Egy országos kutatás[1] szerint a magyarok körében a tévézés még mindig a legnépszerűbb szabadidős elfoglaltság – szinte minden hazai háztartásban néznek televíziót. Így nem csoda, ha a nyári szünetben a gyerekek is hajlamosabbak több időt tölteni a képernyő előtt, de az online tartalomfogyasztáshoz hasonlóan szülőként a tévézést is érdemes tudatosan kezelni, és életkortól függően felügyelni, közösen megbeszélni az erre vonatkozó szabályokat.

A hagyományos tévézési szokások átalakulása azt is jelenti, hogy a fiatal korosztály ma már nem feltétlenül otthon, a TV-készülék előtt ülve, lineárisan tévézik: a BellResearch felmérése[2] alapján leginkább a 19 év alattiakra jellemző, hogy az interneten néznek TV-műsorokat élőben vagy felvételről. Ez azzal is jár, hogy szülőként kevésbé van rálátásunk arra, hogy a gyerek mennyi időt tölt képernyőnézéssel, ezért is érdemes foglalkozni a tudatos tartalomfogyasztással.

Mennyi az ideális képernyőidő?

Örök kérdés, hogy mennyi tévézés ideális a gyerekek számára. A nyár a pihenésről is szól, a tévézés pedig a kikapcsolódás és a feltöltődés egyik formája, ugyanakkor gyermekkorban kiemelten fontos, hogy változatosan és aktívan töltsék az idejüket, és ha tehetik, menjenek ki a szabadba, sportoljanak, és változatos játékokat játszanak.

Koren Balázs szerint érdemes azt az ökölszabályt betartani, hogy minden képernyő előtt eltöltött órára jusson legalább ugyanannyi, vagy ideális esetben kétszer annyi idő, amit más tevékenységgel töltenek, például olvasással, társasjátékkal, vagy kint a szabadban aktívan, mozgással. Ez nem csak a gyerekek fizikai jólléte szempontjából hasznos, hanem a digitális eszközök használatának határait is segít tudatosítani.

Mi határozzuk meg

Nem csak azt érdemes a gyerekekkel megbeszélni, hogy mennyi időt tölthetnek tévézéssel, de azt is, hogy mikor. Ma már nagy előny, hogy nem feltétlenül kell az élő tévéműsorhoz alkalmazkodni. A Yettel TV-ben például 7 napig visszanézhetjük, valamint 30 napig rögzíthetjük számos csatorna műsorát, így ha például a délutáni időszakban megy a gyerekek kedvenc meséje, azt később meg tudják nézni és nem kell megszakítani a focizást, játékot.

Görgetés helyett tudatosság

Ami korábban a kapcsolgatás volt a lineáris csatornák között, az ma a scrollozás (görgetés) a digitális platformokon – a nagy tartalomválasztékban könnyű sok időt tölteni keresgéléssel. A gyerekek esetében ezt még inkább érdemes elkerülni, hiszen ilyenkor folyamatosan a képernyőt nézik anélkül, hogy valódi tartalmat követnének. Segíthet, ha előzetesen megtervezzük, mikor mit nézzünk meg a televízióban, és elmentjük a tetszőleges filmeket, sorozatokat. A Yettel TV kifejezetten gyerekeknek szóló tartalmait összegyűjtő „Kicsiknek” menüje is segít a műsorok kiválasztásában.

Egyszerre egy képernyő

Szintén érdemes odafigyelni a multiscreen használatra: felnőttként könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy tévézés közben a mobilunkat nyomkodjuk, így viszont egyik tevékenységre sem tudunk koncentrálni. Ha tévézünk, szánjuk rá dedikáltan az időt, ne keressünk közben más elfoglaltságokat, ezzel a gyerekeknek is példát mutathatunk, és ők is könnyebben elfogadják, ha azt a szabályt hozzuk, hogy egyszerre csak egy eszközt használhatnak. Arról nem is beszélve, hogy így tévézés közben jobban tudunk a reakcióikra, esetleges kérdéseikre figyelni.

Gyerekzár

Még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy a gyerekek olyan televíziós tartalmakkal találkoznak, ami nem a korosztályuknak való. Ha ilyen helyzet adódik, elsőként beszélgessünk velük arról, mit láttak, hogyan érintette őket, és miért gondoljuk azt, hogy az adott műsor nem nekik való. A Yettel TV esetében pedig segítséget jelent, hogy a szülői zár funkció segítségével, PIN kóddal korlátozhatjuk a különböző korhatár-besorolású (6, 12, 16, 18 éven felüli) műsorok hozzáférését.

[1] Infokommunikáció a háztartások szintjén, Magyar Infokommunikációs jelentés, BellResearch, 2022

[2] Infokommunikáció az egyének szintjén, Magyar Infokommunikációs jelentés, BellResearch, 2022

Kép: Glenn Carstens Peters, Unsplash

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévénézési ideje a legalacsonyabb: 1 perc híján 4 óra, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 4 óra 54 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 28 perccel haladja meg a férfiak napi átlagos tévénézési idejét.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késleltetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. 2022 második negyedéve során a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,8%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül). A TSV aránya a 4-17 és a 18-49 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4% illetve 2,3%-ot tett hozzá a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása, míg az 50 felettieknél ez az arány csupán 1,5% volt.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét, míg a 18 év felettieknél 1-1 perc volt a vendégnézés.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 36,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (23 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 118 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,6 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 9 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 10 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 56 percet szántak a nézésükre.

Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,2 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 37 percet töltött el velük.

A hírcsatornák esetében érezhető a háború, illetve annak a gazdaságra és mindennapi életünkre gyakorolt hatása: együttesen 9,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami alig magasabb tavalyhoz képest (2,23 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 15 perccel több időt – 1 óra 37 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki az idei második negyedévben, napi elérésük a tavaly mért 1,34 millióról 1,14 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 4,7% volt 2022 második negyedében, amely enyhén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan 1,42 millió nézőt értek el, ami 129 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor egy elért néző 3 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 16 percet szánt rájuk.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14%-át képviselte 2022 második három hónapjában, ami 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan 4,66 millió néző töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 162 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 12 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 5 perccel több, mint 2021 második negyedében. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. Érdemes példaként megemlíteni, hogy a 18 év alattiak esetében az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése a tavaly mért 26,4%-ról idén elérte a 37%-ot, tehát ez a korcsoport a tévénézési idejének már több mint egyharmadát ezekre a tartalmakra fordította 2022 második negyedévében – írják.

További adatok a grafikus iPort riportban érhetők el.

Fotó: Juan Ordonez/unsplash.com

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről.

„Az elemzés célja ezúttal is az, hogy a tévénézési szokások változásairól tájékoztassunk: bemutatjuk  az elmúlt 12 hónap trendjeit, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottunk össze, ily módon személtetve az eltéréseket. A tévés piacon végbement folyamatokon a nyáron készült elemzésünkhöz hasonlóan egy interaktív grafikus riporton keresztül kívánjuk végigkalauzolni az olvasókat, és írásunkban a teljesség igénye nélkül csupán néhány főbb gondolatot emeltünk ki, melyhez további részletes információ a grafikus riportban érhető el” – írja friss anyaga bevezetőjében a Nielsen Közönségmérés.

Tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán. A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya. Ezek a folyamatok korcsoport szerint változtak.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál.

Napi átlagos nézőszám, AMR%, 4+

Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő változása (ATV perc), 18-49 éves

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: A 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

A tévéközönség össtetételének alakulása korcsoport szerint

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük. Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest. A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábbi elemzéseinkben is írtunk, a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

Csatorna csoportok napi elérése, 4+

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj* a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet. A műsorfogyasztás korcsoportonként igen eltérő módon alakult.

Műsortípusok tévénézési időből való részesedése, 4+

*sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás