Az egyre nagyobb teret nyerő távmunkavégzéssel megnyílhat a lehetőség a magyar vállalatok számára is, hogy külföldről toborozzanak munkavállalókat. A nemzetközi piacon egyre jellemzőbb, hogy távmunkacsoportok jönnek létre úgy, hogy a kollégák akár több országból vannak jelen online formában és élőben még csak nem is találkoznak egymással. A munkavállalók szélesedő lehetőségei mellett azonban jelentős hátrányokat is okozhat a jelenség, elsősorban a szervezet belső működéséhez kapcsolódóan, amennyiben erre nem fordít külön figyelmet a vállalat.

Egy 2020-as, 61 ezer Microsoft dolgozó üzeneteiből, levelezéseiből, hívásaiból és munkával töltött óráiból kinyert adatokon alapuló kutatásból kiderült, hogy a vállalaton belüli kapcsolataik és kommunikációs hálózataik a korábbinál lényegesen statikusabbá váltak. A kollégák egyre gyakrabban választották az írásbeli csatornákat a szóbeli helyett, amivel az informális beszélgetések jelentősen visszaszorultak. A kapcsolattartás formájának változásai a belső információk áramlását jelentősen gátolták, valamint a tudásátadás szempontjából is hátrányt okoztak.

Az egyre inkább elterjedt home office munkavégzés miatt egyre kevésbé jelent hátrányt egy adott munkakör betöltésénél, ha valaki akadályozott a munkahelyre való bejárásban, ez pedig kedvezőbb helyzetbe hozta például a mozgássérült embereket az álláspiacon. A 2021. júniusa óta tartó jelentős munkaerőhiány miatt különösen fontossá vált a megváltozott munkaképességű emberek szerepe a munkaerőpiacon. Nyitott hozzáállással és szakértői segítséggel pedig értékes, lojális kollégákra lelhetnek a cégek ebben a munkaerőpiaci csoportban. Ezért a Profession.hu idén Az emberi oldal elnevezésű kezdeményezésével a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését támogatja szakmai összefogással és 1 forintért feladható álláshirdetéssel.

Fontos a rendszeres felmérés

A munkáltatók igyekeznek hosszú távú home office stratégiát létrehozni az eddigi tapasztalataik alapján, viszont ezek egyelőre még rövidtávú eredmények, amiket érdemes folyamatosan monitorozni és felmérni a távmunka vagy hibrid munkavégzés előnyeit, hátrányait és az ezzel kapcsolatos dolgozói visszajelzéseket. Minden bizonnyal hamis eredményhez vezet, ha pusztán a távmunkában és irodában dolgozó munkavállalók munkamódszereit és eredményességét hasonlítjuk össze. A torzulás okozója ilyenkor többek között, hogy a legtöbb helyen még jelentősen formálódik a távmunkavégzés módja, ez pedig a jövőben sem lesz másképp annak ellenére, hogy várhatóan kevésbé lesznek markánsak a változások.

Az otthonról történő munkavégzés egyre inkább elvárássá válik a munkavállalók részéről, ehhez pedig a cégeknek is alkalmazkodniuk kellett. A Citrix Systems nemzetközi riportja szerint az otthonról (is) dolgozó munkavállalók jelentős része, 90 százaléka nem szeretne teljes mértékben visszatérni az irodai munkavégzéshez a jövőben, 18 százalékuk pedig preferálná a hibrid munkavégzésnek egy olyan formáját, amelynél túlnyomórészt az irodából dolgoznának.

„A távmunkával és a home office-szal kapcsolatos hosszú távú vállalati döntések meghozatala előtt érdemes folyamatosan mérni a munkavállalók visszajelzéseit, igényeit és végül a hosszabb távú tendenciák alapján mérlegelni. 2022-ben is kulcsfontosságú lesz a vállalatok számára a tehetséges munkavállalók sikeres toborzása és megtartása, ehhez pedig a távmunkavégzés különböző biztosítása különböző formában már számos szakterületen elvárássá vált, így döntő szerepet játszhat a munkakeresők végső döntésében” – mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Fotó: Hunters Race/unsplash.com

A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat – legalábbis a K&H jövőkutatás szerint ez egy reális forgatóköny a 2030-ig terjedő időszakra.

Kire lesz szükség?

“Az automatizálás és a robotizáció egy évtized alatt jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és az igényeket. Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, idézve a kutatásban résztvevő szakértőket. Hozzátéve: “Másik kulcsfontosságú trend lehet, hogy sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz – megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. A személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.”

Feljöhet Magyarország

Ez az átalakulás lendületet adhat Magyarországon a részmunkaidős és távmunkának, amely ugyan lökést kapott a járvány alatt, de még nemzetközi szinten lemaradásban van. Magyarországon ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatottak arány 4,8 százalékos volt 2020-ban, szemben a 18 százalék feletti uniós átlaggal. Nem beszélve a hollandiai 50 százalék feletti értékről vagy a belgiumi vagy ausztriai 24,4 és 27,2 százalékos arányról.

A K&H jövőkutatás szerint a lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorul, helyét pedig a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás veszi át. Utóbbiakat pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Ráadásul az élethosszig tartó tanulást elősegíti, hogy az interneten bárki, bármilyen idősen könnyen, sok esetben ingyenesen hozzárférhet a szükséges “tananyaghoz”. Az újonnan megszerzett tudással pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat, így rugalmasabb lehet a munkaerőpiac is.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Arlington Research, Unsplash

A zsarolóvírusok, adathalász e-mailek, és megannyi egyéb támadási forma már a világjárvány előtt is az élet részének számítottak, de a karanténhelyzet, a távmunkára való áttérés, az utazási korlátozások miatti webes pótmegoldások egyre nagyobb vadászterületet jelentettek a kiberbűnözők számára. Célkeresztbe kerültek egyéni felhasználók és vállalatok, de akár kormányzati szervek is, és minden eddiginél többféle támadási forma bukkant fel, amelyek célja főként a közvetlen pénzszerzés, illetve az értékes adatok eltulajdonítása.

A nyitó előadást Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének intézetvezetője tartotta, aki előadásában a gyerekekre leselkedő veszélyekről beszélt, és arról, szülőként mit tehetünk online jelenlétük biztonságáért. A szakértő elmondta, gyakran tart előadásokat iskolákban, de sokszor kifejezetten kevés szülő érdeklődik. A legtöbbször hangoztatott ok pedig az, hogy „az én gyerekem nem olyan buta, hogy bajba kerüljön az interneten”. Ehhez képest nagyon sokan úgy engedik ki a gyerekeiket a világközösségi oldalakra és egyéb webes szolgáltatásokra, mintha mindenféle előzetes tanítás nélkül ültetnék be az autó volánja mögé, hogy magától induljon el egy soksávos autópályán.

A szakember szerint a legfiatalabb generáció védelmének egyik kifejezetten hasznos módja, ha a gyerekekkel együtt tanulják a szülők is a legújabb technológiákat, azonnal észrevéve a veszélyforrásokat, közvetlenül megválaszolva a kérdéseket. Ezáltal a szülők is megértik a fiatalok által használt platformok működését, miközben a gyerekeket azonnal fel lehet világosítani például morális kérdésekben. Fontos, hogy ezt a közös tanulási folyamatot, a felvilágosító feladatokat ne hagyjuk az iskolára, tanárokra, rendőrségre: sem a kapacitás, sem pedig a közvetlen kapcsolat hiánya nem vezet sikerre, viszont a bizalomra építő családi fejlődés mindennél értékesebb.

Ezután kerekasztal-beszélgetésen folytatódott a kiterjedt kiberbiztonsági témakör aktuális kérdéseinek megvitatása, itt Dr. Krasznay Csaba mellett Biró Gabriella, a Magyar Nemzeti Bank Informatikai Felügyeleti Főosztály vezetője, Oroszi Eszter, a Silent Signal Kft. információbiztonsági üzletágának vezető tanácsadója, valamint Nagy Zoltán, a Magyar Telekom csoport biztonsági és vagyonfelügyeleti igazgatója osztotta meg gondolatait Bombera Krisztina moderációja mellett.

Biró Gabriella szerint az elmúlt egy-másfél évvel kapcsolatban egyértelműen az a tapasztalás, hogy mivel a járványhelyzet alatt minden korábbinál többen és több időt töltöttek az interneten, hatalmas lehetőséget kaptak a tapasztalatlanokat és hiszékenyeket kihasználó csalók és egyéb bűnözők. A fokozódó veszély oka kettős, egyrészt olyanok is átkerültek az online térbe, akiknek ez nem komfortos közegük, másrészt a bűnözők egy része is távmunkában dolgozott, vagyis az online térben kerestek új lehetőségeket. Dr. Krasznay Csaba beszámolt arról, hogy nagy számban jelentek meg COVID tematikájú csalások: támadtak egészségügyi intézményeket, próbáltak betegadatokat ellopni, de voltak szellemi tulajdont érő támadások is, amelyek COVID-hoz kapcsolódó kutatási eredményeket céloztak.

A COVID a vállalkozásokat is lépésre kényszerítette. A Magyar Telekomnál például három hét leforgása alatt állt át otthoni munkavégzésre a call center – hasonlóan a többi irodai munkakörhöz. Nagy Zoltán szerint egy kb. 30 éves ugrás történt azzal, hogy a munkatársakat kiszolgáló korábbi infrastruktúrát „haza lehetett költöztetni”. Ez sok biztonsági kihívást hozott magával, mivel az adatkezeléstől az otthonról dolgozók biztonságtudatosságának fejlesztésén át a konkrét hardveres-szoftveres megoldásokig sok mindent kellett villámgyorsan megoldani. A szakember itt is kiemelte az emberi tényező fontosságát, hiszen több ezer dolgozó teljes munkakörnyezeti váltására kellett minden téren odafigyelni. Nem volt egyszerű ezt menedzselni, de sikerült komolyabb incidensek nélkül áthidalni a váltást.

Oroszi Eszter kiemelte az emberi tényező szerepét az internetes biztonság terén. Szóba került az úgynevezett social engineering is, ami olyan támadási technikák összessége, ahol az ember kihasználható tulajdonságaira alapozva igyekeznek manipulálni a bűnözők. Leggyakrabban a segítőkészségre és az emberi kíváncsiságra építve befolyásolják, veszik rá az áldozatot negatív cselekvésre, vagy érzékeny információk kiadására. Ez akár hosszú idő alatt kialakított alibi-kapcsolatokon át is történhet, amikor a célszemély észre sem veszi, hogy valaki játékszerévé vált. Egy másik veszélyforrás Nagy Zoltán szerint, hogy manapság a kényelem és az azonnaliság igénye mindent felülír a felhasználóknál, még a veszélyérzetet is, ezért nagy a felelőssége a fejlesztőknek, digitális szolgáltatóknak, hogy milyen alkalmazásokat adnak a felhasználók kezébe.

Biró Gabriella szerint műfaji sajátosság, hogy a kiberbűnözők mindig egy lépéssel előrébb járnak, mint az őket üldözők, ezt el kell fogadni, ehhez a feladathoz kell felnőni. A Mesterséges Intelligencia a támadók mellett a védelem kezében is eszköz lehet, például az észlelésben, de a folyamatban mindig eljön az a pont, ahol egy embernek kell döntést hoznia.

A beszélgetők egy idő után eljutottak a kockázatelemzés fogalmáig, amely szintén az emberi tényező szerepéből fakad. A példák szerint ugyan paranoiásnak nem kell lennünk, de ugyanúgy minden digitális tevékenységünk használatakor körültekintően kell eljárnunk, és felkészülni a lehetséges veszélyekre: ahogy reggel, indulás előtt kinézünk az ablakon és eldöntjük, hogy esős hidegben nem indulunk el kabát és esernyő nélkül, az internetes platformok használata, a gyanús levelekre adott reakció és minden egyéb digitális tennivaló előtt érdemes felkészülnünk a várható kockázatokra.

Az esemény visszanézhető, időtartama 1 óra 47 perc.

Már 2020 júniusában borús képet festettek az elemzők a globális gazdaság idei teljesítményéről, hiszen mintegy 5,2 százalékos GDP csökkenést prognosztizáltak az év végig. Az is hamar világossá vált, hogy a versenyképesség legfontosabb mutatója az lesz, hogy az egyes gazdaságok, iparágak és vállalatok képesek lesznek-e a koronavírus által kiváltott hullámzó krízishelyzet idején is fenntartani zavartalan működésüket. Ugyanakkor ezen a téren jelentős hiányosságok kerültek felszínre már a járvány első heteiben: a Mercer tanácsadó cég 37 országban végzett kutatása szerint a vállalatok 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen üzletmenet folytonossági stratégiával a váratlan válságszituációk kezelésére. Mivel a stabil üzletmenet biztosításában kulcsszerep jut a fejlett technológiai megoldásoknak, ezen az úton kell elindulniuk a hazai cégeknek is, ha túl akarják élni a következő hónapokat.

Felpörgött a digitalizáció: a fék helyett a gázt kell nyomni!

„Érdekes időszak ez a több piacon is tevékenykedő technológiai cégek számára, hiszen szinte mindenhol ugyanazt a trendet látjuk egyidőben. Őrült tempóban digitalizálnak a cégek világszerte, évek óta halogatott fejlesztések kerültek első helyre a prioritási sorrendben. Már a májusi felmérésünkben azt láttuk, hogy a hazai döntéshozók is rendkívül fontosnak tartják a tervszerű és tudatos digitális transzformációt, ez azóta tovább fokozódott: nem csupán a belső folyamatok optimalizálásában van óriási szerepe a technológiának, de vezető versenyképességi tényező is lett, szinte minden iparágban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A második hullám kapujában tehát minden cégnek arra kell törekednie, hogy a lehető legzökkenőmentesebben folytathassa üzleti tevékenységét, ehhez pedig az első lépés a digitális infrastruktúra felülvizsgálata lehet. A Stylers szakértői szerint most nem érdemes a felszínt kapargatni: lépjünk túl a távmunka, a biztonságos dokumentum- és adatkezelés, vagy éppen az online konferenciaszoftverek szintjén, és gondolkozzunk hosszabb távon!

