A PwC még decemberben publikálta a mostani kutatást részben megalapozó felmérést, ami a hazai Retail Média nagyságát becsülte meg; azonban tavaszi közös projekt már ennek hatékonyságát mérte. Kimutatták, hogy Magyarország jelenlegi, 9 milliós lakosságából már 4.3 millió fő vásárol az interneten: a hétköznapi használati cikkektől kezdve, az élelmiszereken és a belépőjegyeken át egészen a parkolási szolgáltatásokig egyre szélesebb körben költekezünk a digitális térben.

A Retail Média hatékonyságát mérő kutatás arra fókuszált, hogy az online vásárlók milyen hirdetési eszközökkel találkoznak legtöbbször a vásárlás során, illetve hogy milyen marketing eszköz ösztönzi őket leginkább egy termék kosárba helyezésére.

A felmérés 5 olyan webáruház vonatkozásában készült, amelyek felületén elérhetők retail média hirdetések is: az Auchan, az eMAG, a Kifli.hu, a Media Markt és a Tesco online vásárlóit kérdezték. A felsoroltak közül az eMAG volt a legnépszerűbb látogatottságban, de ha a gyakoriságot nézzük, akkor a Kifli.hu vezet – tranzakciószámban általánosságban az élelmiszer webáruházak magasan vezetnek.

Az is kiderült, hogy a vásárlók negyede tartja hasznosnak a retail média hirdetési módszereket, és egyharmaduk a termékajánlókat tartja a legfigyelemfelkeltőbbnek. Érdekes még, hogy minden második online vásárló a termékkeresés során találkozik leggyakrabban retail media hirdetésekkel, és kétharmadának befolyásolja a döntését.

A retail médián túlmutatva a legnépszerűbb online vásárlás ösztönző az ingyenes szállítási lehetőség felajánlása, míg az új termék kipróbálását csak az akciós ár tudná ösztönözni. Azonban míg a női vásárlók körében népszerűbbek a termékajánlatok, a digitális szórólapokban elhelyezett hirdetések – különösen a 60 év feletti korosztályban – , addig a férfiak esetében a hírlevélben megjelenő ajánlatok érdekesebbek és a termékek kiemelése. Az eredményekben demográfiai célcsoportonként mutatkozik eltérés: a fiatalabb férfiak (18-29) jobban reagálnak a bannerekre, a fiatal nők körében a pop-up hirdetések népszerűek, az idősebb korosztály viszont minden esetben fogékonyabb a digitális szórólapokra.

Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere szerint a felmérésnek köszönhetően képesek voltak megvizsgálni a digitális vásárlási útvonalat, és azon belül is a retail média megjelenéséhez tartozó várható konverziót is. „Ez egy rendkívüli eredmény, hiszen így már kézzel fogható adataink vannak arról, hogy milyen megtérüléssel tudunk retail média hirdetéseket tervezni, és össze tudjuk vetni ezt a mutatót más online médiatípusok ROI-jával. A retail média erős eredményeket produkál, a belső számításaink is alátámasztják azt a felfokozott várakozást, amit a piac egésze tapasztal e médiacsatorna körül, ezen felül a vásárlók is nyitottan állnak az ilyen típusú hirdetésekhez.”

Horváth Rita tervei szerint a jövőben szeretnék továbbfejleszteni és tovább tesztelni az ügyfeleikkel az eredményeket, és ezáltal folyamatosan növekvő sikerekre számítanak.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary média csapatának stratégiai vezetője hozzátette: „A retail média szerepe a média-mixen belül egyre inkább előtérbe fog kerülni a következő időszakban, és bár egyelőre ennek a forrása inkább a meglévő média büdzsékből ered, a cél az, hogy integráltan tudjuk kezelni a trade marketing tervezéssel párhuzamban, és kihasználjuk a szinergiákat ügyféloldalon is.”

Az országos, reprezentatív kutatás szerint a lakosság 29 százaléka legalább havi rendszerességgel, további 15% pedig évente többször házhoz szállítással vásárol élelmiszereket. Ez azt jelenti, hogy az internetező magyarok 44 százaléka már az online szupermarketek vásárlói közé tartozik. Magyarországon az online bevásárlás népszerűbb, mint Szlovákiában, ahol egy hasonló, friss kutatás eredményei alapján 35 százalék rendelt az interneten keresztül élelmiszert az elmúlt egy évben.

Érdekesség, hogy a nemek szerinti megoszlás eltérő: kismértékben, alig 6 százalékkal, de magasabb a férfi felhasználók aránya az online bevásárlók körében a nőkével szemben. Életkor szerint viszont ennél jelentősebb eltérés figyelhető meg, a webes vásárlási hajlandóság negyven felett fokozatosan csökken: míg a 18-39 év közöttiek kétharmada használja az online szupermarketeket, addig a 40-49 év közöttiek 41 százaléka, az 50-59 közöttiek harmada, a 60 felettieknek pedig mindössze 28 százaléka vásárol élelmiszereket az interneten keresztül. A településtípusok közül a vármegyeszékhelyeken a legnépszerűbb az online bevásárlás, ahol 53 százalék él ezzel a lehetőséggel. A fővárosban ennél valamivel alacsonyabb, az országos átlagot kismértékben meghaladó, vagyis 45% feletti az élelmiszereket online rendelők aránya, de ez az érték a községekben is meghaladja a 41 százalékot. Az online bevásárlási hajlandóság tekintetében nincs számottevő eltérés a hazai régiók között: a Közép-Dunántúl és az Észak-Alföld mutat az országos átlagnál magasabb érdeklődést az internetes szupermarketek iránt.

A házhoz szállítás feltételei meghatározó jelentőségűek a felhasználók számára, amikor arról döntenek, mely online élelmiszerüzletnél intézik a bevásárlást. A megkérdezettek kétharmada például kifejezetten igényli, hogy előzetesen megválaszthassa a kiszállítás pontos időpontját, és hogy ebben az előre megjelölt idősávban érkezzen a futár a megrendelt termékekkel. Számukra ez az egyik legfontosabb érv az online bevásárlás mellett. Hasonlóan magas azok aránya, akik elvárják, hogy a futár az ajtóig hozza a megrendelt élelmiszereket. A vásárlók több okot is megneveztek, amelyek a bevásárlás online lebonyolítására ösztönzik őket:

• a válaszadók több mint fele időt takarít meg ezzel
• hasonló arányban vannak azok, akik így előzik meg, hogy előzetesen nem tervezett, szükségtelen termékek is a kosarukba kerüljenek
• minden második vásárló az üzemanyag vagy a közlekedés költségén spórol az élelmiszerek online megrendelésén és házhoz szállításán
• a megkérdezettek közel fele szerint az online bevásárlás stresszmentes, nyugodt körülmények között, zavartalanul tudnak így válogatni
• minden második válaszadó könnyebben ki tudja így választani a kínálatból a legkedvezőbb ár / érték arányú termékeket

A kézbesítés preferált időpontjait vizsgálva kiderül, hogy a hét napjai közül a péntek és a szombat a legnépszerűbb a vásárlók körében, a megkérdezettek háromnegyede erre a két napra időzíti a megrendelt termékek házhoz szállítását: 37 százalékuk a pénteket, 36 százalék pedig a szombatot részesíti előnyben. Ez alapján a többség számára a hétvégi sütés-főzések, családi összejövetelek előkészítését, illetve a hétvége gondtalan nyugalmát szolgálja a nagybevásárlás kiváltása az online élelmiszer-rendeléssel. Az egy napon belüli időpontok tekintetében már nagyobb a szórás, legtöbben (27%) a reggel 9-11 közötti időablakot választják, de az átlagosnál azonos arányban népszerűbbek a 11-13 óra (13,7%) és a 17-19 óra (13,6%) közötti időablakok is.

„Nagyszerű látni, hogy az online bevásárlás országszerte közkedveltté vált, és örülünk annak, hogy a Tesco-val közösen dolgozhatunk ezen. Hiszem, hogy az online szupermarketek népszerűségének növekedésében kulcsszerepet játszik a házhoz szállítás minősége és a pontos kézbesítési időpontok szabad megválasztása. A kezdetektől ezt szem előtt tartva fejlesztjük adatvezérelt okoslogisztikai megoldásainkat, egy vagy kétórás kiszállítási időablakokat kínálva partnereink és a vásárlók számára. Emellett lehetővé tesszük a rendelések nyomon követését a vevői elégedettség fokozása érdekében. Szolgáltatásunk egy másik fontos eleme a megfelelő hőmérsékleti értékek folyamatos fenntartása a házhoz szállítás során, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy még a jelenlegi, meleg időben is mélyhűtve vehetik át jégkrémjüket. De természetesen nem minden a technológia körül forog: nagyon sok múlik futárjainkon, akik gyakran kifejezetten nehéz csomagokat juttatnak el a megrendelő ajtajáig, ezért szeretnék ezúton is köszönetet mondani a kemény munkájukért” – mondta el a felmérés eredményeit értékelve Lukáš Gold, a DODO magyarországi vezérigazgatója.

Photo by leonie wise on Unsplash

A Shell 36 töltőponttal működő saját EV-töltőhálózata az elkövetkező hónapokban folyamatosan bővül, és az év végére országos lefedettséggel kínál majd minden töltési igényre kiterjedő EV-töltési lehetőséget.

A normál- ill. gyorstöltést is biztosító oszlopok 11-100 kw közötti teljesítményt nyújtanak, és egy helyszínen egy időben három töltőberendezésről összesen hat gépjárművet tölthetnek az ügyfelek. Az AC (váltóáramú) normál töltők hosszabb idejű parkolásokhoz ideálisak, míg a DC (egyenáramú) töltők útközben vagy töltőállomásokon való gyorsabb töltésre szolgálnak.

„A Shell Recharge hálózatának folyamatos bővítésével ügyfeleink gyors, kényelmes és megbízható elektromos autó töltési lehetőséghez jutnak nem csupán a Shell töltőállomásokon, de a Tescoval kötött partnerségnek köszönhetően a bevásárlásaik során is. Az elkövetkező hónapokban további Tesco parkolókban és Shell töltőállomásokon lehet majd elektromos autót tölteni, amellyel országos lefedettséget érünk el, és kielégíthetjük az elektromos járművet használók speciális igényeit” – mondta el az első, a Tesco parkolókban üzembe helyezett új EV-töltőpontok indulásakor Vecsey Sarolta, a Shell Hungary zRt. Mobilitási Üzletágának vezetője.

A döntés megerősíti a Tesco elkötelezettségét tevékenysége racionalizálására, és jelentős változást hoz a cég üzleti stratégiájában, amelynek célja a részvényesi érték növelése és az elsődleges kiskereskedelmi tevékenység szerepének erősítése.

A Tesco Bank még 1997 júliusában alakult Tesco Personal Finance néven, és 100%-ban a Tesco tulajdonában van, miután a kiskereskedelmi lánc kivásárolta a Royal Bank of Scotland 50%-os részesedését. A bank biztosítási, hitelkártya-, hitel-, megtakarítási, jelzálog- és utazási termékek széles választékát kínálja, 2014 júniusában folyószámla szolgáltatást is indított, de nem sokáig értékesített, és 2021 novemberében az összes meglévő folyószámlát megszüntették.

További részletek a tranzakcióról a Portfolio.hu összefoglalójában.

A négy új üzlet hátterében az áll, hogy az Euronics továbbra is hisz a személyes vásárlói élmény és a szakértői tanácsadás, azaz a fizikai üzlethálózat fontosságában. A megközelítést az eredmények is aláírják: mind a webshop, mint a bolthálózat eredményei évről évre növekednek, és a cég tapasztalatai szerint az online térnyerése mellett sem csökkent az üzletek jelentősége – írják.

„A vásárlók továbbra is szeretik kézbe venni, személyesen megnézni a termékeket, adott esetben tanácsot kérni a szakképzett kollégáktól. A tapasztalataink szerint a pandémia óta visszatért a korábbi boltlátogatási kedv, újra erősödik a fizikai üzletek jelentősége” – mondta Hunyady László, az Euronics értékesítési és operációs igazgatója. A vezető szerint a látogatók száma alapján a személyes vásárlás továbbra is tud élményt kínálni a vevőknek.

A kisebb településeken megnyitott üzletekkel az Euronics célja, hogy a vásárlók minél gyorsabban hozzájuthassanak az ilyen jellegű személyes élményhez és az éppen szükséges elektronikai eszközökhöz. „A kisebb településeken élőknek sok esetben hosszabb, akár több órás programot is jelent egy elektronikai szaküzlet meglátogatása – ebben segítenek majd a helyieknek az új Euronics üzletek” – mondta el Hunyady László. Az új lokációknak köszönhetően a környékbeli lakosoknak nem kell messzire utazniuk egy-egy műszaki termékért, és kényelmesen útba ejthetik az üzleteket, ezzel megspórolva az online rendelés esetén felmerülő házhoz-szállítási költséget.

Az új vidéki áruházak mellett Budapesten is tovább bővíti üzlethálózatát a cég: „Egyre nagyobb vásárlóerő összpontosul a fővárosban, ezért stratégiánk fontos pillére a budapesti bővítés is. Az új üzlet, amely a fogarasi úti Tesco bevásárlóközpontban ún. shop-in-shop formában, azaz a bevásárlóközpont elkülönített eladóterében nyílik meg, a zömében az agglomerációban lévő áruházainkhoz képest tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető lesz, miközben az autóval érkezőknek is kényelmes alternatívát nyújt, ha egy nagyobb méretű terméket szeretnének megvásárolni és hazaszállítani” – tette hozzá a vezető.

Az új áruházakban a vásárlók további szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, például termékbiztosításhoz, esetleges kiterjesztett garanciához vagy akár kedvező futamidejű hitelkonstrukciókhoz. A személyes átvétel esetén is fordulhatnak az értékesítő kollégákhoz, akik segítenek felmérni, hogy milyen kiegészítő termékekre lehet még szükség.

Az új Euronics üzletek a következő három hónapban az alábbi ütemben nyílnak meg a Tesco áruházakban:

Budapest, Pillangó utca 15. – 2023. augusztus 4.

Szentes, Alsórét 258. – 2023. szeptember 8.

Kiskunfélegyháza, IX. körzet tanya 8. – 2023. szeptember 25.

Orosháza, Vásárhely út 23/A – 2023. október 9.

A Fogarasi úti az egyik legsikeresebben működő áruház a Tesco láncnál, így a Rossmann és a Tesco együttműködése új lehetőségeket és izgalmas perspektívákat kínál mindkét vállalat számára. Az új shop-in-shop Rossmann üzlet a drogérialánc első ilyen jellegű boltja, azonban a tervek szerint további üzletek követik majd az új koncepciót, hogy még több vásárló számára váljon elérhetővé a Rossmann kiváló termékkínálata – írják.

Flórián László, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője, az új üzlet megnyitása kapcsán elmondta: „Nagy örömünkre szolgál, hogy végre megnyithattuk első shop-in-shop üzletünket Budapesten, különösen, hogy mindez a Fogarasi úti Tesco áruházban valósult meg. A XIV. kerületben már régóta szerettünk volna egy, a kerületi lakosok számára könnyen megközelíthető boltot nyitni, és ez most végre valóra vált. Reméljük, hogy további hasonló üzletnyitásainkkal is olyan vásárlókhoz jutunk majd el, akik számára korábban talán nem voltak olyan könnyen elérhetők a Rossmann drogériák. A Fogarasi úti üzlet a 324. számú boltunk, ezzel összesen 240 darab üzlettel rendelkezünk országosan. Az új nyitásokat és a már meglévő üzletek átépítését is beleértve az idei évben még legalább 10 üzlet nyitását tervezzük többek között Tiszakécskén, Szekszárdon, Fóton, Téten és Budapesten.”

Az együttműködést a két kiskereskedelmi márka 2016-ban kezdte el. A modell lényege, hogy az elektronikai áruház a hagyományos MediaMarkt áruházakhoz képest kisebb területen, ám hasonlóan széles választékot kínál a Tesco hipermarket eladóterén belül. A vásárlók így hozzáértő segítséggel, még könnyebben juthatnak hozzá a műszaki és elektronikai termékekhez, akár a nagybevásárlás részeként. A hódmezővásárhelyi üzlet a tizenötödik ilyen típusú áruház a sorban, és a tervek szerint további kettő nyitja meg kapuit vidéken még az idén.

„2022 ismét megmutatta, hogy van egy nagyon határozott igény a fizikai áruházakra, amit az online vásárlási lehetőségek terjedése nem tud felülírni. Nagyon örülünk, hogy a hódmezővásárhelyi üzlettel ismét egy olyan településen tudtunk megjelenni, ahol a lakosság már várta érkezésünket, mivel nem rendelkeztünk még ott eddig áruházzal. A jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos, hogy a vásárlóink a lakóhelyükön vagy ahhoz nagyon közel tudják megvásárolni a számukra fontos műszaki cikkeket, akár az élelmiszer vásárlásukkal egybekötve. A siker egyik kulcsa, hogy nálunk az is megtalálja a megvásárolni kívánt termékét, aki gyorsan, célirányosan vásárol, és az is, aki értékesítői segítséggel választja ki a számára legmegfelelőbb megoldást” – összegezte Környei Ágnes, a MediaMarkt „Shop-in-shop” áruházainak operatív igazgatója.

A kerekasztal-beszélgetésben négy nagy kereskedelmi lánc képviselő vettek részt: Balázs Ildikó (Auchan), Novák Nóra (Tesco), Kanyó Roland (dm), Maczelka Márk (SPAR), a moderátor Polgár Péter (Brightly) volt.

Polgár Péter bevezetőjében idézte az Euromonitor International legutóbbi globális, 100 országra kiterjedő kutatását a fogyasztói trendekről a kiskereskedelmi szektorban. A 2022-es felmérés azt mutatta, hogy a fogyasztók 75%-a nem tervezte növelni a kiadásait, sőt, inkább visszafogná a költéseit. Ráadásul 2023 első hónapjaiban rekord magas, 25% feletti volt az infláció Magyarországon. A moderátor első kérdése az volt, milyennek látják a vendégek a piaci helyzetet május végén, és ebben a helyzetben hogyan lehet jól kommunikálni.

Kanyó Roland abból indult ki, hogy a dm évek óta a „mindig megéri” stratégiával dolgozik, ami jelen esetben igen nagy kihívás, hiszen hónapokra garantálják az üzletekben az árakat, miközben egymást érik a beszállítói áremelések. Ebben a helyzetben okosan kell lavírozni. A tartósár-stratégia miatt az év eleji nagy áremelések hatása több hónap eltolódással vált érezhetővé az üzletekben. De a COVID óta is azt tapasztalja, hogy a vásárló mégiscsak bemegy a dm-be és költi a pénzét, a hálózat bevétele rendületlenül infláció fölötti növekedést produkál.

Novák Nóra úgy fogalmazott, ők is igyekeztek minél később életbe léptetni, illetve mérsékelni az áremeléseket, hogy meg tudják tartani a vásárlókat, akik ilyen helyzetben könnyebben elvándorolnak, figyelik az árakat és ott vásárolnak, ahol a legjobban megéri. A Tesco kommunikációjának legnagyobb része jelenleg árfókuszú, erre koncentrálja marketing költéseit. Különböző programokkal támogatják a vásárlókat, ezek közül a Clubcard az egyik legfontosabb. Január óta több ezer termék árát csökkentették, ezt is tudatosítják a fogyasztókban. Már a felpörgő infláció előtt is megvolt az árgarancia programjuk, amelyben 600 terméket monitoroznak hetente, hogy ezek árát folyamatosan alacsonyan tarthassák.

Maczelka Márk szerint nehéz a helyzet a piacon. Januárban az élelmiszer-infláció 40% felett volt, március végén 38% körüli értéket mértek. Talán az év közepére fordulhat meg a trend. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz a vásárlóval kommunikálni, mert a kereskedő áll a sor végén, a vásárló őt hibáztatja az árak emelkedése miatt. A fogyasztók akció- és promóció-vezéreltek, leginkább oda mennek, ahol éppen a legjobb az ár. A SPAR hálózatában átlagosan hetente ezer akciós ajánlat van érvényben. Ha a trendeket nézzük, elindult a „lefelé vásárlás”, ilyenkor az emberek a prémium termék helyett nem a közép-, hanem rögtön az alsókategóriás termékre váltanak.

Balázs Ildikó a kommunikációs fókusz változását emelte ki. A pandémia alatt még azt kellett kommunikálni, hogy lesz az üzletben WC-papír, az áruellátás biztonságára került a hangsúly. Most az élelmiszer-infláció sokkolja a fogyasztókat, ezzel kell foglalkozni. Az Auchan hipermarket lévén óriási választékot kínál, de itt is nyílik az olló. Kommunikációjukban figyelnek arra, hogy megmaradjon a vásárlás élménye. A kereskedőknek a kormány is „segít gondolkodni”, hogy hogyan akciózzanak, csak ennek a hatóság által előírt részletei nem derülnek ki időben. A vásárlók sokkal árérzékenyebbek, fontos számukra az ár-érték arány, így az elmúlt időszakban az egyik fő törekvésük az volt, hogy árimázsukat továbbfejlesszék és vásárlóiknak a legjobb ajánlatokat kínálják. Ezért január óta több mint 5 ezer termék ára csökkent. Ezt egészítik ki az akciók, mint például májusban a vállalat 25 éves jubileumára meghirdetett számos kedvezmény, amelyekkel a vásárlóikat is szeretnék megünnepelni.

Kanyó Roland a lefelé vásárlással szembeni trendet is megemlítette, náluk például nőtt a bio termékek eladása, mivel azok ára kisebb mértékben emelkedett, mint a többié. Más termékeknél is látszik, hogy ha már takarékoskodni kell, a fogyasztó otthon festi a körmét, a haját, vagy otthon ül be egy jó fürdőbe, akkor legalább ahhoz a legjobb terméket veszi.

Maczelka Márk ennek az ellenkezőjét látja, tavaly július óta a bio termékek eladott volumene 80%-kal csökkent. A szükség-vezérelte vásárlás (laktózmentes, gluténmentes) megmaradt, de például a zöldség-gyümölcs vásárlás volumene kétszámjegyű mértékben, a sertés frisshús és húskészítményeké nagyjából 25%-kal csökkent.

Polgár Péter rákérdezett a saját márkás termékek helyzetére. A vendégek mindannyian ezek felértékelődéséről beszéltek. A Tesconál bíznak a saját márkás termékekben, amelyeknek van magasabb minőségű verziója is, nem lefelé vásárlásnak, hanem tudatos, okos döntésnek nevezik. Az Auchan saját márkás termékeinek is több kategóriája létezik, a saját márkás termékek forgalma 24%-ról 36%-ra nőtt. A SPAR képviselője azt is hangsúlyozta, meg kell találni az egyensúlyt a brandek és a saját márkák között, nem szabad, hogy a saját márkák a gyártói márkák rovására növekedjenek. A prémium termékek jól tartják magukat, de az alsó kategóriában, mint az S-Budget, most is bővül a választék. A dm hálózatában már a COVID előtt is 30% fölött volt a saját márkás termékek aránya, egyes kategóriákban még annál is magasabb.

A moderátor ezután áttért a digitalizáció-automatizáció témakörére.

Balázs Ildikó kiemelte, a digitalizációval kapcsolatos stratégiai döntések már a pandémia előtt megszülettek minden kereskedelmi láncnál. Ma már minden magyarországi üzletükben megtalálhatók az önkiszolgáló kasszák, készpénzes és készpénzmentes (bankkártyás) verzióban egyaránt, összesen 350 önkiszolgáló pénztárral rendelkeznek. 2021-ben 100 készpénzes változatot telepítettek, reagálva a vásárlói igényekre. A kihasználtsági mutató folyamatosan növekvő tendenciát mutat, közel 50%-ban ezt használják vásárlóik.

Maczelka Márk úgy fogalmazott, a génjeikben van a digitalizáció. A SPAR több mint másfél évtizede saját fejlesztésű árugazdálkodási rendszerét használja, benne több évtizednyi historikus adattal. Az önkiszolgáló kasszák bevezetése náluk is fontos újdonság volt, már azokon keresztül teljesül a forgalom több mint egyharmada. Kiemelten fontos digitalizációs elem a SuperShop, amely az ország egyik legnagyobb hűségprogramja. Ennek köszönhetően óriási adatvagyonnal rendelkeznek, viszont annak az értelmezése, kezelése igen komoly szakértői csapatot igényel, amelynek a működtetése nagyon drága, de megéri költeni rá.

Novák Nóra is említette az önkiszolgáló kasszákat, az üzleteik 80%-ában van ilyen. A Tesco számára emellett igen fontos az aznapi kiszállítás az online rendelések esetén, ami óriási kihívás a saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerük számára. A Clubcard mögött is mesterséges intelligencia működik, ami a vevőkkel kapcsolatos információkból kalkulálja, hogy kinek milyen kupont érdemes kínálni. Folyamatosan kísérleteznek a nyomtatott akciós újság kiváltására digitális verzióval, de a vidéki, digitálisan kevésbé elérhető lakosság eléréséhez az előbbire egyelőre még szükség van. Jelenleg egy négyoldalas szórólapot terjesztenek, amelyben főként a bombaárakat kommunikálják.

Kanyó Roland egy tíz évvel ezelőtti konferenciát említett, ahol már téma volt, meddig marad meg a nyomtatott akciós újság. Úgy látszik, egy darabig még nem tűnik el… Szerinte elsősorban nem az akciókról, hanem a választékról és a minőségről kell beszélni. Ott kell lenni a vásárló szeme előtt, mert ha elengeded, akkor elveszíted. A dm számára is óriási adatforrás az 1,7 millió felhasználóval bíró törzsvásárlói program. Ami pedig a kommunikációt illeti, jöhet bármennyi újdonság, azért a televízióban és az óriásplakáton még ott kell lenni.

Maczelka Márk a fentieket egy vicces történettel egészítette ki. A SPAR egy vidéki település egyik utcájában megszüntette a nyomtatott szórólap terjesztését, amit tömegfelháborodás kísért. A lakók petíciót írtak alá, amit maga a polgármester juttatott el az áruházlánchoz.

Kanyó Roland arra is hozott példát, hogy mit nem fognak semmiképpen automatizálni. Az ügyfélszolgálaton nem alkalmaznak chatbotot. A vásárlók eleven emberek, akikkel beszélni kell.

Novák Nóra a Tesco angliai példáját említette, ahol kísérleteznek a pénztármentes üzlettel. A vevők maguk olvassák le a termékek QR-kódját a telefonjukkal, és távozáskor az app levonja a vásárlás összegét. Ez a megoldás még Angliában is gyerekcipőben jár, itthon középtávon sincs realitása.

Maczelka Márka a SPAR óvatosságát hangsúlyozta a digitalizációban. Semmiféle adatot nem fognak külsős cégre rábízni, mert nem lehet tudni, hogy az odakerülő információ merre megy tovább. Vannak dolgok, amelyekhez használnak mesterséges intelligenciát, mint például az adatelemzés, az árugazdálkodás, vagy az útvonal-, kapacitás- és volumentervezés az online shop számára, de ezeket is házon belül tartják. Ami a kasszamentes üzletet illeti, 200 négyzetméter és 400 termék alatt lehet rajta gondolkodni, mondjuk, egy fesztiválra kitesznek egy konténert, éjszaka feltöltik, és másnap működhet automatikusan. De ha egy 18 ezer cikkelemből álló szortimentről van szó, aminek a harmada friss áru, közte csomagolatlan termékek garmadájával, akkor ez a sci-fi kategória.

Balázs Ildikó úgy fogalmazott, a mesterséges intelligenciára, az algoritmusok alkalmazására bizonyos esetekben szükség van, ezek egy részét a munkaerő-piaci helyzet fogja kikényszeríteni.

A kerekasztal végén még egy záró kérdésre maradt idő, ez a fenntarthatóság és a környezetvédelem problémája, amelyekről a résztvevők egybehangzóan azt mondták, hogy változatlanul kiemelten kezelt témák. Kanyó Roland a dm olyan előre mutató kezdeményezéseit említette, mint például a csomagolásmentes vásárlás, a töltőállomások telepítése, a mikroműanyagok elkerülése. Az a fontos, hogy a vásárlónak kínáljunk alternatív megoldásokat. Novák Nóra elmondta, hogy a Tesco stratégiájának is az egyik legfontosabb pillére a fenntarthatóság, ezzel összefüggésben olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a csomagolás témája, vagy az élelmiszerpazarlás megszüntetése, ezekről folyamatosan kommunikálnak is. Több mint 300 saját márkás termékük csomagolása már újrahasznosítható, ezzel kapcsolatban egyeztetnek a beszállítóikkal is. Maczelka Márk hasonlóan nyilatkozott, náluk is van fenntarthatósági stratégia, amit független audit validál, és fenntarthatósági jelentést is készítenek. Olyan területeken értek el eredményeket, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az élelmiszer-pazarlás enyhítése, a többször felhasználható csomagolás bevezetése és népszerűsítése. A magyar fogyasztók műanyag-ellenessége Maczelka Márk szerint nagyon különös, hiszen jól kezelve, újrahasznosítva a műanyag nem okoz kárt, és rengeteg előnye van. Ezen a területen még nagy szükség van edukációra. Balázs Ildikó is a műanyag, a csomagolás kérdését említette elsőnek, náluk is nagy izgalmat keltett az ingyenes zacskók kivezetése a zöldség-gyümölcs osztályokról, amelyek helyett környezetbarát alternatívákat kínáltak. Azért szüntették meg a nejlonzacskókat, hogy előmozdítsák a környezettudatos vásárlási szokások kialakulását és mérsékeljék a háztartásokban keletkező műanyaghulladék mennyiségét, amivel számításaik szerint évi 172 tonnát tudnak megspórolni. A társadalmi felelősségvállalás egy forprofit cégnél ugyanolyan fontos, mint maga a profit.

A Covid-19 megjelenésével nagyot változtak a bevásárlási szokásaink. A gyakran változó korlátozások és a kevesebb közösségi programlehetőség miatt a szokásosnál jóval nagyobb szerepet kapott a boltba járás. Vagy a nem járás, hiszen az utóbbi pár évben egyre gyakoribbá vált az élelmiszerek kapcsán is, hogy a vásárlók az online tér felé orientálódnak. Ma már szinte alapvetőnek tűnik, hogy otthonról is megrendelhetjük a vasárnapi ebéd hozzávalóit, azonban a kényelem mellett 2022-ben két másik szempont, mégpedig a termékek ára és elérhetősége a korábbinál is meghatározóbbá vált.

A felgyorsult inflációs környezetben a vásárlók egyre nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy melyik boltban milyen áron lehet éppen megvenni kedvenc ételeiket, valamint az is állandó téma lett, hogy a hatósági áras termékekhez hol lehet éppen hozzájutni. Az élelmiszervásárlásra irányuló növekvő figyelmet mutatja a témával kapcsolatos diskurzus hatalmas mennyisége is, hiszen míg 2021-ben szintén nagy számban, 886 ezer alkalommal beszéltek a magyarok a bevásárlásról, addig 2022-ben már 1 142 029 esetben emlegették az élelmiszerláncokat.

Ahogy a korábbi három évben, 2022-ben is a Lidl volt a közönségkedvenc az említések alapján. A bolt nem csak megtartotta népszerűségét, hanem növelte is, hiszen a tavalyi 22%-hoz képest, idén már a beszélgetések közel 30%-ában emlegették a hazai felhasználók. Míg a korábban is második helyen szereplő Coop képes volt megtartani a helyezését, a 2021-es bronzérmes SPAR helyét az ALDI vette át a tavalyi évben. A többi üzletlánc említéseiben nem volt jelentős változás, egyedül a Reál esetében volt nagyobb átrendeződés, hiszen míg 2021-ben a beszélgetés 14%-a foglalkozott az áruházzal, addig tavaly mindössze 5%-ot tudhatott magáénak.

Továbbra is az Auchant követik a legtöbben, de a Penny követőtábora is hatalmasat nőtt

Az egyes üzletláncok követőtábora 2021-hez képest tavaly minimális mértékben változott. A legtöbb követővel továbbra is az Auchan Facebook-oldala rendelkezik. A második és harmadik helyen az előző évekhez hasonlóan a Lidl és a SPAR Facebook-oldalai állnak. Habár a SPAR követőtábora csak nagyon minimális mértékben növekedett (0,15%-kal), a többi áruházlánc így sem tudta utolérni a platformon.

Bár mindegyik üzletlánc követőtábora gyarapodott 2022-ben, a SPAR és a Tesco esetében a növekedés minimális volt. A tavalyi évben a legnagyobb követőszám növekedést a Penny Market érte el Facebookon, míg a 2021-es győztes, a Reál az ötödik helyre szorult vissza. A korábbi dobogósok, a Coop és a Lidl továbbra is a TOP 3-ban van az áruházláncok követőtáborainak rangsorában.

A magyarok imádják a nyereményjátékokat, de ha posztolásról van szó, „a kevesebb néha több”

A múlt évben továbbra is a Lidl és a Coop áruházláncok Facebook-oldalai álltak az élen a felhasználói interakciók terén, a korábbi harmadik helyezett Spar helyét azonban az ALDI vette át. A hipermarketek ismét a sor végén állnak a METRO nagykereskedelmi üzletlánccal együtt. 2022 legnagyobb visszaesését (akárcsak 2021-ben) az Auchan produkálta. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatott az is, hogy az Auchan oldalának aktivitása a tavalyi évben nagyjából a felére csökkent.

2022-ben a követői interakciók mindegyik üzletlánc oldalán csökkentek. A 2021-ben kiugró pozitív változást elérő Penny Market a tavalyi évben a második legnagyobb negatív visszaeső: az oldal ugyan 41%-kal több tartalmat tett közzé tavaly, mint az azt megelőző évben, az interakciók száma mégis 75%-kal csökkent. Akárcsak a többi oldal esetében, a Penny Marketnél is a nyereményjátékok bizonyultak a legnépszerűbbek, azonban a heti ajánlatok és az egyes termékeket népszerűsítő tartalmak úgy tűnik nem rezonáltak túl jól a követőkkel. A harmadik legnagyobb visszaesés a korábban szintén nagymértékű emelkedést mutató Reál üzletlánc oldalán tapasztalható. Ennek hátterében az oldal saját aktivitásának jelentős visszaesése állhat, ugyanis 2022-ben 45%-kal kevesebb bejegyzést tett közzé az oldal, mint 2021-ben.

Az említésszámok alapján a Lidl, a kontextust is figyelve viszont az ALDI a kedvenc

A tavalyi év kedvenc üzletláncának az ALDI bizonyult, a bolt ezzel 2022 legnagyobb pozitív változását érte el. A második helyen a 2021-ben szintén ezüstérmes Reál szerepel, míg a korábbi győztes METRO áruház a harmadik helyre szorult vissza.

A 2021-ben harmadik helyen álló Coop a tavalyi évben már csak az ötödik helyen állhat a rangsorban a netezők viszonyulása alapján. Sokat javult ellenben a megítélése a korábban hatodik helyen álló Penny Marketnek, amely így a negyedik helyre juttatta a boltot. A SPAR üzletlánc mindössze egy helyet csúszott vissza a rangsorban, a Lidl viszont hármat – így a korábbi negyedikből hetedik lett. Az utolsó három helyezett továbbra is a Tesco, CBA/Príma és az Auchan maradtak, bár a Tesco 2021-hez képest 0,32 pontot javított megítélésén, amivel a második legnagyobb pozitív változást érte el a tavalyi évben. Nagyobb javulás látható a CBA/Príma üzletek esetében is, a korábbi eredményhez képest 0,22 ponttal javult a bolthálózat megítélése.

A magyar üzletláncok közül a Reál bizonyult a tavalyi év kedvencének a felhasználók körében, bár a 2021-es adatokhoz képest 0,03 pontot veszített népszerűségéből, míg a korábbi közönségkedvenc Coop 0,05 ponttal ért el kevesebbet 2022-ben. A Reál előretörése hátterében a nyereményjátékok népszerűsége állhat. Az oldal bár harmadannyi tartalmat tett csupán közzé, mint a Coop, ezek többsége azonban valamilyen nyereményjátékhoz kapcsolódott, így jobban megmozgatta a követőket.

Összességében elmondható, hogy továbbra is rengeteget, sőt egyre többet beszélünk az élelmiszerüzletekről. A tavalyi évben az infláció és annak hatásai határozták meg az online diskurzust. Míg a koronavírus-járvány idején a házhozszállítási lehetőségek nyomtak sokat a latba egy-egy üzletlánc megítélésénél, 2022-ben egyértelműen az árak és az egyes termékek elérhetősége volt a döntő.

Fotó: Marjan Blan | @marjanblan/unsplash.com

A Greenpeace az elmúlt években több országban is megvizsgálta és értékelte a élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat többek között abból a szempontból, hogy mennyi a csomagolásmentes termék a polcokon, hogy van-e lehetőség újratöltésre és újrahasznosításra az üzletekben, illetve hogy egyszer használatos műanyag zacskókban, vagy környezetbarát táskákban vihetjük haza a termékeket.

A kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái 2022. július 1. és augusztus 1. között helyszíni felmérést végeztek a kilenc élelmiszerlánc harminchat hazai üzletében. Másrészt a környezetvédő szervezet közvetlenül az élelmiszerláncokat is megkereste egy kérdőíves kutatással, hogy saját adatokat szolgáltathassanak.

Az élelmiszerláncok rangsora a következőképpen alakult a 2022-es felmérésben: a SPAR végzett az első helyen, őket követi az Auchan, a Tesco, a Lidl, az ALDI, a PENNY, a CBA, a Coop, az utolsó helyezést a Reál érte el. A Greenpeace közlése szerint a CBA, a Coop és a Reál értékelését megnehezítette, hogy ezek a láncok egyáltalán nem reagáltak a megkeresésükre, ezért őket csak a szervezet aktivistáinak helyszíni felmérése alapján tudták rangsorolni. Aki a részletes eredményekre kíváncsi, az a Greenpeace teljes kutatási jelentését is végiglapozhatja.

Jelentésében a hiányosságok feltárása mellett több pozitív fejleményt is kiemelt a Greenpeace a boltokkal kapcsolatban. Egyes cégek nyilvánosan elérhető stratégiával rendelkeznek a műanyagcsökkentésükkel kapcsolatban, máshol a saját márkás termékek csomagolásánál kitűzött cél, hogy 100 százalékban újrahasznosított anyagokból készüljenek. A SPAR üzleteiben kimagaslóan sok termék volt elérhető újratölthetőként, ilyen volt például a mogyoró, a pisztácia, a dióbél, a mandula, a napraforgó, a tökmag, a köles és a kuszkusz is. Az Auchan esetében kiemelkedő, hogy hálózati szinten megtalálható náluk a visszaváltható ásványvizes italcsomagolás. A Tesco válaszaiból kiderült, hogy a működésükből származó hulladék 82 százalékát újrahasznosították az előző évben, ez csak vállfából majdnem 124 tonnát jelent. A legnagyobb választékban és arányban csomagolásmentes zöldségeket és gyümölcsöket a Lidl üzleteiben lehetett találni. A SPAR és az Auchan pedig már nem adott ingyen műanyag zacskót, csak lebomlót pénzért.

„A Greenpeace azért indította el ezt a kutatást, mert a műanyag hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben és már megjelent az emberi szervezetben is.  Mindenkinek joga van úgy vásárolni, hogy ne legyen minden eldobható műanyagba csomagolva, illetve hogy választhassanak visszaváltható csomagolású termékeket” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace