A Cofidis negyedéves rendszerességgel vizsgálja a hazai háztartások anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásait. A 2024 őszén a magyar piacon bankot vásárló vállalat legfrissebb kutatása szerint a magyarok közel egyharmada állítja, hogy kényelmesen megél jövedelméből. Akiknél hiányos a kassza, azoknak havi plusz 200 ezer forintra lenne szüksége. A hiányra többeknek a kölcsön jelenti a megoldást: az elmúlt évben igénylők ötöde vett fel hitelt a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, így ez lett a harmadik leggyakoribb hitelcél. A következő három hónapban azonban a hitelfelvételi szándékot a nagyobb tervek valóra váltásának igénye vezérli: lakásfelújítás és vásárlás (29-29%), autóvásárlás (22%), háztartási nagygépek beszerzése (16%).

Az MNB adatai[1] alapján még mindig erős a személyihitel-piac. A Cofidis Hitel Monitor szerint a magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, és a legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A nem lakáscélú hitel tervezett átlagos összege jelenleg 1,1 millió forint.

A közösségi média az új pénzügyi tanácsadó?

Minden pénzügyi döntést igénylő élethelyzetben a tudatos hitelfelvétel elengedhetetlen első lépése a tájékozódás, a lehetőségek megismerése. Bár a magyarok körében népszerű az online összehasonlító oldalak, kalkulátorok használata (34%), valamint a hitelajánlatok internetes keresővel való feltérképezése (24%), a válaszadók többsége még mindig automatikusan a saját bankjához fordul információért.

A közösségi média térnyerése azonban ezen a területen is szembetűnő: a lakosság 37 százaléka megbízható forrásnak tartja pénzügyi témákban a social media oldalakon elérhető tartalmakat, és 22 százalékuk követ kifejezetten ezzel foglalkozó oldalakat, influenszereket vagy csoportokat. Főleg a befektetésekkel, megtakarításokkal, jövedelemnövelési lehetőségekkel kapcsolatos témák népszerűek, de az internetezők közel negyede a hitelek kapcsán innen is tájékozódik. A közösségi médiát használók 43 százaléka csupán ötleteket és információt gyűjt ezeken a platformokon, ugyanakkor 15 százalékuk alkalomadtán vagy akár rendszeresen pénzügyi döntést is hoz az ott látottak alapján.

Sorban állás helyett gyors kattintás

Ne legyenek hozzáadott, rejtett költségek, egyszerűen és gyorsan menjen a folyamat: ez a három legfőbb elvárás a magyarok részéről a hiteligénylés kapcsán. A válaszadók közel fele szerint manapság már elvárható, hogy a teljes hitelfelvételi folyamatot online, papírmentesen intézhessék. Bár még többségben vannak a személyes találkozást preferálók, az elmúlt években csökkent az online ügyintézéstől elzárkózók száma, csak a lakosság negyede nem választaná ezt a megoldást. Gyakori aggály az online ügyintézésben való hibázás lehetősége, valamint az a tévhit, hogy ilyenkor nem áll rendelkezésre ügyfélszolgálati segítség.

Hitelek és tévhitek: mit (nem) tudnak a magyarok?

A hitelek kapcsán is van még hova fejlődni a pénzügyi ismeretek terén. Bár a válaszadók az egyik legfontosabb mérlegelési szempontként említik a THM mértékét, csak a lakosság fele van tisztában azzal, mit is jelent pontosan a teljes hiteldíj mutató. A kutatás szerint mindössze a magyarok negyede (26%) tudja, hogy egy hitelszerződést ma már online is alá lehet írni, a lakosság fele pedig nem hallott arról, hogy áruhitelt nem csak üzletben, hanem online is igényelhetnek. Mindemellett pozitív, hogy 62 százalékuk már tudatosan készülne egy váratlan helyzetre, és hitelfedezeti biztosítást is kötne.

[1] https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/hitelezesi-folyamatok/hitelezesi-folyamatok-2024-augusztus

Országosan reprezentatív kutatás[1] keretében mérte fel a magyar vásárlók áruhitel-felvétellel kapcsolatos attitűdjeit az Euronics. A műszaki áruházlánc a kutatás eredményeit a saját dolgozói körében végzett belső felmérésre kapott válaszokkal is összevetette. Az eredmények alapján úgy tűnik megosztott a magyar társadalom az áruhitelek kapcsán.

A magyarok fele vett már fel áruhitelt

Az Euronics kutatása szerint azon túl, hogy a magyar 15-59 éves korosztály fele még soha nem vett fel áruhitelt, honfitársaink harmada 1-2, tizede pedig 3-5 alkalommal is élt már a lehetőséggel.

A jövőbeli tervekre vonatkozó kérdésre a válaszadók 60 százaléka azt mondja, inkább spórolna a nagyobb értékű műszaki cikk vásárlása esetén, 32 százalék pedig az áruhitel és a spórolás lehetőségét is el tudja képzelni. Az Euronics szakértőinek tapasztalatai alapján a vásárlók legnagyobb félelme, hogy nem lesz minden hónapban olyan stabil bevételük, amiből fizetni tudják a részleteket, de sokan tartanak a törlesztőrészlet emelkedésétől is.

Nem az ár a döntő tényező a hitelfelvétel kapcsán

Az Euronics tapasztalatai szerint 50 000 forintnál van az a határ, ami felett a vásárlók már vesznek fel áruhitelt, a legnagyobb értékű termékeket pedig a karácsony előtti időszakban, november-decemberben vásárolják.

A kutatás eredményei alapján az áruhitel-felvétel kapcsán a legfontosabb döntő tényező az, hogy a vásárlónak mennyire sürgősen van szüksége az adott termékre. A második helyen a hitelfelvétel feltételei állnak, a harmadik helyre pedig az a szempont futott be, hogy mennyi időre lenne szükség a vételár összegének összegyűjtéséhez. A vásárlók válaszai alapján a kinézett termék ára csak e szempontok után jön számításba.

Tájékozatlanok vagyunk az áruhitelek kapcsán

Miközben a válaszadók tájékozottnak érzik magukat a hitelekkel kapcsolatban, az Euronics saját dolgozóinak tapasztalatai más képet mutatnak: az üzletvezetők szerint a sokan teljes mértékben az eladó segítségét várják, kérik. Nincsenek kevesen azok sem, akik nem tudják, hogy szükségük van-e önerőre vagy sem. Azok tábora is népes, akik nincsenek tisztában azzal, milyen jövedelem mellett igényelhető áruhitel.

Mit mondanak a számok?

Az Euronics, mely a műszaki cikkek piacán a legnagyobb áruhitel kihelyező áruházlánc, 2021-ben 16 százalékkal több áruhitelt értékesített mint 2021-ben, viszont ez a szám alatta maradt a pandémiát megelőző időszakénak. Elmondhatjuk ugyanis, hogy a Covid-időszak általánosságban negatívan befolyásolta a lakosság hitelfelvételi kedvét. Viszont az átlag hitelösszeg 2021-ben jelentősen emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva, megközelítve a 150 000 forintot.

Mire és milyen hitelt veszünk fel?

2021-ben a számítástechnikai eszközök, telefonok, előltöltős mosógépek, kombi hűtők és a nagyméretű televíziók voltak a leggyakrabban hitelezett termékek, 2020-hoz képest nagy növekedés volt hitel arányban a tableteknél és a szépségápolási termékek körében. Érdekesség, hogy míg 2020-ban a villany- és kombi tűzhely 6. helyen volt a hitelösszeget tekintve, addig 2021-ben ez a termékkategória lecsúszott a 10. helyre, így az elektromos beépíthető termékek megelőzték a hitelrangsorban. Ezt a trendet indokolja egyrészt a technológiai fejlődés – a szabadon álló tűzhelyek egyre kevésbé népszerűek –, a beépített háztartási eszközökre is vonatkozó állami lakásfelújítási program, illetve az általános gyártási és logisztikai nehézségek a pandémiás időszakban.

 Továbbra is a 0% THM-es konstrukciók („ingyen hitel”) és az akár hosszabb futamidejű, de alacsony kamatozású hitelek a legnépszerűbbek. A klasszikus áruhitel helyett egyre többen választják a hitelkártyát és az azon nyitható részletfizetési alszámlát is.

„Kutatásunk eredményei szerint a magyar vásárlók kifejezetten óvatosak a nagyobb értékű termékek vásárlásakor. A legutóbbi válság tapasztalatai után ez részben érthető, azonban van, amikor egy áruhitel felvétele megfontolandó opció lehet – mondta Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója. – Mi azt szeretnénk, ha a felvett hitel nem újabb terhet róna a vásárlóra, hanem segítene a lehetőségeik kiszélesítésében. A helyzet megfelelő értékelésében tudnak segíteni tapasztalt hitelértékesítő kollégáink az üzleteinkben, akik minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtanak ügyfeleinknek és segítenek a pénzintézetek ajánlatai közötti választásban.”

[1] A nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és megyére reprezentatív országos kutatást az Euronics megbízásából az Opinio készítette, 1042 fő (15-59 év közöttiek) megkérdezésével.

Nagyon vegyes képet mutat a hitelesek hozzáállása a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz, amelyet március közepén hirdetett ki a kormány, és ami lehetővé teszi a törlesztés felfüggesztését december végéig. A K&H április elején készített kutatása szerint tízből négy embernek, a felnőtt lakosság 42 százalékának van valamilyen hitele. 22 százalékuk fizet lakáshitelt, 15 százalékuknak van folyószámlahitele vagy hitelkártyája, 10 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik. Az áruhitelesek aránya 8 százalékos, a lakosság 6 százaléka pedig autóhitelt vagy lízingkonstrukciót törleszt.

Fele-fele

A K&H felmérése szerint a hitelesek táborát nagyjából kettéosztja a hitelmoratórium. A megkérdezettek 17 százaléka már élt is a lehetőséggel, 20 százalékuk szinte biztosan felfüggeszti a törlesztést, 12 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Vagyis az érintettek 49 százalékának jelent alternatívát a könnyítés.

Ezzel szemben a hitelesek 27 százaléka biztosan fizeti tovább a törlesztéseket, 18 százalékuk várhatóan szintén nem kéri ezt az opciót. Tehát a hitellel rendelkezők közel fele, 45 százaléka marad az eddigi forgatókönyvnél. A válaszadók 6 százaléka pedig egyelőre nem tudott dönteni arról, hogy mitévő legyen.

A kutatásából kiderül az is, hogy a munkahelyét veszélyben érző hitelesek háromnegyede várhatóan él a lehetőséggel. Ugyanakkor az állásukat stabilnak tartó adósok kétharmada várhatóan nem változtat az eddigieken: 46 százalékuk biztosra mondta, hogy a jövőben is minden hónapban fizetni fogja a törlesztőrészletet, 20 százalékuk pedig ezt valószínűnek nevezte.
Ahol nem kérté

Bár a K&H kutatásában megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy élni fog a moratóriummal, május közepéig a K&H saját adatai szerint a hitellel rendelkező ügyfelek 50 százaléka jelezte, hogy szeretné a továbbiakban is fizetni a hitelét. A lakossági ügyfelek 49, a kkv ügyfelek 24, míg a nagyvállalatai ügyfelek 50%-a jelezte a pénzintézet számára, hogy az eddigi menetrendnek megfelelően szeretné törleszteni fennálló hiteltartozását.
Könnyítés sokaknak

A hitelmoratórium egyébként a koronavírus-járvány miatt bevezetett adósvédelmi intézkedések egyike, célja, hogy átmeneti könnyítést biztosítson a hiteleseknek, mert sokan elveszíthetik a munkájukat vagy csökkentett fizetést kaphatnak a jövőben.

A bank szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a moratórium nem jelent tartozáselengedést, akik élnek a lehetőséggel, azoknak a mostani szabályok szerint januártól meg kell kezdeniük a törlesztést, amelynek összege nem lehet magasabb az eredeti havi részletnél, vagyis a kölcsön futamideje meghosszabbodik. Szintén fontos az a koronavírus-járvány miatt hozott adósvédelmi intézkedés, amely a fogyasztási kölcsönök, például a személyi hitelek teljes hiteldíjmutatóját (thm) maximalizálta. Ennek értelmében december végéig a szóban forgó hitelek thm-je legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb az alapkamatnál, azaz 5,9 százalékot nem haladhatja meg. A K&H az elsők között jelent meg a thm-plafonnak megfelelő személyi kölcsönével és hitelkártyájával. A bank szakértői itt is rámutattak arra, hogy a maximális thm a mostani szabályok szerint december végéig érvényes, januártól pedig magasabb lehet.

A kutatásról

A régió, településtípus, nem és korcsoport szerint országosan reprezentatív telefonos kutatás a 18-64 éves magyar lakosság hozzáállását vizsgálta a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz. A kutatásban 1032-en vettek részt 2020. április 4-e és 6-a között.

A játék ismerettárral is kibővített weboldalát március 10-e és 20-a között 30 ezer látogató kereste fel, a kvízhez közel 7500 résztvevő csatlakozott. Közülük a tesztet leggyorsabb hibátlanul megoldó 10 játékos nyerte a díjakat. A feladványok főként a felelős hitelfelvétel, a pénzügyi fogyasztóvédelem és a hatékony megtakarítások témáit érintették.

„A Provident »Családi Kasszasikerek« programja hasznos és bárki által elérhető segítséget nyújt, amellyel tevőlegesen hozzájárul a lakosság pénzügyi edukációjához. Öröm számunkra, hogy mindezen azonos célok mentén hozzájárulhattunk a Nyerő Tízes szakmai koncepciójának kialakításához” – nyilatkozta Merényi Zsuzsanna, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója. „Az alapítvány célja a játékos ismeretterjesztés támogatása. Mára már több mint 200 ezer diákhoz jutottak el tankönyveink és kiadványaink, melyek a Nyerő Tízes vetélkedőjáték tudástárát is bővítették. Bízunk benne, hogy a résztvevők kamatoztatják tudásukat a jövőben, és további sok sikert kívánunk a Provident pénzügyi ismeretterjesztést célzó programjaihoz!”

„A Pénziránytű Alapítványhoz hasonlóan a Provident „Családi Kasszasikerek” programja is 2008 óta ad át pénzügyi és gazdasági ismereteket” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója. – „Az évek során mintegy háromszáz pedagógussal, szociális szakemberrel és művelődésszervezővel együttműködve több mint 30 ezer háztartásba juttattunk el korszerű gazdasági és pénzügyi ismereteket. Ez a vállalatunk számára is érték, hiszen a tájékozott és tudatos ügyfelek segítenek bennünket abban, hogy felelősen hitelezzünk. Örülünk a sok résztvevőnek, és nagyon köszönjük a Pénziránytű Alapítványnak a vetélkedőhöz kapott szakmai támogatást!”

A résztvevők nagy száma arra utal, hogy megfelelő környezetben akár a felnőttek is örömmel tanulnak a pénzügyekről. Minden játékos nyert abban az értelemben, hogy a feltett kérdések valós élethelyzeteken alapulnak, amelyekkel szinte mindannyian találkozhatunk hétköznapjaink során. A versenyzők eredményének átlaga 5 pont volt a lehetséges elérhető 10-ből, és a résztvevők alig több, mint 0,5 százaléka adott hibátlan válaszokat. Figyelembe véve, hogy eleve olyanok jelentkeztek a játékra, akik feltételezték, hogy sikerrel oldhatnak meg egy mindennapi pénzügyekről szóló kvízjátékot, ez az eredmény megerősíti azt a feltételezést, hogy a pénzügyi edukációval foglalkozó szervezetek munkája még jó ideig igen hasznos lesz a társadalom számára.

A játék során kapott válaszokat elemezve a szervezők információkat nyerhettek arra nézve, hogy milyen területeken lenne célszerű továbbfejleszteni a gazdasági és pénzügyi ismereteket. A résztvevők számára a pénzügyi fogyasztóvédelemre vonatkozó kérdések bizonyultak legnehezebbnek, ezeknél a feladványoknál a helyes válaszok aránya nem érte el az átlag 25 százalékot. A THM (teljeshiteldíj-mutató) alkotóelemeivel kapcsolatban is bizonytalanok voltak a játékosok (32 százalék), pozitívum viszont, hogy a felelős hitelfelvételre vonatkozó kvízkérdések némelyikénél a pontos válaszok hányada meghaladta a 80-90 százalékot és összesítve is csaknem elérte a 60 százalékot.

A Provident Pénzügyi Zrt.

A Provident Pénzügyi Zrt. a londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) nemzetközi pénzügyi vállalatcsoport égisze alatt működik, Magyarországon immár 18 éve meghatározó szereplője a személyi kölcsönök piacának. Az IPF tizenegy országban 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, a magyar Provident 3000 munkavállalója révén 230 ezer ügyfelet szolgál ki. A cég elsősorban a kisebb összegű, rövid futamidejű, heti törlesztésű kölcsöneiről ismert; ám a hagyományos, átutalással folyósított személyi hitel mellé a magyar piacon egyedülálló módon opcionális otthoni kiszolgálást is kínál ügyfeleinek. A Provident az elmúlt években összesen 11 alkalommal nyerte el a Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban díjat, két alkalommal a Magyarország Legjobb Munkahelye címben részesült. A munkatársak a vállalat fennállása óta több mint 75 ezer munkaórában segítettek önkéntesként oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket szerte az országban.

A Pénziránytű Alapítvány

A Pénziránytű Alapítvány 2008 szeptemberében jött létre, azzal a céllal, hogy a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokat dolgozzon ki és valósítson meg. Alapítói a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank. A szervezet küldetése, hogy segítse az egyének és a családok felelős, megalapozott anyagi döntéseit, és szemléletformáló programjai eredményeként javuljon a lakosság pénzügyi tudatossága. A Pénziránytű Alapítvány nonprofit közhasznú szervezet, jó hírnévvel és szakértelemmel rendelkező szakmai intézményekkel a háttérben. Az évek során az alapítvány számos olyan programot valósított meg, amelyek a köznevelésen belüli pénzügyi-gazdasági ismeretterjesztést szolgálják.