A Kantar BrandZ legértékesebb globális márkákról szóló idei tanulmányában kiemelt főbb trendek a következők:

• Az Amazon megőrizte pozícióját a világ legértékesebb márkájaként, 64%-kal 684 milliárd USD-ra nőtt (avagy Lengyelország GDP-jének megfelelő összegre). A BrandZ rangsorába először 2006-ban bekerül Amazon értéke idén közel 268 milliárd dollárral nőtt, és az első félbillió dolláros márka lett, amelyhez a 612 milliárd dollárra értékelt Apple is csatlakozott.
• A Tesla a leggyorsabban növekvő márka, illetve a legértékesebb autómárka lett, értéke 275%-kal, 42,6 milliárd dollárra nőtt az előző évhez képest.
• Öt márka több mint kétszeresére növelte márkaértékét: a Pinduoduo, a Meituan, a Moutai és a TikTok Kínából, valamint a Tesla az Egyesült Államokból.
• Az általános növekedéshez további 69 márka járult hozzá, melyek 2020 óta legalább 5%-kal növelték értéküket, 13 új belépővel, köztük a Zoom, az Nvidia és az AMD, valamint a Spotify.
• A Kantar BrandZ rangsorának élmezőnyét a technológia uralja, a tíz legértékesebb márka közül hét a technológiai szektorból származik. A technológia lehetővé tette a nem technológiai márkák számára is, hogy jelentős növekedést érjenek el, például a Gucci – a TikTok erejét kihasználva a világjárvány idején, vagy a Domino’s – az online és szállítási szolgáltatásokat segítségével. A Top 10 márka értéke ma 3,3 billió dollár, szemben a 2011-es 800 milliárd dollárral.
• Az amerikai márkák növekedtek a leggyorsabban 2021-ben, márkaértékük átlagosan 46%-kal nőtt az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy az USA ma már a Top 100 teljes értékének 74%-át adja, annak ellenére, hogy a globális GDP-nek csak 24%-át.
• Kína megszilárdította előnyét Európával szemben. A kínai márkák a 2011-es 11%-ról mára 14%-ra növelték értéküket a Top 100-on belül. Az európai márkák ezzel szemben a rangsor értékének 8%-át képviselik, szemben a 2011-es 20%-kal.

„2020-21 rekordév volt a márkák növekedése szempontjából, és annak ellenére, hogy sokan nehéz év elé néztek, a kutatásunk ismét bebizonyította, hogy az erős márkák jobb hozamot biztosítanak részvényeseiknek, ellenállóbbak és gyorsabban talpra állnak – mondta Nathalie Burdet, a Kantar CMO-ja. – Mivel a globális e-kereskedelem 2020-ra az összes értékesítés 12%-áról 15%-ra nőtt, ez egy pozitív év volt az értékláncban részt vevő márkák számára – a kiskereskedelmi szolgáltatóktól, az olyan futárszolgálatokig, mint a FedEx és a UPS. Ugyanakkor olyan iparágakban is növekedést tapasztaltunk, ahol sokan a világjárvány elején kihívásokat jósoltak. A ruházati márkák például együttesen még jobban növekedtek, mint a média- és szórakoztatóipari márkák a rangsorban, a luxusmárkák pedig a világszerte csökkentett utazások és a lezárások ellenére is átcsoportosították energiáikat, és ennek eredményeképpen növekedni tudtak.”

Iparági háttértől függetlenül, a fogyasztók változó igényeire és viselkedésére megfelelő választ adó márkák, elnyerték jutalmukat:

• Mivel a fogyasztók több időt töltöttek otthon a lezárások alatt, a Kantar BrandZ Top 10 média- és szórakoztatóipari márkái lenyűgöző növekedést könyvelhettek el (+50%). A játékok mögött álló technológiák, a chipgyártók, az Nvidia és az AMD először kerültek be a rangsorba.
• A média és szórakoztatás területét a ruházati kategória előzte meg 53%-os értéknövekedéssel, mivel az emberek újradefiniálták a munka és a szabadidős ruházat közötti határokat. Ezt a sport- és szabadidőruházat segítette elő – az Adidas, a Nike, a Puma és a Lululemon egyaránt 50% feletti értéknövekedést ért el. A fast fashion összességében nem növekedett ilyen gyorsan, bár az Uniqlo (+88%) és a H&M (+47%) jelentősen növelte a kategória értékét.
• Mivel a világ egyre nagyobb része fordult az online vásárlás felé a világjárvány idején, a Top 20 kiskereskedelmi vállalat együttesen 48%-kal tudta növelni márkaértékét. Az Amazon sikerén túl a kínai e-kereskedelmi márkák is erőteljes növekedést mutattak; az Alibaba, a globális rangsor 7. helyezettje megszilárdította pozícióját a második legértékesebb kiskereskedelmi márkaként, a Pinduoduo pedig a leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi márka volt. Nem az e-kereskedelmi óriások az egyetlen nyertesek: a Home Depot 22%-os értéknövekedést ért el, köszönhetően a 86%-os¹ online értékesítés növekedésének, míg a Walmart 30%-kal, a Lowe’s pedig 51%-kal növelte értékét.
• Az új belépő Zoom volt 2021 egyik nagy technológiai sztorija, mivel egyszerű használata és megbízhatósága lendületet adott az üzleti és magánfelhasználóknak egyaránt. A cég 36,9 milliárd dolláros értékkel az 52. helyen került be a rangsorba.
• Az előfizetéses üzleti modellek sokak számára jelentős sikert hoztak. A Microsoft az egyik legjobb példa erre (+26%), amely az új munkakörnyezetekhez igazodó ajánlataival és a kényelem, illetve a skálázhatóság javítása érdekében az előfizetéses modellekre való áttéréssel újítja meg a kínálatát. Az Xbox (+55%), a Disney (+13%) és a Netflix (+55%) is növekedést ért el, míg a Spotify azt követően került be a rangsorba, hogy 454%-kal nőtt az előfizetői száma 2015-20 között, és jelentősen javult a fogyasztói márkaértéke. A technológián túl az előfizetésen alapuló modellek szintén növelik a márkák egy széles körének értékét, mint a Lululemon, a Nike, a Mercedes-Benz és a Heineken.
• Az alkohol a kínai Baiju márkáknak köszönhetően a világjárvány alatt is fenntartotta növekedését. A világ legértékesebb alkoholmárkája a Moutai (109,3 milliárd dollár) – amely egy év alatt megduplázta értékét és mostanra négyszer akkora, mint a Budweiser (a második legnagyobb értékű alkoholmárka 25,5 milliárd dollárral). A leggyorsabban növekvő sörmárka a Heineken volt, amely 16%-kal nőtt (4. helyezett az alkohol tartalmú termékek rangsorában).

A hírnév, különösen a fenntarthatóság és az etikus üzleti magatartás területén, egyre inkább a márkák növekedésének mozgató rugójává válik. A luxuskategóriában 34%-os márkanövekedés volt tapasztalható. Elsősorban a francia és olasz luxuscégek, például az LVMH, fektettek vállalati hírnevükbe a világjárvánnyal kapcsolatos kezdeményezések, a fenntartható átalakulás és az olyan társadalmi mozgalmak támogatása révén, mint a BLM. Hasonlóképpen, a L’Oréal Paris sikeresen rácáfolt a szépségápolási márkák világjárvány okozta trendjére, biztosítva a márka növekedését eszközei megfelelő kihasználásával és a női szerepvállalás ösztönzésével.

