A jó weboldal három pillére: technológia, tartalom, élmény

Egy márka webes jelenléte akkor működik igazán, ha ezek a területek összhangban vannak. A WordPress fejlesztés például épp azért népszerű, mert rugalmasságot és stabil alapokat ad, lehetővé teszi, hogy egyedi arculatú, gyors és keresőbarát weboldalak szülessenek. A megfelelő fejlesztés biztosítja, hogy a dizájn ne csak szép, hanem működőképes is legyen, a háttérben hibamentesen futó rendszer a jó UX alapja.

A TASNADI szakértői szerint egy modern weboldal információt ad át és kapcsolatot teremt. Egy vállalkozás online felülete ma már nem egyszerűen bemutatkozás, hanem bizalomépítő eszköz. A jó felhasználói élmény pedig a márka hitelességének legjobb bizonyítéka.

Miért kulcsfontosságú a UX tervezés?

A UX (User Experience) tervezés célja, hogy a weboldal minden elemével a felhasználót szolgálja. Ez egyszerre vizuális kérdés és pszichológiai is: hogyan gondolkodik a látogató, mit keres, és milyen úton jut el a céljáig?

A UX tervezés során ezekre a kérdésekre épül a teljes struktúra. A menük logikusak, a gombok egyértelműek, a tartalom pedig úgy van felépítve, hogy a látogató könnyedén megtalálja, amit keres. A jó UX nem tolakodó, hanem természetes, észrevétlenül vezeti a látogatót az első kattintástól a konverzióig.

Továbbá egy jól megtervezett felhasználói élmény drasztikusan csökkenti a visszafordulási arányt, növeli az oldalon eltöltött időt és a vásárlási kedvet. Ez az, amitől egy weboldal amellett, hogy látványos, valóban hatékony is lesz.

WordPress: a kreativitás és szabadság platformja

A WordPress az egyik legnépszerűbb tartalomkezelő rendszer a világon. Egyszerre kínál rugalmasságot és stabilitást, ami ideális választás kisvállalkozásoknak és növekvő márkáknak is. Egy tapasztalt fejlesztő képes a sablonokból kihozni a legtöbbet, sőt, teljesen egyedi megoldásokat létrehozni, amelyek pontosan a márka céljait szolgálják.

A jó WordPress fejlesztés lényege, hogy az oldal hosszú távon is fenntartható, könnyen kezelhető és továbbfejleszthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldal ne statikus eszköz, hanem élő, fejlődő felület legyen, amely a márkával együtt növekszik.

A dizájn és a stratégia találkozása

Egy szép weboldal önmagában kevés. A hatékonyság fontos része, hogy a vizuális megjelenés mögött világos stratégia álljon. A jó UX és UI tervezés képes a márkaértékeket vizuális élménnyé alakítani: színekkel, formákkal, mozgásokkal és tartalmi struktúrával fejezi ki mindazt, amit a cég képvisel.

Egy modern weboldalnak reagálnia kell a látogatók igényeire – gyors betöltés, reszponzív megjelenés, átlátható navigáció. A felhasználó, aki néhány másodperc alatt dönt, nem ad második esélyt: ha az oldal nem meggyőző, egyszerűen továbblép.

Márkaépítés a digitális térben

A digitális világban a márka arculata, hangja és stílusa a weboldalon keresztül válik láthatóvá. Ezért a webfejlesztés és a UX tervezés ma már egy közös cél felé mutatnak: a márka hiteles és szerethető online megjelenése felé. Az, hogy egy látogató mennyire marad egy oldalon, esetleg visszatér-e később, nagyban azon múlik, milyen élményt kapott ott. Egy jól megtervezett weboldal vizuális szinten szólít meg, és érzelmileg is kapcsolódik – ez a modern márkaépítés egyik legerősebb eszköze.

A sikeres weboldal nem magától születik. Tudatos tervezés, szakmai fejlesztés és empatikus gondolkodás áll mögötte. A WordPress fejlesztés és a UX tervezés együtt adják meg azt az alapot, amire egy erős, hiteles online márka épülhet.

A Toyota Motor Europe (TME) bejelentette, hogy partnerségre lépett a H2 Grand Prix Alapítvánnyal (H2GP) a STEAM (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, művészet és matematika) oktatás előmozdítása és a hidrogéntechnológia népszerűsítése érdekében a diákok körében. Az együttműködés célja, hogy inspirálja a következő generáció újítóit és mérnökeit olyan magával ragadó tanulási élményekkel, amelyek elmélyítik a megújuló energiákról szóló ismereteiket.

A H2GP által vezetett program a következőket tartalmazza:

• Gyakorlati tananyagok biztosítása a megújuló energia és a hidrogén oktatásának támogatására, beleértve a hidrogénnel működő modellautó készleteket
• A tanárok és a diákok oktatása ezeknek az anyagoknak a használatáról és alkalmazásáról
• Versenysorozat szervezése, ahol az iskolai csapatok az általuk épített modellautókkal versenyeznek, tovább finomítva azokat a jobb teljesítmény és hatékonyság érdekében

„A karbonsemlegesség felé vezető úton a hidrogén fontos része többirányú stratégiánknak, de a technológia fejlesztéséhez erős innovációra van szükségünk, és ehhez sokszínű és képzett csapatok kellenek. Erről szól a „Girls STEAM the future” programunk, amely a sztereotípiák lebontásával és a fiatal lányok és fiúk segítésével népszerűsíti a STEAM-karriert mindenki számára, hogy lássák, bármik lehetnek, amit csak akarnak” – mondta Monica Perez Lobo, a Toyota Motor Europe fenntarthatósági alelnöke.

„A Toyota Motor Europe-pal kötött partnerségünk fordulópontot jelent a gyakorlati megújulóenergia és mérnöki oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztésében az egész kontinensen. A TME támogatásával nemcsak a diákokat ruházzuk fel a fenntartható jövőben vezető szerepet betöltő készségekkel, hanem különös hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a fiatal nők innovátoroknak, mérnököknek és a tiszta energia forradalma vezetőinek tekintsék magukat” – mondta Nicola Weiss, a H2GP Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A H2GP-vel kötött partnerség a TME „Girls STEAM the Future” programjának része lesz, amely az európai STEAM-területeken a nők alulreprezentáltságával foglalkozik, azzal a céllal, hogy javítsa a Toyota műszaki funkcióinak munkaerő-sokszínűségét.

A tevékenységek 2025 szeptemberében kezdődnek, amikor a hardvert kiszállítják az iskoláknak, és 2026 elején megkezdődnek a gyakorló versenyek. A program csúcspontja a 2026 májusában megrendezésre kerülő H2GP döntő lesz.

A Toyota Motor Europe NV/SA (TME) felügyeli a Toyota, GR (Gazoo Racing) és Lexus járművek, valamint alkatrészek és tartozékok nagykereskedelmi értékesítését és marketingjét, valamint a Toyota európai gyártási és mérnöki tevékenységeit. A Toyota közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be Európában. Nyolc európai gyártóüzeme Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Törökországban található. Ma megközelítőleg 14,7 millió Toyota, GR és Lexus jármű közlekedik az európai utakon, amelyek tulajdonosait 28 nemzeti marketing- és értékesítési vállalatból álló hálózat, valamint 53 országban (EU, Egyesült Királyság, EFTA-országok + Oroszország, Izrael, Törökország és más kelet-európai országok) mintegy 2.800 kiskereskedelmi egység támogatja. 2024-ben a TME 1.217.132 járművet értékesített Európában, 7,1 százalékos piaci részesedést elérve. További információkért látogasson el a www.toyota-europe.com oldalra.

A Toyota hisz abban, hogy ha az emberek szabadon mozoghatnak, akkor bármi lehetséges. A „Mobilitás mindenkinek” elve érdekében a Toyota biztonságosabb, még inkább összekapcsolt, inkluzívabb és fenntarthatóbb mobilitást kíván megalkotni, hogy elérje legfőbb küldetését: „Boldogságot mindenkinek”. Európában a TME elindította a KINTO mobilitási márkát, amely mobilitási szolgáltatások széles skáláját kínálja 14 országban, és ösztönzi a zéró emissziós üzemanyagcellás termékek, és azok műszaki támogatásának business-to-business értékesítését. Hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, a Toyota azon dolgozik, hogy Európa-szerte minden üzleti tevékenységének körében elérje a karbonsemlegességet. Európában a széndioxid-csökkentés terén történelmi távlatokban is vezető szerepet betöltő TME célja, hogy 2035-ig 100 százalékkal csökkentse minden új járművének széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, és továbbra is az elektrifikált hajtásláncok teljes választékát kínálja majd ügyfeleinek a régióban hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás modelljeinek képében.

A H2GP

A H2GP Alapítvány egy nonprofit szervezet, amely a hidrogéntechnológiával kapcsolatos oktatási programok és kutatási kezdeményezések támogatására szakosodott. Az alapítvány célja az innováció ösztönzése, ösztöndíjak biztosítása és a hidrogén gazdaság fejlődését elősegítő partnerségek létrehozása. A Suburban Renewables részvétele a H2GP Alapítványban tükrözi stratégiai elképzelését, amely szerint együttműködésen keresztül kell támogatni a jövő tehetségeit és fejleszteni a hidrogéntechnológiákat.

A H2GP Alapítvány hozzáférhető, megfizethető és vonzó oktatási programokat kínál, amelyek célja a hidrogén és a fenntartható energia területén új generációs vezetők képzése. Az alapítvány elkötelezett amellett, hogy a gyakorlati tanulás révén a diákoknak szilárd alapismereteket nyújtson a megújuló energiáról és a mérnöki koncepciókról, miközben felhatalmazza a mai fiatal elméket és vezetőkké, innovátorokká és a környezet jövőbeli őrzőivé neveli őket. Az alapítvány kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalok számára akadémiai és szakmai utakat teremtsen a feltörekvő zöld gazdaságban való részvételhez, miközben áthidalja a megújuló energiával kapcsolatos ismeretek hiányát az ellátatlan közösségekben.

A növekedés motorja az idei évben a pénzügyi szektor volt, amely 39%-kal növelte piaci kapitalizációját az előző évhez képest. Ezzel szemben a technológiai szektor – bár továbbra is a legnagyobb értékű ágazat maradt – mindössze 5,3%-os, 0,7 billió dolláros növekedést ért el, szemben a 2024-es 50%-kal.

Főbb trendek 2025-ben

A globális tőkepiacokon az elmúlt hónapok fejleményei érezhető volatilitást eredményeztek, jelentős hatást gyakorolva a részvényárfolyamokra és így a piaci kapitalizációkra is.
• A PwC módszertana a 2025. március 31-i állapotot veszi alapul, de az áprilisi fejlemények (pl. vámintézkedések bejelentése) miatt rövid távon kiugró árfolyammozgások következtek be.
• A CBOE VIX volatilitási index 52,3-as értéket ért el, míg az S&P 500 és a FTSE 100 is jelentős mélypontokat tapasztalt.
• Azonban az április végén bejelentett 90 napos vámfelfüggesztés nyomán a piacok fokozatosan visszaálltak: április 30-ra a Top 100 piaci kapitalizációja már csak 0,2%-kal volt alacsonyabb (42,552 milliárd USD), mint március 31-én.

A vállalatok és befektetők számára továbbra is bizonytalanságot jelent a geopolitikai és makrogazdasági környezet alakulása, különösen a 90 napos vámmentes időszak végéhez közeledve.

A Magnificent Seven súlya nő, de a lendület csökkenhet

Az Egyesült Államok technológiai óriásait tömörítő „Magnificent Seven” piaci kapitalizációja az elmúlt évben 10%-kal 15 billió USD-re nőtt, ám ez lényegesen elmarad az előző évi 50%-os növekedéstől. Ugyan a hét vállalatból hat növelni tudta értékét, két szereplő már kevésbé – részben azért, mert továbbra is jelentős befektetéseket hajtanak végre a mesterséges intelligencia területén, miközben egyre erősebb a verseny.

Az elmúlt öt év során azonban a „Magnificent Seven” meghatározó szerepet játszott a Top 100 összértékének alakulásában:• A Top 100 összpiaci kapitalizációjának 35%-át jelenleg ez a hét vállalat adja.
• A Top 100 növekedésének 47%-át kizárólag ez a csoport generálta.
• Az elmúlt öt év során elért összetett éves növekedési ütemük (CAGR) 25% volt.

A lassulás mögött több tényező is áll: mérséklődő befektetői érdeklődés a technológia és AI iránt, új versenytársak megjelenése, valamint gazdaságpolitikai bizonytalanság az Egyesült Államokban.

Billiódolláros klub – új korszak a technológiában?

Egyesült államokbeli technológiai vállalatként először 2018-ban lépett egy szereplő a „Billiódolláros klubba”, később pedig sikeresen átlépte a két- és hárombillió dolláros mérföldköveket is. Azóta ez a klub bővült: már nyolc vállalat értéke haladja meg az 1 billió dolláros határt. A klub összértéke 2025. március 31-én 17 billió USD volt.

Ágazati teljesítmények

A technológiai szektor továbbra is a legnagyobb, a teljes Top 100 értékének 33%-át adja (13,9 billió USD), de a növekedés üteme lelassult (csak +5,3%). A pénzügyi szektor teljesített legerősebben: 39%-kal nőtt, összesen 6,2 billió USD-ra. A bankok profitáltak a magas kamatkörnyezetből, miközben a geopolitikai feszültségek miatt a jegybanki kamatcsökkentések az USA-ban és az Egyesült Királyságban.elhalasztódtak. A kommunikációs szolgáltatások és a fogyasztási cikkek piaca is kétszámjegyű növekedést ért el (20% és 13%). Ami a Top 100 vállalat szektoronkénti eloszlását illeti: technológiai 22, pénzügyi 20, egészségügyi 13 és a diszkrecionális fogyasztási szektort 12 vállalat képviseli.

Regionális változások
• Kína és Hongkong 51%-os növekedéssel 3,1 billió USD értéket képvisel, három új belépővel a Top 100-ban.
• Európa visszaesett: 13,6%-kal csökkent az összérték, és két vállalat kikerült a listáról.
• Kína (2,8 billió USD) megelőzte Szaúd-Arábiát (1,7 billió USD), így második helyen áll az USA mögött.
• Az Egyesült Királyság (866 milliárd USD) visszaelőzte Franciaországot (780 milliárd USD), és megőrizte négy vállalatát a Top 100-ban.
• Németország és Japán visszatértek a Top 10-be, India a 10. helyen szerepel.

Az európai cégek visszaszorulnak a top100-ban

Polacsek Csaba, a PwC Magyarország vállalati tranzakciókért felelős cégtársa: „Európa érezhetően szorul vissza a globális vállalati rangsorban, különösen a francia és északi cégek gyengélkedése miatt. A listára felkerült európai cégek piaci kapitalizációja 13,6%-kal csökkent 2024 és 2025 között, és a cégek száma is kevesebb. A legnagyobb európai cég a luxusiparban működő LVMH (Franciaország), melynek piaci értéke 31%-kal csökkent egy év alatt. Az európai vállalatok főként a hagyományos iparágakban (luxus, egészségügy, ipar, pénzügy) vannak jelen, míg a technológiai szektorban az amerikai és ázsiai cégek dominálnak. Ugyanakkor a nagy növekedést a technológiai szektor produkálja, a legnagyobb európai cég ebben a szegmensben az SAP, ami csak a 31. a globális rangsorban. Az SAP, a Deutsche Telekom és az HSBC tőkeérték növekedése nem tudta ellensúlyozni a többi cég visszaesését. Az lista uniós vállalatainak tőkeértéke 3283 milliárd dollárról 2522 milliárd dollárra csökkent, azaz az EU-s cégek teljes tőkeértéke nem lenne elég ahhoz, hogy fellépjenek a dobogóra.”

Belépők és kilépők
• 13 új vállalat került be idén a Top 100-ba, míg 87 vállalat megtartotta helyét.
• A bekerülési küszöb 152 milliárd USD-re emelkedett (+8%).

Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik tanulságos megállapítása, hogy meglepően sokan azt sem tudják, hogy hol található az elektromos elosztószekrény az otthonukban, és igen magas azok aránya is, akik, ha otthoni feladatokról van szó, nem bíznak a mesterséges intelligenciában (MI).

A felmérés első alkalommal vizsgálta a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos attitűdöket. Annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az MI és az automatizálás a globális üvegházhatású gázkibocsátást akár tizedével is mérsékelheti, a válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem támaszkodna a mesterséges intelligenciára a háztartási feladatok ellátásában, 35 százalék nem érti teljesen, 41 százalék pedig aktívan el akarja kerülni. Emellett a megkérdezettek valamivel több mint fele úgy véli, hogy az okosotthoni technológiák túl drágák, pedig az ezekkel ellátott otthonok akár 22 százalékos energiamegtakarítást is elérhetnek.

Hiányos ismeretek

A felmérés rámutatott arra is, hogy igen hiányosak az ismereteink még a hagyományosabb otthoni technológiákkal kapcsolatban is. A válaszadók közel harmada például nem tudja, hogy mit csinál az elektromos elosztószekrény, 16 százalékuk pedig azt sem tudja, hogy hol található. Pedig az elektromos elosztószekrény az otthoni energiarendszer központi eleme, és az elektromos eszközök és készülékek biztonságát garantáló kapuőrként működik, ezért az ezzel kapcsolatos ismeretek hiánya komoly biztonsági kockázatot jelent.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Az otthoni iroda alapvető eszköze egy megbízható nyomtató, különösen akkor, ha sokat dolgozunk otthonról, vagy gyakran van szükségünk dokumentumok, jegyzetek nyomtatására. Egy HP nyomtató például nemcsak minőségi nyomtatási eredményt biztosít, hanem költséghatékony működéséről is ismert. A toner vásárlása pedig egy olyan feladat, amit érdemes körültekintően végezni, ugyanis megfelelő toner HP nyomtatóhoz hosszú távú és költséghatékony megoldást jelent.

Okosotthon eszközök

Az okosotthon megoldások manapság egyre jobban elterjednek, hiszen kényelmet és energiatakarékosságot hoznak a mindennapjainkba. Az okos termosztátok például lehetővé teszik, hogy pontosan szabályozzuk a fűtést, ezáltal csökkenthetjük a rezsiköltségeket. Az okos izzók és konnektorok segítségével távolról vezérelhetjük az otthonunk világítását és energiafelhasználását, így még fenntarthatóbbá tehetjük mindennapjainkat.

Robotporszívók

A tisztaság fenntartása sok energiát és időt igényel, de egy robotporszívóval ez a folyamat jelentősen leegyszerűsíthető. Ezek az eszközök automatikusan tisztítják a padlót, és már olyan modellek is elérhetők, amelyek nedves feltörlésre is képesek. Az applikációval vezérelhető porszívók programozhatóak, így akkor is elvégzik a takarítást, amikor nem vagyunk otthon.

Multimédiás eszközök

Az otthoni szórakozás fontos része lehet a modern multimédiás eszközök használata. Az okostévék lehetővé teszik, hogy közvetlenül érjük el kedvenc sorozatainkat és filmjeinket anélkül, hogy különösebb telepítési folyamatokkal kellene foglalkoznunk.

Konyhai műszaki eszközök

A modern konyhai eszközök szintén nagyban hozzájárulnak az életminőség javításához. Akár már csak egy mosogatógép vagy egy beépített tisztító móddal rendelkező sütő is sokat könnyíthet a hétköznapi terheken, nem beszélve a számtalan robotgépről, amelyekkel néha már tényleg gyerekjátéknak tűnhet a főzés.

Mire figyeljünk?

Az otthoni műszaki eszközök kiválasztása során a legfontosabb, hogy az életünket megkönnyítsék és az életstílusunkhoz passzoljanak. Például, ha kisebb lakásban élünk, akkor érdemes lehet halk üzemmóddal rendelkező gépeket venni, míg ha kutyánk van, akkor ez fontos szempont lehet a takarítógép vásárlásnál.

Legyen szó a takarítás egyszerűsítéséről, a munka hatékonyabb elvégzéséről vagy az energiatakarékosságról, a megfelelő eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmesebb és fenntarthatóbb otthoni környezet kialakításához – írják.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztják ki.

A díjra 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„A folyamatos innovációk és az újabbnál újabb technológiai megoldások a mindennapjaink részei, és a jövőnket is befolyásolják. Ezért is várjuk az életünk bármelyik szegmensét feldolgozó pályázatokat, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt” – mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatokat független szakmai zsűri, közte a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember is fogja értékelni.

A nevezéseket 2025. március 10-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.

A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra. Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.

A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz. Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.

A második tanulmány elkészítésében, ami az „AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case„címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki. A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes CO2-kibocsátásnak.

A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.

E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét” – jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric Climate and Energy Transition Research területért felelős alelnöke.

Puzsér Róbert, aki az elmúlt években Magyarország egyik legmegosztóbb közszereplőjévé vált, hitelességért folytatott küzdelme és szikár őszintesége révén vált a „Puzsér-jelenség” meghatározó alakjává. Nyers, tabudöntögető stílusával nem fél szembeszállni sem a celebkultúrával, sem a modern társadalmi normák kiüresedésével. Ez az elemzői attitűd hatja át Nagy Róbert könyvéhez írt kommentárjait is, ahol a digitális világ mocsarát veszi célkeresztbe, a hamis celebek piedesztálra emelésétől kezdve a felszínes információfogyasztásig – írják.

A könyv részekre bontva tárgyalja a digitális kor technológiáit és nyolc fő bűnét, amelyek között megtalálható a magánélet védtelensége, az információ áradatával szembeni felszínesség és a média elbulvárosodása is. Puzsér majd minden fejezethez hozzáteszi a saját, kompromisszumot nem ismerő meglátásait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a technológia uralma hogyan torzította el a társadalmi normákat, és hogyan tette a celebeket hősökké a valós értékek képviselői helyett.

A technológia gyors elterjedése társadalmi szempontból rendkívül romboló hatással is járt (a pozitívak mellett). A közösségi média és az internet adta névtelenség mögé bújva az emberek legrosszabb tulajdonságai is felszínre kerültek. Az online kommentszekciók tele vannak gyűlölködő, becsmérlő megnyilvánulásokkal, amelyek elfojtott agressziókat hoznak felszínre. Míg korábban a tanult értékteremtő emberek álltak a figyelem középpontjában, a digitális korszak a semmitmondó, de látványos internetes celebeket emelte piedesztálra. Az értékrendek felcserélődtek, a felszínes tartalmak és a könnyen fogyasztható információk dominánssá váltak, miközben a valódi tudás és hasznosság elértéktelenedett.

E fejlődés eredményeképp a társadalom egyre inkább eltávolodik azoktól a hagyományos normáktól, amelyek korábban biztosítékot jelentettek a közösségi együttélésre. Az értékek helyett az elérhetőség, a látvány és a like-ok száma lett a meghatározó, így az emberek elvesztették a kapaszkodókat egy olyan világban, ahol a valóság és a látszat közötti határvonal szinte elmosódott.

Ez a kötet amellett, hogy a digitális technológia szakmai hátterét mutatja be, segít eligazodni abban a világban, ahol a hitelesség helyett a látszatok uralkodnak. Nagy Róbert szakértelme és Puzsér Róbert kritikus gondolatai együtt olyan olvasmányt nyújtanak, amely megkerülhetetlen 21. századi digitális életünk megértéséhez – teszik hozzá.

A digitális ikrek különböző típusai, mint például a termék-, adat- és rendszer-ikrek, egyre szélesebb körben alkalmazhatók számos iparágban így az egészségügyben vagy az építőiparban. A digitális ikrek piaca gyorsan növekszik, és jelentős szerepet játszik a fenntarthatóságban is, mivel optimalizálja az erőforrások felhasználását és csökkenti a környezeti lábnyomot. A digitális ikrek sokféle szervezetet segíthetnek a valós helyzetek és azok kimeneteleinek szimulálásában, ami végső soron jobb döntések meghozatalát teszi lehetővé – derül ki a McKinsey augusztusi tanulmányából.

Például a gyártósoron használt digitális iker egy virtuális modell, amely valós időben követi és szimulálja a fizikai gyártósor működését. A szenzorok által gyűjtött adatok alapján a digitális iker képes megjósolni a karbantartási igényeket, optimalizálni a folyamatokat, csökkenteni a selejtet és növelni a hatékonyságot. Mondjuk, ha egy gyártógép hajlamos meghibásodni, a digitális iker képes előre jelezni, hogy mikor van szükség karbantartásra, és ezáltal elkerülhetővé válik egy nagyobb meghibásodás, amely leállíthatná a termelést.

Egy autógyár az autói digitális ikreit használja, hogy valós időben kövesse a járművek állapotát. Minden ilyen jármű rendelkezik egy digitális ikerrel, amely a szoftverfrissítéseken keresztül folyamatosan frissül. Ez lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy távolról figyeljék a teljesítményt, diagnosztizáljanak problémákat, és javításokat végezzenek szoftveres úton, anélkül, hogy a járművet fizikailag szervizbe kellene vinni.

Óriási növekedés előtt a tökéletes virtuális másolatok piaca

Képzeljük el, hogy létezik egy digitális énünk, amely soha nem fárad el, nem téved, nem lesz beteg, nem érez fájdalmat, nem jön zavarba. Az üzleti életben ez sokkal megalapozottabb döntésekhez, egy kiszámíthatóbb jövőhöz vezetne. Ezért a digitalizáció előrehaladtával a digitális ikrek egyre fontosabbá válnak az üzleti világban, mivel képesek előre jelezni a karbantartási igényeket, minimalizálni a leállásokat, és javítani a termékek minőségét. Az ilyen ikrek mesterséges intelligenciával és gépi tanulással integrálva képesek önállóan döntéseket hozni és valós idejű megoldásokat javasolni a komplex problémákra is. Az egészségügyben például a betegségek korai felismerését és a személyre szabott kezelési tervek kialakítását segíthetik. Az építőiparban pedig a projektek hatékonyabb tervezéséhez és kivitelezéséhez járulhatnak hozzá, csökkentve a költségeket és az időbeli csúszásokat. A McKinsey tanulmánya szerint a digitális ikrek technológia piaca következő 5 évben évente 60 százalékkal nő, 2027-re eléri a 73,5 milliárd dollárt, míg a technológiába 2026-ra 48 milliárd dollárnyi beruházás áramlik.

A generatív mesterséges intelligencia és a digitális ikrek együttes használatában szintén hatalmas lehetőségek rejlenek. A gen AI a képes strukturálni a digitális ikrek bemeneteit és szintetizálni azok kimeneteit, a digitális ikrek pedig robusztus tesztelési és tanulási környezetet biztosíthatnak a gen AI számára. E két technológia kombinálásával a szervezetek exponenciálisan többet érhetnek el, mintha csak az egyiket használnák.

Adatelemzés, előrejelzés, optimalizás – erősödő ügyfélélmény

A digitális iker technológia alkalmazásának egyik legnagyobb előnye a valós idejű adatelemzés és előrejelzés képessége. Ezáltal lehetővé válik a rendszerek folyamatos optimalizálása és az üzleti folyamatok hatékonyságának növelése. Például egy gyártósor digitális ikre lehetővé teszi a termelési folyamatok valós idejű monitorozását és a potenciális hibák azonnali észlelését, ezáltal csökkentve a kieső időt és növelve a termelékenységet. Az ilyen technológiák segítségével a vállalatok jobban megérthetik és előre jelezhetik a fogyasztói igényeket, és ennek megfelelően alakíthatják termékeiket és szolgáltatásaikat. A McKinsey által készített tanulmányból az is kiderül, hogy a digitális ikrek egyes felhasználók esetében akár 50 százalékkal is csökkentették a fejlesztési időt, miközben a költségeket is mérsékelték. A mindennapi elektronikai eszközöket gyártó cégek a digitális ikrek alkalmazásával pedig jelentősen javították a fenntarthatóságot, és nagyjából 20 százalékkal csökkentették a hulladék anyagokat.

A pénzintézetek is sokféle területen használhatják fel a digitális ikrek technológiáját. Az egyik legfontosabb az ügyfélélmény fokozása: az ügyfélinterakciók szimulálása révén lehetőség nyílik a pénzintézetek számára, hogy teszteljék és javítsák szolgáltatásaikat és termékeiket. Ez segíthet a bankoknak jobban megérteni ügyfeleik igényeit és preferenciáit, valamint személyre szabottabb és hatékonyabb termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni. A digitális iker technológiával a bankok valós idejű szimulációkat és előrejelzéseket végezhetnek a pénzügyi rendszereik kockázatainak jobb megértése érdekében. Például a digitális ikrek segítségével létrehozhatják az ügyfelek pénzügyi profiljának virtuális másolatát, amely elemzi a hitelviselkedést, és előre jelzi, hogy egy adott ügyfél hogyan fogja törleszteni a hiteleket vagy milyen kockázatot jelent a hitelvisszafizetés elmaradása. „A K&H-nál bevezetett digitális  bankár, Kate az ügyfélélmény erősítését, szolgáltatásaink – mint például a nemrég bevezetett mobilbankos parkolás, vagy a digitális nyugdíjbiztosítás, amivel a nyugdíjbiztosítást azonnal az ügyfél életkorához igazítjuk, és három lehetőséget kínálunk a befizetésre, de ide sorolhatjuk a bevétel-kiadás-figyelőnket, ami adatvizualizációja révén leegyszerűsíti az információk átadását – bővítését és javítását szolgálja. Ezek az innovációk mind azt a célt szolgálják, hogy ügyfeleink minél gyorsabban, hatékonyabban és egyszerűbben jussanak hozzá a számukra valóban fontos szolgáltatásokhoz” – mondta Németh Balázs, a bank innovációs vezetője.

Adatbiztonsági kihívások

Azonban a digitális ikrek használata nem mentes a kihívásoktól. Az adatbiztonság és az adatkezelés kulcsfontosságú, mivel az ilyen rendszerek hatalmas mennyiségű érzékeny adatot kezelnek. Fontos a megfelelő adatvédelem biztosítása és az adatokat kezelő rendszerek megbízhatóságának ellenőrzése. Emellett a digitális ikrek által generált adatok helyes értelmezése is elengedhetetlen a sikeres alkalmazáshoz.

Összességében a digitális iker technológia forradalmasíthatja az iparágakat, elősegítve a hatékonyságot, az innovációt és a fenntarthatóságot. A vállalatok számára lehetőséget kínál a folyamatos fejlődésre és az üzleti folyamatok optimalizálására, miközben hozzájárul a környezeti lábnyom csökkentéséhez. A digitális átalakulás előrehaladtával várhatóan egyre több szervezet fogja alkalmazni ezt a technológiát, hogy versenyelőnyt szerezzen és alkalmazkodjon a változó piaci igényekhez.

Photo by Shahadat Rahman on Unsplash

Hidrogénmeghajtással (H₂) a nehéz haszongépjárművek gyakorlatilag kibocsátásmentesen működtethetők – azaz üvegházhatású gázok (elsősorban szén-dioxid) és légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, korom stb.) közvetlen környezetbe juttatása nélkül. A hidrogénes tehergépkocsik ezért az Európai Unióban jogszabály szerint zéró kibocsátású járműnek számítanak, amelyek bizonyos előnyöket élveznek többek között a városközpontokba való behajtási tilalmak vagy a tehergépkocsikra kivetett útdíjak esetében.

Az elektromos járművekkel (nemzetközi rövidítéssel: BEV, battery-electric vehicle) ellentétben azonban a hidrogénmeghajtású tehergépkocsik még a fejlődés más szakaszában vannak a technológiát és a megvalósítást illetően. Míg a BEV-teherautók fokozatosan elérhetővé válnak sorozatgyártásban a kis és 2025-től a nagyobb távolságú közlekedés számára, akár 500 kilométeres hatótávolsággal, addig a hidrogénes járművek csak prototípusokként, legjobb esetben is kis sorozatban gyártva állnak rendelkezésre. Jelenleg még nem világos, hogy pontosan milyen hidrogénhajtás és milyen feltöltési mód lesz a vezető szabvány a jövőben.

Alapvetően megkülönböztetjük a belső égésű motorral hajtott hidrogénes tehergépkocsikat (H₂-ICE) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtású járműveket (FCEV). A H₂-ICE teherautók a meglévő benzin- és dízeltechnológiát használják. A hidrogént egy dugattyús motorba fecskendezik, majd begyújtják, a felszabaduló energiát pedig mozgássá és hővé alakítják át. Ennek a technológiának az előnye egyben a hátránya is: a jól ismert belsőégésű technológián alapul. Ez jelenleg előny, de az elektromos járművek felé történő egyre nagyobb mértékű elmozdulással ez a működési elv a jövőben hátránynak is bizonyulhat, mivel az alkatrészgyártók hosszú távon egy platformra fognak összpontosítani. A H₂-ICE emellett minimális szén-dioxid- és légszennyezőanyag-maradványkibocsátással is jár. A nagy haszongépjármű-gyártók közül az MAN, a Volvo és a DAF közölte, hogy tovább dolgoznak a hidrogénüzemű belsőégésű motorok technológiájának fejlesztésén.

Különleges fókuszban: az üzemanyagcella

A vezető haszongépjármű-gyártók többsége az üzemanyagcellás megoldást részesíti előnyben a hidrogénmeghajtás tekintetében. Ennek a technológiának a lényege, hogy egy katalitikus reakció részeként a hidrogénatomok az üzemanyagcellában egy elektronnal könnyebbé válnak. Ezáltal elektromos áram keletkezik, amelyet vagy közvetlenül felhasznál a jármű elektromos meghajtása, vagy egy tartalék akkumulátorban tárolja. A reakció során a levegőből származó oxigénnel keveredve „hulladékként” vízgőz (H₂O) és hő keletkezik. Az FCEV-teherautók az e-mobilitás elektromos platformjaira épülnek, és a technológia hatékonyabb, mint a hasonló H₂-ICE-hajtások. Elsősorban a Daimler Trucks, a Volvo és az Iveco fejleszt ezen koncepció mentén vontatókat, és futnak már FCEV-prototípusaik az utakon. Sorozatgyártású járművek a hozzájuk kapcsolódó szervizhálózattal együtt azonban csak az évtized végére várhatóak. A dél-koreai gyártó, a Hyundai gyárt jelenleg kis sorozatban FCEV-teherautókat Xcient Fuel Cell üzemanyagcellával. A DACHSER is több mint egy éve használ két műszakos üzemben egy Hyundai hidrogénmotoros teherautót pótkocsival. A Magdeburgban állomásozó, több mint 400 kilométeres hatótávolságú jármű általában gond nélkül ingázik Szász-Anhalt tartomány fővárosa és Berlin között.

Maga az üzemanyagcella-technológia már kiforrott a teherautók számára. Hiányzik még viszont a hidrogén járműben való tárolására vonatkozó szabvány. Itt három rendszer küzd az elsőségért: A városi buszoknál és például a Hyundai teherautóknál alkalmazott szabvány esetében a gáznemű hidrogént 350 bar nyomású gázpalackokban tárolják. A 350 baros technológia kipróbált és bevált, valamint megfelelően magas az ezt a technológiát használó töltőállomások száma. Nagy hátránya viszont, hogy a sűrített gázpalackok sok helyet igényelnek, így az adott járműméretek mellett aligha lehet 500 kilométer feletti hatótávolságot elérni anélkül, hogy ne csökkenne a rakomány számára fenntartott raktér. Ez azt jelenti, hogy ez a technológia hatótáv tekintetében nem előnyösebb, mint a BEV.

Más gyártók, például a Daimler és az Iveco ezért a 700 baros technológiára támaszkodnak. A szintén palackokban, magasabb nyomáson tárolt hidrogén körülbelül 750 kilométeres hatótávolságot biztosít a rakodótér csökkenése nélkül. Az AFIR- (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló) irányelv szerint 2030-ig az EU autópálya-hálózatán ki kell építeni egy megfelelő, 700 baros töltőállomás-rendszert tehergépkocsik számára.

A leginkább ambiciózus hidrogéntárolási technológiát a Daimler fejleszti. Ennek során a nyomás alatt, hidegen cseppfolyósított hidrogént (LH₂) folyadékként speciális tartályokba tankolják, a földgázt hidegen és nyomás alatt cseppfolyósított LNG-technológiához hasonlóan. Az LH₂-technológia nagy energiasűrűségének köszönhetően a teherautók hatótávolsága így meghaladja az 1000 kilométert. A cseppfolyósításhoz szükséges nagy mennyiségű energia miatt viszont jelenleg ez a hidrogéntárolási technológia áll legtávolabb a széles körű elterjedéstől – írják.