Bár Emília 12 éve képernyőn van, több ismert műsor kötődött a nevéhez, ez az első és egyetlen formátum, amelyet egy az egyben az ő téma- és értékválasztása fémjelez. Azt ígéri: nincs kompromisszum sem témában, sem vendégben, de maga a formátum is sokkal rugalmasabb, mint a korábbi, lineáris tévéműsorok. Vagyis azt kapja a néző, ami fontos, érdekes, azokkal a vendégekkel, akik hitelesek, olyan hosszúságban, amit a téma megér. Az adások minden héten szerdán este kerülnek majd ki a YouTube-ra.

Krug Emília: „A megszokott, lineáris adásokat merev szabályok kötik gúzsba – az adásidőtől a másodpercre kiszámított reklámidőig –, így sokkal nehezebb a közéleti eseményekre időben és mélységében reflektáló tartalmat készíteni. Az online műsor adásideje annyi, amennyit a téma megér. Ráadásul a fogyasztási szokások is drámain megváltoztak, a néző akkor és olyan platformokon akarja a kedvelt tartalmait elérni, amikor és ahogy az neki kényelmes, nem akar alkalmazkodni az élő tévéműsorhoz. A YouTube a legjobb platform arra, hogy minél több emberhez eljussanak a beszélgetések, egyes adások a kereskedelmi tévék nézettségét is meghaladják, meghaladhatják, így mára az internetre készülő műsorok a kereskedelmi tévék nézettségével versengenek.”

A műsor stratégiai, gyártói partnere a Telex, amely az új műsor indulásával meghatározó szereplővé akar válni a hazai műsorgyártási piacon: április közepétől folyamatosan indulnak további műsorok a Telex gyártásában. A Szinten túl hirdetési bevételekből és nézői támogatásokból fog készülni. Aki teheti, itt tudja támogatni.

Krug Emília: „Nagy öröm, hogy a Telexszel létrejött megállapodás révén a műsoromat professzionális, az online világot maximálisan értő és alakító csapat fogja támogatni, a közös gyártás beleillik a videós fejlődési stratégiájukba, és náluk jobban senki nem tudja, hogyan kell közösséget építeni, és ennek a közösségnek tartalmat kínálni. Ugyanakkor teljes tartalmi, szerkesztői függetlenség mellett dolgozhatok. Az együttműködés mindkét eleme kulcsfontosságú volt számomra: a profizmus és a szabadság.”

Forrás: Telex.hu 

A piac közben azt érzi, hogy amikor sikerül a szereplőknek kommunikálniuk a területet eddig felügyelő Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) vagy a jövőben feladatot kapó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZFTH), amely egy állásfoglalást is kiadott, akkor viszonylag megnyugtató üzeneteket kap. Úgy néz ki, ezekben a hivatalokban senki nem érzi úgy, hogy félmillió magyar ügyfelet és innovatív magyar cégeket kellene börtönnel fenyegetni, de az Igazságügyi Minisztérium nevében azt azért senki nem tudja pecsétes papíron kiadni, hogy a Btk. nem érvényes, vagy legalábbis erre a területre nem „használják” majd a bűnüldözők. Így senki nem tud hitelesen olyat nyilatkozni, hogy a jogalkotó nem arra gondolt, ami le van írva.

További részletek Brückner Gergely cikkében a Telexen.

2024-ben összesen 72 videós és 11 fotós nevezés érkezett az RTL korábbi szerkesztő-riportere, a 2001-ben elhunyt Hégető Honorka emlékére létrehozott pályázatra. A zsűri hat pályaművet díjazott, amelyek többek között a magyarországi iskolarendszer helyzetét, az önkormányzati korrupciót és a fiatalságkultusz jelenségét járták körbe. Idén a zsűri négy egyenrangú díjat, egy fotós elismerést és a legjobb első pályázó díját osztotta ki, a Yettel Magyarország pedig idén is különdíjjal jutalmazott egy alkotást.

Hégető Honorka Díjat kapott Szilágyi Máté, a Telex videó rovatvezető-helyettese, aki a fiatalságkultusz kultúránkra gyakorolt hatását mutatta be riportjában.

Megkapta az elismerést Zalavári Noémi, az RTL Hírigazgatóságának szerkesztő-riportere, aki hónapokon keresztül foglalkozott egy 9 éves kislány, Emma történetével, akit rendszeresen verbálisan bántalmazott alsós tanítója egy Fejér megyei iskolában.

Hégető Honorka Díjban részesült Báthory Róbert, a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója, aki egy mórahalmi víztározó megépítésére elnyert uniós támogatás körüli visszásságokat tárta fel riportjában.

Bihari Ádám, a Szabad Európa budapesti irodájának szerkesztő-riportere is megkapta az elismerést, aki az iskolarendszer problémáival foglalkozott nyertes alkotásában. Három éve vezették be a hatéves korban kötelező beiskolázást, melynek következtében egyre több gyerek érkezik éretlenül az iskolába, illetve egyre több sajátos nevelési igényű gyerek van, derül ki a riportból.

Idén egy új kategória szerint is adott díjat a zsűri: a legjobb első pályázó díját Krajnyik Cintia, a WMN újságírója kapta dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal készített interjújáért.

A fotós díjat Török János fotóriporter kapta, aki másféléves terepmunkája során egy dél-magyarországi asszony sorsát, Káposzta Mária történetét mutatta be.

A Yettel különdíját Nyárai Gerzson, a 24.hu munkatársa és Bicsák Boglárka, a 24.hu korábbi munkatársa kapta. Riportjukban Ittzés Szilvia pedagógus történetét mutatták be, aki egy budapesti elitgimnáziumból egy pilisi általános iskolába ment tanítani. A mobiltársaság a nyertes riportfilm alkotóinak elismerése mellett a pályamű által felszínre hozott ügyet is támogatja, ezzel is felhívva a figyelmet az újságírók pótolhatatlan munkájának fontosságára.

A pályázatokat a zsűritagok, Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész, Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint Weyer Balázs újságíró, világzenei rendezvények szervezője bírálták el és adták át az RTL Ligetben.

A díj támogatói az RTL Magyarország, a Yettel Magyarország Zrt. és a Hégető-család.

A díjat Szilágyi Erzsébet iparművész tervezte.

A szakemberek szerint jelenleg nincs igazán jó ingatlanpiaci helyzet, így nem biztos, hogy nagy tolongás lesz a szállodáért. Ugyanakkor egyes hírek szerint a BDPST Group, vagyis Tiborcz István cége elindulhat a hotel eladására kiírandó tenderen.

A Telex ugyanakkor azt írja, mostanában alábbhagyott a BDPST vásárlási lendülete, amely korábban többek között egy másik ikonikus budapesti szálloda, a Gellért megvásárlását eredményezte. A csoport most inkább a felhalmozott egységei működtetésére és konszolidálására fókuszál, mindamellett a Marriott ingatlana jól illeszkedhet a portfóliójába, így kivételt tehet vele, ha lehetősége adódik a megszerzésére. A BDPST ugyanis a Marriott-hálózattal közösen a közelben működtet egy másik szállodát, a Dorotheát 216 szobával. A Budapest Marriottnál a Duna-parti elhelyezkedés, a szép panoráma ma is előny, hátrány viszont, hogy a szálloda már nem a mai csúcsminőséget képviseli, a 342 szoba és a 22 lakosztály nem a legmodernebb.

Az eladó, vagyis a jelenlegi tulajdonos, az 53 éves, szlovákiai születésű Radovan Vitek, az európai ingatlanpiac egyik csúcsjátékosa, a szlovák kuponos privatizáció során indult, majd 1997-ben átköltözött Csehországba. Fő cége, a CPI Property Group ma már 1 millió négyzetméternyi ingatlant birtokol, a teljes portfólió értéke meghaladta a 20,3 milliárd eurót, és irodákat, szállodákat, idegenforgalmi érdekeltségeket és bevásárlóközpontokat foglal magába.

További részletek a Telex cikkében.

A magyar autóipar válságát pedig a számok is mutatják: a közúti gépjárműgyártás a KSH szerint januárban 12 százalékkal, márciusban pedig 9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Hasonlóan gyengén muzsikált az autóalkatrész-gyártás, és még ezeknél is sokkal rosszabbul a gépgyártás, ez utóbbi márciusban több mint 18 százalékos mínuszt hozott össze. Várhatóan nem lesz túl acélos a napokban érkező, áprilisra vonatkozó ipari statisztika sem.

De mi romlott el ennyire a magyar gazdaság húzóágazatában? A magyar gazdaság tavaly recesszióban volt, vagyis a gazdasági teljesítményünk csökkent, de az idei első negyedév már pluszos volt, és hasonló, pozitív változás látható a legtöbb európai országban. Miért pont most van akkor válság az ágazatban?

A válasz nagyon röviden az, hogy vannak strukturális problémák, külső gazdasági hatások, de alkalmi balszerencsék is, ez utóbbiak pedig vagy már el is múltak, vagy rövidesen el fognak múlni.

További részletek és elemzés a Telex cikkében.

Címlapfotónk illusztráció. 

Mint ismeretes, a titkos kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter. Az üggyel kapcsolatba hozott Balogh Zoltán református püspök korábban az emberi erőforrások minisztere volt.

A bíróság azzal indokolta a mostani döntést, hogy a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok, a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó közérdekű adatigénylés pedig a személyes adataihoz fűződnek. A bűnügyi személyes adatok nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, következésképp a nyilvánosságra hozatalukat a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé – közölte a bíróság.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a botrány kirobbanása után tartott kormányinfón azt javasolta a sajtó képviselőinek, hogy nyújtsanak be közérdekű adatigényléseket, ha többet szeretnének megtudni a kegyelmi ügy részleteiről. „Ha közérdekű adat, akkor javaslom, kérjék ki, ha nem, akkor a lemondások után nem kívánok további információt adni. Talán először fordul elő, hogy valamire tudnék, és nem válaszolok” – mondta akkor a Telexnek Gulyás.

További részletek a Telex összefoglaló írásában.

„A Telex születésének egyik fontos momentuma volt, hogy Szabolcsot az előző munkahelyünkről, az Indextől eltávolították, miután nem volt hajlandó asszisztálni kormányközeli, kétes hírnevű és szándékú figurák ötleteihez. Távozása után mondott fel lényegében az egész stáb. Akkor azt mondta, „ne hallgassunk!”, és ennek a jegyében jött létre nem sokkal később a Telex” – írta Kárpáti Márton a Telexen.

Nyáron a főszerkesztői-igazgatói posztot szétválasztották, a Telex új főszerkesztőt kapott. Dull Szabolcs most a Telexben és a Telex Akadémián betöltött összes pozíciójáról lemondott, a Telex alapítványának alapítói jogait átadta, a Telexben lévő tulajdonrésze pedig a céghez kerül vissza. Kárpáti szerint az újraformált és kibővült csapatban nem találták meg Dull Szabolcs helyét.

Annak ellenére, hogy tizenöt évig dolgozott az Indexnél, soha nem érdekelte, hogy mainstream médiaszereplő legyen. Egyszer azért vezette a Survivor háttérműsorát, de azt is csak azért vállalta el, mert nagyon szerette az amerikai formátumot.

„Tetszik az emberkísérlet, amit bemutat, különösen az első évadokban. Maga a reality készítése is zseniális, ugyanis visszafele vágják meg. Leforgatnak tizenhárom részt, tehát tudják, hogy Pista nyert, majd ezt követően mutatják meg az útját a győzelemig úgy, hogy a néző számára csak a végén derül ki, hogy ő lesz a befutó.”

Mint kiderült, szerette forgatni a Két majmot is Szabó Zolival (egykori indexes újságíró, majd az RTL marketing- és kommunikációs igazgatója, jelenleg a HVG Kiadó digitális portfólió- és marketingigazgatója – a szerk.), ami egy idétlen, indexes videósorozat volt, amelyben hol focizni, hol kézilabdázni, hol szurkolni tanultak.

Az Index szétveréséről, illetve arról, miért nem ment a Telexhez

„Egyre jobban láttuk, hogy az Index össze fog esni. A farkas – az egyik tulajdonos személyében – már ott ült az ajtóban a tökeit nyalogatva. Ekkor már egy zárt körben, amelynek nem voltam tagja, érezni lehetett a szervezkedést, elindult annak a körvonalazása, hogyan lehetne folytatni. Telefonon és személyesen is beszéltünk az illetékesekkel, akik szerették volna, ha velük tartok, de miután nemet mondtam, megkértek, hogy a többieknek ne szóljak egy szót sem. Ez volt az a pont, ami ahhoz kellett, hogy tudjam, rossz döntés lenne a Telexhez mennem. Kilencven ember állt fel a szerkesztőségből, akiknek egy részét nem vitték magukkal, és pár ilyen kollégám elmondásából azt vettem ki, hogy még csak nem is szóltak nekik időben, hogy gondolják át a dolgokat. Értem, hogy kellemetlen valakinek a szemébe mondani, hogy „kevés vagy, barátom”, de ez lett volna a tisztességes lépés. Ennél sokkal nagyobb szemétség semmit sem mondani neki, hagyni, hogy mástól tudja meg, vagy küldeni neki egy SMS-t, hogy „bocs, de ez most nem fog összejönni”. Ilyet az ember, különösen, ha tizenöt évig együtt dolgozott veled, nem csinál” – mondja Varga Attila az InStyleMen.hu oldalon megjelent interjúban, amelyben szóba került korábbi főnöke, Spéder Zoltán is.

„Őt sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy szocialista vagy ellenzéki lenne. Tudom, milyen a narancsszínű hímtag másik oldalán lenni. Teljesen mindegy, milyen színű a függés. Mint A tanúban, a hatalom egyszer úgyis kér valamit, és nem vagyok hajlandó újra ilyen helyzetbe kerülni. Nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy Magyarországon egy akkora újságot, mint a Telex, lehet csak közösségi forrásokból működtetni. Amikor arról volt szó, hogy menjek, ezt is elmondtam nekik és azt is, hogy ha isteni csoda folytán az ellenzék választást nyerne, onnantól a Telex lesz az Origo. Nem akarok origós lenni.”

