Az elmúlt másfél év a járványhelyzet miatt rengeteg kihívást hozott az oktatásban, és továbbra is kétséges, hogy örökre elfelejthetjük-e a távoktatást, és visszatérhet-e a jelenléti képzés, valamint a digitális eszközök egészséges egyensúlya az iskolákba. Amellett, hogy a távoktatás a gyerekek digitális készségeire kétségkívül pozitív hatást gyakorolt, jelentősen megnövekedett az online térben töltött idő – azaz olyan tevékenységeket (például szabadidős beszélgetések, közös játékok) is a neten végeztek a gyerekek, amit addig személyesen tettek. Ez viszont biztonsági szempontból komoly aggodalmakat okozhat a szülőknek.

Egy, a hazai körülményekhez hasonló helyzetet átélt Nagy-Britanniában végzett, frissen publikált kutatás[1] szerint a szigetországban élő szülőknek a járványhelyzet alatt több gondot okozott ellenőrizniük gyermekük képernyő előtt töltött idejét, és a korábbinál szinte minden tekintetben jobban aggódtak a gyerekek online tevékenysége miatt. A szülők több mint fele leginkább attól tartott, hogy gyermeke olyan tartalmat lát, ami arra készteti, hogy kárt tegyen magában (54%), de ugyanennyien nyugtalankodtak amiatt is, hogy gyermekük online zaklatás áldozata lehet. Emellett hasonló arányban fejezték ki aggodalmukat aziránt is, hogy gyermekük túl sok időt tölt a neten (53%), valamint hogy személyes adatokat ad meg illetékteleneknek (50%).

Kellő tudatossággal kiküszöbölhetők a veszélyek

A Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli révén elkötelezett a gyermekek online védelme iránt, és fontos célkitűzése a digitális tudatosság terjesztése a szülők körében is. Ezért tavaly TudatosNet néven videósorozatot indított, amely információt és gyakorlati tanácsokat ad olyan témák, mint például az online zaklatás, a feltört közösségimédia-profil, vagy az álhírek kapcsán felmerülő kérdésekre. A www.telenor.hu/hipersuli-ajanlat oldalon elérhető sorozat most újabb 13 epizóddal bővült.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahogy a digitális eszközök és alkalmazások népszerűsége nő, egyre több online veszélynek vannak kitéve a gyanútlan gyerekek. Ez a videósorozat abban segít, hogy a fiatalok ismerjék a digitális jelenlét kockázatait és felismerjék, ha egy-egy csábító szituáció kárt okozhat nekik. A gyűjteményt ugyanúgy javasoljuk a szülőknek, tanároknak is arra a célra, hogy közösen beszéljék át a gyerekekkel, milyen óvintézkedéseket érdemes betartani a gondtalan netezés érdekében, vagy hogy miért szolgálja az ő érdeküket az egyes programok szülői felügyelet funkciója” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli program szakmai vezetője.

Ideális tanulótárs a digitális jelenléthez és extra mobilnet

A Telenor a tanévkezdéskor a tanuláshoz szükséges otthoni digitális eszközök terén is igyekszik segítséget nyújtani. HiperSuli ajánlatában kifejezetten a digitális oktatáshoz ideális tableteket és hordozható netes Hipernet Home+ előfizetést kínál. A tarifacsomagban lévő adatkeret mellé 31 naponta 1 GB extra belföldi Hipernet aktiválható összesen 12 alkalommal. Az extra adatkeret az aktiválást követő 30 napig érvényes belföldön, és szabadon felhasználható például a TudatosNet videók megtekintéséhez.

TudatosNet videók és részletek a Hipersuli ajánlatról: www.telenor.hu/hipersuli-ajanlat

[1] Az Ofcom femérése 2020. szeptember és 2021. február közt készült Nagy-Britanniában. A kutatás az 5-15 év közti korosztályban a médiahasználatot, a hozzáállást és a médiamegértését, a 3-4 éves korosztályban pedig a médiához való hozzáférést és annak használatát vizsgálta.

