A nyomdaipari kkv-k öt rémálma

Növekvő költségek, döcögő üzletszerzés, döntés a technológiai fejlesztések mellett vagy ellen, cash flow, fenntarthatóság. Ezek egyenként is képesek megakasztani egy vállalatot, a hazai nyomdaipari kkv-k most egyszerre küzdenek mindezzel hónapok óta. Az alacsony kamatlábak, az alacsony infláció és a viszonylag gördülékeny ellátási láncok napjai – legalábbis egyelőre – elmúltak. A nyomtatás mindig is viszonylag magas költségű iparág volt, hiszen a nyomdai berendezésektől a nyomtatott anyagokig minden projekt jelentős rezsiköltséggel jár. Amikor szembesülünk a papír, a nyomtatók, a festékek, a fuvarköltségek és a humán költségek emelkedésével, a nyereség elérése nagyobb kihívást jelent, mint tavaly óta bármikor. “Vannak módok a profit védelmére, de fontos felismerni, hogy a piac most percről percre változik, ha most egy-egy kkv megnyomja a szundi gombot, az behozhatatlanul lemarad.” – mondta el Nagy Béla, a Comline Budapest tulajdonosa és vezető trénere.

Mi lehet a jó stratégia?

Aki eddig is ismerte a versenytársait és a vevőit, az most sem dőlhet hátra, sőt, intenzív kapcsolattartásba kell átcsapnia, hiszen a legjobb ár mellett a kéznél lévő piaci szereplők vihetik a legjobb megrendeléseket.  Az évente 120 cég közel 2000 értékesítőjét képző magyar tréningcég, a Comline Budapest jelenlegi ügyfélállományán azt tapasztalja, hogy a megrendelőkkel való gyakori, intenzív kapcsolattartás kulcsfontosságú lett. „Arra képezzük az értékesítési vezetőket és az értékesítőket is, hogy legyenek folyamatosan jelen a megrendelőik és a potenciális megrendelőik fejében. Igen, ez azt jelenti, amit első olvasásra is jelent. Minden kommunikációs csatornán tudatosan ott kell, hogy legyenek és kommunikálniuk kell oda-vissza. Csak ez biztosíthatja számukra, hogy pályán maradhassanak, gyorsan és eredményesen reagálhassanak a piac kihívásaira, és közben képesek legyenek fenntartani a nyereséges működést.” – tette hozzá Nagy Béla.

A sodródás nem lesz kifizetődő

A sikeres értékesítési vezetők már-már hozzászoktak a folyamatos változásmenedzsmenthez. Egy percre sem lehet lazítani és pusztán megszokásból ajánlatokat kiadni. Ez egyenlő a súlyosan veszteséges üzletmenettel és a rövid időn belüli piacvesztéssel. „Minden sikeres partnerünkre jellemző, hogy folyamatosan gyorsul a reakcióidejük, és agresszívan kiterjesztették a vadászterületüket határon túlra is. Semmit nem csinálnak rutinból, nagyítóval nézik az ügyféligényeket, szoros kommunikációval pontosítanak minden részletet, mert tökéletesen kell megérteni az ügyfelek igényeit ahhoz, hogy olyan árajánlatot tudjanak adni, amelyben minden szám sikeresen védhető és természetesen mind a két félnek meg is éri.” – egészítette ki Nagy Béla. Néhány hónap tréninget követően a határozott, életképes, adaptálható üzletszerzési stratégiákra fel tud készülni egy-egy értékesítési vezető és értékesítői csapata, akik messze ellenállóbbak lesznek ilyen folyamatosan változó, mondhatni válságos időkben is.

Talán a fenti kérdésekből is világossá válik, hogy a digitalizálódó mindennapjaink mögött pörgő információ-technológiai szektor már sokkal többről szól, mint végeláthatatlan kódokról. Azok az IT-szakemberek, akik sikeresek szeretnének lenni a karrierjükben, sőt, olyan innovációkat szeretnének létrehozni, melyek valóban nyomot hagynak a világban, ki kell lépjenek a komfortzónájukból és széleskörűen fejleszteniük tudásukat. Erre kínált nem mindennapi lehetőséget a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub csapata által szervezett konferenciasorozat, mely október első hetében a magyar fővárosra vonzotta a nemzetközi techvilág figyelmét. A hibrid formátumú előadásokat az online térből is zökkenőmentesen követhette a több, mint 600 csatlakozó, a helyszíni nyüzsgés élményét pedig közel ezer résztvevő élhette át a Közép-európai Egyetemen – a legtöbben az Egyesült Államokból, Németországból és hazánkból érkeztek.

A fejlesztések kulcsszereplői lettek az adatok – használjuk őket jól!

Az egyhetes tudásdömpinget a Crunch konferencia nyitotta meg, mely az üzleti szempontból is egyre fontosabbá váló data science, illetve a BI (üzleti intelligencia), és data engineering gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig a sikeres product management alapjait boncolgató egynapos Impact követte. A sort az Amuse programja zárta, minden oldalról körbejárva a felhasználói élmény (UX) területének legaktuálisabb kérdéseit és trendjeit. Az eseménysorozat nagy erénye idén is az volt, hogy a sokszínűségre és a kapcsolatépítésre helyezte a hangsúlyt, ez pedig évek óta a szervező Crafthub egyik fő célkitűzése. „Mi elsősorban olyan nemzetközi közösséget szeretnénk létrehozni a rendezvényeinkkel, amely a tudásmegosztásra épül, és ahol szenior és junior szakemberek, programozók, menedzserek és cégvezetők laza keretek között beszélhetnek egymással a munkájuk során szerzett tapasztalatokról. Egyre több faktor játszik szerepet a sikerben a techvilágban is, a kihívásokkal pedig együtt a legkönnyebb megküzdeni” – mondja Baccifava Médea, az eseményt szervező CraftHub egyik alapítója.

Nos, hasznos szakmai fogásokban és újító gondolatokban ezúttal sem volt hiány – ahogy a neves nemzetközi előadókban sem. Kathleen Maley (Experian) arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a legtöbb fejlesztői csapatban még mindig kívülállóként tekintenek az adatokkal foglalkozó analitikusokra, akiknek csupán annyi a szerepük, hogy igazolják a kollégák munkájának eredményességét. A szakember jó gyakorlatokkal mutatott rá, hogy a big data bizony sokkal több hasznos információt rejt magában, mint azt a fejlesztők gondolnák, így érdemes sokkal jobban bevonni a folyamatokba adatelemzőket, akik a számokat látva fel tudják tenni a megfelelő kérdéseket, és irányt tudnak mutatni, ha például egy applikáció nem úgy teljesít, ahogy várták. Daniel Thomason (Google) azonnal alkalmazható modellt mutatott be arról, mire kell koncentrálnunk IT termékmenedzserként egy startupnál, egy kis cégnél vagy éppen egy terjeszkedő nagyvállalatnál, hogy személyes és szervezeti sikereket könyvelhessünk el. Gadi Weislovits (Wise) a piaci növekedés és a felhasználói elégedettség összefüggéseiről beszélt elgondolkodtató előadásában – írják.

Ideje, hogy a technológia visszakanyarodjon az emberhez

Itt is megmutatkozik, milyen szépen összesimult a három, látszólag teljesen önálló tematikával induló esemény programja, hiszen a hetet záró Amuse konferencia már teljes mértékben a felhasználói élményre koncentrált. Jól tudjuk, hogy ma már ez is egyértelműen kulcsterületnek számít a fejlesztői világban, ami nem is csoda, hiszen az emberek 75%-a az alapján ítéli meg a weboldal és a szolgáltató hitelességét, hogy mennyire nyeri el a tetszését a dizájnja, ha pedig bármelyik funkció rosszul működik mobilon, akkor semmi esély az üzleti sikerre.

Az előadók azonban ennél sokkal mélyebbre hatoltak a felhasználók működésének megértésében: Rama Gheerawo (Royal College of Art) arról beszélt, hogyan érthetünk el átütő erejű hatást a fejlesztéseinkkel, ha az elfogadásra, empátiára és kreativitásra támaszkodunk, a racionalitást pedig hátrébb szorítjuk. Korra, nemre, származásra és egyéni képességekre való tekintet nélkül kell párbeszédet kezdeményezni és igazán megérteni a felhasználókat, akik számára így lehet valódi értéket teremteni. A szakember bemutatta egyik kedvenc fejlesztését és annak születését: a virtuális valóságra épülő programmal különböző helyzetekbe helyezhetik a segítők a paranoiás betegeket, akik így fontos támpontot kapnak állapotuk megértéséhez és a sikeres terápiához.

„Nagyon örültünk annak, hogy az idei előadások között kifejezett hangsúlyt kapott az emberi tényező: az IT-szakemberek ugyanis nem csupán profik, hanem elsősorban magánemberek, akik maguk is szeretnének sikert tapasztalni a munkájukban és pozitív változást hozni mások életébe. Ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok során, hiszen így születhetnek olyan fejlesztések, melyek nem csak egy vállalatnak vagy egy személynek teremtenek értéket, hanem az emberiségnek összességében – és végülis ez a technológiai innováció lényege. Ebben a témában kiemelkedő volt Sebastian Gier (Footprint) előadása is, aki egy 75 dizájnerrel készült interjúsorozat főbb tanulságait osztotta meg a hallgatósággal” – foglalja össze az elhangzottakat Baccifava Médea.