Nyugaton általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy egy átlagos képességű ember körülbelül 10 ezer órányi gyakorlással válhat szakemberré a saját szakterületén. Japánban viszont csak azt tekintik mesternek, aki legalább 60 ezer órát töltött a legmagasabb szintű mesterfogások elsajátításával. Ez azt jelenti, hogy 30 éven keresztül, évente 250 napon át, napi 8 órában tanul és gyakorol. Ezekből az emberekből lesznek Japán legképzettebb kézműves mesterei, a Takumik, akiket most egy érdekfeszítő dokumentumfilmben mutat be a világ legzöldebb luxusautó-márkájából az elmúlt években valódi zöldéletmód-márkává váló, a dizájn, a gasztronómia, a kultúra és így a filmvilág területén is aktív, az értékek közvetítésére is mind nagyobb hangsúlyt helyező Lexus.

Az alkotást a Chef’s Table című televíziós sorozat rendezője, Clay Jeter készítette a luxusautó-márka számára, és a filmet most mutatta be világszerte a Prime Video. A Takumi – A kézművesség fennmaradásának 60 ezer órányi története négy japán művészt mutat be, akik mesterségüknek szentelték az életüket: egy két Michelin-csillagos séfet, egy tradicionális papírmetsző művészt, egy autóipari kézműves mestert és egy asztalost a világ egyik legrégebbi építőipari vállalatától. A hosszát és üzenetét tekintve egyaránt egyedinek számító dokumentumfilm premierjét New Yorkban, a DOC NYC filmfesztiválon rendezték meg. A film egy rövidebb, lényegre törőbb változatban is elérhető, de létezik egy teljes, 60 ezer órát bemutató anyag is, ami bemutatja, amint benne szereplő Takumi mesterek újra meg újra megismétlik, gyakorolják és tökéletesítik mesterségük fogásait, és a film órákra, napokra és évekre visszamenőleg jelzi e tanulási folyamat állomásait.

A British Museum volt igazgatója, Neil MacGregor narrációjával elkészített és a kézművesség és a mesterséges intelligencia világhírű szakértőit egyaránt megszólaltató film azt a kérdést feszegeti, hogy képesek leszünk-e megbecsülni és megmenteni az emberi kéz által teremtett művészeti értékeket, miközben olyan gépeket tervezünk, amelyek olyan precízek és gyorsak, amilyen az ember sosem lehet. A film trailere az alábbi linken tekinthető meg.

„Olyan korban élünk, amit a figyelemhiány és az örök időzavar jellemez” – fogalmaz Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora. „Ezért aztán egyre kevesebb művész képes több tízezer órát rászánni arra, hogy tökéletesre csiszolja a tudását.”

Az előrejelzések szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket. „Egy exponenciálisan gyorsuló fejlődési folyamat kellős közepében vagyunk” – véli Martin Ford, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? című könyv szerzője. Hozzáteszi még: eddig sosem tapasztalhattunk ilyen szintű átalakulást. „A következő tíz év során 10 ezer évnyi fejlődésnek lehetünk majd tanúi.”

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon? Vagy éppen ez lesz kultúránk túlélésének alapköve, és minden eddiginél értékesebbé válik? A dokumentumfilm végigjárja a tökéletességhez vezető utat egy olyan világban, amely az állandó racionalizálás és a gyors megoldások lázában ég. „A Takumi lényege, hogy egy adott művészet legapróbb részleteit is teljes mélységében megértsük” – véli Nahoko Kojima, a dokumentumfilmben szereplő tradicionális papírmetsző művész. „Eltökélten kell koncentrálnunk egyetlen dologra, és számtalan órát kell rászánnunk a megismerésére – majd pedig tovább kell lépnünk a következő részlet elsajátításához. Ehhez teljesen meg kell tisztítani a tudatunkat, és olyan szinten kell összpontosítani, ami egyszerűen elképzelhetetlen, amikor még csak a szakma alapfogásait tanuljuk.”

„A Takumi koncepció mind fizikai, mind filozófiai értelemben a Lexus lényege – méghozzá a márka megalapításának kezdetétől fogva, azaz immár 30 éve” – avat be Spiros Fotinos, a Lexus globális márkaigazgatója. „Takumi mestereink több mint 60 ezer órát (vagyis több mint harminc évet) áldoztak tudásuk fejlesztésére. Szeretnénk azáltal emlékezetessé tenni Lexus alapításának kerek évfordulóját, hogy egy filmben örökítjük meg a Takumi lényegét, és a mesterré váláshoz vezető 60 ezer órás utat.”

A nézők megtekinthetik a film 54 perces változatát, de megnézhetik a 60 ezer órás változatot is ezen a honlapon, hogy átéljék és megértsék azt az elkötelezettséget, ami arra ösztönöz valakit, hogy ilyen magas szintet érjen el választott mesterségében. A The&Partnership London által készített dokumentumfilm elérhető az Amazon Prime Video, az Amazon Instant, a Google Play és az iTunes oldalain.

A FILM KÉSZÍTŐI

Clay Jeter – író/rendező

Az amerikai rendező, Clay Jeter olyan produkciókon dolgozott eddig, mint az Emmy-díjra jelölt Chef’s Table, az első eredeti Netflix dokumentumsorozat. Jeter hat epizódot készített el 2015 és 2018 között, kialakítva közben saját jellegzetes vizuális stílusát. Ugyancsak az ő munkája volt a Jess + Moss című film is, amit 2011-ben mutattak be a Sundance Festivalon.

Dave Bedwood – író

Dave Bedwood 1998-ban kezdett szövegírással foglalkozni. Miután több londoni reklámügynökségnél is dolgozott, 2004-ben három munkatársával megalakították saját ügynökségüket, aminek a Lean Mean Fighting Machine nevet adták. Alig négy év kellett ahhoz, hogy a Cannes International Advertising Awards zsűrije nekik ítélje az Év ügynöksége címet. Dave olyan ügyfelekkel dolgozott együtt (és nyert velük díjakat), mint az Emirates, a Virgin, a Samsung, a The Guardian és a Lexus.

Rupert Maconick – producer

Rupert rengeteg igazán fontos film- és dokumentumfilm-rendezőivel dolgozott már együtt. 1994-ben alapította meg a Saville Productions vállalatot, amely hatalmas nézőszámú, fontos díjakat nyerő produkciókat vezényelt le és neves filmkészítőket foglalkoztatott: Martin Campbell (Casino Royale), Fernando Meirelles (Isten városa), Stephen Daldry (A felolvasó), James McTeigue (V mint Vérbosszú), Gavin O’Connor (A végső menet), Barry Levinson (Esőember), Bryan Singer (Közönséges bűnözők), Spike Lee (A belső ember), vagy Paul Haggis (Ütközések), Wim Wenders (Paris Texas), Morgan Neville (20 Feet from Stardom), és Werner Herzog (Cave of Forgotten Dreams). A Saville volt a producere a Global World Cup című rövidfilmnek, amit Fernando Meirelles (Isten városa) rendezett az adidasnak. Ugyancsak ő volt a producer a Werner Herzog rendezésével készített 35 perces From One Second to the Next című rövidfilmnél is, ami az AT&T számára készült, és hatalmas web- és PR-sikernek bizonyult – olyannyira, hogy már több mint 40 ezer iskolában és főiskolán levetítették. További fontos projektjei közt szerepel még a Bending the Light, amit Michael Apted (Up sorozat) készített a fotózás művészetéről, méghozzá a fotósok lencséin keresztül jelenítve meg a történeteket.

A FILMBEN SZEREPLŐ MESTEREK

Shigeo Kiuchi

A dokumentumfilm első szereplője a 67 éves asztalos, Shigeo Kiuchi, akit még az apja tanított a régi japán asztalosmesterség, a Miyadaiku művészetére.

„Úgy tekintek magamra, mint akire rábíztak valamit” – magyarázza Kiuchi. „A tudást apámtól kaptam, aki már előttem is ezt a munkát végezte, most pedig én adom át a következő generációknak.”