Fotó: Deleece Cook, Unsplash

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti. A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

„A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

A TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ről: https://www.saferinternetday.org/

[1] Az Ipsos Instant Research kutatás 534 olyan szülő megkérdezésével zajlott 2020 januárjában, akiknek legalább egy 7 és 18 év közötti gyermeke van.

1. Beszéljünk róla!

Könnyen előfordulhat, hogy a készülék kiválasztásakor nem egyezik az elképzelésünk a gyerekekével, hiszen ők jellemzően a legdivatosabb okostelefonról álmodoznak. Ezek tudását azonban többnyire nem is tudnák kihasználni, arról nem is beszélve, hogy jellemzően fontos szempont a költséghatékonyság. A belépő szintű készülékek a gyerek számára bőven hozzák a szükséges képességeket, és kisebb a kár, ha elvesztik vagy leejtik azt. Hogy elkerüljük a csalódást, beszéljük át először közösen a vásárlás részleteit, készüljünk fel rá, hogy racionális érveinket érzelmi alapú érvekkel kell ütköztetnünk. Jó kiindulópont az egyezségre, ha megszabunk egy költségkeretet, amin belül megnézhetjük a lehetséges mobilokat, felmérve a képességeiket, funkciókat és a preferenciákat. Ha álmai telefonja kicsivel többe kerül, mint a meghatározott keretet, és gyermekünk rendelkezik zsebpénzzel, felajánlhatjuk, hogy abból kipótolhatja az árát.

1. Célszerű a nagy kijelzős

Az eszköz kiválasztásakor nézzük meg jól a kijelzőjét, hiszen gyermekünk ezt a felületet fogja figyelni – ha digitális oktatáshoz is használja, akár naponta több órán keresztül. Vegyük a kezünkbe, és próbáljuk ki: elég nagy a képernyő, jó azt nézni, nem vibrál, szép a felbontása? A telefon kialakítása szempontjából hasznos a nagy tárhely az appoknak, fotóknak és videóknak, és a jó kamera, illetve előny lehet a 3,5″ „jack” aljzat – így könnyen találunk hozzá fülhallgatót. Méret szempontjából kisiskolás kezébe inkább a kompakt telefon illik: könnyebben megfogható és használható, kisebb eséllyel ejti el. A kamaszoknak már az előlapi kamera jó képminősége is fontos lehet, illetve az online oktatáshoz hasznos a megbízható, jó hangszóró és mikrofon.

1. Legyünk mellette

Gyakori dilemma, hogy hány éves korban kapjon először telefont a gyerek, amire nem létezik általános válasz – az igények, körülmények családonként eltérőek, de fontos, hogy közösen hozzuk meg a döntést, és a telefon használatát tudatosan kezeljük. Talán a leggyakoribb félreértés, ha a szülő azt gondolja, hogy a gyerek „digitális bennszülött” és ezért automatikusan ért az okoseszközök használatához. Pedig ahogy egy kisiskolást nem engedünk el egyedül a városba, úgy az okostelefon világában is érdemes fogni a kezét.
Ez persze nem azt jelenti, hogy kémkedjünk utána, hiszen ha úgy érzi, nem bízunk benne, lehetséges, hogy titkolózni fog. Beszéljünk vele az internetes tartalmak megbízhatóságáról, hogy megtanulja tudatosan kezelni a szembejövő információkat – ezzel kapcsolatban a Hipersuli TudatosNet oldala is segítségünkre lehet. A lényeg, hogy ha bármilyen váratlan tartalomra bukkan vagy rossz élmény érné a digitális térben, merjen kérdezni, beszélni róla.

