Még a modern társadalmakban is változó, melyik család milyen mértékben tudott felkészülni a helyzetre, illetve milyen eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek elengedhetetlenek a távoktatáshoz, mint a számítógép és az internetelérés.

A távoktatás lehetetlensége bizonyos esetekben nem egyszerűen önmagában probléma, hanem a már eleve jelen lévő társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább mélyítheti. Az eddig is jelen lévő digitális szakadék, amely elválasztja egymástól a társadalom internethasználó és ahhoz hozzá nem férő rétegeit, az utóbbi hónapokban még nyilvánvalóbbá vált. Hermann Zoltán, az MTA tudományos munkatársa az országos kompetenciamérés háttérkérdőívének válaszait felhasználva mutatta ki, hogy a 6. osztályos diákok 12%-a egyáltalán nem elérhető online, tehát nincs otthon számítógépük, sem internet-hozzáférésük, további 7%-uknak pedig csak korlátozottak a lehetőségeik. Hermann arra is rávilágít, hogy azok a diákok, akik nem vagy nehezen férnek hozzá az online térhez, egyben azok a diákok is, akik eleve hadilábon állnak a tanulmányaikkal. A Qubit beszámolt egy felmérésről, mely a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány közös munkája. A kérdőívben halmozottan hátrányos helyzetű és roma diákokat oktató pedagógusokat kérdeztek arról, hogyan látják a digitális oktatást, mik a tapasztalataik. Az eredmények alapján azokban az osztályokban, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű és roma diákok aránya meghaladja a 60%-ot, a tanulók mindössze kétharmada tud részt venni a digitális oktatásban. (Ez az arány azokban az osztályokban sem 100%, ahol sokkal kevesebb a hátrányos helyzetű diák.)

A friss kutatások igyekeznek széleskörűen felmérni a tömeges otthoni oktatás hatásait. Guanghai Wang és munkatársai elismerik, hogy a kínai oktatók és iskolák erőn felül küzdenek – egyébként sikeresen – azért, hogy a diákok ne szenvedjenek hiányt és lépést tudjanak tartani a tananyaggal, ugyanakkor emlékeztetik az olvasót arra, hogy nem a tanulás sikeressége az egyetlen kérdéses terület. A testi és mentális egészség is csorbát szenved a hosszú bezártságban, a fertőzéstől való félelem pedig elmélyíti a szorongást. A szülőknek ebben a helyzetben meg kell találniuk a finom egyensúlyt a gyerek felügyelete, monitorozása és az önfegyelem elősegítése között – miközben ők maguk is számos nehézséggel találhatják szembe magukat, és sokuknak valószínűleg nagy szüksége lenne az útmutatásra egy olyan helyzetben, amilyennel talán még soha nem találkoztak.

Angliában az oktatásügyi minisztérium laptopok kölcsönzésével igyekszik áthidalni a digitális szakadékot, de ez nem feltétlenül jelent teljes körű megoldást olyan családoknál, ahol több iskoláskorú gyermek van. A dél-londoni Surrey Square általános iskola oktatója, Matt Morden szerint a digitális szegénység nagyon komoly problémát jelent – diákjai közül mindössze 24% tudja otthonról tartani a lépést a digitális oktatásban. Morden szerint a digitális szegénységben élő tanulók nemcsak a tananyagról, hanem a társakkal való kommunikációról is lemaradnak a járványhelyzetben. Tapasztalata összhangban van Wang és munkatársai kutatásával: a hirtelen beállt digitális oktatás számos testi-lelki következménnyel járhat, hiszen az iskolás korú gyerekek teljes napi rutinja megváltozott hosszú időre.

Összességében: a bizonytalanság óriási, a segítség (akár állami, akár civil) pedig korántsem ér el mindenkihez. A járvány még jobban kidomborította a digitális szakadék okozta különbségeket, teljesen egyértelművé vált, hogy a digitális oktatás – egyelőre – nem képes kiváltani az iskola intézményét. Ugyanakkor kétséget kizáróan nyilvánvalóvá vált egy olyan probléma, ami eddig elkerülhette a figyelmünket, és ez az első lépés minden társadalmi probléma megoldásához.

Az ALDI Magyarország számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, valamint, hogy szolidaritást vállaljon mindazokkal a tanárokkal, diákokkal és szülőkkel, akik a koronavírus járvány ideje alatt különösen nehéz helyzetbe kerültek. A vállalat legújabb karitatív akciója keretében országosan 80 új laptopot juttatott el mintegy 40 oktatási intézménynek a távoktatás lehetőségének biztosítása céljából. Ezzel a kezdeményezéssel az ALDI elsősorban azoknak az intézményeknek és családoknak szeretne segítséget nyújtani, ahol nem állnak rendelkezésre a digitális tanuláshoz elengedhetetlen infokommunikációs eszközök. A kampány során meghatározó szempont volt, hogy a lehető legtöbb megyében és a lehető leggyorsabban jusson el a segítség az oktatási intézményeknek.

A számítógépek Microsoft Office előfizetéssel, modern audio-vizuális technológiával, beépített magasfelbontású webkamerával és mikrofonnal rendelkeznek, melyeknek köszönhetően a diákok otthonról is könnyedén hozzáférhetnek a tananyaghoz és be tudnak csatlakozni a digitális órákra. A laptopokat a vállalat 2020 márciusában már el is juttatta a támogatott iskolák részére és ezzel lezárult a karitatív akció.

Az online otthonoktatás rengeteg, a felhasználók számára kevésbé ismert tartalommegosztót, platformot tett oktatási eszközzé. Ezeknek a mindennapos használata szinte elkerülhetetlen, itt hang- és képüzenetekben üzennek a pedagógusok a gyerekeknek, különböző fiókokkal regisztrálnak, a gyerekek fotókat, videókat készítenek az iskola felszólítására, és küldenek társaiknak, pedagógusaiknak. De mi lesz így a megosztott személyes adatokkal? Mi minősül személyes adatnak? Tisztában vannak-e a pedagógusok ezzel a felelősséggel, jogi következményekkel? Hogyan vigyázzunk a gyerekekre és gyerekeink adataira, biztonságára? Szükséges-e ennyi platformot használni? Minősítenünk kellene a megbízható és kevésbé megbízható platformokat.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban Hatóság) ez ügyben kiadott NAIH/2020/2888 számú állásfoglalása alapos eligazítást ad. Ezen a linken olvasható a teljes szöveg.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jelen állásfoglalásában az elmúlt 10 év saját tapasztalatát és kérdéseit is a szövegbe belefoglalja.

A Hatóság felé a felhasználók az alábbi kérdéseket fogalmazták meg: Kérhet- e videófelvételt egy tanár, egy iskola? Kell-e ehhez a szülő előzetes hozzájárulása? 16 éven felüli gyermek egymaga adhat-e hozzájárulást? Otthoni tevékenység lévén, a szülő felelőssége-e a videó és/vagy az elkészített feladatok feltöltése?

A hatóság álláspontja szerint az adatkezelés célja a köznevelési törvényben előírt közfeladat, ezért az adatkezelő az intézmény, azaz az iskola, míg az adatfeldolgozó a tanár. Tehát nem magáncélú az iskola és a tanárok adatkezelése. Mivel az intézménynek az oktatási törvény írja elő a kötelező adatkezelést, így előzetes hozzájárulás (Ptk. 2:48. § (1) bekezdés) sem szükséges. Ugyanakkor az iskola továbbra is köteles a biztonságos adatkezelésről gondoskodni.

Amennyiben feltétlenül szükséges, az iskola kérheti a videofelvételeket rögzített formában, kihangsúlyozva, hogy a gyermekek személyes adatai fokozott és különös védelemben kell hogy részesüljenek.

Egyúttal azt is kihangsúlyozza, hogy az Infotörvény, a GDPR rendelkezései és alapelvei szerint előnyben kell részesíteni az adatkezelést nem igénylő eszközök és megoldások használatát, mint például az iskolának nem átküldendő videókat, amennyiben a szülő az iskola felé történő visszaigazolást vállalja.

A Hatóság tájékoztatásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeket a személyes adatok kezelése során az adatkezelés jogalapjától függetlenül figyelembe kell venni, és amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az adatkezelés során.

• Megfelelés igazolása: az adatkezelés jogszerűségét az intézménynek utólag is bizonyítania kell tudni.
• Adattakarékosság: csak a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és arányos adat gyűjtése, tárolása.
• Korlátozott tárolhatóság: se a tanulók, se a szülők által küldött felvételek nem tárolhatóak korlátlan ideig. Jó gyakorlat az értékelés utáni vissza nem állítható törlés. Későbbi ellenőrzésre nem lehet hivatkozni további tárolás indokaként.
• Bizalmasság és integritás: biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy a tárolt felvételekhez ne férhessen hozzá.

A Hatóság adatbiztonsági kérdésekre is reflektált, melynek értelmében az intézmény határozhatja meg, hogy milyen eszközöket használ a távoktatás során, a gyermekek jogai különös védelmének szem előtt tartásával. Így például a Messenger vagy email helyett a gyermek (vagy a felügyeletet gyakorló szülő) saját fiókjába feltöltött (nem nyilvános), csak korlátozott ideig elérhető videó linkjének megküldését javasolja. A meghatározott idő elteltét követően a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz. Továbbá a Hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelő intézmény vagy adatfeldolgozó pedagógus nem használhatja fel más célra, vagy nem készíthet másolatot a feltöltött videóról.

A Hatóság tájékoztatása és kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javasolja gyerekeknek és szülőknek, hogy a megváltozott körülmények miatt különösen vegyék komolyan az adatkezelés biztonságát. Sajnálatos módon látjuk, hogy a járvány miatt lényegesen nagyobb adatforgalom van a gyerekek és az iskolák között, amivel néhányan megpróbálnak visszaélni.

Online Kréta és Tanterem

Jelenleg nincs egységesen használt rendszer vagy protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen alkalmazást kell használni a távoktatáshoz, az Oktatási Hivatal mindenesetre a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert, vagyis a KRÉTA-t javasolja. A rendszer minden szülő és diák számára ismerős lehet, hiszen eddig elsősorban adminisztrációs felületként alkalmazták az iskolák – az osztályzatok beírása és a tanulók értékelése is ezen a felületen zajlott –, de jól használható az online tanulásban is, hiszen alkalmas a tudásanyag átadására, podcastek letöltésére, valamint a kétoldali kommunikációra.

Emellett minden jel arra utal, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban igen fontos szerepet kaphat a Google Tanterem. Ez egy olyan ingyenes szolgáltatás, amellyel bárki egyszerűen hozhat létre kurzusokat és mapparendszereket, oszthat ki és ellenőrizhet feladatokat vagy kommunikálhat a diákokkal.

A Kréta és Tanterem alkalmazások számos eszközről érhetők el ingyenesen. A leggyakrabban asztali számítógépről vagy laptopról, böngésző segítségével használják a felületeket. Hasonlóan népszerű a mobilra vagy tabletre letöltött alkalmazások használata, hiszen a KRÉTA és a Google Tanterem is kínál applikációt ezekre a digitális eszközökre.

Televízió, mint oktatási eszköz

Az alapvetően kulturális témákra fókuszáló M5 televíziócsatorna március 16. óta minden hétköznap olyan tartalmakat sugároz, amelyek segítik az otthoni tanulást, de nem csak emiatt kaphatnak kiemelt szerepet a tévékészülékek. „A ma kapható LG okostelevíziók gyorsan és egyszerűen csatlakoztathatók a mobileszközökhöz és számítógépekhez, így az online oktatás során használt alkalmazásokat egyszerre többen nézhetik, amellyel egyszerűbbé és kényelmesebbé válhat a tananyag elsajátítása és a családtagok együttműködése” – mondta el Slezsák Dániel, az LG szórakoztatóelektronikai szakértője. Az alábbiakban az ő segítségével mutatjuk be azokat a funkciókat, amelyeknek köszönhetően a tévéket is könnyedén bevonhatjuk az otthoni oktatási gyakorlatba.

1. Böngésző

Az okostévék szerves részét képezi a webböngésző, így ezt használva csak be kell írni a megfelelő internetes címeket, és máris lehet használni a KRÉTA-t. Fontos megjegyezni, hogy az LG televíziók képesek együttműködni az USB porton keresztül csatlakoztatott billentyűzettel, illetve egérrel, aminek köszönhetően a szövegbevitel és a navigáció is gyors, valamint kényelmes. Ennek köszönhetően a böngésző a tévén gyakorlatilag majdnem úgy használható, mint egy számítógépen.

1. Képernyőtükrözés

A kompatibilis okostelefonok kijelzője egyszerűen, vezeték nélküli úton tükrözhető a televízió nagyméretű képernyőjére az LG TV Plus nevű ingyenes alkalmazás, a Screen Share/Miracast technológia (a legtöbb mobil ilyenkor a tévé mozgásérzékelős Magic Remote távirányítójával is vezérelhető) vagy Apple készülékek esetén az Airplay szolgáltatás segítségével. Ezt követően nincs más dolga a diákoknak, szülőknek, mint elindítani a KRÉTA vagy Google Tanterem applikációt a mobilon, és máris láthatják annak képét a tévé nagy kijelzőjén.

1. Számítógépes monitor

A számítógépek is egyszerűen csatlakoztathatók egy okostelevízióhoz, így a feladatokat sokkal kényelmesebben láthatjuk egy nagy képernyőn. Ehhez nem kell mást tenni, mint egy HDMI kábellel összekötni a laptopot vagy asztali gépet a tévével.

Nem mindegy, hogy mit nézünk

A televíziók bevonása az otthoni tanulásba sok szempontból segítheti a családok életét. A szemünk védelme ugyanakkor legalább olyan fontos, mint a tökéletes szín- és képmegjelenítés, ezért nem mindegy, hogy milyen televíziót használunk. A független TÜV Rheinland minősítő intézet vizsgálatai szerint az LG OLED televízióinál a kékfény-kibocsátás mértéke 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél, valamint lényegesen alacsonyabb, mint amit egyes csúcskategóriás LCD kijelzők produkálnak. Mindez pedig azért fontos, mert a kék komponens túlzott jelenléte káros hatással lehet az agyra, csökkentheti a koncentrációt és álmatlanságot okozhat. A TÜV Rheinland szakemberei emellett azt is megállapították, hogy az LG OLED kijelzői nem villódznak, és hivatalosan is szemkímélőnek nyilvánították őket.

Azoknak, akik szeretnék online oktatásra használni LG okostévéjüket, érdemes ellátogatniuk a cég weboldalára, ahol részletes segítséget kaphatnak a fent említett funkciók beállításához.