„Ezzel a beruházással többek között az a célunk, hogy megmutassuk, mennyire hiszünk a megújuló energia fontosságában, jövőjében. Ennek egyik kiemelkedően fontos eleme, hogy a BME Elektronikus Eszközök Tanszékével partnerségben tavaly elkezdtük napelemes tetőcserepünk fejlesztését. Ezen kívül azt is szeretnénk bizonyítani, hogy nagy feldolgozói kapacitást igénylő gyárak teljes villamosenergia-igénye is kiszolgálható napelemes rendszerekkel. Mára egyértelművé vált, hogy az ökológiai lábnyom csökkentése a feldolgozóipari társaságok számára is elengedhetetlen követelmény. Tudomásunk szerint a régióban működő cserépgyártók közül jelenleg csak a Terrán használ zöld energiát a cserépgyártáshoz. Bízunk benne, hogy napelemparkunkkal jó példát tudunk mutatni a „zöld” gondolkodásmód elterjedéséhez” – mondta Gódi Attila ügyvezető.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Terrán ügyvezetőjét választotta a 2017-es év üzletemberének

Az Év Üzletembere Díjjal tüntette ki Gódi Attilát, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatóját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A díjat Síkfői Tamás, a kamara elnöke adta át. Ezzel az elismeréssel a Terrán teljesítményét jutalmazták, hiszen a kamara indoklása szerint a vállalat azért érdemelte ki, mert a kft. alapításától eltelt évtizedek alatt a Terrán Tetőcserép Gyártó a régió egyik vezető vállalatává nőtte ki magát. A díj a Terrán működési modelljének, a családi értékek mentén haladó, és innovatív gondolkodásának is szól.

A multinacionális cégek által uralt piacon megmutatták, hogy innovatív fejlesztésekkel, jó üzletpolitikával magyar családi vállalkozás is versenyképes tud lenni, hiszen az egyik piacvezető cég lett a Terrán az iparág többi szereplője között. Ma már a Terrán gyáraiban közel 100 családi házra elegendő cserepet készítenek naponta. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékével partnerségben tavaly elindult a napelemes tetőcserép fejlesztése is, amely egyedülálló Terrán innováció.

„Jó úton haladunk, hiszen Az Év Üzletembere Díjon kívül a „Best Buy Award”-ot is elnyertük, azaz 2017-ben a vásárlók a Terránt nevezték meg a legjobb ár-érték arányú tetőcserépmárkának Magyarországon” – mondta Gódi Attila.

A Terrán Cégcsoport komplett tetőfedési rendszereivel és kiváló minőségű termékeivel mára Európa egyik legmodernebb betoncserép gyártójává nőtte ki magát. A családi tradíciókra épülő cégnél alapvető követelmény a kutató-fejlesztő munka és a magas minőség iránti elkötelezettség.

A mostani sikeren túl a vállalat számos elismerést magáénak tudhat: 2003 tavaszán Construma Nagydíjat, 2015-ben újra Construma díjat nyertek, 2005-ben BNV Nagydíjat, 2010-ben Business Superbrands díjat, 2013-ban Magyar Termék Nagydíjat kaptak és immár négyszeres MagyarBrands díjasok, illetve a már említett Best Buy Award birtokosai.

2017-ben a vásárlók a Terránt nevezték meg a legjobb ár-minőség arányú tetőcserépmárkának Magyarországon.

Az Icertias nevű, svájci minősítő szervezet piackutatása alapján, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. elnyerte a neves „Best Buy Award” díjat, azaz 2017-ben a vásárlók a Terránt nevezték meg a legjobb ár-minőség arányú tetőcserépmárkának Magyarországon. A Terrán márka pozíciójához, fejlődéséhez, innovatív szemléletük tükrözéséhez és jövőképükhöz igazodva, indokolttá vált az arculat frissítése is, ezért a jövőben az eredeti, korábbi színvilágot megőrizve egy modernebb logót használnak.

A családi vállalkozásból nemzetközi nagyvállalattá nőtt, magyar tulajdonú Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. az elmúlt évben komoly változáson, növekedésen ment keresztül. Tevékenységük során több jelentős mérföldkő volt a cég életében, például az egyedülálló innovációjuk – a tetőcserépbe integrált napelem – a Terrán Futuron, melynek fejlesztése tovább zajlik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének nemzetközileg elismert szakértő csapatával.

Az elmúlt év további mérföldkövei, hogy megőrizték piacvezető pozíciójukat, bevezették a robottechnológiát a kiegészítő elemek gyártásánál és csomagolásánál, piacra léptek a ClimaControl felületkezelésű termékcsaláddal, valamint elindult a cégcsoport negyedik gyárában a próbagyártás a romániai Aranyosgyéresen.

„Az átfogó, 1200 fő részvételével készült piackutatás során az Icertias arra volt kíváncsi, hogy a magyar fogyasztók az egyes kategóriákban mely márkákat tartják a legjobb ár-minőség arányúnak. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a megkérdezettek a tetőcserép kategóriában a Terránt választották” – mondta Tóth Szabolcs, a Terrán regionális marketing igazgatója.

A közel 100 éves Terrán Cégcsoport komplett tetőfedési rendszereivel és kiváló minőségű termékeivel Európa egyik legmodernebb betoncserép gyártójává nőtte ki magát. A vállalat Magyarországon kettő (Bólyon, Kunszentmiklóson), Szlovákiában egy gyárat működtet, az idei évben felépült erdélyi (Aranyosgyéres) gyárban napjainkban a próbaüzem zajlik. A cégcsoport 2016-os árbevétele 9,9 milliárd forint, az alkalmazottak száma jelenleg 268 fő, Horvátországban, Romániában (Erdély), Szlovákiában és Szerbiában vannak leányvállalatai.

A kis családi vállalkozásból tízmilliárd forintos árbevételű, több piacon vezető szerepet betöltő céggé vált Terránnál másfél éve dolgoznak a napelemek tetőcserépbe integrálásán. A vállalat elképzelései szerint a jövőben a tető nem csupán a passzív védelem eszköze lesz, hanem aktív, környezetbarát, tiszta és biztonságos energiatermelő funkciót is be fog tölteni. A jelenlegi, tetőre szerelt napelemes rendszerek legnagyobb hátrányának az esztétikum hiányát látják a cégnél, ezért a fejlesztésük lényege, hogy a napcellákat olyan speciális módon építik a tetőcserepek felületébe, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik majd a hagyományos tetőcserepekével.

Számításaik szerint 200-300 napelemes cserép elegendő lesz egy átlagos családi ház villamosenergia-szükségletének biztosítására, a gazdaságos működtetést pedig az elektromos művekkel kötött szerződésben szereplő szaldóelszámolás (a hálózatból vételezett és az oda betáplált energia egyenlegének évenkénti elszámolása) biztosíthatja.

A vállalat szakemberei a napelemes tesztrendszert a cellákat szállító Korax Solar munkatársaival közösen 2017 tavasza óta Bólyban monitorozzák. Az eredmények bíztatóak, és lehetővé tették, hogy magabiztosan bemutassák a működő prototípust. A további fejlesztéseket, validálást és a tanúsítványok beszerzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének nemzetközileg elismert szakértő csapatával folytatják – számolt be a folyamat állásáról Gódi Attilaügyvezető igazgató.

A Terrán Futuron cserepek piaci megjelenését 2018-ra tervezik. A hagyományos tetőcserepekkel szemben a magas hozzáadott értékű megoldás előnye, hogy néhány száz kilométernél távolabbra is gazdaságosan szállítható, így a nyugat-európai piacok is megcélozhatóak.

A bemutatott prototípus nem véletlenül került fekete síkcserepekre: az elsődleges célcsoportnak tekintett, modern házakat építő vásárlók körében jelenleg ez a legkedveltebb modell. A termék egyébként más színekben, így a hagyományos téglavörös árnyalatokban is legyártható. A cellák fémszálainak láthatósága is tudatos döntés: így a vásárló jelezheti a külvilág felé, hogy környezettudatos döntést hozott. Egyelőre hazai és nemzetközi kiállításokon terveznek megjelenni a Futuronnal, illetve a tömeggyártás beindítása előtt részben kézimunkával előállított, egyedi rendszereket véleményvezér szerepre is alkalmas, ismert személyek házain helyeznék el – beszélt terveikről a cég kereskedelmi igazgatója.

A Terrán marketingvezetőjével, Tóth Szabolccsal tavaly készült interjúnkat itt olvashatják.

