Érdekességek a Super Bowl-ról

Márkamonitor — Fri, 10 Feb 2017 13:50:43 +0000

Az idei Super Bowl-on egy 30 másodperces reklámblokkért már ötmillió dollárt kellett fizetni, de így is 55 márka hirdetései jelentek meg.

Az idei Super Bowl-on egy 30 másodperces reklámblokkért már ötmillió dollárt kellett fizetni, de így is 55 márka hirdetései jelentek meg a mérkőzés idején. Ezekkel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Két márka, a Snickers és a Hyundai is a mérkőzés alatt forgatott „real time” reklámokkal kísérletezett. Utóbbi filmjét egy lengyelországi katonai bázison rögzítették, ahol a stadion kicsinyített mását is megalkották a cél érdekében.

A jelenlegi politikai klímában néhány márka a toleranciát és a multikultit emelte ki: az Airbnb reklámja szinte márkázatlanul futott; a „legamerikaibb sör”, a Budweiser a bevándorló alapítóról emlékezett meg; a Coca-Cola a korábban már vetített és akkor is heves visszhangot kiváltó It’s Beautiful filmet is elővette; a Google Home pedig igazán sokszínű családokat mutatott be. Ezzel szemben a WeatherTech autószőnyegek esetében ismét hangsúlyozták, hogy Amerikában készülnek.

Az Audi a nemek közti egyenjogúságot hangsúlyozta, és a Facebook felmérése szerint erről a reklámról beszéltek a legtöbbet a közösségi médiában.

Nagy figyelmet kaptak az AI asszisztensek, a Google Home és – egész reklámsorozatban – az Amazon Alexa.

A mobil- és videójátékok is képviseltették magukat: a Battle of Evony (Top Games), a World of Tanks és a Mobile Strike.

Először hirdették az Anheuser-Busch olcsó márkáját, a Busch-t.

A Pepsi nem üdítőitalait, hanem új vízmárkáját, a Life WTR-t reklámozta, a félidei show alatt pedig a Pepsi Zero Sugar-ra átkeresztelt Pepsi Max-et.

50 év után újra hirdetett a Wendy’s (méghozzá azt, hogy sosem használnak fagyasztott húst).

Szintén új szereplő volt a Tiffany & Co., amely a félidei koncertet adó Lady Gagával reklámozott.

Először hirdetett a Mr. Clean (nálunk Mr. Proper), őket a szerző személyes érintettsége miatt is említjük.

Három év után tért vissza a Ford, és rögtön egy 90 másodperces blokkban mutatta be jövőbemutató fejlesztéseit az önvezető autótól az elektromos kerékpárig. (Az autóreklámok között egyébként az importjárművek domináltak, a Fordon kívül csak a Buick képviseltette magát a hazai gyártók közül, míg reklámozott az Audi, a Mercedes-Benz, a Honda, az Alfa Romeo, a Hyundai, a Kia, a Lexus.)

Szintén másfél percet vásárolt az első hirdető 84 Lumber, ezzel próbálva jelentős ismertséget elérni. Ráadásul ők is elég provokatív politikai üzenetet használtak, a reklám első változatát vissza is dobta a mérkőzést sugárzó FOX.

Bár az Anheuser-Busch-nak kizárólagos joga van alkoholtermékeket hirdetni, a Yellow Tail bor 70 város piacára vásárolt regionális hirdetőként reklámhelyeket.

A GNC táplálékkiegészítő-gyártó tavaly kétmillió dolláros bírságot fizetett illegális kiegészítők forgalmazásáért és most egy Super Bowl reklámmal javítottak volna a megítélésükön. Azonban az NFL visszautasította a hirdetésüket, mert egyes termékeikben a liga által tiltólistára tett hatóanyagok is szerepelnek.

Természetesen sok márka idén is celebek bevetésével igyekezett még nagyobb hatást elérni. Íme, a közreműködő hírességek:

Wix: Gal Gadot és Jason Statham
Intel: Tom Brady (NFL játékos, a győztes csapat irányítója)
Snickers: Adam Driver
Michelob Ultra: Dan Bailey, Becca Miller, Kristan Clevere (CrossFit bajnokok); Martha Stewart és Snoop Dogg
KFC: Billy Zane és Rob Riggle
T-Mobile: Justin Bieber és Rob Gronkowski, Terrell Owens (NFL játékosok)
Sprite: LeBron James
Tide: Rob Gronkowski és Terry Bradshaw (NFL legenda)
Tiffany & Co.: Lady Gaga
Kia: Melissa McCarthy
Lexus: Minnie Driver és Charles Lil’ Buck Riley
Mercedes-Benz: Peter Fonda
Bai: Justin Timberlake és Christopher Walken
Mobile Strike: Arnold Schwarzenegger
Persil: Bill Nye
Honda: Tina Fey, Robert Redford, Amy Adams, Magic Johnson, Steve Carell, Missy Elliot, Stan Lee, Jimmy Kimmel és Viola Davis (főiskolás korukból)
Buick: Miranda Kerr és Cam Newton (NFL játékos)
Turkish Airlines: Morgan Freeman

(Fotó: Ezra Shaw/Getty Images, felhasznált forrás: Superbowlcommercials.co)

Sztárok, lecsúszók és nagy fordítók

Márkamonitor — Wed, 26 Oct 2016 09:26:22 +0000

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de izgalmas jelenségekre rávilágít.

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Pink marketing a gyakorlatban

rkteam1 — Wed, 10 Feb 2016 06:23:53 +0000

Magyarországon még ritka a kifejezetten a meleg célközönség számára készült kreatív kampány, de egyre több márka lát üzleti lehetőséget a megszólításukban.

A Magyarországon és Spanyolországban LMBTQ-tematikájú magazinok kiadásával, online hírportálokkal, rendezvényszervezéssel és turizmussal foglalkozó Humen Media Grouprendezvényén az ún. pink marketing nemzetközi és hazai gyakorlatából is izgalmas példákat ismerhettünk meg.

A meleg közösséget célzó marketingnek gazdasági létjogosultsága is van: jellemzően magas vásárlóerejű, innovatív fogyasztókról beszélhetünk; az Egyesült Államokban a célcsoport-specifikus fogyasztás, a „pink money” 2012-ben 790 milliárd dollár volt, amely mára egyes becslések szerint – nem utolsósorban az azonos neműek házasságának engedélyezése következtében – elérte az évi 2000 milliárd dollárt. Szintén tengerentúli adatok szerint a meleg közösség az átlagnál hatszor többet költ kultúrára, nyolcszor többet a legfrissebb technológiai újdonságokra, és 53%-kal többet utazásra, pihenésre. További specifikus területek, ahol jellemző a pink marketing: a testápolás, divat, luxustermékek és autók. Ugyan fogyasztási szokásaik nem sokban térnek el az átlagtól, a feléjük irányuló direkt kommunikáció – legyen az egyedi kreatív vagy médiaválasztás – segít bizalmat építeni. És ha ez felépült, azzal a márkák is jól járnak: az LMBTQ közösségben az átlagos márkahűség a feléjük kommunikáló brandek iránt 68% – ilyen magas értéket egyetlen más célcsoport sem mutat.

A pink marketing őshazájában, az Egyesült Államokban már rengeteg márka él ezzel a lehetőséggel: autómárkák (Subaru, Chevrolet, Fiat); szállodaláncok (a Marriottnak saját aloldala is van); légitársaságok (az Air France–KLM az imázskommunikáció mellett a Pride-okra külön ajánlatokat is meghirdet); idegenforgalmi hivatalok (Las Vegas, Kanada, Málta); az életstílusmárkák közül a Ray Ban, a melegesküvőkre külön hirdetést készítő Tiffany’s; divatban a GAP és a Diesel; FMCG-ben a Coca-Cola, a Miller, a Burger King, az Absolut, a Stolichnaya, a MasterCard és az aktualitás-marketingben erős Oreo, vagy a Pride idején limitált, jótékonysági célú termékkel jelentkező Lush. A megvalósítás a standard kreatív melegmédiumokban való elhelyezésétől a finom utalásokon át az egészen egyértelmű, akár provokatív kampányokig terjedhet. Utóbbira példa a magát „heterobarátként” aposztrofáló Axel Hotels masszív erotikus töltetű és kicsit sem félreérthető hirdetései.

A nemzetközi reklámozók közül a magyar melegmédiában is hirdet az Air France-KLM, a német és a máltai idegenforgalmi hivatal. Utóbbi képviselője, Hangya Edina elmondta, hogy a szigetország általános bemutatását fokozatosan egészítették ki a célcsoport számára vonzó specifikus elemekkel. „Nem kell kiforgatni a desztinációt, csak egy pici pluszt adni” – mondja. Az imázsépítés eredményei napi szinten nem mérhetőek, de a megkeresések trendje érzékelhető. Szintén az általános kreatívok – gyakran a nemzetközi promóarculat – használatára szavaznak a Live Nationnél is. Ők eleinte csak a melegikonok koncertjeit hirdették célzottan, de hamar belátták, hogy az LMBTQ közösség általánosan nyitott a kultúrporgramokra – amit a vonatkozó online felületekről érkező forgalmon is le tudnak mérni – számolt be Márkus Éva marketing és pr-vezető. A Zsidai Gasztronómia éttermei, kávézói szintén egy viszonylag szűk alapsokaságból – a társadalom rendszeresen étterembe járó alig 10 százalékából – kénytelenek kitermelni a törzsközönségüket, így ők is több csoportra céloznak. Juhász Emese marketingvezető elmondása szerint külön kreatívot ők sem használnak a melegmédiumokban, viszont gyakoriak a pr-cikkek és a nyereményjátékok.

Kifejezetten meleg témájú – részben a társadalom szélesebb rétegeinek is szóló – kreatívval jelentkezett viszont tavaly a Sport szelet. Persely Tamás, a HPS copywritere szerint egyelőre az online, közösségi médiában kockáztathatja egy tömegmárka az ilyen típusú üzeneteket. (Ők ügynökségként gyakran tesznek javaslatot hasonló megoldásokra, de az ügyfelek többsége – még a nemzetközi hátterűek is – egyelőre óvatosan közelítik a kérdést.) Az egyébként is az aktualitásokra reflektáló Edző-kampány Pride előtt megjelent darabja még így is kapott hideget-meleget, de összességében pozitív kezdeményezésként értékelik, amely hozzájárult a márka törzsvásárlói csoportjának tervezett megfiatalításához.

Az angolszászok támadják a kontinentális márkákat

Márkamonitor — Tue, 24 Feb 2015 17:29:49 +0000

A kínai fogyasztók körében egyre népszerűbbek az angol és amerikai luxuscikkek.

Míg korábban egyértelműen az öreg kontinens hagyományos luxusiparral rendelkező államainak termékei – így az olasz vagy a francia luxuscikkek – számítottak a kínai gazdagok kedvenceinek, manapság egyre több angolszász márka is dobogós helyet ér el köreikben. A Hurun Report szerint a Tiffany már a harmadik legkedveltebb ékszermárka – a Bulgari és a Cartier mögött -, a Burberry a női divatban lett bronzérmes a Chanel és a Diornyomában, míg a Dunhill a második legkedveltebb férfi kiegészítő a Giorgio Armanit követve. Az ajándékozási célból leginkább preferált márka címét pedig az Apple kapta.

Rupert Hoogewerf, a Hurun Report elnöke szerint a változás oka az egyes márkák digitális marketing terén tett erőfeszítései – mint a Tiffany eljegyzésigyűrű-kereső mobilalkalmazása vagy a Burberry Alibabán nyitott áruháza – mellett a kínaiak utazási szokásainak változásában keresendő: az Egyesült Királyság immár bekerült a tíz legkedveltebb úti cél közé, míg az oktatási céllal utazók körében listavezető. Tekintettel arra, hogy a luxusvásárlások 70 százalékát külföldön bonyolítják a kínaiak, Hoogewerf szerint a márkák reklámtevékenységének már magát az úti cél megválasztását is orientálnia kellene.

(Forrás: Jing Daily via WARC, Hurun Report, fotó: a Burberry sanghaji zászlóshajó-üzletének megnyitója)

A mamutok megfagynak

Márkamonitor — Fri, 17 Oct 2014 08:09:13 +0000

Az Interbrand idei márkatoplistája a friss és dinamikus cégeknek kedvezett, míg a régi, megcsontosodott márkák jellemzően legfeljebb pár százalékkal tudták növelni értéküket.

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)