„Az idei eredmények azt mutatják, hogy a márkaépítés továbbra is kulcsfontosságú a növekedés biztosításához – magyarázza Burdet. – Követjük a legerősebb márkáink tőzsdei teljesítményét, és azt látjuk, hogy ezek kétszer olyan gyorsan regenerálódnak, mint más, kulcsfontosságú indexek. Elemzéseink feltárták, hogy egy márka sikerének 70%-át négy alapvető elv megfelelő kombinációja adja: kiváló fogyasztói élmény a következetesen márkázott érintkezési pontokon, jól megtervezett és jól működő termékek és szolgáltatások, kényelem, valamint a nagyszerű reklámok révén történő megjelenés. A COVID-19 azonban olyan további fogyasztói értékeket hozott előtérbe, mint a bizalom és a megbízhatóság. Azok a márkák, amelyek továbbfejlesztik értékeiket és vezető szerepet játszanak ezeken a területeken, megkülönböztetik magukat és a többiek fölé emelkednek.”

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.

A Brand Finance részvénypiaci elemzése szerint az a befektető, aki a legértékesebb márkák papírjaiból vásárol, ma is közel kétszeres hozamot érhet el az S&P 500 eredményéhez viszonyítva. Az amerikai márkák évente összeállított 500-as toplistája a szűken vett márkaérték (a védjegyek és a kapcsolódó goodwill értéke) mellett számításba veszi a márka hozzájárulását az adott vállalat eredményeihez, a teljes márkaegység értékét, valamint a többmárkás cégek esetében a márkaegységek összértékéből számított vállalati értéket is.

Az értékeléshez a feltételezett jogdíjak módszerét használják: azt számítják ki, hogy a jövőbeli eladások után mekkora jogdíjat kellene fizetni a márkanév használatáért, ha az nem lenne a vállalkozásé. Ehhez a következő lépések vezetnek:

1. A BrandAsset Valuator adatbázisa alapján meghatározzák a márka erősségét egy százas skálán, a márkaérték, a vásárlási szándék, az érzelmi kötődés erőssége, a pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság mutatói mentén.
2. A Brand Finance vonatkozó adatbázisai alapján meghatározzák az adott iparágra jellemző jogdíjak sávját.
3. A márkaerő és a jogdíjsávok alapján jogdíj-százalékot rendelnek a márkához.
4. Meghatározzák a vállalat adott márkához köthető bevételeit.
5. Előrejelzést adnak a márka jövőbeli eladásaira.
6. A jövőbeli eladásokat és a jogdíjrátát összeszorozzák.
7. A kapott értékből levonják az adókat és jelenértéket számítanak belőle.

Az amerikai márkák összességében újra erősödésnek indultak. A 2016-os 2,82 billió dollár után a top 500 összesített márkaértéke 3,14 billió dollárra nőtt. Ugyanakkor az idei év már márkasokkot is hozott: az Apple idén 40 milliárd dollárt veszített az értékéből, miután a fogyasztók hite elveszni látszik a brandben, amely nem jelentkezik az elvárt színvonalú újításokkal. Ennek is köszönhető, hogy a Google 2011 után újra az élre tudott állni. Igaz, a YouTube hirdetéselhelyezési botránya az ő helyzetüket is megtépázhatja. A harmadik helyezett Amazon értéke egy év alatt 53%-kal emelkedett, részben az élelmiszerkereskedelmi üzletág beindulásának eredményeképpen.

A márkaérték megoszlása iparágak szerint

Legalább megduplázta értékét a Chubb (180%), a FIS (136%), a Frontier Communication(133%) és a Head & Shoulders (101%), de az Oral-B is közel járt a kétszerezéshez, 95 százalékkal. A Facebook 82%-kal nőtt, de még így is elhomályosítják a kínai óriások, az Alibaba, a WeChat és a Tencent, rendre 94, 103 és 124 százalékos értékbővüléssel.

A nagy vesztesek idén a Safeway (-62%), a Motorola (-60%), a Jeep (-56%) és a Dodge(-51%), de a legendás Harley-Davidson is 38, az elmúlt évek üdvöskéjének számító Twitterpedig 39 százalékos értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A 100 legértékesebb amerikai márka a következő:

A teljes lista és a módszertani háttér itt érhető el.

(Fotó: Google)

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)