1. Szórakozás közben fejlődhetünk

A társasozás sokkal több, mint játék: egyszerre relaxál, lazít el bennünket, fejleszti a készségeinket és bővíti tudásunkat. A társasjátékok ugyanis azon túl, hogy fejlesztik a koncentrációt, a kognitív készségeket, a logikát, a verbális kommunikációt és a megfigyelőkészséget, indirekt módon tanítanak minket, ráadásul műveltségnövelő szerepük sem elhanyagolható. Ha ez még nem lenne elég, a modern társasjátékok egyik legerősebb pozitív hatása, hogy nem csak versengésre buzdítanak, hanem együttműködésre is, így empatikusabbá is tesznek bennünket.

2. Valós helyzeteket élhetünk meg

A játékok olyan, a való életben is megjelenő helyzetekbe hoznak bennünket, amelyeket így kockázat és tét nélkül tapasztalhatunk meg. Játék közben gyakran kell például improvizálunk vagy előre tervezve, stratégaként gondolkodnunk, a levont tanulságokat pedig a hétköznapokban is jól hasznosíthatjuk. A játékban megjelenő érzelmi szituációkat ugyanis pont olyan valósnak éljük meg, mintha a táblán zajló események ténylegesen megtörténtek volna velünk.

3. Játszva tehetünk a mentális egészségünkért

A modern társasjátékok minőségi együtt töltött időt, értékes hobbit, párkapcsolat-erősítő programot jelentenek egy felgyorsult világban. A játékasztal mellett a játékosok egymásra és önmagukra egyformán figyelnek, a játékba felejtkezve flow élményt élnek át, és nem ritkák az olyan történetek sem, ahol családi, baráti, szerelmi kapcsolatokat emelt magaslatokba a közös játékélmény. Éppen ezért a játékok komoly mentálhigiénés hatással is rendelkeznek, amit érdemes kihasználnunk!

4. Megismerhetjük magunkat

A társasjátékok remek önismereti terepet nyújtanak, ahol rengeteget tanulhatunk magunkról. Megtudhatjuk például, hogyan éljük meg a vereséget, mennyire vagyunk logikus gondolkodásúak vagy érzelemvezéreltek, és milyen típusú (konfrontatív, kompetitív vagy inkább kooperatív) játékok állnak hozzánk legközelebb. A játékokat éppen ezért a pszichológia területén is sikerrel alkalmazzák, hiszen remek segítséget nyújthatnak a lelki elakadások, nehézségek oldásában vagy továbbmozdításában is.

5. Saját magunk lehetünk

Győri-Nádai Réka és Győri Zoltán meggyőződése, hogy a játék a lélek ideális állapota: a játék keretei közt ugyanis megélhetjük saját kreatív szabadságunkat, miközben valódi önmagunk lehetünk. A társasjátékokban azáltal, hogy karakterek bőrébe bújunk, öntudatlanul hagyhatjuk el saját jól megszokott álarcainkat. Érdemes tehát elővennünk a szekrényben porosodó társasjátékokat és újakat keresnünk, hogy jobban megismerjük magunkat! Azok, akik bővebben is kíváncsiak arra, hogyan hozhat újat az életükbe a játék, október 29-én, a Budapesti Metropolitan Egyetem saját szervezésű, online TEDx eseményén hallgathatják meg Győri-Nádai Réka és Győri Zoltán előadását, akik az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán mondják majd el gondolatébresztő történeteiket.

„A tipikus nagyot durranó innováció egyáltalán nem a nagy ötletet igényli. Sőt, a zseniális nagy ötletek (például a Rubik-kocka vagy a Tetris) még ha nagyon sikeresek is, akkor sem határozzák meg az iparág további evolúcióját, miközben egy kis ötlet, mint például a Tamagocsi esetleg igen” – mondta el Dr. Mérő László. A szakértő szerint a napjainkban gyakran emlegetett közhelyek tévesek: egy újszerű megoldásra, termékre nem teremthető meg az igény a társadalomban. „Ha egy új megközelítés sikeréről beszélünk, mindig meg kell vizsgálnunk az előzményeket. Ahhoz ugyanis, hogy egy innováció nagy durranás legyen, valamilyen társadalmi szintű, evolúciós változás szükséges. Egy adott ember által életre hívott új megoldás vagy termék akkor válik széles körben is ismertté és elismertté, ha annak korábban más innovátor személyiségek már előkészítették a terepet. Senki sem egyedül innovátor, érdemes minden újítást egy hosszabb folyamat részeként vizsgálnunk.”

Többek között erről beszél majd Dr. Mérő László Vajon milyen egy nagyot durranó innováció? című előadásában 2020. október 29-én, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) immáron harmadik alkalommal megrendezett, a világszerte ismert TED-eseménysorozathoz kapcsolódó saját TEDx konferenciáján. Az intézmény által életre hívott esemény az innováció jelenségét vizsgálja: az idei előadóktól megtudhatjuk, mit is jelent valójában az innováció, kikből lesznek innovátorok és hogyan lehetséges az, hogy a történelem bizonyos időszakaiban az újító hozzáállás inkább üldözött, mint ünnepelt jelenség volt. A rendezvény előadói az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán mesélik el gondolatébresztő történeteiket, melyeket a közönség online felületen követhet majd. A rövid, de tartalmas előadások között a vendégek különféle, az esemény témájához kapcsolódó digitális szobákban is bővíthetik ismereteiket.

Dr. Mérő László előadása új megvilágításba helyezi majd az innovációról alkotott képünket. A további előadókról a konferencia honlapja és Facebook oldala szolgál folyamatosan frissülő információkkal. A 2020. október 29-ei eseményre jegyek az esemény weboldalán kaphatók.

Október 29-én immáron harmadik alkalommal rendezi meg saját TEDx-konferenciáját a Budapesti Metropolitan Egyetem. Az intézmény oktatási missziója jól kapcsolódik a világszerte ismert TED-eseménysorozat céljához: a TED (Technology, Entertainment, Design) legfőbb célja ugyanis, hogy megosztásra érdemes gondolatokat gyűjtsön össze a világ minden pontjáról rövid előadások formájában, melyek gondolkodásra, cselekvésre ösztönözhetik a nézőket.

A METU idei konferenciájának előadói többek között arra keresik a választ, hogy milyen környezet az, ami támogatja, és milyen közeg hátráltatja az innovációt; hogy milyen kudarcokon át vezet az út egy sikeres újítás megszületéséig; hogy milyen személyes folyamatokon mennek át azok, akiknek feltett szándékuk az újítás; és hogy milyen szerepet kell, hogy vállaljon az oktatás az innováció szolgálatában. Bár a konferencia idén online felületen zajlik majd, a megszokott felépítés nem változik: a rövid, de tartalmas előadások között a vendégek különféle, a konferencia témájához kapcsolódó digitális szobákban is bővíthetik ismereteiket.

„A történelem során az újítókat nem mindig fogadta osztatlan elismerés. Mai, dinamikusan változó környezetünkben azonban életünk mindennapi részévé vált az újítások adaptálása. A folyamatos tanulás és az alkalmazkodásra való képesség – ahogy azt az elmúlt időszakban is láthattuk – egyre fontosabb készség életünkben, a METU-n pedig kifejezetten ennek szellemében oktatunk. – mondta el Tóth Ágnes, a METU vezérigazgatója – Idei TEDx konferenciánk témáját éppen ezért különösen testhezállónak és aktuálisnak érezzük.”

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity 2020 előadói között van Sipos Katalin, a WWF Magyarország elnöke, Sziládi Hedvig Andrea gyermekcoach, Veiszer Alinda újságíró, valamint Szalai Ádám, a Nemzeti Gaming és eSport Sportági Szövetség alelnöke is. Az előadók szakmai felkészítője és az esemény kurátora Végvári Imre.

Az előadók különleges szakmái, élettörténetei és tapasztalatai új megvilágításba helyezik az innovációról alkotott képünket. További előadókról a konferencia honlapja és Facebook oldala szolgál folyamatosan frissülő információkkal. A 2020. október 29-ei eseményre jegyek a konferencia weboldalán kaphatók.

Gyakori téma a kapuzárási pánik, azonban kevés szó esik a kapunyitásról, pedig a felsőoktatásban tanulók félnek a jövőtől, az önállóságtól, amely sokukból szorongást és bizonytalanságot vált ki. A Budapesti Metropolitan Egyetem Sok/k/színűség című TEDx eseményén éppen ezért foglalkozott az elsősorban pályakezdés előtt állókat érintő problémával: a rendezvényre készített felmérés során a kapunyitási pánikról kérdezte őket. A felmérésben részt vevők közel 80 százaléka tisztában van a kapunyitási pánik jelentésével, sőt a fiatalok harmada már magán is tapasztalta a tüneteket. A megkérdezettek megítélése szerint ismerőseik nagy többségét is érinti ez a jelenség.

Megfelelni az elvárásoknak

A hallgatók negyede leginkább a szülőknek szeretne megfelelni, az iskola csak ez után következik. 17-17 százalékuk néz szembe nap mint nap különféle társadalmi és párkapcsolati elvárásokkal. A válaszadóknak magukkal szemben is komoly követelményeik vannak: a legfontosabbak közé tartozik a boldogságra való törekvés, a saját karriercélok megvalósítása és a hivatás megtalálása, de a saját megítélésük szerinti siker is.

Az egyetemisták közel fele érintett

A hallgatók közel egyötödét megbénítja a kapunyitási pánik, és egyedül érzik magukat, minden harmadik válaszadó azonban tisztában van azzal, hogy másoknak is van ilyen jellegű problémája. Az érintettek elsősorban a családjuktól várnának el segítséget, de nyitottak egy külső tanácsadó vagy szakértő, illetve a barátok véleményére is. „A huszonévesek azért is hihetik, hogy valami nincs rendjén velük, mert a társadalmi vélekedés szerint ez az az áhított időszak, amikor mindenki jól érzi magát. Ők azonban nem tudják eldönteni, hogy a média, a közvetlen környezetük vagy a saját elvárásaiknak kell-e megfelelniük” – mondta el Simon Orsolya, a METU TEDx konferenciájának előadója.

Mi a megoldás?

Az a feltételezés, miszerint egy új munkahely, iskola vagy más életkörülmények megoldást jelenthetnek erre a helyzetre, megosztotta a kérdőívet kitöltőket. 27 százalékuknak nem igazán lenne segítség az új környezet, míg egynegyedük úgy gondolja, valószínűleg jobban éreznék magukat a váltás után. A megkérdezettek alig több mint egytizede gondolja határozottan, hogy kiút lenne a kapunyitási pánikból a környezet vagy más életkörülmény megváltozása. A kitöltők többsége szerint lehet önállóan, egyedül is megoldást találni a kapunyitási pánik jelenségre, a fiatalok harmada azonban nehezen bízik saját magában.

Megelőzhető a jelenség?

A válaszadóknak arról is megoszlik a véleményük, hogy a kapunyitási pánik megelőzhető-e. A megkérdezettek 40 százaléka szerint nem elkerülhető ez az állapot, 41 százalékuk pedig úgy véli, a megfelelő iskolai felkészítés lenne a legjobb megoldás, de az is segítene a helyzeten, ha a szülők jobban odafigyelnének gyermekeik pályakezdéssel kapcsolatos kérdéseire és problémáira.

„Miért ön a legalkalmasabb a pozícióra?” – hangzik el sokszor az állásinterjúkon. A javarészt munkatapasztalat nélküli, de már diplomás fiatalok megtorpannak egy ilyen kérdéstől. „Az egyre több felelősség megrémiszti a pályakezdőket, hiszen sokuk nincs tisztában saját képességeivel” – mondta el dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. A METU egyedülálló, portfólióalapú képzési rendszere, a MyBrand az elsajátított szakmai tudás mellett éppen ezért az egyéni kompetenciákra is fókuszál. „A képzés alatt kialakított portfólió segítségével a hallgató folyamatosan figyelemmel kísérheti, milyen készségeket és attitűdöket sajátított el az elvégzett kurzusok során. Az egyetemi évek végére reális képet kapnak saját erősségeikről, amelyekre építve kiemelkedhetnek a versenyből.”

Többnyire befogadóak vagyunk az új vélemények iránt – mutat rá a Sok/k/színűség című TEDx-konferencia résztvevői körében végzett felmérés. A közel 150 válaszadó közül csupán minden 10. véli úgy, hogy zárkózott az eltérő nézetekkel szemben. A résztvevők 60 százaléka alapvetően elfogadónak tartja magát a társadalmi különbségekkel kapcsolatban is. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka éli meg stresszhelyzetként, ha tőle valamilyen szempontból különböző emberrel kell beszélgetnie, többségüket viszont kifejezetten motiválja az ilyen szituáció. A résztvevők mindössze harmada szeret tanácsot kérni olyan emberektől, akiknek a gondolkodása többnyire vagy teljesen eltérő, többségük azonban szívesebben kér segítséget hasonlóan vélekedő társaitól.

Motiváló a munkahelyi sokszínűség

A válaszadók 70 százaléka szerint hatékony vagy kifejezetten hatékony, ha sok nagyon különböző egyéniség dolgozik egy helyen, 30 százaléka viszont inkább problémásnak tartja a munkahelyi sokféleséget. A szervezők azt is felmérték, hogy milyen érzéssel tölti el a résztvevőket, ha olyan munkahelyen kezdenek dolgozni, ahol különböző hátterű, nemű, korú, vallású kollégák dolgoznak együtt. Közel harmaduk bizonyos fokig tartana egy ilyen helyzettől, 63 százalékuk azonban érdeklődéssel várná a munkakezdést egy ilyen környezetben. A válaszadók többsége egyáltalán nem vagy csak minimálisan tartja stresszesnek, ha sok lehetőség közül kell választania, 40 százalékukat azonban nyugtalanítják az ilyen döntési helyzetek.

„Hiszünk abban, hogy a sokféleség az egyéni-társadalmi fejlődés és az innováció motorja, de azt is látjuk, hogy a túl sok vélemény és lehetőség nyomasztólag is hathat” – mondta Gyürky Júlia, a Budapesti Metropolitan Egyetem marketing- és kommunikációs igazgatója. „TEDx konferenciánk célja az volt, hogy a résztvevők nyitottabbá és elfogadóbbá váljanak a különböző gondolkodásmódok iránt és új nézőpontokat mutassunk számukra. Éppen ezért büszkék vagyunk rá, hogy felmérésünk eredményei ilyen pozitív képet mutatnak a magyarok gondolkodásáról.”

A METU másodszorra szervezett a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. A Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járta körül olyan előadókkal, mint Trunk Tamás, Bánlaki D. Stella vagy Geréb Ágnes és lánya, Herner Dorka. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban lezajlott, telt házas eseményt ötszáz résztvevővel zárta az intézmény.

Három generáció (X – 1965–1983; Y – 1984–1996; Z – 1997–2002) 18 ezer szakemberének és diákjának véleményét mérte fel az INSEAD Emerging Market Institute, az Universum, az MIT Leadership Center és a HEAD Foundation 19 országban lefolytatott nemzetközi kutatása. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak globális szinten a különböző korosztályok képviselői az ideális munkáltatóról, munkakörülményekről és munkahelyről. Az eredmények szerint a három generációt teljesen más motivációk vezérlik.

Virtuális valóság és home office

A diákok és a már dolgozó szakemberek is egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben leginkább a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) fogja megváltoztatni a mindennapi munkavégzésüket. Négy megkérdezettből három továbbá úgy gondolja, hogy a kötetlen és nem helyhez kötött munkavégzésre való átállás nagy lehetőségeket kínál majd számára.

A fiatalok nemzetközi vállalatnál dolgoznának

A Generation series eredményei szerint négy Y és Z generációs diákból egy szívesen indítana saját vállalkozást, ez az arány azonban még magasabb a már aktívan dolgozó Y és X generációsok között: ebben a csoportban már a válaszadók egyharmada motivált a saját vállalkozás létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy milyen cégnél dolgoznának szívesen pályafutásuk hátralévő részében, a Z generációs diákok 35 százaléka és a még felsőoktatási tanulmányokat folytató Y generációsok 39 százaléka a nemzetközi vállalatot vagy szervezetet jelölte meg válaszként, míg az Y generációs dolgozók 43 százaléka és az X generációsok 41 százaléka saját vállalkozásban vagy startup-vállalatnál képzeli el a jövőjét.

Tréningek vs. e-learning

A cégek nagy összegeket fordítanak a vállalati tréningprogramokra – ezt az összeget 2015-ben globálisan 356 milliárd dollárra becsülték. Egy 2010-es McKinsey-kutatás válaszadóinak 25 százaléka azonban úgy gondolja, a tréningek nem javították a munkavállalók teljesítményét. Egy másik, 2011-es tanulmány szerint pedig a megszerzett készségek 90 százaléka egy éven belül elvész. A Generation series adatai azt mutatják, hogy mindhárom generáció a személyes tréninget preferálja az online képzési lehetőségekkel szemben. A digitális közegben nevelkedett, amerikai Z generációs diákok 78 százaléka szintén a személyes tréningeket kedveli, de az X generációs szakembereknek csupán 50 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Vezetői ambíciók

A Generation series kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja és mi korlátozza a különféle generációkat, ha egy vezetői pozíció elvállalásáról van szó. A globális átlag azt mutatja, hogy minden korosztály számára fontos, hogy kipróbálja magát valamilyen vezetői pozícióban. A Z és Y generációknál ez több mint 60 százalékos arányt jelent, míg az X generáció 57 százalékának fontos a vezetővé válás. Minden vizsgált korosztály számára a stressz a vezetői szerepkör legkevésbé vonzó velejárója. A stressznek való kitettség a Z generációt aggasztja a legjobban (58%), de még a legidősebb csoportban is a stressz a vezetővé válás legfőbb negatívuma (52%). Összességében az Egyesült Államok válaszadói aggódnak a leginkább a stressz miatt, de erősen kiugrik az átlagból a mexikói Z generációsok (83%) véleménye is. A legfiatalabb korcsoport számára az elbukástól való félelem (34%) és a magabiztosság hiánya (33%) is korlátozó tényezőként jelenik meg a vezetővé válás témakörében. A Z generáció számára a magasabb szintű felelősség volt a vezetői szerepkör legnagyobb pozitívuma.

„A munkaadókat nagyon érdekli ez a korosztály, hiszen mindenhonnan azt hallják, hogy nem vagyunk lojálisak, nehéz minket megtartani. Sok nagyvállalat a jó munkahelyi légkör érdekében még babzsákokat is vásárol, de úgy érzem, itt egy kis félreértésről van szó. A babzsák inkább csak a jelképe korosztályunk formálhatóságának, sokszínűségének – mondta el Trunk Tamás, a Márkák, sneakerek, Z generáció című könyv szerzője, DABLTY néven ismert YouTube-er. – A közösségi média révén szuperhőssé válhatnak számunkra vállalatvezetők, neves vállalkozók is. Bár azt mondják, hogy az influencerek befolyásolnak minket, biztos vagyok benne, hogy nekünk inkább inspirátorokra van szükségünk.”

A Budapesti Metropolitan Egyetem saját konferenciáján is foglalkozik a generációk közötti különbségekkel: a Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járja körül. A METU már másodszorra szervez a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. Az eseményt 2018. október 25-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg, ahol többek között Trunk Tamás előadását is meghallgathatják a résztvevők.

Bővebben a konferenciáról ITT olvashat.