Szak Zsuzsa eredményes pályát futott be az FMCG szektor meghatározó vállalatainál. A FrieslandCampina, az EVM, a Colgate-Palmolive után ma a Henkel Consumer Brands/Fogyasztói márkák üzletágigazgatója. Budapest, Varsó, Róma, Basel, Bécs után ismét Budapesten dolgozik.

Első témánk a fenntarthatóság, amelyet a Henkel 2030+ Fenntarthatósági Célkitűzései alapján tekintünk át. Előzetesen csak néhány aktivitás: Plastic Bank, PET Kupa, „Játék egy zöldebb jövőért”, Műanyagmentes július, 10 millió Fa Alapítvány.

Utána beszélünk az innovációról, ami a termékek és a csomagolás szintjén egyaránt értelmezhető. Kitérünk a médiahasználatra is: televízió, digitális csatornák, és az összes többi. Végül, de nem utolsó sorban beszélünk az utánpótlás kérdéséről, a talent managementről.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A BRAVIA TV-ken a Zoom segítségével a felhasználók élhetnek mindazokkal a funkciókkal, amelyek a Zoomot az egyik vezető videokommunikációs platformmá teszik. Ezek közé tartozik a tévéképernyőn történő videokommunikáció, a képernyőmegosztás és az együttműködési eszközök. A felhasználók a BRAVIA CAM fejlett funkcióit is használhatják – a készülék felismeri, hogy az ember hol tartózkodik a szobában, és milyen messze van a tévétől, majd módosítja a hang- és képbeállításokat, hogy azok megfelelőek legyenek.

„Izgatottak vagyunk, hogy a Zoommal együttműködve a videokonferenciák lehetőségét hozhassuk BRAVIA TV készülékeinkre, így a Zoom szolgáltatásai elérhetővé válnak az Android TV platformon” – mondta Shusuke Tomonaga, a Sony Corporation, Product Technology Center BRAVIA TV terméktervezésért felelős vezetője. „Ez a partnerség lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy valósághűbb videokommunikációt élvezhessenek a nappalik nagy TV-képernyőin, így még jobban kapcsolatban maradhatnak a számukra fontos emberekkel, akár otthonról dolgoznak, távolról tanulnak, vagy csak a barátaikkal és családtagjaikkal találkoznak.”

„Nagyon örülünk, hogy a Sonyval együttműködve a Zoomot a BRAVIA TV-kre is elhozhatjuk” – mondta Eric Yu, a Zoom hardveres partnerségért felelős vezetője. „Lehetővé tesszük ügyfeleink számára, hogy mindkét világ legjobbját élvezhessék – a videokonferencia kényelmét a tévéjükön és a Zoom együttműködési lehetőségeinek erejét.”

A Zoom a nyár elejétől lesz elérhető a BRAVIA CAM-mel kompatibilis¹ BRAVIA TV-ken.

A megkérdezettek beszámoltak kevésbé szokványos életterekről, ahol tévével rendelkeznek: 4% a fürdőszobában, és 2-2-2% a kertben, teraszon, illetve pincében, műhelyben vagy garázsban használja legalább havonta kétszer a készüléket. Televíziót leginkább a nappaliban (64%) és a hálószobában (64%) találunk, bár előfordul minden tizedik tulajdonosnál a gyerekszobában és a konyhában is.

A megkérdezettek 6%-a dolgozószobában vagy a dolgozósarokban is tart egy készüléket. Ez nemcsak a kikapcsolódásban, hanem az otthoni munkavégzésben is hasznos lehet.

Az idősebbek többet tévéznek, de a fiatalok több funkciót használnak

Azok többsége, akiknek van otthon televíziója, naponta többször is bekapcsolja a készüléket vagy leül elé (52%), naponta legalább egyszer tízből nyolcan használják az eszközt. A nők 56%-a, míg a férfiak 48%-a egy nap többször is bekapcsolja a tévét, az 50-65 évesek 57%-a napjában többször is a távirányítóért nyúl. Bár elterjedt nézet, hogy a televíziózás a fiatalok körében már kevésbé népszerű tevékenység, a megkérdezett 18-34 éves korosztály háztartásainak 92%-ában is ott van a tévé, ezzel alig maradnak el az 50-65 év közöttiektől (98%) – az viszont, hogy mire használják, már eltérő lehet.

A legtöbben még mindig a klasszikus, lineáris adást nézik, de jelentős arányban számoltak be a felhasználók streaming szolgáltatások használatáról vagy applikáción keresztüli egyéb internetes tartalom megtekintéséről is. Itt azonban már láthatóvá válik a generációs különbség: applikáción keresztüli streaming szolgáltatásokat a fiatalabbak (18-34 éves korosztály) 47%-a, az idősebbeknek (50-65 éves korosztály) viszont csak 25%-a használ.

A tévékészüléken végzett tevékenységeket vizsgálva az látszik, hogy lépést tartva a technológiai fejlődéssel a tévé szerepe nem csökken, hanem aktualizálódik, és az okostévék elterjedésével pedig számos izgalmas lehetőséggel bővül még az, amire a televíziókat használhatjuk a jelenben és a jövőben.

Az internethez kapcsolódó videókat, tartalmakat a megkérdezettek többsége egyedül nézi (81%: TikTok, Instagram, Facebook Watch, 68%: YouTube vagy egyéb videómegosztók), míg a zenés szórakoztató, tehetségkutató műsorok, a vetélkedők, a valóság showk, valamint a filmek és a sorozatok nézése már jellemzően társas tevékenység, ezt barátokkal, családtagokkal, lakótársakkal közösen ülünk le megnézni.

Nem csak a különböző tartalmak esetében figyelhető meg eltérés aközött, hogy inkább egyedül vagy társaságban nézzük; a Samsung kutatásából kiderül, hogy az életkor is befolyásoló tényező. A megkérdezett legidősebb korcsoport (50-65) tagjai nagyobb arányban válaszolták, hogy többnyire egyedül fogyasztanak mozgóképes tartalmat akár internetes, akár klasszikus televízióhoz köthetőt, mint a fiatalabb korcsoportok. Lényeges eltérés a vlogoknál (18-34 éves korosztály 63%-a, 35-49 korosztály 65%-a, míg az 50-65 korosztály 87%-a nézi többnyire egyedül), sportműsoroknál (18-34 éves korosztály 38%-a, 35-49 korosztály 38%-a, míg az 50-65 korosztály 60%-a nézi többnyire egyedül) és a filmeknél (18-34 éves korosztály 28%-a, 35-49 korosztály 34%-a, míg az 50-65 korosztály 42%-a nézi többnyire egyedül) figyelhető meg.

A multitasking jellemző szokásunkká vált: a videók sokszor háttérzajt biztosítanak egyéb tevékenységek mellé, de sokan vannak, akik két elektronikai cikk között osztják meg a figyelmüket. A tévéműsorok vagy egyéb mozgóképes tartalom nézése mellett legtöbben valamilyen másik eszközt nyomkodnak, pl. neteznek vagy közösségi oldalakat böngésznek (53%), de vannak, akik esznek (41%), vagy házimunkát végeznek, főznek (34%) vagy családtagjaikkal beszélgetnek (32%). Azok többsége, akik főzéshez vagy étkezéshez kapcsolnak be mozgóképes tartalmat, a televíziót választják (főzés esetén 52%, étkezés esetén 68%), ezt követi az okostelefon (28%, illetve 17%). Akik pedig receptet használnak, 35%-ban okostelefonon vagy tableten követik azt.

Noha az étkezés és a „kütyüzés” erősen összekapcsolódik, továbbra is népszerű választás kényelmes környezetben filmeket nézni – ezt az bizonyítja, hogy a legtöbben a hálószobában (56%) és a nappaliban (53%) szoktak tévéműsorokat vagy egyéb mozgóképes tartalmakat nézni. A tartalomfogyasztással eltöltött idő tekintetében a fiatalabbaknál inkább a hálószoba, a legidősebbeknél pedig a nappali dominál.

Még mindig a tévé a legnépszerűbb választás, ha mozgóképet néznénk

A kimondottan az internethez kapcsolódó videók kivételével, a megkérdezettek többsége a mozgóképes tartalmat televízión nézi. Bár a tévé elsődleges szerepe a filmek és sorozatok esetén is egyértelmű (68% és 62%), a streaming szolgáltatóknak, illetve az internetes tartalmaknak köszönhetően a számítógép vagy laptop használata is sokaknál megjelenik (20% és 24%). A zenei klipek megtekintése vagy hallgatása esetén a tévét és az okostelefont hasonló gyakorisággal választják (34-34%), míg szépségápolással, divattal kapcsolatos videókat (59%), termékteszteket (48%), vlogokat (53%), YouTube (55%) és TikTok/Instagram/Facebook Watch (78%) tartalmakat a többség az okostelefonján néz.

Az esti híradó megnézése generációkon keresztül a megszokott rutin részét képezte, mára a hírműsorok mellé a közösségi média videós tartalmai is állandó szereplői lettek a mindennapjainknak. Napi szinten legtöbben hírműsorokat és TikTok/Instagram/Facebook Watch videókat néznek, de sokan ülnek minden nap a tévé vagy egyéb eszköz elé filmek vagy sorozatok kedvéért is. A megkérdezettek 96%-a néz mozifilmet, 70%-uk legalább hetente egyszer, így ez a legszélesebb körben „elterjedt” mozgóképtartalom. Tízből kilencen sorozatokat is nyomon követnek (91%), illetve ugyanennyien néznek YouTube-on vagy más videómegosztón közzétett videókat vagy ismeretterjesztő műsorokat is.

Az idősebbek az átlagosnál nagyobb arányban (72%) néznek heti gyakorisággal hírműsorokat, ismeretterjesztő műsorokat, valamint sport- és reggeli információs műsorokat, míg a fiatalabbak többnyire sorozatokat, zenei videóklipeket, valóságshowt vagy internethez köthető tartalmakat választanak hetente legalább egyszer.

A hagyományos tévékkel ellentétben – amelyeken a portok a készülékek oldalán vagy hátoldalán találhatók – az M3 egy különálló Zero Connect jeltovábbító dobozt kapott, ami vezeték nélkül küldi a hang- és képjelet a 97 hüvelykes képernyőre. Mivel a Zero Connect a kijelzőtől távolabb is elhelyezhető, nagyobb szabadságot biztosít a felhasználóknak a tér elrendezésében, így például egy letisztultabb, zavaró tényezőktől mentes környezet kialakításában is. Az egységen több port is található, amelyeken keresztül a gyakran használt HDMI-eszközök, például kábeles vagy műholdas set-top boxok és játékkonzolok is csatlakoztathatók, de a kompatibilis hangprojektorok is vezeték nélkül ráköthetők a gazdagabb, erőteljesebb hangzás megteremtése érdekében. Az M3 és az ahhoz tartozó Zero Connect jeltovábbító nem csak a tér kialakításához nyújt nagyobb szabadságot, de ezáltal a felhasználóknak a kábelek sokasága miatt sem kell aggódniuk a telepítéskor. A vezetékmentes csatlakozás miatt nem vonja el semmi a nézők figyelmét, amikor a 97 hüvelykes One Wall Design névre keresztelt televíziót nézik.

A zökkenőmentes adatátvitel érdekében az LG olyan algoritmust fejlesztett ki az eszközhöz, amely képes azonosítani és ennek megfelelően megkeresni a legoptimálisabb útvonalat a jelátvitelre a televízió és a Zero Connect egység közt. A mesterséges intelligencia az átviteli hibák vagy zavarok minimalizálásában is segít, mivel képes érzékelni a jelet zavaró tényezőket, és ennek megfelelően változtatja annak útját. A maximális jelerősséghez az egység antennája könnyedén a televízió elhelyezkedésének megfelelő szögbe állítható. A Zero Connect emellett hangfelismerő funkciót is kapott, amellyel a felhasználók egyszerűen, hangutasítással kezelhetik a képernyőt és a csatlakoztatott eszközöket.

Az M3 tekintélyes mérete ellenére úgynevezett One Wall Design-t kapott, amellyel jól illeszkedik bármilyen enteriőrbe. A kijelző kialakításának és az integrált konzolnak köszönhetően a televízió rés nélkül illeszkedik a falra, elegáns, galéria hangulatot kölcsönözve ezáltal – írják.

A televízió rendkívül élethűen jeleníti meg a tartalmakat, ami a kivételes kontrasztaránynak, a mély feketének, a pontos színmegjelenítésnek, a 0,1 milliszekundumos válaszidőnek, valamint az alacsony bemeneti késleltetésnek köszönhető. A valósághű képmegjelenítés — amit az ötödik generációs α (Alpha) 9 mesterségesintelligencia-processzor és az LG egyedülálló képi algoritmusai biztosítanak —, az LG OLED Flex esetében szemkímélő tulajdonságokkal is társul: számos tanúsítvány bizonyítja az LG OLED képernyő villódzás- és tükröződésmentes tulajdonságát, így a felhasználók is hosszabb ideig élvezhetik kedvenc játékaikat vagy műsoraikat.