Azon kívül, hogy az Index tulajdonosa, Spéder Zoltán volt, oligarchákkal sosem volt dolga. Egy interjúról viszont mesélt, amelynek a körülményei érdekesen alakultak.

„Abban az időben vette meg Vida József a TV2-t. Senki nem tudott róla semmit azon kívül, hogy a Takarékbank vezérigazgatója. Szólt a főszerkesztő-helyettes, hogy meg kellene írni a portréját. Kérdeztem ismerősöket, hátha tudnak róla valamit. Ez volt pénteken, majd hétfőn reggel a lapigazgató és a főszerkesztő behívott az irodájukba, hogy telefonáltak Vida titkárságáról, szívesen adna nekem interjút. Találkoztam előtte is gazdag és hatalommal bíró emberrel, de ilyen kellemetlen interjúm előtte nem igazán volt. Végig magabiztosan és cinikusan röhögött azon, ahogy próbáltam tőle minél többet megtudni arról, ki ő és miért vásárolta meg a csatornát. A fotós, aki elkísért, az interjú után még tíz percig remegett az idegességtől…”

Méregdrága sportjogokról

Mint az a beszélgetésből kiderül, a magyar sportjog-piacot torzítja, hogy a három legdrágább és így legértékesebbnek tartott sportjog (a Forma-1, a labdarúgó-világbajnokság és az UEFA Bajnokok Ligája) jelenleg a köztévénél van. Varga Attila szerint nincs még egy olyan ország a világon, ahol ez a három prémium sportjog egy ingyenesen nézhető televíziónál lenne. Ezt csak egy olyan országban lehet megcsinálni, ahol a köztévébe, „aminek rohadtul nem ez lenne a dolga, az állam számolatlanul önti a milliárdokat, hogy kenyeret és cirkuszt vegyen a népnek, mindegy milyen áron”.

A Network4 esetében azt a modellt alkalmazzák, amely szerint minden meccs, futam, csörte stb., ami a tévében élőben megy, online is látható, ráadásul nem egy esetben plusz tartalommal (választható hangsáv, statisztikai felület, választható multikamerás közvetítés), de ezeken felül adnak még plusz tartalmakat is, amik nem férnek be a tévébe. Mint kiderült, a későbbiekben szeretnének rétegsportjogokat, például vitorlázást, ausztrál és angol rögbit, női sportokat is megszerezni. „Szeretném, ha idővel, amikor valaki azt mondja, hogy sport és online, először a Network4 jusson eszébe.”

A nagyinterjú az alábbi linken elérhető.

Fotó: InStyleMen

Az addig egyszemélyes, Kárpáti Márton alapító tulajdonában álló cég zrt.-vé alakult, a részvények 75%-a pedig dolgozói részvény lett, a szerkesztőség kérésének megfelelően a dolgozók között egyenlő arányban elosztva. Ahhoz, hogy valaki Telex-részvényt szerezzen, a Telexnél kell dolgoznia. A részvények fennmaradó 25%-a törzs-, illetve elsőbbségi részvényként Dull Szabolcs, Kárpáti András, Pusztay András és Kárpáti Márton között oszlik el, ők egyúttal a cég vezetői is.

Aszerkesztőségnek komoly beleszólási joga van a legfontosabb kérdésekbe: a mindenkori főszerkesztő és a szerkesztőséget képviselő testület részt vesz a társaság irányításában, szavazati joguk van a cég irányító testületében; esetleges külső befektető bevonásához a szerkesztőség választott testületének a hozzájárulása kell; a szerkesztőség javaslattételi és hozzájárulási jogot kapott a főszerkesztő kinevezésére, eltávolítására.

Ha bármelyik részvényes távozik a cégtől, a részvényeit a zrt., illetve a telexesek szerezhetik meg, külsős nem. A részvényeket azok kaphatták most meg, akik tavaly május 1-jén a cég dolgozói voltak, és azóta is a Telexben dolgoznak. Ez most a cégvezető törzsrészvényeseken kívül 72 részvényest jelent. A fluktuáció miatt a dolgozói részvénypakkot 4 évente újraosztják.

Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség / Telex

Munk Veronika a 2020. október 2-án induló Telex első főszerkesztője volt, 2021 januárjában Dull Szabolccsal közösen voltak főszerkesztők, majd 2022-től a lap tartalomfejlesztési vezetőjeként, 2022 végétől pedig a Telex Akadémia szakmai igazgatójaként is dolgozott.

További részletek a Telex cikkében. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex