Tucatnyi módja van annak, hogy egy cégvezetés csökkentse környezeti lábnyomát. A K&H fenntarthatósági indexe egy átfogó felmérés keretében kérdezte a hazai közepes és nagyvállalatok vezetését arról, hogy hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője szerint a kedvezőtlen gazdasági környezetben érthető módon a vállalatok elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak – ez azonban közvetve csökkenti a környezetterhelésüket is.

A cégek közel 60 százaléka már meg is oldotta a szelektív hulladékgyűjtést, és további 32 százalék tervezi ezt. A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése ettől némileg elmarad. A papírfelhasználás csökkentését 40-40 százalékban már végrehajtották vagy a közeljövőben tervezik. Hasonló megoszlást mutat az energiaköltségek elszállása miatt az energiafelhasználás csökkentése, illetve hatékonyságának növelése. Igaz ez – bár csökkenő arányokban – az épületek hőszigetelésére, a hibrid- vagy elektromos autók forgalomba állítására, vagy akár a vízfelhasználására is. Azt azonban csak a cégek 3 százaléka engedi meg magának, hogy úgynevezett „zöld” – azaz igazoltan megújuló forrásból származó, egyben drágább – energiát vásároljon, és csak további 4 százalék fontolgatja ezt. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások jelentőségével a cégvezetők 89 százaléka egyetért, csak döntő többségük szerint ezek alkalmazását a kedvezőtlen gazdasági helyzet most gátolja.

A cégeket a költségtakarékosságon kívül elsősorban a szabályok fogják rászorítani arra, hogy kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett végezzék tevékenységüket. Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegességet tűzte ki céljául, ennek érdekében szigorú szabályokat is alkotott. A klímasemlegességhez vezető utat a hazai cégek ma még sokkal inkább nehézségként, mint lehetőségként fogják fel.

Mindenki magán kezdje a szigort

A bankoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlati vészhelyzet kezelésében. A cégeket finanszírozó pénzintézeti szektorra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, illetve magukra nézve is kemény korlátokat állítanak fel. Ennek terén a K&H anyabankja, a belga KBC élen jár. A KBC például átfogó elemzést készített 8 iparág szennyezőanyag-kibocsátásáról és környezeti lábnyomáról. Ez alapján megvizsgálta saját közvetett kitettségét, és kizárta azokat a tevékenységek finanszírozását, amelyek a legnagyobb szennyezők. De nem csak a belga anyabank, hanem a K&H is olyan felelős befektetési alapokat hozott létre, amelyekben szereplő cégek gondot fordítanak környezetterhelésük csökkentésére.

Suba Levente szerint mindenki: a bankok, a cégek és a magánszemélyek is sokat tehetnek azért, hogy a természeti környezet állapota ne romoljon tovább. Ezt így gondolja a K&H fenntarthatósági index felmérésében résztvevő cégek 88 százaléka is.

Magánemberként is sokat tehetünk

A világ elvárja a vállalatoktól, sőt igyekszik rászorítani őket, hogy dolgozzanak ki stratégiát a saját környezeti lábnyomuk csökkentésére; mérjék a szennyezőanyag-kibocsátásukat, erről jelentés formájában számoljanak be a társadalomnak és tartsák magukat a stratégiában meghatározott fenntarthatósági pályához. Ugyanakkor mindenki egyszemélyben, családjával és közösségével is tud valamit tenni a fenntarthatóságért.

„Ha megnézzük egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását, érdekes következtetésekre juthatunk” – mondja Suba Levente, aki kiszámolta, hogy minek mekkora karbonlábnyoma van.  Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO₂ kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kilogrammnyi éves húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO₂-kibocsátás jön ki.  Ezzel szemben a lakóház fűtése ‒ és esetleges hűtése ‒ a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a lakóházunk korszerűsítésével nagyságrenddel többet tudunk megtakarítani, mint bármi mással.

„A legokosabb döntés tehát, amit egy család hozhat, az az, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát” – vallja Suba Levente, aki szerint a leginkább ésszerű és célszerű egyéni cselekvés a lakás- és ház szigetelés, az energia rendszerek korszerűsítése. Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába is.

A fenntarthatóság korántsem egydimenziós fogalom: nem korlátozódik csupán a természeti környezet megóvására. Annak a vállalatnak a működése hosszú távon fenntarthatatlan, amely képtelen a társadalmi összetartás erősítésére. Éppen ezért a K&H fenntarthatósági indexe – amelyet 2022 decemberében második alkalommal közölt a Bank – nem kizárólag a környezeti fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozik, hanem vizsgálja a vállalatok társadalmi felelősségvállalását is.

Jól megfigyelhető, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok körében az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód, illetve etikus üzleti viselkedés a legfontosabb. A kutatás keretében megkérdezett 360 vállalat 70 százaléka számára ezek a témakörök kiemelt jelentőséggel bírnak. A vállalatok valamivel több mint fele nagy figyelmet szentel az őszinte marketingkommunikációnak (59 százalék) és a munka-magánélet között megfelelő egyensúlynak (55 százalék).

Jól megfigyelhető, hogy azok a cégek, amelyek már kidolgoztak fenntarthatósági stratégiát maguk számára, minden témakör tekintetében jelentősen nagyobb, akár 10-20 százalékponttal magasabb arányban veszik ki részüket a társadalmi felelősségvállalásból, mint azok a cégek, amelyek nem állítottak még össze ilyen dokumentumot. Igaz, fenntarthatósági stratégiát egyelőre mindössze a cégek 14 százaléka készít (ez 3 százalékpontos növekedés a fél évvel korábban mért arányokhoz képest). Stratégiát jellemzően a 4 milliárdnál nagyobb árbevételű cégek írnak, de fél év alatt 15 százalékra nőtt a 300 millió és 1 milliárd forint árbevételű cégek stratégiaalkotási kedve is.

Az, hogy a társadalmi igazságosság, az oktatás, az egészségügy és a sport területen különféle kezdeményezéseket karoljanak fel, összességében a cégek 38 százalékára jellemző, de a fenntarthatósági stratégiával rendelkezők ennél jóval magasabb arányban, 59 százalékban veszik ki részüket ezeknek a projekteknek a támogatásából. Hasonló arányok figyelhetők meg a vállalati sokszínűség, a társadalmilag felelős befektetések, fenntartható üzleti megoldások tekintetében is – ahol 20 százalékponttal előbbre járnak a fenntarthatósági stratégiával bíró cégek.

Számottevően alacsonyabb figyelmet (20 százalék) kap a nők részvétele a menedzsmentben – és itt már koránt sincs akkora különbség a stratégiában gondolkodó és azt nélkülöző cégek között.

„A zökkenőmentes gazdasági fejlődés feltétele, hogy a cégek jól tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó feltételekhez” – mondja Suba Levente, hozzátéve, hogy „hosszú távon azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek felelősséget viselnek természeti környezetükért, és erősítik a társadalmi összetartást”. 

A természetes környezet állandó jelleggel küldi a vészjelzéseit: hol árvizek, hol aszályok, hol pedig egyéb, extrém időjárási körülmények formájában adja az emberiség tudtára, hogy figyelnünk és vigyáznunk kell a bolygóra. A Föld napjának is az a célja, hogy mindannyiunk gondolkodásának középpontjába kerüljön a bolygó megóvása.

Közös érdekünk, hogy fenntartható módon éljünk

Egyre több ember ébred rá, hogy saját életkörülményeik a környezet állapotától is függnek, és hogy ahhoz, hogy a Föld szépségeit a következő generációk is élvezhessék, fenntarthatóbb módon kell élniük. A környezettudatos élet ma már gyakorlatilag bárki számára elérhető a háztartástól kezdve a divatig. Utóbbi esetben már a kiegészítők viselésében is van mód tudatosabbnak lenni. Ugyanis egy magyar alapítású öko startup, a CRKL (a márkanév az angol circle szóból ered, és a körforgásos gazdaság ihlette) márkától egyedi, 100%-ban újrahasznosított alapanyagokból készült karkötőket vásárolhatunk, amelyeket személyre szabhatunk a föld, a tűz, a víz és a levegő motívumaival. Ráadásul termékeik árának 50%-ával hazai non-profit szervezetek környezetvédelmi projektjeit támogathatjuk.

A PET Kupa, a Humusz Szövetség, a My Forest és a Hortobágyi Madárpark kapja a karkötők eladásából befolyt pénz felét

Az ékszerekből befolyt összegből részesül a Tisza hulladékszennyezettségének csökkentéséért küzdő PET Kupa, a hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat hirdető Humusz Szövetség, a közösségi erdők számának növelését célul kitűző My Forest és a Hortobágyi Madárpark is.

„A divatipart választottuk kihívásként, mivel ugyan kevesebb figyelmet kap zöld megoldások terén, de hatalmas az ökológiai lábnyoma. Víziónk a környezetvédelem for-profit oldalról való támogatása egy erős zöld márkán keresztül, amely integrátori szerepet tölt be az egyes környezetvédelmi tevékenységek és zöld megoldások támogatása terén” – mondja Zele Bence, CRKL alapítója.

Gyűjtsd össze a charmokat, és alakítsd ki saját környezetvédelmi portfóliódat!

Az egyedi, unisex színekben készülő CRKL ékszereket úgy álmodták meg, hogy azokat bárki büszkén viselhesse, hiszen általuk non-profit szervezeteket, alapítványokat támogathat (konkrét visszacsatolást biztosítanak arról, hogy mire költötték az ékszerekből befolyt összeget) de a divatról és az eleganciáról sem kell lemondani.

A karkötőik és a charmok több mint 2 milliárd variációban állíthatóak össze, így biztosan nem jön szembe hasonló az utcán, a karkötők és a különböző kollekciójú charmok egymással kombinálhatók, gyűjthetők, egy karkötővel akár több projekt is támogatható, aminek eredményeképpen akár egy saját zöld portfólió is kialakítható.

A karkötőt újrahasznosított poliészterfonálból készülnek, míg a műanyag charmok tiszai újra feldolgozott műanyaghulladékból kelnek új életre a PET Kupa tevékenységének köszönhetően, akik összegyűjtés után szín és típus szerint szelektálják, majd darálják a műanyagot. A fa charmokat egy fafaragó mester készíti bútoripari körtefahulladékból, a fém charmok anyaga pedig újrahasznosított alumínium és sárgaréz.

„Szeretném, ha a karkötőkre pillantva az embereknek rögtön az jutna eszébe, hogy annak viselője fontosnak tartja a környezet védelmét, amiért hajlandó aktívan is tenni” – mondja az alapító, Zele Bence.