Kiuchi már tizenéves kora óta egy oszakai templomépítő cégnél, a Kongō Gumi vállalatnál dolgozik, amit 578-ban alapítottak. Kiuchi úgy tervezi, hogy a lehető legtovább folytatja pályafutását, mert mint mondja, „az asztalosok nem mennek nyugdíjba”. Ám e hosszú idővel szembeállítva saját szerepét csupán „egy szempillantásként” jellemzi a vállalat másfél évezredes történetében. A Kongō Gumi a világ legrégebb óta működő cége, amit még Shotoku herceg alapított az első japán buddhista templom megépítéséhez. A vállalat tulajdonosa a kezdetek óta ugyanaz a család, amelynek immár a 41. generációja vezeti a Kongō Gumi igazgatótanácsát.

Hisato Nakahigashi

Hisato Nakahigashi vezeti a Kiotóban működő, két Michelin-csillagos Miyamasou éttermet. A helyet még nagyapja alapította, és eredetileg fogadóként működött a zarándokok számára, akik a XII. században épült templomot látogatták; ez az a szentély, ami jelenleg a Miyamasounak is helyet ad.

„Hisato életében akkor érkezett el a fordulópont, amikor Takumi-fejlődésének 20 ezredik órájánál tartott” – meséli Clay Jeter, a dokumentumfilm rendezője. „Ekkor történt, hogy 55 éves édesapja váratlanul elhunyt, miközben Hisato éppen külföldi fine dining éttermekben tökéletesítette a tudását. Ekkor döntött úgy, hogy hazatér, és folytatja a családi hagyományt, ám az éttermet valami igazán különleges hellyé változtatja át.”

A nagy tiszteletben tartott vendégek tökéletes kiszolgálására Hisato minden reggel a helyi folyóból fogja ki a halakat, és a környéken gyűjti össze a helyben termő fűszernövényeket és hegyvidéki zöldségeket – miközben „köszönetet mond” a természetnek, amiért ellátja a konyháját alapanyagokkal. Ez a szemlélet a tradicionális japán Kaiseki szerves része, ami egy hagyományos, több fogásos japán vacsora. A Miyamasou úgy alkotja meg ezt a vacsorát, hogy a vendégeknek nyújtott élmény túlmutasson a puszta étkezésen.

Nahoko Kojima

A film harmadik szereplője Nahoko Kojima, aki 37 éves kora ellenére már teljesítette a 60 ezer órás tanulási időt. Kojima már ötéves korában, magántanulóként kezdte elsajátítani a Kirie, azaz a japán papírmetszés művészetét, majd 18 évesen Tokióba költözött, és 2004-ben dizájneri diplomát szerzett a Kuwasawa-intézetben. Egy ideig még grafikai tervezőként dolgozott a városban, de végül Londonba költözött, hogy még inkább elmerülhessen művészeti tanulmányaiban, és néhány éven belül megnyitotta első önálló papírmetszés-kiállítását. 2012-ben a Saachi Galéria mutatta be a Cloud Leopard című művét, ami öt hónapon át készült egyetlen darab fekete papírból. Kojima mindig részletes vázlatokkal és az eredetinél jóval kisebb papírmodellekkel kezdi az alkotást. Módszere „végtelenül munkaigényes, és óriási koncentrációt igényel; ha valamit elront, már lehetetlen kijavítani a hibát. A metszéshez használt szikék fele olyan vékonyak, mint a szokványos pengék, és három percenként cseréli őket.” 2013-ban az úszkáló jegesmedvét ábrázoló, Byaku című műve elnyerte a Jerwood Makers Open díját. 2018-ban vágott bele eddigi legnagyobb művének megalkotásába, egy életnagyságú, 32 méter hosszú kékbálna megformálásába, aminek elkészítését a film nézői is láthatják. Bár Kojima főleg Londonban él, 2016-ban egy tokiói ünnepségen átvehette a neves Kuwasawa Díjat, amivel azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a művészetért.

Katsuaki Suganuma

A dokumentumfilm a Lexus egyik Takumi mesterét, Katsuaki Suganumát is bemutatja, aki már 32 éve dolgozik a vállalatnál. Ez idő alatt a Lexus végső minőségi ellenőreként hatalmas technológiai változások szemtanúja volt, hiszen megélte a mesterséges intelligencia térhódítását és a robotok munkába állítását is. Mégis ő az élő bizonyíték arra, hogy az emberi tudás nélkülözhetetlen az autógyártásban. A film elkalauzol minket Japánba, a 4 millió négyzetméteres Tahara üzembe, a világ egyik legmodernebb technológiájú gyárába. Katsuaki egyike annak a maréknyi elkötelezett mesternek, akik negyed évszázadnyi tanulással és munkával Takumi mesterré váltak. 60 ezer órányi gyakorlás áll mögöttük. Ezt a rengeteg időt azzal töltötték, hogy tökélyre csiszolják tudásukat és pontosságukat; így született meg ez a szinte emberfeletti képességekkel bíró csoport, akiknek pengeélesek az érzékeik. A Lexus úgy tekint rájuk mint őrzőkre, akik a gyártás minden egyes fázisában biztosítják az autók hibátlan, tökéletes kidolgozását. Ez a szemlélet a Lexus minden tevékenységét áthatja, és a Takumik feladata, hogy e filozófiát nemzedékről nemzedékre átörökítsék. Minden Takumi kineveli tanítványait, továbbadva a tapasztalatot, a hagyományt és a Takumi szellemiséget. Ezért hisszük szilárdan, hogy a Lexusok kézműves kidolgozása egyedülálló.

TOVÁBBI SZAKÉRTŐK

Nora Atkinson

Nora Atkinson a kézművesség neves amerikai szakértője, különös tekintettel a kézművességnek a modern kultúrában betöltött szerepére és fontosságára. Jelenleg a washingtoni Smithsonian American Art Museum kurátoraként dolgozik, és számos nagy sikert aratott kiállítást szervezett már, amiért a Washingtonian Magazine 2018-ban neki ítélte a Legmerészebb és legjobb kurátor címet. Atkinson ez év elején tartotta meg a TED-en a Rácsodálkozás kora című előadását, aminek témája a jövő társadalmi szintű változásai mellett a mesterséges intelligencia új szerepe volt a kreativitásban. Atkinsonnal Washingtonban forgattunk, ahol nemcsak általában a kézművességről beszélt, hanem arról is, hogy hol a helye e művészetnek a digitális korban – felfedve a luxus és a kézi munka összefüggéseit, és ennek értékét a jövőben.

Martin Ford

Martin Ford jövőkutató szakterülete a mesterséges intelligencia és a robotika hatása a társadalomra és a gazdaságra. Eddig két könyvet írt a technológiáról; legutóbbi műve, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül (2015) felkerült a New York Times bestseller-listájára, és elnyerte a Financial Times és a McKinsey A 2015-ös év legjobb üzleti könyve díját.

Martin TED-előadása, a Hogyan okozhatja az AI a munkahelyek eltűnését? azt az ellentmondást boncolgatja, hogy a mesterséges intelligencia kedvezőtlen jelenségeket szül az iparban, ugyanakkor vitathatatlanul haladást jelent, és új iparágakat teremt.

Jon Bruner

Jon Bruner újságíró és programozó vezeti a professzionális szintű 3D nyomatókat gyártó Formlabs vállalat Digital Factory programját. Ezt megelőzően számos publikációt írt az adatokról, a mesterséges intelligenciáról, a hardverekről, a Dolgok Internetéről, a gyártásról és az elektronikáról, és Joi Itóval közösen vezetett egy programot, aminek témája a szoftverek és a fizikai világ metszéspontja volt. Az interneten rengetegen olvasták cikkeit, például a Hogyan válhat átláthatóvá az AI és az Adat-integrálás AI-val című írásait, amelyekben az emberi szakértelem és az algoritmusok kapcsolatát fejtegeti. Jonnal a The Economist is készített már podcast-interjút a gépek azon képességéről, hogy az embert utánozzák. Jon felteszi a kérdést: ha a számítógépek gyönyörű zenéket tudnak írni, akkor vajon a 3D nyomtatók is el tudják sajátítani a hagyományos technikákat? Martin Forddal ellentétben Jon Bruner derűlátó. Ő az a fajta jövőkutató, akit lelkesedéssel töltenek el a lehetőségek, amelyek akkor nyílnak meg az emberek számára, amikor a mesterséges intelligencia végzi majd el bizonyos feladataikat és munkáikat. Arról beszél, milyen gyönyörű lesz, amikor az ember és a gép együtt, vállt vállnak vetve dolgoznak majd.

