2011-ben a Frozen Planet példátlan betekintést engedett a sarkkörök élővilágába. Most, 11 évvel később, a Sir David Attenborough által narrált Frozen Planet II visszatér az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra, hogy megfigyelje az ott élő fajokat. A mostani sorozat azonban nem áll meg az első rész helyszíneinél, hanem tovább haladva feltárja a sarkkörökön túli életet is, így a néző tanúja lehet azon vadon élő állatok mindennapjainak, amelyek a világ leghidegebb vidékein küzdenek a túlélésért. A jegesmedvéktől a pingvinekig, a szibériai tigrisektől a hómajmokig minden fajnak egyedi küzdelmet kell folytatnia, hogy a mindennapokban átvészelje szélsőséges környezetét és életben maradjon. Nem is akárhogyan teszik mindezt, íme 5 + 1 fantasztikus példa.

1. A gyilkos bálna hullámmosó technikája

Az Antarktiszt körülvevő vizek talán a leggazdagabbak az összes közül, de itt él a gyilkos bálna is, egy kivételesen kifinomult ragadozó. Ahhoz, hogy levadásszák kedvenc zsákmányukat, a Weddell fókákat, a kardszárnyú bálnák családja megtanulta létrehozni saját hullámait, hogy így mossák le a fókákat jégtábláikról. A „hullámmosás” technikája generációkon át öröklődik, amelyet a 100 évesnél is idősebb családi matriarcha koordinál. Mindössze közel 100 olyan gyilkos bálna él a világon, akik megtanulták ezt a zsákmányszerzési technikát alkalmazni.

2. A szibériai tigris veszélyes célpontja

A Nagy Sztyeppétől északra fekszik a boreális erdő, amelyben az év felében, azaz 6 hónapon át a jég az úr. Ezekben az erdőkben kószál a világ legnagyobb macskája, a szibériai tigris, mely télen a barlangokban hibernált fekete medvékre vadászik, mely egy igen nagy kockázatú túlélési stratégia, amivel csak egy ilyen hatalmas ragadozó macska próbálkozhat.

3. A rétisasok kockázatos vadászata

Az Egyenlítőtől távol, az Európai Alpokban a hosszú hideg tél átadja helyét a rövid, de bőséges nyárnak. A fiókáját nevelő rétisaspár számára az a legfontosabb, hogy elegendő élelmet biztosítsanak utódaiknak, mely arra készteti őket, hogy megküzdjenek a testtömegüknél akár ötször nagyobb prédával is. Mindent megkockáztatnak, hogy elkapjanak egy hatalmas zerge kecskét, a valaha látott egyik legmerészebb és leglélegzetelállítóbb vadászati technikával.

4. A flamingók különös költési helyei

A dél-amerikai Andok, azaz világ teteje egy sor váratlan hideget szerető lény otthona. A flamingók azonban a tengerszint feletti magasságú vulkáni tavakban szaporodnak, hogy életben tartsák utódaikat. Olyan helyek ezek, ahova az ember égési sérülések nélkül be sem tehetné a lábát. Ennek ellenére a flamingók fiókáiknak versenyezniük kell, hogy elkerüljék a téli fagyot, különben fennáll annak a veszélye, hogy a jég fogságába esnek.

5. A kaméleonok megváltozott szaporodási szokásai

Sok kaméleonfaj tojással szaporodik. A Kenya-hegyen azonban túl hideg van ahhoz, hogy a tojás a szabadban fejlődjön ki, ezért a magas hegységben élő kaméleonok élő utódokat hoznak világra, amelyek az anya testében fejlődtek ki. A Frozen Planet II az első természetfilm, ahol egy kaméleon ilyenfajta születését kísérhetik végig a nézők a televízióban.

+1 A lappföldi dongókirálynő versenye az idővel

Minden lappföldi dongókirálynő az egyedüli túlélője a tél hidegében elpusztult kolóniájának. Kilenc hónapot tölt teljesen lefagyva, csak vastag bundája, vérében lévő természetes fagyállója, valamint nagyobb mérete védi a pusztulástól. Amikor beköszönt a tavasz, versenyt kell futnia az idővel, hogy felépítse kolóniáját és szaporodjon, mielőtt visszatér a tél.

A BBC és a The Open University által forgatott természetfilm-sorozat készítői embertelen körülmények között rögzítették mindazt, ami ezeknek az állatoknak a hétköznapjait jelenti. Állandóan alacsony hőmérsékletben, fagyos szélben és olykor életveszélyes helyzetekben vették fel azokat a képkockákat, melyek bemutatják ezeknek a különleges élőlényeknek az alkalmazkodóképességét zord környezetükhöz. Egy környezethez, mely a globális felmelegedés miatt folyamatosan változik és lassacskán eltűnik, még nagyobb áldozatra késztetve ezzel az ott jelenlevő élővilágot.

„Reméljük, hogy meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy a fagyott élőhelyek sokfélesége óriási. A Föld minden kontinensén van ilyen hely, és ebben a sorozatban szó szerint az összes kontinenst lefedjük. Remélhetőleg az emberek rájönnek, hogy sokkal közelebb vannak ezekhez a helyekhez, mint gondolnák, és hogy ezekre a fagyott világokra rengeteg állatfaj támaszkodik. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy továbbra is védjék ezeket az állatokat, tegyenek a globális felmelegedés ellen! Az éghajlatváltozás nem csak a sarkokat érinti, hanem a világ összes többi fagyott világát is. Ezek az állatok mindannyian veszélyben vannak” – mondta Alex Lanchester a sorozat első és harmadik részének producere. „A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell” – tette hozzá Mark Brownlow, a sorozat Executive Producere.

A fagy birodalma II sorozat október 30-tól vasárnaponként 18 órakor látható a BBC Earth csatornán.

Az október 30-án debütált filmre több, mint egy évtizedet kellett várni a számos díjat besöpört első rész, a Frozen Planet után. A BBC és a The Open University által közösen készített természetvédelmi dokumentumfilm-sorozat megmutatja, hogy ezek a folyton változó jeges világok milyen drámai hatást gyakorolnak nem csak az ott élő állatok életére, hanem az egész bolygónkra is. A látvány rögzítése és megfilmesítése rengeteg kihívás elé állította a szakembereket. Drónok, speciális kamerák, embertelen körülmények, életveszélyes helyzetek. Mindegyikre szükség volt ahhoz, hogy olyan egyedülálló alkotás születhessen, melyről érdemes beszélni.

A fagy birodalma II forgatásán alkalmazott technológiák igazán egyedülállóak és széles körűek. Szükség is volt erre, hiszen ezeken a területeken az éghajlatváltozás és az állatok szezonális viselkedése olyan gyorsan megy végbe, hogy ha a forgatócsoport nincs résen, néhány nap alatt le is késheti a páratlan eseményeket, aztán várhat egy újabb évet rájuk. Volt, hogy három hétig tartott az út, míg a csapat elérte azt a területet, ahol filmezni szeretett volna és volt, hogy három hónapot is egy helyben kellett maradni az adott helyszínen, hogy mindent rögzíthessenek, amit az adott témában csak lehet.

A könnyű drónok lehetővé tették az állatok viselkedésének légi megfigyelését olyan helyzetekben is, amikor más légi felvételek zavaróak lettek volna a vadon élő egyedek számára, vagy logisztikailag egyszerűen lehetetlen lett volna megoldani őket. A GPS-programozott drónokat többször is használták meghatározott útvonalak repülésére, hogy megörökítsék a táj változásait az idők során, akár éveken keresztül is, így fedjék fel a jég uralta világ szezonális változásait. A nagy sebességű „versenyző” drónokat a világon először vetették be tévés dokumentumfilm forgatásában, hogy a lavinák mellett repüljenek a hegyekben és realtime-ban vegyék fel a történteket. Termikus drónokat és hőkamerákat alkalmaztak, melyek hullámhosszakat rögzítettek az infravörös spektrumban, lehetővé téve a fogatói csoport számára, hogy ritka viselkedéseket rögzítsenek az éjszaka koromsötétjében. „A rendelkezésünkre álló komoly technológiával olyan dolgokat akartunk megmutatni, amelyek általában láthatatlanok. A lappföldi poszméhekkel teljes sötétségben kellett filmeznünk, hiszen, ha a méh úgy érzi, hogy túl sok a fény, elhagyja a fészkét és a tojásokat, mert azt gondolja, hogy egy medve tört be a fészkükbe. Tehát olyan kamerákat használtunk, amelyek szó szerint képesek teljes sötétségben is filmezni” – emlékezett vissza egyik kedvenc forgatási helyszínére Jane Atkins, az ötödik epizód producere.

A világ gleccsereire robusztus time-lapse kamerákat rögzítettek, hogy a csapat dokumentálhassa a jég változásait a forgatás során. Ilyen volt az 5500 méter magas Andokba telepített kamerasor is, mely a Quelccaya jégtakaró jégveszteségét hivatott nyomon követni három éven át. A fagy birodalma II forgatói csoportja műholdakról történő fotózás segítségével, űrképalkotó szakértőkkel és tudósokkal együttműködve dokumentálta a fagyott bolygónkon történő változásokat az űrből.

Az extrém időjárással való küzdelem folyamatos kihívás elé állította a forgatócsoportokat. Gyakran mínusz 30-40 fokban, viharos szélben napokat kellett egy kis kunyhóba megbújva várniuk a megfelelő pillanatra, vagy éppen a jeges vízben várni hosszú órákat, hogy aztán azt a pár másodpercet tökéletesen rögzítsék, mikor a fókakölyök végre a vízbe csobban. „A pézsmatulok történetét felvevő operatőrnek például komoly hóviharban kellett letáboroznia az Északi-sarkon. Egy kerti fészert vontatott maga mögött a motorosszánján és abban lakott. Nemcsak a fagyos időjárással és erős széllel kellett megküzdenie, hanem egy időben egy nagyon éhes barnamedve is körözött körülötte, aki zsákmányként tekintett rá. Határozottan ez volt az egyik legextrémebb hely, ahol bárkinek dolgoznia kellett” – nosztalgiázott Alex Lanchester, az első és harmadik rész producere.

Az így létrejött A fagy birodalma II természetfilm-sorozat egyedi és megismételhetetlen jelenetei az eddig még sosem rögzített állati viselkedések kapcsán olyan kultikus alkotásnak számít, melyet ma minden fiatalnak és idősnek látnia kell. Nem csak azért, hogy megismerjük ezeket az állatokat, hanem azért is, hogy lássuk, milyen hatással lehet az emberiség ezeknek a csodás fajoknak az élőhelyére. A globális felmelegedés elleni küzdelem közös ügyünk!

Az október 30-án indult sorozat következő epizódja vasárnap este 18 órakor kezdődik a BBC Earth csatornán.