(A nyitóképen Dr. Mizsei János, a BME oktatója ismerteti a napelemes energiatermelés helyzetét, a háttérben látható a tetőcserepekre integrált rendszer.)

Tóth Szabolccsal, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. regionális marketingigazgatójával piaci kihívásokról, márkanévváltásról, médiastratégiáról és külpiaci terjeszkedésről beszélgettünk.

A lakásépítésben milyen trendeket láttok és ez milyen hatással van az üzletmenetre?

A válság évei óta az új építések száma ötödére esett vissza, néhány ezres nagyságrendet képvisel. Az elmúlt jó néhány évben a felújítások nyertek teret, ez az egyetlen piac, ami a mi szempontunkból számottevő, bár 2015-ben már némi elmozdulást tapasztaltunk az új építésekben is, és ezt a partnereink is visszaigazolták. Nagyon friss információ az új építések ÁFÁ-jának kérdése, illetve a új finanszírozási lehetőségek. Arra számítunk, hogy ezek összességében pozitív, kereslet-élénkítő hatással lesznek az ágazatra.

És a környező országokban mi a helyzet?

Azt látom, hogy a válságot Magyarország sínylette meg leginkább, a román és szlovák piac kevésbé fájdalmasan élte meg. A mi működésünk azt mutatja, hogy ezekben az országokban is van még mit csinálni, nagyon rossz állapotban lévő tetőket lehet látni a délszláv és az erdélyi területeken. Ilyen szempontból jó helyzetben vagyunk: ha egy család úgy dönt, hogy hozzányúl a házhoz, mert megteheti vagy mert kényszerűségből meg kell tennie, akkor a tetővel kezdi. Ha a tető nem funkcionál megfelelően, az az épület állagára negatívan hat.

Milyen szegmensek és versenytársak vannak a tetőfedési piacon?

Ma Magyarországon négy nagy gyártó dolgozik, kettő agyagos: a Creaton és a Tondach, és kettő betonos: a Bramac és a Terrán. Ez a négy cég a kiselemes piac nagy részét lefedi. A beton és az agyag fej-fej mellett állnak, mostanában a beton kicsit előrébb van a versenyben. A fennmaradó néhány százalékon a többi, használatban lévő tetőfedő anyag osztozik, a zsindelytől a palákig. A különböző anyagok kapcsán a fogyasztók fejében máig nagy a keveredés, sokan például harmadikként a kerámiát is megemlítik, mint az agyagnál magasabb minőségűnek tartott anyagot, holott a kettő ugyanazt jelenti Ezen a területen is igyekszünk edukálni a vásárlókat, hogy jól tudjanak dönteni.

Vannak-e tipikus vásárlói csoportok, vagy ez inkább élethelyzethez kötött?

Nehéz tipizálni, egy telekommunikációs cég marketingese ilyen szempontból biztosan egyszerűbb helyzetben van. Mi nehezebben tudunk targetálni, mert 30-tól 59-ig mindenkit meg kell tudnunk szólítani. Az önálló életet kezdő fiatalok esetében is elterjedt az a megoldás, hogy inkább egy használt házat vesznek és azt a lehetőségeikhez mérten elkezdik évről-évre felújítani, és szerencsénkre itt is a tetővel érdemes kezdeni. De az is jellemző, amikor egy nyugdíj előtt álló házaspár még hozzányúl a tetőhöz, hogy az esetleg problémás részeket kijavítsák, amíg még a jövedelmük lehetővé teszi. Státusz tekintetében a korábbi évekre jellemző A, B, C után most már a D-re, E-re is céloznunk kell. A férfiak és nők szerepe is változott kicsit az elmúlt időszakban. Amikor elkezdtük újradefiniálni a márkát, nagyon erős volt a nők véleményvezér szerepe: először emóció, forma, szín alapján döntöttek az új építéseknél, hiszen a tető, mint ötödik homlokzat az összkép erősen meghatározó eleme. Ezt követően a racionális férfi döntött arról, hogy milyen anyagból készüljön vagy melyik márka legyen. A válság idején ez megfordult, és a racionális szempontok kerültek előtérbe: mi az a néhány termék, ami belefér a büdzsébe és amit elbír a tetőszerkezet. A legutóbbi kutatásaink alapján azt látjuk, hogy a korábbi felállás kezd visszaszivárogni, a designnak, a formának, a színnek újra dobogós helye lesz a döntésben. Ezekből is látszik, hogy nekünk korra-nemre tekintet nélkül olyan üzenetekkel kell operálnunk, amelyek mindenkinél célba érnek.

Azt jól sejtem, hogy a tetőcsere indoka általában a szükségszerűség, divatból nem nyúlnak hozzá az emberek?

A kiselemes tetőfedő rendszerek piacán nálunk, de a régióban és távolabb tekintve is az látszik, hogy nagyon nagy újdonságok nincsenek. Megvannak az adott méretű hullámos és lapos méretek, valamint azok a természetközeli színek, amelyeket a fogyasztók el tudnak képzelni a tetőn, és ezek képezik a volument. Persze megvannak azok a kicsit extrémebb megoldások, mint például nálunk az egyenes vágású Zenit termékcsalád, amelyek más igényeket elégítenek ki és egy megfelelő tömegű épületen jól érvényesülnek, de összességében a divat szerepét nem nagyon érezzük. Ha hozzányúlnak a tetőhöz, azt vagy azért teszik, mert funkcionálisan elavult, vagy mert szeretnék az egész házat modernebb állapotba és formába hozni. Ezen a területen is folyamatosan születnek technikai újítások, illetve olyan fém és műanyag kiegészítők, amelyekkel modernizálható egy tető. Például a zöldenergia, a napelemek telepítése is felveti a kérdést, hogy a meglévő héjazattal mit lehet és érdemes csinálni. Egy új tető esetében ki lehet használni azokat a lehetőségeket, amelyekkel egy napelem maximális pontossággal és részletképzéssel felhelyezhető úgy, hogy 30-50 évig megállja a helyét.

Ha a színek, formák, technológiák nagyrészt adottak, miben lehet versenyezni? Ti a garanciát, illetve a szlogenben a színeket hangsúlyozzátok.

A tető építése komplex, soktényezős döntés, amely az ún. high risk kategóriába tartozik: olyan területe a család életének, amelyben nem mozognak otthonosan, de egy emberöltőre megnyugtató döntést szeretnének hozni. A laikus fogyasztó a választáshoz szeretne segítséget kapni, és ehhez kell olyan üzenetekkel előállnunk, amelyekről azt gondoljuk, hogy fontos a számára, akár racionális, akár emocionális szempontból. Az egyik ilyen a garancia. Jó minőségű terméket jó áron nagyon sok gyártó tud kínálni, ebben nincsenek nagy eltérések. A hosszú távú megnyugvást jelentő dolgokban tudunk különbséget tenni. Amikor az év elején, a betoncserép-gyártók között elsőként bevezettük az 50 éves garanciát, azt láttuk, hogy nagyon jól fogadta a piac: ennél a termékkategóriánál ez az időtartam abszolút értelmezhető, és elsősorban a gyártó szavahihetőségét, a technológia alátámasztását látják benne, ezzel hitelesíti az objektív termékjellemzőket is.

Az innováció is mindig része volt a cégkultúránknak. Erre jó példa a hódfarkú cserép, amely azt a rést volt hivatott betölteni, hogy ez a fedéskép korábban csak agyagból volt elérhető. Mi viszont a beton tartósságával tudtuk ötvözni és a 2005-ös bevezetésekor szinte kielégíthetetlen igényekkel találkoztunk. Azóta a termékpalettánk jócskán kibővült, és a kezdeti, teljesen kézzel történő gyártás néhány száz darabos napi kapacitásától eljutottunk a teljesen automatizált gyártásig ahol másodpercenként kettő tetőcserép készül, azaz nagyságrendileg 15 perc alatt készül el egy átlagos családi ház tetőcserép-igénye. Ráadásul a tetőcserépgyártást technológiai oldalról nem úgy kell elképzelni, hogy dobozos gyártástechnológiák kaphatók, hanem a saját mérnökeink a gépgyártókkal karöltve egyedi megoldásokat dolgoznak ki, az előállítástól a csomagolásig. A gyártástechnológia hatékonyságának növelése a verseny legfontosabb területe. Ez egy viszonylag lassan változó, kicsi kilengéseket toleráló piac, ezen belül kell megtalálnunk azt, amivel előre tudunk lépni.

Árakban is kicsi a kilengés?

Itt is megvan a más ágazatokban is tapasztalható szélesebb árspektrum, az árérzékeny fogyasztókat megcélzó belépő termékkategóriáktól a prémium termékekig. Az árkülönbségek mögött természetesen beltartalmi eltérések is állnak, elsősorban a kapcsolódó szolgáltatások és az elérhető, speciálisabb igényeket is kielégítő fém-műanyag kiegészítők köre tekintetében. Az árak tekintetében a teljes tetőrendszert kell figyelembe venni: a cserepek mellett legalább ilyen fontos az is, amit az ember nem lát: a tetőfólia, a szigetelés. Ezt azért is áll érdekünkben hangsúlyoznunk, mert ha bármelyikkel probléma adódik, a vásárló jellemzően hozzánk fordul a panaszával, mert azt hiszi, hogy a cserepek hibája. Ez kellő idő- és energiaráfordítással, a gyártók által biztosított szaktanácsadással előre kiküszöbölhető.

Kire hallgat a vásárló? A gyártóra, kereskedőre vagy egy hozzáértő rokonra? Honnan gyűjtenek információt?

Ebben a helyzetben a véleményvezér, akinek szinte mindent elhisz az építtető, az a kivitelező, a tetőfedő, és ők tudják is, milyen fontos pozícióban vannak. Az más kérdés, hogy az ácshoz hogy jut el az ügyfél, és az ebben való segítségnyújtás lehet számunkra egy belépési pont. A Tüzép egyszerűbb helyzetben van, hiszen azt szinte mindenki tudja, hogy a környéken hol van építőanyag-telep, és ott körül tud nézni. A gyártói tartalmakat az első döntés után kezdik fogyasztani, ezekből próbálnak plusz információkat összegyűjteni, részleteket megismerni.

A mi szempontunkból a tervezők is fontos célcsoport, bár a szerepük a válság alatt kissé visszaszorult. Társasház-építések esetén pedig kihívást jelent, hogy a tervezés és a kivitelezés között gyakran annyi idő eltelik, hogy a tervezés időszakában átadott információk már elsikkadnak. Viszont előttük is folyamatosan ott kell lennünk, de náluk legalább tudható, hogy milyen anyagokkal, megoldásokkal szeretnek dolgozni és könnyebben elérhetőek.
Ha már hatékonyan előállítottátok a terméket, kinek és hogyan kommunikáltok? Elég sok stakeholder merült már fel.

Kezdetben, a márkaidentitás nélküli korszakban (2010 előtt) szinte kizárólag B2B irányban dolgoztunk, a fókuszban a gyártástechnológia és a termékek kereskedelembe juttatása állt, de ez az egy lábon állás azt eredményezte, hogy nagy volt a kitettségünk a kereskedők felé. Nyitnunk kellett a fogyasztók felé is, növelni a márkaismertséget. Ekkor azonban beleütköztünk abba a kérdésbe, hogy mi is a márka. A 2000-es évek elején a korábbi Minőség Betonárukészítő Kft. névből egy akkor jónak tűnő ötlet mentén Mediterrán Tetőcserép lett a márka neve. Ez az az időszak, amikor a fogyasztói szíveket melegség töltötte el, ha a mediterrán bármilyen permutációját hallották, és minden gyártói portfólióban feltűnt az összes olasz város.

Az átnevezésen túl ekkor tudatos kommunikáció még nem történt. Ahogy teltek az évek, egyre inkább érződött, hogy a márkanév inkább hátrány, mint előny, a tervezők is elhatárolódtak tőle és a termékportfóliónk is megváltozott az igényeket követve. Az ATL-kommunikáció megkezdésének így előfeltétele volt, hogy a márkát identitással ruházzuk fel, és ehhez ki kellett lépni a régi márkanévből is. Ezt próbáltuk olyan vállalható, többlépcsős módon megtenni, aminek 2015 áprilisban értünk a záróakkordjáig, amikor Mediterrán Magyarország Betoncserép Gyártó Kft. nevet Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.-re változtattuk, a TERRÁN márkanevet már 2014-től használjuk. Először a Mediterrán márkanevet próbáltuk színekkel, üzenetekkel, melegséggel feltölteni a korábbi fekete, technikai megjelenés helyett. Ezt a vásárlói döntésekre és a versenytársak gyakorlatára vonatkozó kutatással alapoztuk meg. Majd a fokozatosság elvét követve elkezdtünk aktívan kommunikálni, a mondanivalónkat kreatív formában megjelenteni. Készült egy máig működő szpot, eladáshelyi reklámanyagok, ezekkel beazonosíthatóvá tettük a márkát. Az új nevet pedig úgy alakítottuk ki – az előtag elhagyásával -, hogy továbbvigye a korábbi értékeket. Utólag úgy értékelhető, hogy jó megoldásokat sikerült találnunk, és ez a folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy közel piacvezetővé tudtunk válni itthon és a határon túl is néhány piacon. A határon túli működés multiplikálta is a kihívásokat: olyan dolgokat kellett létrehozni, amelyek a külpiacokon is tudnak működni és ugyanazt mondják egy magyar, erdélyi, cseh vagy belgrádi vásárlónak.

Melyek a legfontosabb kommunikációs felületek?

Amikor elkezdtünk kommunikálni azt láttuk, hogy a tévé, mint tömegmédium nagyon jól működő csatorna, a kommunikáció gerincét a mai napig ez adja. Amit a fogyasztó a tévében lát, azt automatikusan feljebb is pozícionálja. Ez persze önmagában nem lenne elegendő, ezért rádióval, néhány print felülettel és online tesszük kerekké a médiamixet. A gyáraink közelében a helyi médiát is tudatosan alkalmazzuk imázsépítésre. Próbálunk mindent a maga helyén kezelni. A fogyasztó azt az utat preferálja, hogy amit lát a tévében, arra azonnal rákeres interneten is, ezért ott is jelen kell lennünk. Természetesen korlátosak a lehetőségeink, az FMCG vagy a telekommunikációs szektor költési szintjeit a mi iparágunk sosem fogja elérni, de az elmondható, hogy évről-évre tudtunk fejlődni ebben is. Meggyőződésem, hogy ez is hozzátette a magáét az elmúlt évek sikereihez. Az ATL-ben mutatott eltökéltségünk a működésünk többi területére is kihat, például amikor azt látom, hogy a kereskedő partner azért szeretne velünk dolgozni, mert a fogyasztó minket keres nála.

Milyen tévécsatornákat használtok?

A TV2-vel vagyunk partnerségben évek óta. Volt már, hogy kitekintettünk a portfóliójukban lévő kábelcsatornák felé is, de inkább a főcsatornára koncentráltunk. Meglátjuk, hogy a tévépiaci átrendeződés kapcsán 2016-ra ez mennyiben változik, hiszen érdekes új megoldások mentén fog működni a piac. Rengeteg a nyitott kérdés: hogyan fog értékesíteni a TV2, az atmedia, erre hogyan reagál majd az RTL Klub, mi lesz csomagban és csomagon kívül elérhető.

Médiaügynökséget használtok vagy direkt dealben vagytok a csatornával?

Direkt dealben vagyunk, amiben segített, hogy a válság évei alatt jó helyen, jó időben tudtunk lenni. A médiatulajdonosok részéről a nyitottság 2010 táján jelent meg a közvetlen hirdetői kapcsolatra, és ezzel élni is tudtunk. Persze ez több felkészültséget igényel és több munkát jelent, de el tudom mondani, hogy jó ajánlatok mentén tudunk működni évek óta.

A honlap mellett online hirdetési megoldásokat is használtok?

Aminek létjogosultságát látom a mi iparágunkban, azok a kereső alapú megoldások. Amíg a bannervakság jelen van a fogyasztóknál és az online felületeket elsősorban informálódásra használják, nem az aktuális taktikai kampány nyomon követésére, addig nem is hiszem, hogy ennél sokkal tovább kellene nyújtózkodnunk. Látom, hogy nagyon fontos az az edukációs irány, amit idén ismét erősítettünk. Próbálunk a fogyasztóknak olyan, nem titkoltan a márka által kiadott, de független tartalmat nyújtani, ami felnyitja a szemét, hogy ha belefog egy tetőépítési projektbe, mire érdemes figyelnie, és erre az online tér kiválóan alkalmas. A gyártói oldal és annak a tartalma háttérbe szorul, ott azt akarják megnézni, miről szól a garancia, milyen színek vagy szolgáltatások érhetőek el.

Ha meg is van a fogyasztói pull, azért a szakemberek, viszonteladók felé is kommunikálnotok kell, ugye?

A feléjük irányuló kommunikáció nagyon fontos eleme a képzés. Két, minden igényt kielégítő képzési központtal rendelkezünk a két magyarországi gyár mellett. Azt látjuk, hogy erre kivitelezői oldalról nagy igény van, mert olyan megoldásokkal, anyagokkal tudnak itt találkozni, dolgozni, amilyenekkel máshol nem feltétlenül. Minden évben megpróbálunk újdonságokat is bemutatni, és a személyes találkozás alkalmával mindenféle üzenetet át tudunk adni ennek a célcsoportnak a gyárlátogatástól az aktuális akciós ajánlatokig. Őket csak viszonylag szűk időben tudjuk elérni, mert amikor az idő engedi, akkor tetőn vannak, tehát csak a január-februári időszak áll rendelkezésünkre, viszont jól megalapozza az egész évet. A képzéseinket megpróbáljuk a Tüzép-telepek dolgozói számára is elérhetővé tenni, akár személyesen, akár elektronikus úton. Emellett persze vannak egyéb motivációs programok is, amelyek egész évre kitolják ezt a párbeszédet, az általános megoldásoktól a tetőfedő pályázatig. A munkatársaink között már van egy dedikált csapat, akik egész évben a kivitelezőkre koncentrálnak, őket segítik.

Említetted a márkaváltást megalapozó kutatásokat. Mennyire éltek ezzel a módszerrel a márkaismertség, márkamegítélés követésében?

A márkaismertség alakulását nem szoktuk kutatni, viszont lehetőségeinkhez képest a nagy horderejű stratégiai kérdésekhez, döntéselőkészítési folyamatokhoz élünk a kutatási módszerekkel. Különösen azért, mert a mi életünkben ezek a lépések nem megismételhetőek. Azt időszakról időszakra meg szoktuk vizsgálni, hogy hol tart a piac, hol tartanak a versenytársak, a fogyasztói igények, a médiafogyasztási szokások, milyen irányba kell továbbmenni. Hiába viszonylag lassan változó a piacunk, elengedhetetlen, hogy az ember naprakész legyen. A netpaneles kutatástól kezdve a fókuszcsoportos kutatáson át próbálunk minden olyan kvantitatív és kvalitatív lehetőséget kihasználni, ami hozzá tud tenni az információinkhoz. Nem szeretnénk abba a hibába beleesni, hogy kényelmesen hátradőlve nézzük, amint egy versenytárs surranópályán megelőz minket.

A határon túli működés milyen extra kihívásokat jelent? Például a magyar családi vállalkozás pozicionálás ott mennyire használható?

A magyar családi vállalkozás megítélése még itthon is vegyes. Egyrészt azt látjuk, hogy ha megkérdezzük, nagyon fontosnak ítélik, de a kasszánál ez háttérbe szorul, és még azzal a megítéléssel is találkozunk olykor, hogy „attól még lehet jó, hogy magyar”. A határon túl a távolsággal ez egyre inkább tompul – kivéve talán Erdélyt, ahol inkább erősödik -, és nem is ez áll a kommunikációnk fókuszában. A Bólyban meghozott stratégiákat és üzeneteket próbáljuk úgy megfogalmazni, hogy ott is érvényesüljenek. Nem úgy működünk, mint egy multi, hogy kiküldjük a kulcsvizuált és a lefordítandó szöveget, hanem nagyon sokat számít a kinti kollégák véleménye és ötletei. Próbáljuk tartani, hogy az arculati szempontok és elvárások érvényesüljenek, és sok esetben használhatóak is az itthon készült anyagok, de felmerülnek adaptálási igények is. Az idei volt az első év, amikor kellő volumenben el tudtunk kezdeni kommunikálni külföldön is, a regionális működés volumenben, költésben, médiahasználatban is tetten érhető volt és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elindultunk azon az úton, hogy ha néhány éven belül a Kárpát-medencében valaki kiejti a száján, hogy Terrán, a hallgató fél tudja majd, hogy miről van szó.

A Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. olyan hosszú távú, összehangolt regionális márkaépítési stratégiát dolgozott ki, aminek a segítségével a Terrán brand a Kárpát-medence sikeres, kedvelt márkájává válhat. Az új pozíció létrehozása fontos elem a stratégia marketingkommunikációs terveinek megvalósításához.

„A hazai és környező országokban még eltérő súllyal van jelen a Terrán, így eltérő eszközöket, megoldásokat kell alkalmaznunk a marketingkommunikációban, de az a célunk, hogy idővel ezeket harmonizáljuk, egységesítsük. A kreatív anyagok esetében törekszünk arra, hogy egységesek legyenek a megjelenéseink, de sok esetben országspecifikus mutációkra, adaptációkra is szükség van. Azt szeretnénk, ha a vásárlók minél nagyobb köréhez jutnának el az üzeneteink határon innen és határon túl is, ám ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy egy kézben összpontosuljanak az egyes marketingfolyamatok” – véli Tóth Szabolcs regionális marketingigazgató.

Tóth Szabolcs (40) a Kaposvári Agrártudományi Egyetemen végzett okleveles agrármérnökként, majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte meg marketingkommunikációs szakmai ismereteit. Tanulmányait követően 2000-ig kereskedelmi mérnökként dolgozott a Bóly Zrt.-nél.

A Terrán regionális marketing vezetőjeként a cégcsoport külső- és belső kommunikációs feladatainak elvégzéséért és az országonként különböző outsource partnerekkel (ügynökségekkel, stúdiókkal, kiadókkal, stb.) való kapcsolattartásért felel. 15 éve dolgozik a vállalatnál, jelenlegi pozícióját megelőzően 2005-től irányította a Terrán magyarországi marketingjét. Nevéhez kötődik a Synus – a legkönnyebb Terrán cserép – 2014. évi sikeres hazai piaci bevezetése, illetve részt vett a Synus csoportszintű bevezetési stratégiájának kidolgozásában, regionális marketing igazgatóként első feladatai közé tartozik a termék hazai és külpiaci ismertségnek további növelése, népszerűsítése. Tóth Szabolcs házas, két gyermek édesapja

Ötödik alkalommal osztották ki a MagyarBrands díjakat a hazai márkáknak. A toplista elkészítéséhez kapcsolódóan kutatást is végeztek. A GfK Háztartáspanel felméréséből kiderült: a magyar háztartások 74 százalékának fontos, illetve rendkívül fontos, hogy ha csak lehet, magyar terméket vásároljon.

A válaszok alapján a magyar termék három legfontosabb kritériuma, hogy

• teljes egészében helyi alapanyagokból készüljön az adott termék (a háztartások közel 90 százaléka szerint),
• kizárólag magyar munkaerő bevonásával állítsák elő (a háztartások több mint fele szerint),
• magyar tulajdonban lévő vállalat gyártsa (a háztartások 40 százaléka szerint) a fogyasztási cikket.

A program elindítása óta eltelt öt évben a díjazott márkák nagy része a hazai FMCG-piac (27 százalék) képviselője; a hazai kulturális élet valamely területén tevékenykedik (14 százalék), illetve valamilyen szolgáltatást kínál (10 százalék).

MagyarBrands fogyasztói márkák toplistája, 2014 (márka, pontszám)

1. Pick 95,91
2. Herend 95,14
3. Herz 94,98
4. Gyulai 94,20
5. Budapesti Operettszínház 93,45
6. Gundel 92,85
7. Hollóházi Porcelán 92,47
8. Kalocsai Paprika 92,43
9. IBUSZ 92,28
10. Unicum 91,96

MagyarBrands üzleti márkák toplistája, 2014 (márka, pontszám)

1. Rába 95,05
2. Zwack 92,96
3. Richter Gedeon 92,38
4. Videoton 91,97
5. Főgáz 87,69
6. MTI 86,23
7. Hungerit 84,08
8. Díjbeszedő 83,94
9. FŐTÁV 83,90
10. Szarvasi 83,90

• Az év fogyasztói márkája: Pick
• Az év legelismertebb fogyasztói márkája: Herend
• Az év legdinamikusabb fogyasztói márkája: Sziget
• Az év legsikeresebb új fogyasztói márkája: ClassFM
• Az év üzleti márkája: Rába
• Az év legelismertebb üzleti márkája: Zwack
• Az év legdinamikusabb üzleti márkája: Erzsébet-program
• Az év legsikeresebb új üzleti márkája: TERRÁN

A MagyarBrands Gyermekekért különdíjat 2014-ben a Mosoly Alapítvány, a MagyarBrands Kultúráért különdíjat a hungarIKON gyűjtemény, a MagyarBrands innovációs különdíjat a Tresorit nyerte el.