Neil MacGregor narrátor

Neil az emberiség történetének rendkívül elismert szakértője, aki éveken át dolgozott a National Gallery és a British Museum igazgatójaként, jelenleg pedig a berlini nyílt Humbolt Forum vezetője (ez Németország válasza a The Metre). Neil az ember alkotta tárgyakat elemezve mesél a világ történetéről. Bestsellerré vált könyve – és egyben kiállítása és podcastja –, A világ története 100 tárgyban igazi mérföldkőnek számít ezen a szakterületen, amelynek ő maga világhírű szaktekintélye, szerzője és előadója.

Az élvonalbeli műszaki innovációiról ismert Lexus márka új távlatokat tárt fel a filmkészítés terén a Megérzések vezérlik című reklámfilm elkészítésével, amelynek forgatókönyvét teljes egészében mesterséges intelligencia (MI) írta. A filmet az a Kevin Macdonald rendezte, aki többek között az Az utolsó skót király című játékfilmet, a Whitney Houston életéről szóló Whitney-t, valamint az Egy nap szeptemberben című, Oscar-díjas dokumentumfilmet is jegyzi.

A mesterséges intelligencia és az elismert alkotó közötti világelső együttműködés célja az volt, hogy feltérképezzék az ember és a gép harmonikus együttműködésének határait és megvizsgálják, milyen szerepet játszhatnak kettőjük kapcsolatában a megérzések, valamint hogy bemutassák az vadonatúj Lexus ES prémium szedán jellemzőit.

A végeredmény egy magával ragadó minidráma: egy egyperces film, amelyben egy Lexus Takumi mester aprólékos munkájának végére érve útjára bocsátja az új Lexus ES-t, amelyet azonban hamarosan elragadnak és pusztulással fenyegetnek. Ám az autó autonóm vészfékrendszere az utolsó pillanatban működésbe lép, és megmenti a helyzetet, demonstrálva az intuitív fedélzeti technológia jelentőségét és hatékonyságát. A forradalmi reklámfilm az alábbi linken tekinthető meg.

A projekt innovatív, kreatív megközelítése tökéletesen összhangban áll az új ES adottságaival: az autó folyamatosan tisztában van a vezető szándékával, illetve a változó forgalmi és útviszonyokkal, és azonnal reagál rájuk. Ez mutatkozik meg az ES új GA-K (globális architektúra – K) platformjának dinamizmusában, kiállásában és stabilitásában, illetve a Lexus Safety System+ biztonsági funkcióinak intelligens működésében. Ezek a funkciók képesek felismerni a veszélyhelyzeteket, és automatikusan fékezve, kormányozva, akár a vezetőt figyelmeztetve megelőzni a balesetet vagy enyhíteni annak következményeit.

A Lexus kreatív ügynöksége, a The&Partnership London és műszaki partnere, a Visual Voice együtt, IBM Watson szuperszámítógépes eszközök és alkalmazások segítségével hozták létre az MI forgatókönyvírót, majd felkérték Macdonaldot, hogy dolgozza fel a forgatókönyvet. Macdonaldnak azonnal megtetszett az ötlet: felismerte, hogy egészen más megközelítést kell majd alkalmaznia, mint egy hagyományos film esetében.

„Amikor kézhez kaptam a forgatókönyvet, rögtön láttam, micsoda lehetőség rejlik a melodrámai történetben. A tény, hogy a mesterséges intelligencia egyfajta küzdelmi szituációba helyezte, azaz érzelmekkel ruházta fel egy géptársát, majd úgy intézte, hogy az a lemenő nap fényénél meneküljön, elképesztő érzelmi reakció egy robot részéről – hiszen alapvetően erről van szó. A mesterséges intelligencia magával ragadó egyszerűséggel írta meg a történetet, ami egyfelől lenyűgözően mutatta meg az emberi értelmet, másfelől kellőképpen váratlan volt ahhoz, hogy a film határozottan ne emberi arcot öltsön” – fogalmaz Macdonald.

Az eredeti történet megírására alaposan felkészítették a mesterséges intelligenciát: 15 évnyi autó- és luxuscikk-reklámot mutattak meg neki, csupa olyan alkotást, amelyek korábban elnyerték a Cannes Lions nemzetközi kreativitási díjat. Emellett érzelmi intelligenciára vonatkozó adatokkal is ellátták az Unruly videopiactérről, hogy megtanulhassa, mely pillanatok érintették meg legmélyebben a nézőket, és megérthesse, hogyan lehet a cselekvések, a tárgyak, a helyszínek és az érzelmek különböző kombinációival, illetve sorba rendezésével a kívánt üzenetet közvetíteni. Mivel a mesterséges intelligencia nagy mennyiségű információt szerzett korábbi reklámokról, fontos volt elkerülni annak a veszélyét, hogy valami ismerős vagy túlságosan hétköznapi hangvételű alkotás szülessen. Ezért a Lexus márkára, illetve a projekt irányelveire vonatkozó, további információkat osztottak meg az MI-vel, hogy a forgatókönyv eredeti legyen, és igazodjon a márkaértékekhez.

„A projekt rendkívüli szakmai kihívást jelentett, ugyanakkor lenyűgöző is volt. Megtiszteltetés, hogy részt vehettünk benne” – avat be Alex Newland, a Visual Voice társalapítója. Gyakorlatilag lehetetlen volt megmondani, milyen minőségű kéziratot fog létrehozni az MI vagy hogy egyáltalán értelmezhető lesz-e az anyag. Örömünkre szolgál látni azt, hogy végül milyen tartalmasan és értékesen ért véget ez a projekt. Meggyőződésünk, hogy ez a munka végérvényesen átértékeli az MI által előállított tartalmak megítélését: ami eddig jópofa különlegességnek számított, arra mostantól valós értékű, önmagában értékelhető, kreatív teljesítményként kell tekintenünk.”

Hogy a mesterséges intelligencia a történet intuitív voltára helyezze a hangsúlyt, felkészítését kiegészítették az ausztráliai Új-Dél-Wales egyetemének alkalmazott tudományok tanszéke, a MindX által elvégzett kísérletből nyert adatokkal. Ebben azt vizsgálták, mi teszi intuitívvá, ösztönössé az embert és hogy a megérzéseikre fokozottan hallgató emberek hogyan reagálnak az autóhirdetésekre. Az ezek után létrehozott forgatókönyvet áthatják a valós emberi érzelmek, és az alkotás – néhány váratlan fordulattól eltekintve – megkülönböztethetetlen egy ember által írt történettől. Az MI például meglepően mély érzelmekkel ruházta fel az autó karakterét, miközben az emberi viselkedést – például hogy hajlamosak vagyunk képernyőn bámulni a tragédiák kibontakozását – egészséges cinizmussal szemléli.

„Először azt hittem, mesterséges intelligencia segítségével fogok reklámot írni” – meséli Dave Bedwood, a The&Partnership kreatív partnere. „Ehelyett az MI átvette az irányítást, és egyedül megírta a forgatókönyvet: a gép elmesélte, amint életre kel egy gép. Az eddigi MI-alkotásokat elsősorban maga a folyamat tette érdekessé, itt azonban nem erről van szó: a végtermék önmagában is megállja a helyét.”

„A Lexus lelkesen tolja ki a technológia és a dizájn határait” – fogalmaz Vincent Tabel, a Lexus európai márka- és kommunikációs igazgatója. „Pontosan ezért szerettünk volna valami példa nélkül állót, világújdonságot alkotni az új Lexus ES bevezetésére. Az ES egyszerre intuitív és innovatív; szerettük volna, ha ez is megjelenik a reklámban. A film végül a mesterséges intelligenciával szemben támasztott minden várakozásunkat felülmúlta, a kreativitástól az emberi érzelmekig.”

Az MI-produkció története részletesen

A mesterséges intelligencia létrehozása hosszadalmas folyamat, amelynek során a gépnek hatalmas mennyiségű információt kell „megtanulnia”, hogy a létrehozott termék a lehető legértelmesebb, leginkább részletgazdag lehessen. Első lépésként számos, külső fejlesztőtől származó MI vizuális észlelési eszközt kellett a Visual Voice MI platformjára integrálni. Ennek során megvizsgálták az elmúlt 15 évben Cannes Lions díjat nyert autóipari reklámokat. Az adatgyűjtés a reklámokban megjelenő cselekvésekre, tárgyakra, helyszínekre és érzelmekre koncentrált, beleértve azt is, hogy ezek milyen kombinációban fordulnak elő. A megérzéseket, ösztönösséget, tudást kifejező reklámok magas relevancia-pontszámot kaptak, a többi jellemzőt ezen oszlopok köré rendezték és csoportosították. Miután az adatgyűjtés befejeződött, a Visual Voice MI platformja segítségével kielemezték a hatalmas adatmennyiséget, tendenciákat és összefüggéseket keresve: például, hogy jellemzően mik szoktak történni a reklámok közepén, vagy milyen tárgyak és helyszínek szoktak együtt előfordulni. A kezdeti eredményekből nyilvánvalóvá vált, hogy a díjnyertes hirdetések egy bizonyos stílusú, túlnyomórészt tömegpiaci márkáknál fordult elő. Annak érdekében, nehogy szokványosnak hasson, illetve tömegpiaci hangulatot keltsen a reklám, további információkkal látták el az MI-t.

Először is a Cannes Lions díjnyertes reklámfilmek elemzését kiterjesztették az általános luxustárgyakat hirdető szpotokra. Az így nyert ötleteknek és adatoknak köszönhetően a forgatókönyv kiemelkedett a középmezőnyből. Ezen túlmenően az MI-nek megtanították a Lexus márka irányelveit. Amikor egy díjnyertes reklámfilm valamely eleme egybevágott a Lexus bármely alapvető értékével, azt a legmagasabb megbízhatósági szinten jegyezte fel az MI. Végezetül az intuitív személyek autóreklámokkal kapcsolatos, személyes elvárásainak azonosítása érdekében az új-dél-walesi egyetem alkalmazott tudományok tanszékével, a MindX intézettel közösen tanulmányt végeztek. Az így nyert adatokat is átadták az MI-nek, kiegészítve az általános közönség elvárásaival. Az alapos felkészítésnek köszönhetően az MI képessé vált az intuitív személyeknél az átlagemberekhez viszonyítva leggyakrabban előforduló preferenciák kiemelésére. A MindX tanulmány egyik legfontosabb tanulsága az érzelmi élmény iránti igény volt. Hogy kiderítsék, a reklámok mely komponensei keltettek emocionális reakciót, az Unrulytól származó adatokat vittek be a rendszerbe, amelyekből kiderült, mely autóreklámoknak volt a legmagasabb érzelmi indexe. Az adathalmaz számos autóipari reklámból állt (ezeket az MI a fentiekben részletezett módon fogadta be), kiegészítve a reklámokra adott érzelmi reakciókra vonatkozó, nyers adatokkal. Az érzelmi reakciók pontszámait érzelmenként különböző kategóriákba sorolták. Az MI ezekből az adatokból képes volt kiemelni azokat a tárgyakat, tevékenységeket és helyszíneket (számos egyéb paraméter mellett), amelyek a kívánt érzelmi reakciót váltották ki az emberekből. Az MI ezekből az adatokból elsajátította azt a képességet, hogy a reklám nézőiben aktiváljon bizonyos érzelmeket.

A mesterséges intelligencia feldolgozta ezeket az adatokat, kiemelt figyelmet szentelve azoknak a részleteknek, amelyeknél egybevágtak az egyes adatforrások – például a díjnyertes reklámfilmekben rendszeresen előforduló elemeknek, a fokozott érzelmi reakciót kiváltó elemeknek és amelyek egybevágtak a márkaértékekkel. Az így kapott dokumentum kettős jelentőséggel bírt. Egyfelől sorba rendezve leírta azokat a tárgyakat, cselekvéseket, embereket és helyszíneket, amelyek a forgatókönyv alapját adják; másfelől ettől függetlenül részletezte az MI által tapasztaltakat – például, hogy szerencsésebb függő beszédet használni.

A „siker” szempontjait taglaló dokumentum betekintést enged abba, hogy milyen eredményre törekedett az MI, hogy ennek fényében milyen elemeket foglalt bele a forgatókönyvbe, és miket hagyott ki abból, végül eljutva a Lexus ES egyedülálló reklámfilmjéhez.

A Lexus

A Lexus 1989-ben indult útjára zászlóshajójával, valamint a prémium autóipart újraalkotó utazási élménnyel. A Lexus 1998-ben az RX bevezetésével megteremtette a prémium SUV szegmenst. A hibrid luxusmodellek eladásainak piacvezetőjeként a Lexus építette meg a világ első hibrid luxusautóját, és azóta több mint egymillió hibrid gépkocsit értékesített. A merész, kompromisszumokat nem ismerő formatervezés, a kivételes minőségű kidolgozás és a lenyűgöző teljesítmény rendíthetetlen híveként a Lexus úgy alakította ki globális luxusmodell-kínálatát, hogy az a globális luxuspiaci ügyfelek új generációjának igényeit is kielégítse. A márka jelenleg a világ több mint 90 országában van jelen.  A Lexus munkatársai világszerte arra törekszenek, hogy egyedülálló, lenyűgöző élményekkel ajándékozzák meg ügyfeleiket, ejtsék bámulatba és változtassák meg a világot.

A The&Partnership London

A The&Partnership London olyan jövőcentrikus kreatív ügynökség, amely újszerű, izgalmas és hatékony módokon igyekszik ötvözni a kreativitást, a technológiát és az adatokat. A 2001-ben CHI néven alapított ügynökség 2018-ban alakult át és vette fel a The&Partnership London nevet, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia legnagyobb, egyben Európa leggyorsabban növekvő, független ügynökségi hálózatának, a WPP hátterű The&Partnershipnek a kreatív és stratégiai központjáról van szó. A The&Partnership London meggyőződése, hogy azok a nagyszabású, merész, bionikus ötletek jelentik a kreatív iparágak jövőjét, amelyek a világszínvonalú kreativitást intelligens adatokkal, progresszív technológiákkal és mesterséges intelligenciával társítják.

A Visual Voice

A Visual Voice a testre szabott marketingtechnológiai szolgáltatások piacvezető szolgáltatója. Egyedülálló, saját fejlesztésű platformjuk számos kampány alapjául szolgált már, az interaktív mikroszemélyre szabott médiagenerálástól kezdve a mesterséges intelligencia és gépi tanulás alapú tartalomfejlesztésig és elemzésig. A Visual Voice platformja elősegíti a magával ragadó, interaktív élmények létrehozását az interneten, mobilfelületen, Messengeren, Twitteren vagy nyilvános helyeken található digitális felületeken, beleértve a virtuális segítségnyújtást, az ügyféljutalmakat és hűségmotivációt, a személyre szabott tartalomgyártást és a kiterjesztett valóságot.

Az Unruly

Az Unruly video piactér ügyfelei nem csak elérhetik az embereket, de az érzelmeikre is hathatnak. Az Unruly a világ legnagyobb reklámügynökségeinek segít kapcsolatba lépni a globális közönséggel, az UnrulyX adatalapú video piactér erejét márkasemleges, prémium oldalakon kiaknázva, egyben segítve a piacvezető kiadókat abban, hogy pénzben fejezzék ki közönségük értékét. Szupererejük az UnrulyEQ-n keresztül végzett érzelmi tesztelés és targeting, amely során több mint egy évtizednyi videoadatra és csaknem 2,2 millió néző videókra adott reakciójára építve biztosítják a releváns mérőszámok mélyelemzését, elősegítve a jobb targetinget és a kampányok jobb megtérülési mutatóit. Az Unrulyt 2006-ban alapították azzal a céllal, hogy jobbá tegyék a reklámszakmát. A vállalat befogadó és gondoskodó kultúráján keresztül támogatja és szorgalmazza a sokszínűséget. Az Unruly 2015 óta a News Corp (NASDAQ: NWS, NWSA; ASX: NWS, NWSLV) tagja, jelenleg több mint 350 munkatárssal működik a világ több mint húsz pontján.