Tihanyi Lajos képei iránt nagy a kereslet szerte a világon, a hazai modernizmus kiemelkedő alakjának művei egyre többet érnek. 2023-ban Tihanyi “Tájkép Margit-híddal” című festménye egészen 130 millió forintig menetelt a Virág Judit Galéria téli aukcióján, 2021-ben pedig a Pont Saint Michel című kép nem kevesebb, mint 220 millióért cserélt gazdát szintén a Virág Judit Galéria árverésén.

Ez utóbbi kép is 1908-ban készült, akárcsak a május 19-én aukcióra kerülő Nagybányai piac című alkotás. Tihanyi fiatal, 23 éves volt ekkor. A művész ekkor már megjárta Nagybányát, valamint eljutott Párizsba is, a francia fővárosban töltött hónapok óriási hatással voltak rá. Kinyílt előtte a világ, és élete korábbi színterei csupán poros kisvárosnak tűntek számára. Innentől Paul Gauguin, Paul Cezanne és Henri Matisse voltak a példaképei.

A nagybányai művészvilágba visszatérve festette meg ezt a képét, amely – rá jellemző humorral – akkor ábrázolja a piacot, amikor épp nincs piac. „Nagybánya kiváló helyszín volt Tihanyi számára, hogy a Párizsban látottakat, tapasztaltakat kamatoztassa, és rátaláljon saját útjára. Ennek a rálátásos, vad színekkel megfestett képnek a kompozíciója merész, színei a nagy francia fauve mestereket idézik. A modernizmus igazi gyöngyszeme ez” – mondta el Virág Judit, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és társtulajdonosa. A képnek hányattatott sors jutott, a keletkezése után egy évszázadon át elveszettnek hitték, azonban később felbukkant egy kiállításon és azóta a Tihanyi-életmű értékes darabja.

A Virág Judit Galéria május 19-i aukciója számos egyéb izgalmas tételt tartogat még. Ilyen például Battyhány Gyula Bábel című festménye, amely az arisztokrata származású művész egyik főműve.  Batthyány előszeretettel tartott görbe tükröt a hazai arisztokrácia tagjai elé, azonban ezen a biblia témájú, roppant részletgazdag festményen szövetszerűen forrnak össze a meseszerű jelenetek. A kép mostanáig lappangott, ám most, hogy előkerült, az aukció egyik leglátványosabb darabja lesz.

Ugyancsak az árverés kiemelt tétele Faragó Endre Kávéházban című alkotása, valamint Czigány Dezső Zöld kancsós, almás csendélet 1930-körül című festménye. Vaszary János Mezei virágok csendélete nemcsak szépsége miatt érdemel említést, hanem azért is, mert Irwin Shaw világhírű író tulajdonában volt.

A Tihanyi kép és a gazdag aukciós anyag két héten át, május 5-től 17-ig megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

A leglátványosabb mind közül az a római stílusú óriásváza, amely elsőre úgy tűnik, mintha bronzból készült volna, pedig egy bravúrosan megmunkált és díszített kerámiáról van szó, amely teljesen különbözik a Zsolnay többi tárgyától. „Ez egy magányos, társtalan remekmű, amely a historizmus és a szecesszió határán billeg és kreativitásával, technikai tökéletességével önbizalmat sugároz. Azt üzeni a konkurenciának, hogy amit más álmodni sem mer, azt mi tökéletesen megvalósítjuk” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa. Az óriásváza máris rekordot döntött, hiszen 15 millió forintos kikiáltási árával a valaha meghirdetett legértékesebb Zsolnay-tárggyá vált. A váza becsértéke 30-40 millió forint. 

Szintén a decemberi aukció kiemelt műve Vaszary János Tóvárosi tájkép, Tata című alkotása 1912-ből, amely 55 millió forintos kikiáltási indul. 1909-től kezdve Vaszary János feleségével, Rosenbach Máriával a tavaszi és nyári hónapokat Tata-Tóvároson töltötte. 1910-ben vásárolták meg azt a telket, amely szökőkútjaival, színes virágágyásaival nemcsak pihenést biztosított a házaspár számára, hanem inspirálta is művészt. A tatai tavat ábrázoló kép kompozícióját Vaszary főleg a sárga, a lila, a kék és a zöld színek összeütköztetésére alapozta. 

A gyűjtők nagyon várták már Czóbel Béla Párizs, L’avenue du Maine című festményének felbukkanását. A 26 millió forintos kikiáltási árról induló festmény akkor született, amikor Czóbel 1925 őszén megérkezett Párizsba. Első szállása a L’avenue du Maine 71. számú házában volt – ennek az ablakából festette az utca átellenes oldalát. Az aukcióra kerülő kép legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

Aukcióra kerül Mednyánszky László egy csodálatos, 1911-ben készült képe, a Holdvilágos tóparti táj is. A festmény kikiáltási ára 7,5 millió forint, becsült értéke 12-16 millió forint. A festmény Mednyánszky egyik kedvenc témáját dolgozza fel: a természetet, azon belül pedig a mozgó vizet.

Igazi ritkaságnak számít, hogy Czigány Dezső két kivételes csendélettel is képviselteti magát. Az 1930-as években festett Csendélet aktos kompozícióval című kép kikiáltási ára 15 millió forint, a Csendélet című alkotás 10 millió forintról indul. 

A korai magyar modernizmus egyik legkiválóbb mesterétől, Boromisza Tibortól két festmény is szerepel a kiírásban.  A szatmárnémeti piac misztikus megvilágításban című kép 18 millió forintos, a Tavaszi táj 14 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket.

A Virág Judit Galéria már korábban bejelentette, hogy aukcióra bocsátja Tihanyi Lajos Tájkép Margit-híddal és Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című festményét. Előbbi 100 év után a semmiből került elő, utóbbi pedig már 2002-ben abszolút aukciós rekordot döntött – a szakma már akkoriban is “magyar Mona Lisának” nevezte el. A festményeket, és a téli aukció minden egyes darabját a nagyközönség december 2-tól, két héten át ingyenesen megtekintheti a Virág Judit Galériában.

Tihanyi Lajos (1885-1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő. A hallássérült géniusz Pont-Saint Michel című festménye 220 millió forintért kelt el 2017-ben a Virág Judit Galéria “Remekművek árverésén”, amely akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított. Tihanyi a 100 milliós klub tagja – mindössze néhány olyan festő van a magyar művészettörténetben, akinek az alkotásai rendre elérik a 100 millió forintos álomhatárt.

A most előkerült festmény a puszta létezésével is megdöbbentette a szakértőket, a semmiből tűnt fel. A kép egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban csak utalásszerűen szerepelt. „Sejtettük, hogy lehet egy ilyen kép valahol, de konkrétumot nem tudtunk róla. Hihetetlen érzés volt megpillantani ezt a remekművet” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a felfedezés pillanatairól.

A meglepetések sora azonban itt még nem ért véget: a kép megtisztítását követően egy elképesztő intenzitású, fénnyel telített kolorit bújt elő az elsárgult lakkréteg alól, amely megmutatta a festmény üde hangulatát. A napsütésben fürdő kupolák káprázatosak, ahogyan a fényárban úszó Duna már-már neonos élénksége is.

A kép Budapest történetének egyik legdrágább és leglátványosabb magánpalotáját, Wagner János építész egykori villáját örökíti meg az utókornak, miközben a Duna és a Margit-híd is tökéletesen látszik a távolban. A villa Gül baba türbéjét ölelte körbe, az egykori dervis, vagyis harcos szerzetes nyughelye máig a főváros egyik látványossága. A Wagner villát 1969-ben bontották le, de Tihanyi a kép festésekor – az első világháború kitörése előtt – még teljes pompájában látta és vetette vásznára a látványt.

„A kép értékét növeli, hogy rendkívül ritka a budapesti tematika, a Tihanyi életműben és úgy általában a magyar klasszikus festészet legmagasabb szintjén is. Tihanyi ízig-vérig nagyvárosi festő volt, megihlette a nagyváros nyüzsgése. Ez a kép a tízes évekbeli festészetének szintézise. Tihanyi ekkorra tökélyre fejlesztette a rálátásos perspektívát, a szóban forgó festmény három osztatú tere megmutatja a villát, a türbét és a Dunát is. Igazi konstruktív expresszionista remekműről beszélünk” – nyilatkozta Kelen Anna.

A most előkerült festmény további különlegessége, hogy készült egy párdarabja, amelyről mindössze egy fekete-fehér fénykép maradt fenn. Ez a fotót a festő hagyatékából ismerjük és egy közel azonos tájképet ábrázol, amely lappang. „Tihanyi gyakran készített vázlatot a leendő képeiről. A fotón megörökített alkotás lehetett a vázlat, míg a most előkerült festmény maga a főmű” – nyilatkozta Kelen Anna művészettörténész. Tihanyi Lajos egy másik „duplikációja” a Szajna-parti Pont Saint Michelről készült – az egyik kép 220 millió forintért kelt el.

A Tájkép Margit-híddal című festmény a Virág Judit Galéria klasszikusokat felvonultató árverésének sztárja lesz december 16-án a Kongresszusi Központban. A festmény 80 millió forintos kikiáltási árról indul.

Igazi különlegesség kerül kalapács alá október 16-án a Virág Judit Galéria aukcióján. Paál László életének 33 éve alatt is maradandót alkotott, tagadhatatlanul ő az egyik legelismertebb 19. századi magyar festő, akit idehaza és nemzetközi szinten is nagyra becsülnek. Nevét Szinyei Merse Pál és mentora, Munkácsy Mihály mellett emlegetik. A most aukcióra kerülő festménye Paál egyik csúcsműve. A Naplemente (vagy más néven Beileni táj) című nagyméretű olajfestmény Hollandiában készült és múzeumi kvalitásúnak számít. A kép 1936 óta magántulajdonban van, 80 éve után most először kínálkozik lehetőség arra, hogy valaki megvásárolja a gyűjteményébe. A Naplemente kikiáltási ára 65 millió forint.

Ugyancsak művészeti szenzációnak számít Moholy-Nagy László egyik jelentős művének felbukkanása. Az élete nagy részét külföldön töltő alkotó a világ egyik leghíresebb avantgárd művésze. 2016-ban Moholy Nagy egyik képe a Sotheby’s aukcióján rekordáron, 6 millió dollárért (mai áron kb 2,1 milliárd forintért) kelt el. A mostani aukción Kompozíció három körrel címen szereplő alkotását Moholy-Nagy pár hónappal váratlanul bekövetkező halála előtt alkotta, a mű 20 millió forintos kikiáltási árról indul.

Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi táj című festménye a művész tájképei közül a legjelentősebb. Az 1913-ban készült remekmű a világhírű filmrendező, Sir Alexander Korda (alias Korda Sándor) tulajdonában volt, majd a családi hagyatékból jutott vissza Magyarországra. Kikiáltási ára 36 millió forint.

„Nemcsak az alkotók személye, hanem a művek minősége és művészeti értéke miatt is páratlan lesz az idei őszi, klasszikus festményeket felvonultató aukciónk. Biztos vagyok benne, hogy a gyűjtők pontosan tudják, kivételes lehetőség nyílik most meg előttük, olyan, amelyre – Paál László esetében – nyolc évtizedet kellett várniuk. A műveket két hétig a nagyközönség is megtekintheti a belvárosi galériánkban” – mondta el Kelen Anna árverésvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

Törőcsik Mari és Maár Gyula nappalijának falát díszítette az a Mednyánszky László tájkép, amely most 12 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket. A olajfestmény a tájábrázolások mesterének számító festő egyik különleges hangulatú, monumentális alkotása. Törőcsik Mari és Maár Gyula 1972-ben házasodtak össze, és a Kossuth-díjas rendező haláláig, 2013-ig éltek együtt. A művész házaspár sokat dolgozott együtt, legnagyobb közös sikerük az 1976-os Déryné, hol van? című film, amit Maár írt és rendezett, és amelyért Törőcsik elnyerte a legjobb női színésznőnek járó Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. Törőcsik Mari 2021-ben hunyt el.

A film- és a showbusiness világa az aukció egy másik festményének történetében is fontos szerepet kap. Tihanyi Lajos Hegyes táj (1911) című képe a siket festő egyik kedvence volt. Tihanyi a számára legkedvesebb alkotásoktól csak nehezen, hosszas unszolásnak engedve és magas áron tudott megválni. A kedvenc műveket akár évtizedeken keresztül is futtatta a különböző tárlatokon. Tihanyi a Hegyes tájat az 1912-es budapesti debütálás után Bécsben is bemutatta, majd első amerikai kiállítására San Franciscóba vitte, ahol csak négy jelentős festménnyel jelentkezhetett. Később a Brooklyn Museumot is megjárta a kép, amit aztán eladott Sir Alexander Korda filmrendezőnek, de az első monográfiájába még ekkor is beszerkesztette.

A Korda fivérek – Sándor (Alexander), Vince és Zoltán – a filmipar történetének nagy hatású, legendás alkotói, emellett pedig lelkes műgyűjtők is voltak. Tihanyi Lajost személyesen ismerték, barátságuk talán már Budapesten elkezdődött, azonban Párizsban mélyülhetett el. „A rajongás mindkét fél részéről adott lehetett, mert a Korda-testvérek mecénásként és vásárlóként is feltűntek Tihanyi életében, a festő pedig rajongott az akkor már világhírű alkotók filmjeiért” – mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Alexander Kordához olyan jelentős Tihanyi-képek kerültek, mint az utóbbi évtizedek aukcióin szenzációként szereplő 1912-es Bölöni portré, az 1911-12-es Kompozíciós vázlat és az 1917-es Akt stúdium, amelynek árverésre bocsátásakor a festmény hátoldalán egy korábban ismeretlen női portré is előkerült. Az említett művek kivétel nélkül a Virág Judit Galériában aukcióin adták el. A Hegyes táj kikiáltási ára 40 millió forint.

A klasszikus műveket felvonultató aukciót május 17-én tartják a Budapesti Kongresszusi Központban. A május 17-i aukciót követően a Virág Judit Galéria május 18-án tartja időzített online grafikai aukcióját.

Az összes művet május 4-16. között bárki megtekintheti ingyenesen a Virág Judit Galériában.

Október 18-án, a Magyar Festészet Napján tartja aukcióját az idén 25 éves Virág Judit Galéria. A magyar remekműveket felsorakoztató árverésen a nemrégiben elhunyt Kornai Péter magángyűjteménye is kalapács alá kerül, többek között Vaszary János, vagy Rippl-Rónai József alkotásaival.

Kornai szenvedélyesen kutatta a magyar művészek munkáit, elmondások szerint úgy vásárolt festményt, mint aki házat vesz – „a pincétől a padlásig” mindent tudni akart az adott műről. Habár kollekciója különböző korok és stílusok alkotásaiból áll, hangulatilag és érzelmileg teljesen egységes, gerincét pedig klasszikus modern művek alkotják. A Virág Judit Galéria a Kornai-gyűjtemény részeként elárverezi többet között Vaszary János kimagasló kvalitású akvarell képét (Díva kék pamlagon – a nyitóképen), Rippl-Rónai József bravúros portréját (Somssich gróf portréja) és Gulácsy Lajos kivételes gazdagságú grafikai kollekcióját, amely betekintést enged a művész szinte valamennyi korszakába.

Az aukciós anyagban a fentiek mellett helyet kaptak eddig nem látott Vaszary remekművek is. A festő párizsi korszakának egyik legreprezentatívabb olaj-alkotása (Virágcsendélet nőszirommal és tulipánnal) mellett elárverezik A San Domenico Hotel kertje Taorminában című képet is. Ez utóbbi korábban ismeretlen volt, évtizedekig rejtőzködött egy rangos svájci magángyűjteményben.

Az aukció további kulcstétele Tihanyi Lajos Párizsi táj című avantgárd festménye, amely igazi csemege a műkedvelők számára, a párizsi háztetők és kémények elvont, purista szellemű ábrázolása. A kép 1925-ben született, és 2000 körül került a hazai műkereskedelem vérkeringésébe.

Patkó Károly egy páratlan festménnyel – Lerici (Vitorlások Lericiben) – szerepel a 70. aukción. A festő életműve kevésbé terjedelmes, mint pályatársaié, így igazi öröm a műkedvelők számára ez a rejtett kincs Patkó itáliai korszakából.

„2022 fontos év az életünkben, hiszen idén ünnepeljük a Virág Judit Galéria fennállásának 25. évfordulóját, októberben pedig hetvenedik alkalommal tartunk aukciót. A kerek számot páratlanul izgalmas aukciós anyaggal ünnepeljük, büszkék vagyunk rá, hogy ismét a 19-20. századi klasszikus magyar festészet legjavát tudjuk elárverezni, köztük számos, eddig soha nem látott darabbal. Az aukciót most is, mint mindig kiállítás előzi meg, így bárki, ingyen megtekintheti Rippl-Rónai, Vaszary vagy Gulácsy korszakalkotó műveit” – mondta Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze.

Aukciós rekordok

Virág Judit művészettörténész és Törő István üzletember 1997. május 31-én nyitotta meg 40 négyzetméteres galériáját a Falk Miksa u. 13. alatt Mű-Terem Galéria néven. Egy évvel később rendezték meg első aukciójukat, amellyel berobbantak a hazai műtárgy piacra: Rippl-Rónai József Zorka kék gyűrűvel című képe 21 millió forintos új aukciós rekorddal kelt el.

„A kezdeti sikereket az intenzív marketingkampánynak, a válogatott képanyagnak és az újszerű, tanulmányokkal, kutatási adatokkal tűzdelt katalógusnak köszönhettük. Sokat számított az is, hogy megreformáltuk az árverések lebonyolítását, elegáns külsőségek mellett élményt kínáltunk a művészetek kedvelőinek” – mondta el Virág Judit.

A 2001-es év mérföldkő volt a cég életében, a galéria átköltözött jelenlegi helyére, a Falk Miksa utca 30. szám alá, az aukciók és a kiállítások igazi otthonra leltek. Innentől a műtárgyakat méltó körülmények között, szépen megvilágítva tudták az érdeklődők elé tárni. Közben egymás után döntötték meg az aukciós rekordokat.

Innovációk a hazai műtárgypiacon

„2011-ben nyugat-európai mintára, elsőként a piacon bevezettük a becsértékes aukciót” – mondta el Törő István társtulajdonos. Az üzletember azt is kiemelte, hogy a Virág Judit Galéria a világon elsőként rendezett Zsolnay aukciót, amelyen minden tétel elkelt.

A világjárvány éveit a galéria fejlesztésre használta fel, a kiállítótér 440 négyzetméterrel bővült, valamint elsőként a magyar műtárgypiacon kifejlesztették a saját online aukciós platformjukat, lehetővé téve ezzel a professzionális vásárlást.

A galéria elévülhetetlen érdemeket szerzett a háború utáni hazai kortárs művészet megismertetésében, az itt született rekordok alapjaiban írták át a piacot: a hazai kortárs alkotók is évről évre keresettebbek idehaza és külföldön. Míg 2017-ben a galéria nettó árbevétele 1,2 milliárd forint volt, 2021-et már 4,8 milliárd forint felett zárta a cég.

Ismeretlen remekművek kerülnek kalapács alá

A galéria május 31-én klasszikus művekből, június 1-én pedig a kortárs alkotásokból tart jubileumi aukciókat, olyan festményeket árvereznek el, amelyet a nagyközönség eddig nem csodálhatott meg. „2021-ben soha nem látott számban keltek el 100 millió feletti festmények és úgy látjuk, hogy a zavaros világpiaci helyzet ellenére a műkincs egy értékálló és biztos befektetés marad, így az ünnepi évben is kiemelkedő forgalomra számítunk. Emellett folytatjuk non-profit tevékenységünket a hazai művészet elismertségének növelésére” – mondta Virág Judit.

Top 5 rekord és leütési árak

Csontváry Kosztka Tivadar: Rejtélyes sziget, 460 millió forint

Csontváry Kosztka Tivadar: Traui táj naplemente idején, 240 millió forint

Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi a Niklay lányokkal, 220 millió forint

Tihanyi Lajos: Pont Saint Michel, 220 millió forint

Munkácsy Mihály: Poros út I., 220 millió forint

Az árverés az Autistic Art Közhasznú Alapítvány támogatására szervezett jótékonysági licittel indult. A résztvevők a galéria tulajdonosainak saját gyűjteményéből felajánlott két műre – Szurcsik József Haltruizmus és Radák Eszter Retro II című képére –, valamint az autista művész, Réti Kristóf Figurák című alkotására és egy limitált kiadású Frey Wille ékszerre licitálhattak. A négy tétel 1,83 millió forintért kelt el, az összeget autista lakóotthonoknak juttatják el.

Már hetek óta lázban tartotta az aukciók iránt érdeklődőket a várható Rippl-Rónai- és Vaszary-életműrekord, így a Virág Judit Galéria téli aukcióját kiemelt érdeklődés övezte, a látogatók zsúfolásig megtöltötték a Budapest Kongresszusi Központot. Hazai aukción eddig még soha nem szerepelt Rippl-Rónai-alkotás 100 millió feletti leütéssel. Ezen az estén a festő életének egyik főműve, a kukoricás stílusban készült, Cyniák fehér vázában 90 millió forintos kikiáltási árról indulva életműrekordnak számító, 170 millió forintos áron kelt el.

140 millió forintért vásárolták meg Vaszary János egyik legismertebb nagyvárosi veduta-képét, A pesti Duna-korzót. Az itáliai corsók és piazzák inspirálta festmény így szintén életműrekordot ért el, gazdagítva a legértékesebb magyar remekművek listáját. Vaszary egy másik festménye, az Akt strandsátorral pedig 34 millió forintért cserélt gazdát az aukción. Komoly érdeklődés övezte Batthyány Gyula bordélyházak és örömlányok világát idéző piktúráját is. A Kupleráj egy ironikus hangvételű, meseszerű szereplőket felvonultató alkotás, ami 20 millió forintos kikiáltási árról indulva, hosszas licitharc után végül 46 millió forintért kelt el.

Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye 32 millió, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastély című alkotása 28 millió, Paál László Faluvége című műve 24 millió, Egry József Balatoni táj fákkal című alkotása 22 millió, Mednyánszky László Tóparti táj napnyugtakor című festménye 17 millió, Kádár Béla Falusi jelenete pedig 9,5 millió forintért cserélt gazdát. A felsőbányai ciklus egyik legszebb, legtöbbet reprodukált és kiállított, emblematikus festményét, Patkó Károly Felsőbányai táj című művét a nagyközönség utoljára 2001-ben, az Árkádia kiállításon láthatta. Az alkotásért 26 millió forintnál koppant a kalapács.

Több mű is – hosszú licitharcok után – a kikiáltási ár sokszorosáért kelt el az este folyamán: a nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Iványi Grünwald Béla Papagáj című alkotása 1,6 millió forintról indulva 7 millió forintért, Kisfaludi Strobl Zsigmond Merengő nő című szobra 2 millió forintos kikiáltási árról 8,5 millióért, Ilosvai Varga István Asztali csendélete 360 ezer forintról indulva 2,4 millióért, Jaschik Álmos Búcsúzás című illusztrációja 240 ezer forintról indulva 1,2 millió forintért.

A Virág Judit Galéria aukciójáról ezúttal sem maradhattak el az értékes Zsolnay kerámiák, melyek közül egy erdős táj látképével díszített tál és egy repülő lóhalas tál is 4 millió forintért kelt el.

A 216 tételt felvonultató, megközelítőleg 652 milliós összkikiáltási árról induló aukción a terembeli és telefonos licitharcok közepette az est végén csaknem 990 millió forintos összleütési értéket ért el a galéria.