Az elmúlt év során 132 tranzakciót hoztak nyilvánosságra Magyarországon összesen 4,64 milliárd dollár értékben. Az ügyletek száma 25 százalékos növekedést, míg együttes értékük 19 százaléknyi csökkenést mutat a 2020-ban összesen 5,69 milliárd dollárt eredményező 105 bejelentéshez képest.

Tavaly is a technológia felvásárlások dominálták a piacot. A területen 18 tranzakciót tettek közzé, ezt követte az energia (13), a gyártás (13) pénzügy (11 ügylet), az ingatlan (10 ügylet) és az egészségügyi szektor (7 ügylet).

„Továbbra is a technológiai képességek megerősítése hajtja leginkább a hazai felvásárlásokat, mivel ma már minden szektorban alapelvárásnak számítanak a digitális szolgáltatások és megoldások. A piaci eredmények visszaigazolják, hogy ezekre a készségekre és kapacitásokra sok esetben akvizíciókon keresztül tudnak szert tenni a vállalatok” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A szakértő hozzátette, hogy akár eladói, akár vevői oldalon érdemes a piacot jól ismerő tanácsadóval együtt dolgozni, hiszen a geopolitikai feszültségek, a kiszámíthatatlan részvénypiaci mozgások, illetve a nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatt jelentős bizonytalanságok között kell navigálnia a döntéshozóknak.

Az EY elemzése szerint magyar piacot 2021-ben is a belföldi tranzakciók határozták meg (40%), de 2020-hoz képest szinte megduplázódott (30%) a hazai cégek külföldi beruházásainak aránya.

„Évről évre egyre nő azoknak a tőkeerős hazai cégeknek a száma, akik külföldön tudnak terjeszkedni, pedig az elmúlt 10-20 évben alig néhány szereplő tudta meglépni ezt a szintet. Ez jól mutatja a magyar gazdaság erejét és a vállalkozók felkészültségét. Az ő támogatásukra, versenyképességük növelésére a jövőben is kiemelt figyelmet fogunk fordítani” – mondta az igazgató.

A nyilvánosan közzétett, kifelé irányuló tranzakciók elsődleges célpontjainak Lengyelország (5 ügylet), Csehország (4 ügylet), valamint Horvátország, Hollandia és Szlovénia (országonként 3 ügylet) számított.

A legaktívabb külföldi szereplőnek az amerikai, a svájci, a lengyel, a német és az osztrák cégek mutatkoztak a hazai M&A-piacon. Az előző évvel összhangban 2021-ben is a stratégiai befektetők voltak túlnyomó többségben Magyarországon, akiknek az aránya elérte a 81 százalékot.

Az év első hat hónapjában megtriplázódott a magyarországi információtechnológiai (IT) tranzakciók száma 2020 hasonló időszakához képest. A technológiai mellett a gyártóipari (8 ügylet) és az egészségügyi szektor (6 ügylet) volt a legnépszerűbb befektetői célpont.

„A magyarországi akvizíciókat a piaci részesedés növelése mellett a technológiai képességek megerősítése határozta meg. Szinte minden szektorban megnövekedett a digitális szolgáltatások és megoldások iránti igény. A szektorban tapasztalt aktivitás is bizonyítja, hogy ezeket a készségeket felvásárlásokkal is megszerezhetik a vállalatok. Várakozásaink szerint a piaci szereplők 2021 második felében még aktívabbá váltak, ami további növekedést hoz” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A magyar piacot 2021 első félévében a belföldi tranzakciók határozták meg (47%), de a tavalyi 18-ról látványosan 24 százalékra nőtt a hazai cégek külföldi beruházásainak aránya. A nyilvánosan közzétett kifelé irányuló tranzakciók elsődleges célpontja Németország és Szlovénia volt, de magyarországi vállalatok aktívak voltak például Csehországban és Franciaországban is.

A legaktívabb külföldi befektetők az osztrák, holland, lengyel, svéd és brit cégek közül kerültek ki. A korábbi évekkel összhangban továbbra is a stratégiai befektetők uralták a hazai piacot, az 58-ból idén 50 tranzakció kötődik hozzájuk.

Fotó: Mohammad Rahmani, Unsplash

Magyarországon a technológiai szektorban mindössze 10-15 százalék körüli a női munkavállalók aránya. A női hallgatók aránya is hasonló az úgynevezett STEM szakok esetében – ilyen az informatikai képzés is. Az Eurostat adatai szerint az EU- átlag 17,7 százalék. Az Egyesült Királyságban 17, az Amerikai Egyesült Államokban 25 százalék ugyanez a mutató. Viszont utóbbi országban is csupán 19 százalékát szerzik meg nők az informatikai diplomáknak.

Az oktatási intézményekben a mai napig kevés szó esik ezekről a szakmákról az orientáció során és rengeteg középiskolában továbbra is az a döntő nézet uralkodik, hogy aki jó matematikából, az legyen mérnök, aki jó a humán tárgyakból, legyen jogász.

„Nagyon sokan azonosítják az IT területet a hardcore fejlesztéssel, holott valójában az IT ipar egy jóval nagyobb terület. Rengeteg olyan pozíció van az IT-n belül, amihez nem kellenek például az algoritmuselméletek – olyan dolgok, amik tradicionálisan riasztottak el tömegeket ettől a területtől” – fogalmaz Kalocsai Edith (INSPYRE, Head of Delivery).

Teljes mértékben az IT területhez tartoznak olyan pozíciók, amelyek nélkül nem tudna működni ez az iparág, mégis, alulreprezentáltak a közbeszédben: például a UX researcher, a projektmenedzser, az IT project account director, a grafikus, a tech dokumentáció író specialista, a teszter vagy éppen a sitebuilder. A piac rengeteg lehetőséget nyújt.

Egy-egy digitális termék sikere valójában sosem egyetlen fejlesztési siker, hanem a folyamat összes részének a sikere: ez nem a fejlesztésnél kezdődik és nem is ott ér véget. A közös siker egyaránt múlik azon, hogy egy UX researcher megfelelő válaszokat tud-e adni a felhasználói visszajelzésekről, vagy hogy a minőségbiztosító tesztelő biztosítja-e, hogy az elkészült termék minden eszközön és minden körülmény között hiba nélkül üzemeljen. Ezek tehát nem olyan kérdések, amelyek az adott munkatárs nemétől függenek, ellenkezőleg, éppen azt mutatják, hogy az IT szektorban mindenki megtalálhatja magának a megfelelő helyet.

Társadalmilag pedig miért fontos is az arányok javítása? Mert az informatikai fejlesztések az embereknek készülnek. Ha a készítők nem reprezentálják megfelelően a társadalmi viszonyokat, a fejlesztésekben is eltolódik a hangsúly.

„Mi IT cégként az oktatási rendszert megváltoztatni nem tudjuk, legfeljebb javaslatot tehetünk. Azért viszont tudunk tenni, hogy bemutatjuk azt, milyen sokféle háttérből érkezve találtuk meg itt a helyünket és váltunk IT szakemberekké környezetmérnökökből, bölcsészekből, vagy értékesítőkből” – hangsúlyozza Kalocsai Edith.

Társadalmi, morális és üzleti szempontól is fontos a sokféleség. Erre az INSPYRE mindennapjai mutatnak pozitív példát: a változatos csapatokban számos új nézőpont merül fel a tervezési-ötletelési fázisban és számos olyan megoldási lehetőség merül fel, ami egy homogén közegben senkinek nem jutna eszébe. A McKinsey 2020-as nemzetközi kutatása is ezt támasztja alá: a sokszínű cégek jobb üzleti teljesítményre képesek, vonzóbbak a munkavállalók számára és elkötelezettebb kollégákkal rendelkeznek.

Fotó: Christina Wocintechchat, Unsplash