Az LG OLED Flex íveltsége gyorsan és kényelmesen beállítható a távirányítón külön erre a célra dedikált gomb segítségével. A felhasználók választhatnak két alapbeállítás közül, vagy manuálisan is beállíthatják a képernyő görbületét, egyenként öt százalékos lépésekben. A készülék kijelzője emellett akár dönthető is — 10 fokban a felhasználó felé, vagy 5 fokig hátrafelé —, illetve egy 140 mm-el felfelé vagy lefelé állítható magasságú állvánnyal is rendelkezik a maximális kényelem érdekében – írják.

A képernyőn megjelenő kép mérete is egyénileg testre szabható a játszott játék műfajának megfelelően. A szerepjátékokhoz (RPG-k), versenyjátékokhoz vagy platformjátékokhoz a teljes képernyős megjelenítés lehet ideális, míg a valós idejű stratégiai (RTS) vagy belső nézetű lövöldözős (FPS) játékok kedvelői a 32 vagy 27 hüvelykes képet részesíthetik majd előnyben. Ez a funkció a játékirányítópult menüből érhető el kényelmesen, ahol az is kiválasztható, hogy a kisebb méretű játékkép a képernyőn milyen pozícióban helyezkedjen el.

A kizárólag az LG OLED Flex-ben elérhető új Game alkalmazásban egyéni képernyővédők, és népszerű alkalmazásokhoz — például a Twitch-hez és a YouTube-hoz — irányító parancsikonok érhetők el. Az LG OLED Flex ráadásul megkapta az LG játékoptimalizáló mód megújult verzióját, ami az ideális képi és hangbeállítások széles kínálata mellett az egyes játékműfajokhoz igazított, testreszabott hangbeállításokat tesz elérhetővé. A kifejezetten játékokhoz fejlesztett hangbeállítások kezelőfelületén ki- és bekapcsolható a hangszínszabályozó, a mesterséges intelligencia által vezérelt hangszabályozó (AI Game Sound) és a Dolby Atmos, valamint kényelmesen hozzáférhetők egyéb élvonalbeli hangbeállítások is, így a felhasználók minden részletében a saját ízlésükhöz igazíthatják a játékélményt.

A játékosok számára ideális funkció az LG OLED Flex Multi View módja is, amivel két különböző forrásból származó tartalom egyidejűleg jeleníthető meg. Ráadásul kiválasztható a képernyőn futó alkalmazások elsődleges hangforrása is, így például PC-s vagy konzolos játék közben akár YouTube-videók nézhetők okostelefonról streamelve – teszik hozzá.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 5 perccel nőtt 2020-hoz képest, és ugyanennyivel növelték tévénézési idejüket a 18-49 évesek is, akik így 3 óra 26 percet töltöttek a képernyők előtt. A 4-17 évesek pontosan annyit tévéztek egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, míg az 50 felettieknél 1 perces növekedés történt. Összességében – az 50-59 évesek kivételével – valamennyi 18 feletti korcsoportnál megfigyelhető bizonyos mértékű növekedés a Covid előtti 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. július – szeptember közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 20 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 4 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 3 óra 56 percet – amely egyébiránt 18 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 4 óra 50 percet töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 38 perccel kevesebbet, ugyanakkor növekvő tendencia volt jellemző mindkét nem esetében.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5%-ot, míg az 50 felettieknél 1,6%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 harmadik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 8 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,67 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 10 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 50 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 37 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami megfelel a szokásos trendeknek. Napi átlagos elérésük közel 2,13 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 21 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,25 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 8 perces csökkenést jelent 2020 harmadik negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,4% volt az idei harmadik negyedévben, amely a tavaly mért értékhez képest 1,8 százalékponttal magasabb, naponta átlagosan több mint 1,5 millió nézőt értek el, negyedmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 1 óra 17 percet szánt rájuk, ami 16 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg a nyári sporteseményekkel, hiszen a Labdarúgó EB időszaka érintette a harmadik negyedév elejét, és a tokiói Olimpia is ekkor került megrendezésre.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,8%-át képviselte az idei harmadik negyedévben, ami 2,7%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez félmillióval több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami 7 perccel több, mint 2020-ban.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is igen hasonló mértékben, 27,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,3% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,2%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 13,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 8,8%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le a harmadik negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,5%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,4%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 7%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (4,1%) közel kétszerese. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az idén megrendezett Labdarúgó EB és Olimpia közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyeket 1 évvel korábban a Covid helyzet miatt nélkülöznünk kellett, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben kerültek adásba.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,9% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,7% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte (24,7%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,1%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok, illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. július – szeptember között naponta átlagosan 44 076 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 7 500 db reklámfilmmel több 2020 harmadik negyedévéhez képest, jelentősen meghaladva ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 harmadik negyedévében, ami napi 139 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 3 perccel és 17 db reklámfilmmel több, mint 2020 azonos időszakában, és 2019-hez képest is 2 perces növekedést és +11 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkenő trendet mutat: idén 5,510 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 167 ezerrel kevesebb, mint tavaly, és 206 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 720 ezerről 815 ezerre nőtt, és ez jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-es szinthez (755 ezer) képest is.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem, az egyéb gyógyhatású készítmények és a fájdalomcsillapítók/nyugtatók termékosztálya áll, őket követik az egyéb kereskedelem és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

A TCL Electronics C szériájának okostévé-készülékei (C72, C72+, C82) 43 és 75 inch közötti méretben kaphatóak. Ezek mellé külön vásárolható meg a TS8132 típusú hangrendszer, mely a tévével együtt egészen újszerű audiovizuális élményt biztosít.

“A sportok, játékok és szórakoztatás iránti igény egyre növekszik – több időt töltünk otthon, így egyre jobb minőségre vágyunk. A 4K, az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a nagyméretű képernyők, a QLED, a Mini-LED és a magasabb színvonalú hangzásvilág szerepe felértékelődött. A TCL új szériájának készülékei ezekre mind választ adnak” – mondta el Frédéric Langin, a TCL európai divíziójának Sales és marketing vezetője.

Páratlan minőségű képek

A TCL C szériája a legújabb Quantum Dot technológiát használja, ami a gépi tanulással és az AiPQ motorral kiegészülve milliárdnyi különböző színt és formát képes megjeleníteni, így a készülékek képi világa kiemelkedően realisztikus, mindhárom készülék esetében 4K minőségű.

A C82-es típusban MINI-LED-ek ezrei dolgoznak, így fényereje, részletgazdagsága és kontrasztja egészen kivételes – még a legsötétebb képeken is minden részletet képes megjeleníteni.

A C72+ QLED technológiával és Android TV-vel érkezik. Ez az eszköz a gyors képek megjelenítésére specializálódott – 100Hz-es natív kijelzőjén a sportok és az akciófilmek is akadozásmentesen jelennek meg. A C82 is ilyen kijelzőt használ, míg a C72-ben (szintén QLED, Android TV-vel) Motion Clarity technológia dolgozik a mozgások hibátlan megjelenítésén.

A C széria modelljei minden HDR formátumot támogatnak, így a 4K HDR TV-k teljes kapacitását kihasználhatják a felhasználók. Sőt, a C72+ és C82 modellek 4K HDR Dolby Vision IQ technológiája a képet folyamatosan a szoba fényviszonyaihoz igazítja. A Game Master Pro funkció pedig a játékélmény új dimenzióját ígéri: ezek a készülékek másodpercenként 120 képkockát képesek megjeleníteni 4K minőségben.

Még okosabb eszközök

A C széria darabjai egytől egyig okoseszközök, a legújabb Android TV-vel, beépített Google Asszisztenssel. Hanggal is irányíthatóak, Alexával és Google Duo-val is kompatibilisek. Ennél a szériánál tehát a felhasználón múlik, hogy mennyivel szeretne túllépni a klasszikus tévézés keretein – a lehetőségek adottak, hogy ez az eszköz sokkal több legyen, mint egy TV.

Ami a régiókat illeti: az idén a 2020-ban legmélyebb, 21 százalékos mélyrepülésből visszakapaszkodó közel-keleti és észak-afrikai térség viheti a prímet 15 százalék körüli bővüléssel. A legerőteljesebb fundamentális növekedés 2019 óta Észak-Amerikában zajlik: az ottani piac az előrejelzések szerint 13 százalékkal gyarapszik az idén annak ellenére is, hogy tavaly csupán 1 százalékkal zsugorodott. Abban, hogy az Egyesült Államok realizálja a piacon landoló új reklámköltések csaknem felét 2021-ben, egyértelműen az internetre csatlakoztatott televíziók, valamint az előfizetéses video-on-demand rohamos terjedése, tehát a felfokozott ütemű digitális átalakulás a döntő.

Mivel a koronavírusjárvány felgyorsította az e-kereskedelem térnyerését, minden eddiginél több fogyasztó keres online és bonyolítja le beszerzéseit a virtuális térben. Erre reagálva a márkák kézen fogták a fogyasztókat, hogy végigvezessék őket a vásárláshoz vezető úton: partnerségeket alakítottak ki a kiskereskedőkkel, továbbá közvetlenebbül szólítják meg a fogyasztókat a teljesítményalapú hirdetésekkel, elsősorban a közösségi médiában és a fizetett keresésben. A Zenith előrejelzése szerint az idén 25 százalékkal bővülnek a közösségi média hirdetések. Ezzel elérik a 137 milliárd dollárt, és első alkalommal előzik meg a fizetett keresésekre szánt összegeket, amelyek 19 százalékkal nőnek, eljutva a 135 milliárd dolláros határhoz.

A Zenith arra számít, hogy az e-kereskedelem továbbra is serkentőleg hat a hirdetési piac bevételeire: 2022-re 13 százalékos bővülésre számítanak a közösségi médiában, a kereséseknél pedig 12 százalékosra. Azzal párhuzamosan, ahogy az emberek még inkább birtokukba veszik az online teret, az online videónézés is gyorsulva növekszik. Ezzel egy időben a hagyományos televíziózás mind jobban veszít népszerűségéből, dacára a nézettségben bekövetkezett egyszeri, a 2020-ban kezdődő lezárások idején tapasztalt kiugrásnak.

A tévénézés térvesztésével párhuzamosan egyre megkerülhetetlenebb eszköze az elérés fenntartásának az online videó, amelyre a hirdetők a márkakommunikáció önmagában is hatékony formájaként tekintenek. A népszerűségének sokat használ az előfizetéses video-on-demand elterjedése, nem véletlen, hogy a Zenith 2021-ben az online videóhirdetést várja a befutónak a leggyorsabban növekvő digitális csatornák versenyében, 26 százalékos bővüléssel, 63 milliárd dolláros éves összértékkel.

„A streaming szolgáltatások és az internetre csatlakoztatott televíziók egyre intenzívebb használata egyaránt kedvez az online videóhirdetéseknek” – véli Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. A szakember szerint az elkövetkező évek az új platformok integrálásáról szólnak a képernyős tervezésbe, ami folyamatossá teszi a tévés és az online videós megjelenések minden korábbinál átgondoltabb harmonizálásának szükségességét. Azzal együtt is, hogy a hagyományos statikus kijelzőket a közösségi média és az online videó háttérbe szorította, bár ez szinte minden hagyományos médiaeszközre érvényes.

A tradicionális platformokon erre az évre bővülésre számít a Zenith, ám ehhez hozzátartozik az is, hogy a pandémia tavaly 16 százalékkal vetette vissza a hirdetéseket év per év alapon. A korlátozások a mozit és az out-of-home-ot érintették a legsúlyosabban: ezek 72, illetve 28 százalékkal zsugorodtak, az idén viszont 116, illetőleg 16 százalékos lehet a növekedési rátájuk. A rádiós reklámokra 22 százalékkal költöttek kevesebbet 2020-ban, ezek is bővülhetnek az idén mintegy 4 százalékkal, miközben nyolcszázalékos esés után 1 százalékot emelkedhetnek a tévés hirdetések. Egyedül a nyomtatott sajtó vesszőfutása folytatódik: a visszaesés immár 14 éve töretlen, az idén eléri a 8 százalékot.

A Zenith szakértői szerint a hagyományos médiumok 2023-ra se fogják elérni a 2019-es szintet, kivéve a mozis és az out-of-home reklámokat. A tradicionális statikus kijelzőkre szánt hirdetések az előrejelzések szerint az idén 15 százalékkal esik vissza, míg az online apróhirdetések négy százalékkal nőnek. Összességében a Zenith várakozásai szerint a digitális reklám 2021-ben 19 százalékkal bővül, miközben részesedése 58 százalékra emelkedik a teljes reklámköltésből a 2019-es 48 és a 2020-as 54 százalékot követően.

Fotók: Joe Yates, Adem AY, Louisse Lemuel Enad, Unsplash

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket. A legnagyobb növekmény az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél jelentkezett: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt. A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett  a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége

A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.

A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

Műsorfogyasztás

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3]. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke enyhe csökkenést mutat: 2020 utolsó negyedében 0,23, 2019-ben 0,24, két évvel korábban pedig 0,26 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében