„Az Accenture-nél az elkötelezettség az igazgatótanács szintjén kezdődik és ágazik szét a vállalat minden területére” – nyilatkozta Pierre Nanterme, az Accenture elnök-vezérigazgatója. „Úgy tekintünk erre a gazdag munkahelyi sokszínűségre, mint »a kultúrák kultúrájára«, hiszen a világ több kontinensének sok országában közel félmillió munkatársunk dolgozik nap mint nap a vállalat közös alapértékei szerint. Ehhez jön még a munkatárs saját készsége és tapasztalata, hogy mindezzel  maximálisan kiszolgáljuk ügyfeleinket.” Az index megállapításához a Thomson Reuters több mint 7000 vállalat publikus adatait vizsgálta. A vállalatokat négy fő kategóriába sorolta – sokszínűség, befogadás, az emberek továbbképzése, valamint az ellentmondásos hírek –, és 24 különböző mérőszám alapján értékelt. Az indexet a fenti mérőszámok, azok piaci fontossága és a versenytársakhoz való hozzáállás alapján súlyozták.

„Úgy gondoljuk, hogy a sokszínűség az egyik fontos forrása az innovációnak, a kreativitásnak és a versenyelőnynek, és amely olyan munkahelyet eredményez, ahol mindenkit egyenlően kezelnek és fogadnak el” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetőségi és humánerőforrás-igazgatója. „Elkötelezettségünk a sokszínű és befogadó vállalati kultúra téren megingathatatlan és biztos pont munkatársaink számára, akik ezen elvek mentén végzik mindennapi munkájukat. A munkatársaink, ügyfeleink és a közösségeink közötti együttműködés pedig tovább gyorsítja a fejlődést és támogatja a kulturális egyenlőséget, amelynek révén mindenki fejlődhet és gyarapodhat.”

Az Accenture az alábbi lépéseket tette, amelyek pozitívan hatottak az indexre:

– Sokszínű igazgatótanács kialakítása – mind földrajzi, mind a nemek eloszlásának tekintetében.

– Munkahelyi egyenlőség támogatása – a vállalat konkrét célt tűzött ki: globális szinten 2025-re a munkaerő 50 százalékát nők tegyék ki.

– Tehetségek fejlesztése – a vállalat az elmúlt évben 935 millió dollárt fektetett oktatásba és szakmai fejlesztésekbe (különös tekintettel olyan kulcsfontosságú területekre, mint a felhő, a mesterséges intelligencia és a robotika).

– Elkötelezettség az átláthatóság iránt – a vállalat igyekszik egyre több országban publikussá teszi a munkaerőre vonatkozó adatait (demográfiai adatok, etnikai hovatartozás, fogyatékosság stb.)

„A Thomson Reutersnél felismertük azt, hogy a hosszú távú pénzügyi siker érdekében alapvető fontosságú a társadalmi szempontok szem előtt tartása” – nyilatkozta Patsy Doerr, a Thomson Reuters vállalati felelősség és befogadás részlegének globális vezetője. „A jövő munkaerejének megteremtése azt is jelenti, hogy olyan sokszínű csapatokat kell kialakítani, amely bevonzza a legjobb és legtehetségesebb munkavállalókat. A sokszínűségi és befogadási index segíthet a befektetőknek és elemzőknek, a jól működő vállalatok azonosításában és bizonyos befektetési döntések pozitív elbírálásában.”

 Az Accenture-ről

Az Accenture vezető globális szakmai szolgáltató vállalat, amely a szolgáltatások és megoldások széles körét nyújtja a stratégia, a tanácsadás, a digitális működés,a  technológia és az üzemeltetés terén. Több mint 40 iparágat és minden üzleti funkciót átfogó egyedülálló tapasztalatait és speciális képességeit ötvözve – valamint a világ legnagyobb megvalósítási hálózatára alapozva – az Accenture az üzlet és a technológia metszéspontjában működik, hozzásegítve ügyfeleit, hogy javítsák a teljesítményüket és fenntartható értéket teremtsenek részvényeseiknek. 459 ezer munkatársával az Accenture ösztönzi az innovációt, hogy jobbá tegye a világ működését és életét.

A toplistát az amerikai cégek dominálják: 25-ből 17 márka az Egyesült Államokból származik. A Walt Disney megőrizte tavalyi vezető helyét; 34,5 milliárd dolláros (a megelőző évinél mintegy 10 százalékkal magasabb) értékelése és AAA+ besorolása részben a Star Wars franchise-nak, részben pedig a vidámparkok jó teljesítményének köszönhető. A dobogón egy-egy helyezést javítva a FOX (15,8 Mrd dollár) és az NBC (13,7 milliárd dollár) áll.

Az első nem-amerikai márka a jelenlegi 8. (tavalyi 7.) helyezett BBC, 5,9 milliárd dolláros értékeléssel, ami 16 százalékkal marad el tavalyi eredményétől. 14. a brit ITV, amely szintén rontott helyezésén, rögtön 3 pozíciót. A holland TNT 17., a Wolters Kluwer 19. A luxemburgi központú RTL 1,8 milliárd dolláros értékeléssel, 4 helyet és 3 százalékot rontva a 21. Szintén 4-4 pozícióval esett vissza a 22. francia Canal+ és – egyetlen nem USA-beli vagy európai játékosként – a 24. mexikói Televisa. Az év legnagyobb, 44 százalékos értéknövekedését a 23. helyen álló brit LexisNexis produkálta.

A hazánkban is jól ismert márkák eredményei (zárójelben a 2016-os helyezés):

• 7. (8.) Warner Bros. – 8 Mrd dollár
• 9. (9.) 21st Century Fox – 5,3 Mrd dollár
• 10. (10.) Thomson Reuters – 5 Mrd dollár
• 13. (13.) HBO – 3,8 Mrd dollár (30 százalékos növekedéssel)
• 15. (15.) Discovery Media – 3,2 Mrd dollár (34 százalékos növekedéssel)
• 20. (19.) MTV – 1,8 Mrd dollár
• 25. (új) Comedy Central – 1,3 Mrd dollár

(Forrás: Brand Finance, Warc)

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)