1. Hívás helyett online

Bár ma már szinte közhelynek számít, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az iskolás korosztály a hagyományos telefonálás helyett jellemzően leginkább az interneten keresztül kommunikál. Készülékválasztáskor így mindenképp figyeljünk oda arra, hogy kényelmesen tudjon rajta netezni, azaz legyen a készülék 4G-képes, és nem utolsó sorban legyen hozzá mobilinternetet tartalmazó szolgáltatása.
Az első telefonhoz ajánlott Telenor Junior tarifa kifejezetten a 6-14 évesek igényeire lett szabva, és a mobilinternetre fókuszál: havi 5 GB adatkeretet tartalmaz kedvező áron. Ha pedig HiperCsoport szolgáltatással veszik igénybe a tarifát, és a szülők is tagjai a csoportnak, a szolgáltatással járó, csoporton belül korlátlan beszélgetésnek köszönhetően bármikor hívhatják egymást. Azonban mielőtt önálló internetet adunk gyerekünk kezébe, készítsük fel őt, hogy biztonságosan használhassa.

1. Nem árt egy kis kontroll

Fontos az első mobiltelefon megvásárlásával egyidejűleg tisztázni a szabályokat, például, hogy mennyi időt tölthet el a képernyő előtt, vagy hogy este ne használja az eszközt. Mutassuk meg, hogyan kell használni az alapvető programokat (chat, e-mail, böngészés), és azokat a funkciókat is, amelyekről érdemes először a szülőkkel konzultálni. Ne tiltsunk egyből, hanem beszéljük át a kockázatokat az egyes oldalak esetében.  A Family Linkkel is korlátozhatjuk a nem kívánatos tartalmakat, amely szükséges ahhoz is, hogy a 13 év alatti gyerekeknek is lehessen Google-fiókja.

+1 tipp: Ha még nem áll készen a saját telefonra

Ha a kisebbeket saját telefon híján is szeretnénk biztonságban tudni és bármikor elérni, kiváló választás a gyerekóra. A Telenornál elérhető MyKi Touch és MyKi 4 lite gyerekórával a beépített GPS-nek köszönhetően térképen követhető a gyermek tartózkodási helye, aki az órán lévő SOS gomb megnyomásával riasztást küldhet – ilyenkor két előre megadott telefonszámot a készülék automatikusan tárcsáz. Telenor Mini tarifával pedig két számot korlátlanul is hívhat róla, így bármikor elérhetik egymást a szülőkkel.

Képzeljünk el egy énekórát, amin nemcsak a hangszer, hanem a számítógép elé is leül a diák, vagy egy olyan földrajzórát, amin tanár és diák közösen barangolhatják be a világ különböző tájait. A tananyag-fejlesztő pályázatra nevező pedagógusok eddig még nem látott oldaláról mutatják meg a különböző tárgyak oktatásában rejlő lehetőségeket pedagógustársaiknak. A pályázók nemcsak tantárgyakra szabott ötleteket hoztak, hanem módszertani kérdésekben is mankót nyújtanak: néhány lépésben mutatják meg, hogyan lehet interaktív feladatokat készíteni, miként születhetnek online tanösvény formájában egyénre szabott feladatok vagy hogyan fejleszthető a virtuális számonkérés.

A tantárgyak és a tematika szempontjából is széles palettán mozgó tananyagok a legújabb és a már olyan jól bevált tanítást támogató alkalmazásokkal való ismerkedésben is segítenek, mint a Wakelet vagy a Wordwall. A tudáscsomagok előnyei, hogy bárki számára könnyedén elsajátíthatóak, akár komolyabb digitális ismeret nélkül is.

A pályázatra 66 pályázó, összesen 198 pályamunkát adott be, a szakmai zsűri pedig az előszűrést követően a napokban döntött 24 tananyag közül a legjobb 10 kiválasztásáról. „Óriási örömmel tölt el, hogy ilyen nyitott és innovatív tanárokkal van tele az ország, akik szívesen osztják meg egymással a tudásukat” – mondta Joós Andrea, a Tanárnő, kérem! podcast házigazdája, az Élménybiológia alapítója, a zsűri tagja.

Pedagógusok egymás között

A Telenor korábbi kutatásából* kiderült, hogy a tanárok és gyerekek részéről is nagy a nyitottság a digitális módszerek iránt, ugyanakkor a különböző tantárgyaknál megmutatkozott, hogy bizonyos területeken nagyobb feladatot jelent távolról átadni a tudást. A tananyagok erre is igyekeznek választ adni, hiszen szinte minden tantárgyhoz – többek között matematikához, biológiához, kémiához, földrajzhoz, történelemhez, angol nyelvhez, sőt ének-zenéhez és gyógypedagógiához is – kreatív megoldásokat nyújtanak.

„A karanténoktatás számtalan digitális hiányosságra mutatott rá, ugyanakkor korábban nem tapasztalt kreativitást és újszerű megoldásokat hívott életre. A digitális tanrend beköszöntével naponta cserélődtek a tanárok között a jobbnál jobb ötletek annak érdekében, hogy az átállás minél gördülékenyebben menjen. Ez az összefogás késztetett minket arra, hogy a digitális módszerek iránt hirtelen megélénkült érdeklődést és megannyi színes ötletet egy pályázat formájában tegyük elérhetővé minden pedagógus számára” – foglalta össze a pályázat céljait Koren Balázs, a HiperSuli program szakmai vezetője.

A zsűri által legjobbnak ítélt 24 pályamunka ingyenesen elérhető a hipersuli.webuni.hu oldalon.  

A Telenor HiperSuli digitális tanagyag-fejlesztő pályázat 10 legjobb pályamunkája:

• Digitális dallamok – ének-zene oktatás virtuálisan (pályázó: Lehr-Juhász Mónika)
• Interaktivitás az éterben – a Google Slides és a Bitmojik használata (pályázó: Kovács Szilvia)
• Tanösvények, labirintusok, szabadulószobák – eredményes és szórakoztató tanítás a Deck Toys-szal (pályázó: Csordásné Tróbert Annamária)
• Ez nem játék! – az Actionbound gamifikációs program használata (pályázó: Fenyvesi Fruzsina Bianka)
• Wakelet, a digitális oktatás sztárja (pályázó: André Krisztina)
• Népességföldrajz látványosan és izgalmasan (pályázó: Szenti Alexandra)
• Ez az eszköz ablakot nyit a világra – virtuális túrák a Tour Creatorrel (pályázó: Balázs Brigitta)
• Flipgrid, azaz számonkérés újratöltve (pályázó: Balogh Bence)
• A prezentálás új generációja – Nearpod (pályázó: Benedek Judit)

Így készülnek interaktív feladatok egy gyógypedagógus számítógépén a Wordwall szoftver segítségével (pályázó: Krénusz Kata)

1993 augusztusában eredményt hirdettek: mindenki meglepetésére az esélytelennek látszó Pannon GSM skandináv gyökerű konzorcium nyerte az első GSM-koncessziót Magyarországon. Szeptemberben még csak egy ember dolgozott a Pannon GSM-nek. Novemberben bejegyezték a koncessziós társaságot, amelynek 5 külföldi távközlési vállalat és 3 magyar cég volt a tulajdonosa.

1994

Kigördül a szerelőcsarnokból az első Boeing 777-es utasszállító repülőgép. Megalakul a Rammstein német zenekar. Michael Schumacher megnyeri élete első Formula–1-es világbajnoki címét. Három nappal megelőzve versenytársát, 22 bázisállomással indította el Magyarországon az első kereskedelmi GSM-szolgáltatást a Telenor – akkor még Pannon GSM néven. A mobiltelefon ebben az időszakban még státuszszimbólum volt és csak beszélgetésre használták. Míg az első magyar GSM-hálózat indulásakor csak beszédhívás volt, még az SMS is csak később indult, ma már a forgalom legnagyobb hányada mobilinternetezésből származik.

A hangtól az adatig

25 év alatt folyamatosan és rohamos tempóban fejlődött a mobilkommunikáció. 1997-ben az országban először a Telenor vezetett be tesztüzemben feltöltőkártyás konstrukciót. A prepaid előfizetések fénykorukat 2003-ban élték, amikor 78,8 százalék volt az arányuk az aktív előfizetések között. Azóta – köszönhetően a mobilinternet és az okostelefonok térhódításának – folyamatosan csökken a feltöltőkártyás előfizetések aránya: 2017-ben ez mindössze 43 százalékot tett ki.

Az sms 1996-ban vált igazán népszerűvé; ekkor nagyjából havi százezer üzenetet váltottak az ügyfelek. Az elmúlt 25 évben összesen több mint 9 milliárd SMS ment át a Telenor hálózatán. Az elindított hívásperceket illetően már 1996-ban átlagosan tízmilliós nagyságrendű percet beszéltek a magyarok, a havi forgalom pedig 2002 körül érte el a százmilliós nagyságrendet. 2008 óta átlagosan havonta 400 millió percet beszélnek az ügyfelek, de a korlátlan csomagoknak köszönhetően ez ma már közelít az 500 millióhoz.

A telefonálás 2019-ben már csupán egy a sok funkcióból, amire a mobilokat használják. Míg a 90-es években a hangátvitel, ma már az adatforgalom a domináns. 2011-ben jelent meg az első olyan csomag a Telenornál, amely mobilinternetes adatforgalmi keretet is tartalmazott. 2012-ben átlagosan havi 1 millió gigabájt feletti az adatforgalom, 2017 óta pedig tipikusan 5-7 millió gigabájt havi adatforgalom megy át a Telenor hálózatán. A mobilinternetes adatforgalom évek óta folyamatosan növekszik a Hipernet hálózatán; 2018-ban közel kétszer magasabb volt az adatforgalom 2017-hez képest; júniusban már átlépte a havi 10 millió gigabájtot (azaz 10 petabájtot).

Az 5G kapujában

A Magyarországon működő 4G hálózatok sebessége világszinten is kiemelkedő, Európában pedig a harmadik legjobb, és a lefedettséget tekintve is a top 3-ban van az ország. A jelentős beruházások eredményeképp ma már a magyarországi lakosság 99 százaléka hozzáférhet a Telenor 4G szolgáltatásaihoz.

„25 évvel ezelőtt a magyar távközlési piacon a verseny a Pannon GSM piacra lépésével indult el. Ezzel egy időben jelentek meg olyan fogalmak, mint az ügyfélkiszolgálás, ügyfélközpontúság. Habár az évek alatt érkeztek olyan új trendek, amelyek alapjaiban változtatták meg a piacot, a lakossági és üzleti ügyfélkörünk magas szintű kiszolgálására építő szemléletünk azóta sem változott. Eredményeinket e téren nemrég egy független szervezet több díjjal is elismerteˮ – mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telenor elmúlt években végzett fejlesztéseinek köszönhetően az elérhető legmodernebb technológiákat (4G, 4G+) használó mobilinternet-hálózatának szolgáltatásaihoz jelenleg a magyar lakosság 99,5 százaléka férhet hozzá. Az akár 300 Mbps-os letöltési sebességet biztosítani képes 4G+ technológia már több mint ezer bázisállomáson érhető el a szolgáltatónál, amellyel akár a 4G-nél kétszer gyorsabb letöltési sebesség is elérhető a technológiát támogató készülékekkel.

„Az 5G-re való átállás kapujában a mobiltechnológia olyan mértékű változás előtt áll, mint amit korábban a 3G-ről 4G-re való átállás jelentett. A minőségi paraméterek javulásával olyan új szolgáltatások, alkalmazások jelenhetnek meg, amelyeket jelenleg még nem ismer a piac. A szolgáltatók szerepe pedig egyre fontosabb lesz abban, hogy képessé tegyék a piaci szereplőket az új technológiára épülő termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Mobilszolgáltatóként ma már azt is fontos feladatnak tekintjük, hogy segítsük és képessé tegyük a piaci szereplőket a mobilhálózatokban rejlő lehetőségek kiaknázására – legyen szó az üzleti ügyfelekről vagy az oktatást támogató fejlesztésekrőlˮ – mondta el Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese.

TUDTAD?

– 1994-ben, a cég nevébe az induláskor azért került bele a GSM, mert akkoriban a GSM nagyon modern technológiának számított, sokkal jobb hangminőséget biztosított az analóg mobiltelefonoknál, és a GSM-készülékek is sokkal kompaktabb méretűek voltak analóg társaiknál, különösen az antennájuk méretét tekintve.

– 2002-ben lehetett először fotót küldeni egyik mobilról a másikra.

– 2018-ban, a futball-világbajnokság időszaka alatt a Telenor online tévészolgáltatásán, a Telenor MyTV-n összesen több mint 130 évnyi időt töltöttek a meccsek nézésével a felhasználók.

– 2019-ben akkreditációt nyert és meghirdette első képzését a Telenor HiperSuli programja, ezzel a hivatalos akkreditált tanárképzés már minden pedagógus számára elérhető. Míg a kezdetekkor a Telenor csupán szolgáltatást indított, ma már a mobiltechnológia társadalmi szerepére is fontos hangsúlyt helyez.

– A kezdetektől napjainkig összesen több mint 76 milliárd híváspercet indítottak az ügyfelek a Telenor hálózatából.

– A Telenor hálózatán a mai napig több mint 316 millió gigabájt adatforgalom történt. Ha ennyi adatot zsebben hordozható méretű, 4TB-os merevlemezeken szeretnénk eltárolni, ehhez körülbelül 77 ezer darabra lenne szükség.

Mérföldkövek: 2G-től az 5G-ig – gyorstalpaló

Ugyan már a kilencvenes évek közepén is lehetett néhány készülékkel mobilinternetezni, ekkor még 1 megabájt adat letöltése majdnem negyedóráig tartott, ráadásul még percdíjat is kellett érte fizetni. A Telenor 2001-ben fektette le a napjainkban is használt mobilinternet alapját jelentő csomagkapcsolt adatátvétel alapjait: a még 2G-snek számító GPRS technológia bevezetésével a mobilos internetezésért számított percdíj megszűnt. Ugyanebben az időszakban megjelentek a kamerás és színes kijelzős mobilok, így lehetővé vált akár az is, hogy fotót küldjünk a telefonunkról.

A 2005-ben elérhetővé vált kereskedelmi 3G szolgáltatás alkalmazásával jelentősen felgyorsult az adatátvitel; egy megabájt adat letöltése negyedóra helyett már csak 20 másodpercet vett igénybe. 2005 végére a 3G Budapest nagy részén elérhetővé vált. Mindössze kilenc év alatt ezerszeresére nőtt a mobilinternet sebessége: 1999-ben még csak 14,4 kilobit/s-mal lehetett letölteni, 2008-ban viszont már 14,4 megabit/s-os sebességet kínált a Telenor.

2012-től napjainkig tart a 4G szolgáltatás fejlesztése és bővítése. Bevezetésével lehetővé vált, hogy olcsó havidíjért bárki olyan Hipernetre fizessen elő, amelyet egész hónapban intenzíven használhat. 2012-ben a Telenor ügyfelei számára Budapest teljes metróhálózatán elérhetővé vált a Hipernet. Egy évvel később a Telenor duplájára növelte a 4G szolgáltatás által kínált sebességet, 2015-ben pedig minden ügyfele számára elérhető tette a 4G szolgáltatást maximális, 150 Mbps-os letöltési sebességgel – megfelelő készülék és SIM-kártya használata esetén.

Míg korábban egy új korszakot nyitó technológia kiépítése, a szolgáltatás bevezetése volt a mobilszolgáltató legfontosabb feladata, ma már a Telenor a mobilkommunikáció lehetőségeit kihasználva termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek és egyúttal hangsúlyt helyez a mobiltechnológia társadalmi szerepére is.