes.

A KÖZTI-t nemcsak hagyományai és mérete emeli ki a magyar építészirodák közül, de referenciáinak száma és sokszínűsége is. A Középülettervező Zrt. sikereit munkatársai egyedülálló szaktudásának és elhivatottságának köszönheti, akik között sok évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi hírű építészek és fiatal kollégák egyaránt vannak.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várkert Bazár és a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki, az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt. A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavultak, ezek közül sokat felújítanak, de – alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől a társadalmi elvárásokon át, (műemlék esetén) a műemlékvédelmi előírásokig és a városkép szempontjaiig egyaránt, mindezt naprakészen. Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is, amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modern kori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe. A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

„A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés” – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet. Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása. Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg. A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során.

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett (nyitó képünk). Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.  Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is hamarosan megismerheti, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is. A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át. Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Stadiont, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.