A befizetések módját vizsgálva kevesebb mint egy tized százalék érkezik készpénzben, míg a banki átutalások aránya már megközelíti a 84 százalékot (83,89%). A postai csekkes befizetések aránya országos szinten 16 százalék (15,68%) alá csökkent, azonban itt tapasztalható a legnagyobb szórás az egyes városok között.

A készpénzes befizetések aránya már 2022-ben is elhanyagolható volt, és a tendencia egyértelműen mutatja, hogy az elmúlt 5 évben a digitalizáció egyre nagyobb teret nyert magának. „A Covid járványt követően a társadalomba beépültek a digitális szolgáltatások, hiszen míg 2019-ben 66% volt a banki átutalások aránya, most országos szinten majdnem 84%” – mondta el Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője.

A postai csekkes befizetések aránya Heves és Tolna megyében a legnagyobb, meghaladja a 20%-ot, míg Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb 13,5%-kal, országos szinten pedig évről évre egy folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. Ennek oka egyrészt a digitális átállás a fejlettebb régiókban, másrészt, hogy több kistelepülésen csökkent a postai szolgáltatás kapacitása – vagy akár teljesen megszűnt –, így az emberek kénytelenek más módszerekhez folyamodni.

Fontos megjegyezni, hogy minél később kezd neki az adós egy tartozás törlesztésének, annál nagyobb terhet jelent számára.

Ha egy 100.000 forintos banki tartozást veszünk példának, amely évente 10% körüli késedelmi kamattal gyarapszik, úgy akár 80.000 forintos egyéb, a követeléskezelőnek is jelentkező költséggel lehet számolni egy éves késedelem esetén.

A tartozások időbeni kezelése mind az adósnak, mind a követelés kezelőjének érdeke. „Az általunk nyújtott szolgáltatások lehetővé teszik a célravezető és mindkét fél által elfogadható megoldások kialakítását. Az említett példa jól mutatja, hogy egy fennálló tartozás késedelme komoly költségeket vonhat maga után az adós számára. Ezért javasoljuk az azonnali kapcsolatfelvételt a követelés tulajdonosával annak érdekében, hogy a helyzet minél előbb rendezésre kerüljön” – tette hozzá Lencsés Tamás.

Photo by CardMapr.nl on Unsplash

A kutatás rámutatott arra, hogy a munkavállalók számára a stabilan magas inflációs környezetben továbbra is az egyik legfontosabb szempont az egzisztenciális biztonság. Így a versenyképes alapbér mellett az egyéb pénzbeli juttatásokat kínáló munkahelyeket ítélték a legvonzóbbak, ugyanakkor a munka tartalma, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a csapat és a vezető szerepének növekedése mind arra mutatnak, hogy a munkavégzés azon körülményei is fontosak számukra, amelyekre a vállalati kultúra és a közvetlen felettes van hatással.

A telekommunikációs szektor legvonzóbb munkahelye elismerést – immár hatodik éve zsinórban – a Magyar Telekom érdemelte ki. „Büszkék vagyunk arra, hogy szektorunkban évek óta a toplista élén állunk a hazai munkavállalók visszajelzése alapján. A felmérés emellett azért is fontos számunkra, mert tűpontos képet ad a hazai munkaerőpiaci helyzetről, a legfontosabb munkahelyválasztási szempontokról.  Munkáltatói márkaépítési stratégiánk fontos eleme, hogy  a stabil keretek biztosítása mellett fejlődési lehetőséget, szakmai közösséget és élményt adjunk kollégáinknak. Belső elégedettségi felmérésünk eredményei rendre megerősítik azt, hogy valóban vonzó, szerethető munkahelyet építünk, ahol a tapasztalt szakemberek és a pályakezdő fiatalok egyaránt megtalálják számításaikat” – emelte ki az elismerés kapcsán Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

A PwC által készített felmérés kiemelt célja, hogy adatalapon ismerje meg a munkavállalók preferenciáit, munkáltatói márkákkal kapcsolatos percepcióit, valamint azt, hogy hogyan befolyásolták ezeket az elmúlt időszak eseményei és a munkavégzés megváltozott körülményei. A felmérés átfogóan, a teljes munkaerőpiacra vonatkozott, pályakezdők és tapasztalt munkavállalók, közel 25000 fő bevonásával készült. A kutatás rámutatott arra, hogy a legfontosabb munkavállalói igények jelentősen módosultak a korábbiakhoz képest, felszínre hozva, hogy a munkavállalók számára az egyik legfontosabb szempont az egzisztenciális biztonság és a stabilitás. Ezzel összhangban, az egy évvel korábbi eredményekhez képest, visszaszorultak a wellbeing-hez köthető elemek. A home office lehetősége és a munkahelyi humán tényezők, mint a felettes személye vagy a kollegákkal való jó kapcsolat továbbra is számottevő jelentőséggel bírnak, de a munka biztonságot adó volta jelen pillanatban nagyobb szerepet kap ezeknél.

A korosztályos eredményeket tekintve, a Z-generáció tagjai egyre inkább értékelik az alapbér mellett a karrierlehetőségeket, a munkaidő kiszámíthatóságát és a munkahelyi környezetük kényelmét. A fiatalabbak bevonzása érdekében a munkaadóknak érdemes tehát kiemelt figyelmet szánni a munkahelyi humán tényezőkre és az elköteleződés erősítésére.

A fenti visszajelzések alapján a telekommunikációs szektor legvonzóbb munkahelye elismerést a Magyar Telekom érdemelte ki. „Büszkék vagyunk arra, hogy idén is elnyertük az elismerést és a munkavállalók bizalmát. Munkáltatói márkaépítési stratégiánk kialakításakor az elsődleges szempontunk az volt, hogy a stabil működési keretek biztosítása mellett megtaláljuk és felerősítsük azokat az élménypontokat, melyek a kollégáink számára fontosak. Belső elégedettségi felmérésünk eredményei igazolják, hogy a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági helyzetben is sikerül a kollégáink számára fejlődésüket támogató, stabil és szerethető munkahelyet teremtünk, ez a mostani visszajelzés a munkaerőpiaci szereplőktől pedig megerősít minket abban, hogy emellett a fiatal tehetségek és a tapasztalt szakértők számára is vonzó munkahely vagyunk” – mondta az elismerés kapcsán Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

Dr. Drozdy Győző a Puskás Tivadar-díjat a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2019. május 22-i éves közgyűlésén vehette át.

A HTE a díjat a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére alapította 1960-ban.

Az egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar-díjjal dr. Drozdy Győző eddigi szakmai életútját, a mobil rádiótelefon-rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját és magas színvonalú szakmai ismeretterjesztő és tudományos munkáját ismeri el.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző tevékenyen hozzájárult a hazánkban ma is működő digitális mobiltelefónia kialakulásában, hiszen több mint negyed évszázada, 1993 szeptembere óta folyamatosan a Telenor Magyarország (korábbi nevén Pannon GSM) felső vezetésének tagja, 2018 augusztusa óta pedig a mobiltársaság vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fűződik a Magyarország első kereskedelmi GSM-szolgáltatásának elindítása, majd az országos mobilhálózat kiépítése, de közreműködött a 3G mobilszabványok kialakításában, és évtizedek óta képviseli a Telenort a GSM Szövetség és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézeteivel való együttműködésben.

Drozdy Győző 1978-ban szerzett szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnika szakán, 1981-ben pedig summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1986-tól hét évig Finnországban dolgozott félvezető-technológiai és távközlési projektek tudományos főmunkatársaként. Napjainkig közel hatvan tudományos és szakmai publikációt írt.

Dr. Drózdy Győző munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót–díjjal, 1999-ben pedig Gábor Dénes–díjjal ismerte el.

A következő egy évben a valamilyen vezetékes szolgáltatással rendelkezők körében relatíve magas, 50 százalék azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg váltanának, ha a jelenleginél sokkal kedvezőbb vezetékes telekommunikációs csomag igénybevételére lenne lehetőségük – derül ki a Flip és az NRC piackutató cég tavaly év végi kutatásából, melynek középpontjában a szolgáltatóváltást motiváló tényezők, az ajánlatokkal kapcsolatos tájékozódás és általános, az ügyfelek szokásait érintő témák álltak.

Általánosságban elmondható, hogy az ügyfeleket az motiválja leginkább a váltásban, ha jobb minőséget és kedvezőbb ajánlatot kapnak. Sokat jelent továbbá a kötetlenség elérése is: a megkérdezettek 81 százalékát befolyásolná a választásban egy olyan ajánlat, ami nem kér hűségidőt.

Ha az elvi lehetősége meg is van a váltásnak, sokszor olyan gyakorlatiasabb tényezők szabnak gátat ennek, mint az ügyintézés és a vélt vagy valós bekötési nehézségek: a felnőtt internetezők negyede tart az adminisztrációtól, illetve a bekötéssel járó szerelés költségességétől. 41 százalékukat egyenesen eltántorítana a váltástól, ha fúrási munkálatokkal járna az új szolgáltatás bekötése. „Teljesen érthető, hogy az emberek félnek az adminisztrációtól és a fúrási munkálatoktól. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nagyrészt a szolgáltatón múlik. A szerződéskötés lehet egy nagyon egyszerű folyamat is, és fúrásra sincsen mindig szükség. Ezeknek tehát nem szabadna negatívan befolyásolnia a döntést” – kommentálta az eredményeket Endersz Frigyes, a Flip vezetője.

Hozzátette: a lehetséges ajánlatokról a megkérdezettek 58 százaléka a szolgáltatók weboldalain tájékozódik, 41 százalék vesz igénybe különböző szolgáltatásokat összehasonlító weboldal segítségét, 30 százalék pedig ismerősöktől, barátoktól kér tanácsot. A válaszadók 66 százaléka informálódik időnként arról, hogy milyen csomagok érhetők el a lakóhelyén, több mint harmaduk (34 százalék) azonban egyáltalán nem szokott ennek utánanézni. Ami a számlabefizetés legjellemzőbb módját illeti, az előfizetők közel fele továbbra is postai sárga csekken fizeti a havi díjat, 48 százalék azonban már inkább elektronikus fizetési megoldásokat (banki átutalás, csoportos beszedés, bankkártya) választ.

„A kutatásból jól látszik, hogy az a márka képes a leginkább felkelteni az ügyfelek érdeklődését és előidézni a váltási hajlandóságot, amelynek nemcsak az ajánlata jó, hanem kiemelten figyel az ügyfelek igényeire is. Nem terheli például őket felesleges adminisztrációval, az ügyintézést pedig gyorsan, egyszerűen teszi lehetővé. Rendkívül fontos az is, hogy a szerződéskötést követően ne legyenek meglepetések, azt kapják az ügyfelek, amire számítottak” – összegezte a kutatás legfőbb tanulságait Endersz Frigyes.

A PR-szakma Sándor Imréről elnevezett díjával hetedik éve részesíti elismerésben a Magyar Public Relations Szövetség a legjobb PR-munkákat. Sándor Imre a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője volt. A díj kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a szakmában dolgozókat az egyre magasabb szakmai színvonal elérésére.

A hattagú szakmai zsűri az eredményt egyforma súllyal meghatározó öt szempont szerint értékelte a pályázatokat: az alapkoncepció értékelése, illetve a szakmai eszköztár kiválasztása; a kommunikációs üzenetek megfogalmazása; az újszerűség, a megvalósítás gondossága és az eredmények bemutatása. A zsűri döntése alapján két kategóriában összesen 10 projekt került shortlistre.

„A zsűri megítélése szerint az idei évben nagyon erősek voltak a pályázatok, így végül a nevezések több mint fele került shortlistre. Az értékelés két körben online és személyesen zajlott, az eredmények tekintetében a zsűri egységes döntést hozott: 2018-ban a 17 pályázat közül 10 került a döntőbe, és végül 5 érdemelte ki a Sándor Imre PR-díjat. Sok izgalmas megoldással, ötlettel találkoztunk, de a díjak odaítélése során fontos szempont volt a stratégiai gondolkodásmód, a megvalósítás igényessége valamint az is, hogy a koncepcióra mennyire lehet építeni a későbbiekben” – mondta el a zsűrizés tapasztalatait összegezve R. Kovács Dániel, a Sándor Imre PR-díj zsűri elnöke, az MPRSZ elnökségi tagja, a Front Page Communications ügyvezetője. A zsűri tagja volt még Bede Márta (Well PR Ügynökség, ügyvezető igazgató), Bodó Teodóra (Provident Pénzügyi Zrt., Vállalati és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóság vezetője), Maczelka Márk (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető), Puskár Krisztián (Kreatív, szerkesztő) és Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt., kommunikációs vezető).

A Sándor Imre PR-díj pályázaton elért helyezések beleszámítanak a Kreatív magazin által minden évben összeállított PR Toplista rangsorának meghatározásába. A PR Toplistát a Kreatív magazin a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) PR-tagozatának szakmai támogatásával állítja össze. A Sándor Imre PR-díjjal elérhető PR Toplista pontok ezen a linken érhetőek el. A díjnyertes pályázatok hamarosan megtekinthetők lesznek az MPRSZ honlapján.

2018-ban Sándor Imre PR-díjat kapott:

(ábécé sorrendben, a pályázatok címe szerint)

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

A láthatatlan gyilkos nyomában

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: Szerelvénybolt Kft.

A Munka Nem Várhat

Pályázó: Cafe PR

Megbízó: OTP Egészségpénztár

Senior Gamer kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Magyar Telekom

HÍRNÉVMENEDZSMENT

E.ON Vigyázz a madárra! hackathon

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: E.ON Hungária

Nyisd ki a szánkat!

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: SAKKOM Interaktív

2018-ban a Sándor Imre PR-díj döntőjébe jutott pályázatok:

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

Abbvie Hepatitis C kampány

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Abbvie Kft.

#énjövőm

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Coca-Cola HBC Magyarország

MEKH Energiakövetek 2017

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tüsszentő citylight Influenza kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Sanofi-Aventis Zrt.

UNICEF gyerekhang – Kampány a gyerekek világnapján 2017. november

Pályázó: La Communications

Megbízó: UNICEF Magyarország

HÍRNÉVMENEDZSMENT

Minden shortlistes pályamunka díjat kapott.

„A flipesség azt jelenti, hogy ha tudod, mi a jó döntés, akkor azt meg is hozod” – hirdeti a Flip új márkaplatformjának első reklámfilmje. A platform olyan pillanatokat mutat be, amikor emberek okos és tudatos, azaz flipes döntéseket hoznak. A márka ezzel aktivizálni, egyben reagálni szeretne a telekommunikációs piacon gyakori alacsony váltási hajlandóságra.

„Azt tapasztaljuk, hogy sok esetben egy nyilvánvalóan jobb ajánlatnál sem akarnak váltani az emberek. Hogy miért? Több oka is van, néha csak azt hiszik, hogy bonyolult az ügyintézés. Vagy tartanak a fúrási munkálatoktól, vagy egyszerűen csak bizalmatlanok. Pedig nincs okuk rá. Az új márkaplatformunk hívószava ezért egy hozzáállást jelöl. A flipességgel azokat jellemezzük, akik tudatos fogyasztói döntéseket hoznak, akik az élet minden területén figyelnek az ésszerűségre, nem szeretnek pazarolni, feleslegesen költeni. Így a Flip is pont jó termék számukra” – mondta Endersz Frigyes, a Flip vezetője az új platformról.

A kampány kreatív megjelenésben kettéválik a márka- és az ajánlati kommunikáció. Így az online hirdetett film, valamint az OOH eszközök felelnek a flipesség tematizálásáért, az ügyfeleket a közvetlen környezetükben megszólító kommunikációs eszközök (szórólap, liftreklám, lépcsőházi plakát, bolti és jármű reklámok) pedig különböző döntéshelyzetekre reflektálnak.

„Ezek az úgynevezett feleletválasztós layoutok döntéshelyzeteket villantanak fel, megmutatunk egy jó és egy rossz döntést. Ez egy nagyon flipes, közvetlen, őszinte és sallangmentes megoldás, olyan szituációkkal, amelyeknél nyilvánvaló a jó választás, de amik ettől függetlenül az életben sok esetben mégsem így történnek. Üzenetünk lényege itt is az, hogy a tudatos döntések viszik előre az embert. És ilyen tudatos, jó döntés a Flipre váltás is” – fejtette ki Endersz Frigyes.

A film megnézhető a Flip YouTube-csatornáján.

Az Invitel 6. alkalommal került fel a dobogóra, idén két kategóriában is – a nagyvállalati szegmens jelöltjeként „személyes ügyfélkiszolgálás” és „telefonos ügyfélkiszolgálás” kategóriákban – második helyezést ért el.

A társaság közleménye szerint a nívós díj odaítéléséhez számos kritériumnak kellett megfelelniük a pályázóknak, a rangsorolás pedig konkrét méréseken alapult. Egy-egy résztvevő vállalat teljesítményét 60 százalékban saját ügyfelei véleménye és a kiszolgálás minőségével kapcsolatos elégedettsége, 40 százalékban pedig az általánosságban elvárt sztenderdek teljesítése határozta meg. Próbavásárlással teszteltek több mint 1500 üzletet és ügyfélkiszolgálási pontot, illetve ezzel párhuzamosan csaknem 6500 ügyfél visszajelzését is összegyűjtötték. Ezek elemzése után alakult ki a díjazottak végső sorrendje.

A 2009. óta minden évben megrendezett, Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban versenyen hatodszor indult az Invitel. Eddig minden alkalommal dobogóra került, és az idei sem volt kivétel: két kategóriában is második helyezett lett, a távközlési cégek közül pedig mindkét kategóriában a legjobb eredményt érte el. Az Invitel szerint ez a helyezés az egész szervezet munkáját dicséri, de különösen az ügyfélkapcsolati pontokon dolgozó munkatársak magas színvonalú és elkötelezett hozzáállását, akik nap, mint nap személyesen képviselik a céget az ügyfelek felé.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a motivált, sok éves tapasztalattal rendelkező ügyintéző kollégák és az ő munkájukat közvetlenül irányító, támogató, rutinos csoportvezetők szerepét ebben a sikerben – ez egyben a legnagyobb üzleti értékünk is. Ők teszik lehetővé ügyfeleink számára az egyszerű és kényelmes ügyintézést, az udvarias, empatikus kiszolgálást és a gyors problémamegoldást. Büszkék vagyunk kollégáinkra és a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy ezt az egységes csapatot megőrizzük – emelte ki a díj kapcsán Béres Bálint, az Invitel ügyfélszolgálati igazgatója.

A professzionális ügyfélkezeléshez elengedhetetlen az állandó fejlődés, éppen ezért az Invitel e témában a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” versenytől függetlenül, saját erőforrásból is folyamatosan végez felméréseket és reprezentatív vizsgálatokat. A telefonos beszélgetések mérése mellett – külső partnerek bevonásával – évente többször próbavásárlók is ellátogatnak az Invitel Pontokba, és az ő visszajelzéseik alapján alakítják az ügyfélkiszolgálási rendszert. Emellett a munkatársakat is ösztönzik a minél hatékonyabb munkavégzésre azáltal, hogy az eredmények a javadalmazásba is beszámítanak – írták.

A szakmai alapelvárásokon túl nagyon fontosnak tartjuk, hogy kollégáink kiemelt figyelmet fordítsanak az üzleteinkbe érkező egyénekre és a lehetőségekhez mérten ne csak, mint ügyfelet, de mint embert is próbálják őket megismerni. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a készségfejlesztő képzésekre, ahol lehetőséget biztosítunk a különböző viselkedéstípusok, a megfelelő kérdezés- és kommunikációs technikák megismerésére és gyakorlására is. Folyamatos munkánk sikerét a most elért eredmény is igazolja, amely azért is nagyon értékes számunkra, mert lényegében az ügyfeleinktől jön a visszajelzés, ebben a tekintetben ők díjaztak bennünket – tette hozzá Majzik Ferenc, az Invitel értékesítési igazgatója.

A közlemény megemlíti: a ClientFirst Consulting 2009-ben hozta létre a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” programot és díjat, amelynek célja a hazai ügyfélkiszolgálási kultúra fejlesztése, valamint az országos benchmark kialakítása és biztosítása.

Vasárnap kora délutánra sikerrel befejeződtek az ügyfélszolgálati rendszereken végzett munkálatok a Telekomnál, így most újra lehetőség van mindenfajta ügyintézésre mind a Telekom üzleteiben, mind a szolgáltató telefonos és online felületein – közölte a cég.

A havidíjas mobilinternettel rendelkező ügyfelek körében meghirdetett „korlátlan mobilnet napok” akció keretében az előfizetők ma éjfélig még bármennyi adatot használhatnak anélkül, hogy fogyna a díjcsomagjukban foglalt adatmennyiség.

A Telekom ezúton is köszöni ügyfelei megértését és türelmét. A forgalmi adatok alapján az látszik, hogy mindenki nagy örömmel lépett előre a mostba a korlátlan mobilnet segítségével a hétvégén – írják.