Kulcsterületek a digitalizációban

Érdemes első körben megvizsgálni az összes operatív folyamatot a cégen belül, illetve azonosítani azokat a stratégiai területeket, ahol jelentős haszonnal járhat a digitális eszközök alkalmazása. Krízishelyzetben ezek jellemzően a kommunikációs tevékenységekhez kapcsolódnak, hiszen a munkavállalókkal, ügyfelekkel, üzleti partnerekkel történő gyors és hatékony információmegosztás nehéz időkben döntő tényező lehet. Egy AI-alapú chatbot vagy egy mobilapplikáció például jelentős erőforrásokat takaríthat meg a toborzás vagy az értékesítés területén.

A bizonyos emberi tényező

Minden cégnél vannak kulcsfontosságú szakemberek, akik a vállalat számára nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek, egy kkv esetében egy gyakran az „IT-s” néven emlegetett ezermester. Nagyon veszélyes lehet azonban ekkora értéket egy kézbe adni, hiszen egy váratlan esemény vagy az adott kolléga távozása is krízist idézhet elő. Bármennyire is csábító ilyen szinten támaszkodni egy technológiai szakértőre, arra mindig ügyeljünk, hogy a társterületeken – legyen szó a marketingről vagy a HR-ről – is legyen olyan felelős munkatárs, aki az adott digitális platformot hozzáértő módon képes működtetni. Minden egyes új rendszer bevezetésénél fontos a képzés és az alapos dokumentáció!

A szoftver van a cégért, nem a cég a szoftverért

Gyakran előfordul, hogy egy drágán beszerzett digitális eszközhöz vagy szoftverhez körömszakadtáig ragaszkodik a vezetés, hiszen hosszabb távú befektetésnek szánták. Sokszor változik azonban az azt használó csapat mérete vagy éppen alapvetően átalakul a tevékenységi köre, így a program már nem segítség, hanem hátráltató tényező. Minden egyes új szoftver tervezésénél fontos figyelni a skálázhatóságra, illetve arra, hogy az ne a cég jelenlegi, hanem mindenkori céljait szolgálja.

Biztosan kell ez nekünk?

Szintén tévútra vezethet, ha öncélúan fejlesztik egy vállalat technológiai eszköztárát. Fontos megbizonyosodni arról, hogy az adott digitális platform valóban hatással lesz-e a szervezet hatékonyságra, vagy tényleg képes lesz-e előnyhöz juttatni egy váratlan válsághelyzetben. Amikor például újabb és újabb belső kommunikációs felületeket vezet be egy cég, mert mindig a legmenőbb megoldásokat szeretné mutatni a kollégák felé, az gyakran kontraproduktív lesz: fontos információk veszhetnek el a többcsatornás zajban.

Újabb „buzzword” – mindenki az üzletmenet folytonosságról beszél

Az elmúlt hónapok gazdasági megrázkódtatásai tehát rámutattak arra, hogy a következő évtizedben azok a gazdasági szereplők számíthatnak tartós piaci sikerre, melyek képesek a hosszabb távú startégiájukon és céljaikon alapuló üzletment folytonossági tervet kialakítani, és annak fókuszába a technológiai fejlesztéseket helyezik. A világ ebbe az irányba száguld: a területtel foglalkozó vállalati szakemberek már az év elején azt jósolták, hogy idén nagy szeletet hasítanak maguknak az üzletment folytonosságot támogató szoftverek és egyéb informatikai fejlesztések, a techcégekbe pedig továbbra is ömlenek a befektetések a globális válság közepette. A kényszer tehát ismét nagy úrnak bizonyult, a koronavírus-járvány olyan tempójú digitális forradalmat hozhat el, amelyre talán még nem is volt példa.

Rákapcsoltak a hackerek, hogy kihasználják a világjárvány okozta technológiai sebezhetőséget a vállalati szektorban. A cégek közel kétharmada (63%) szerint ugyanis az átlagosnál több kibertámadási kísérlet zajlott ellenük ebben az időszakban – mutat rá az a frissen közzétett globális kutatás, amit az ESG világszerte 364 kibervédelmi és IT szakember megkérdezésével készített. A távmunkára átállásban jól vizsgáztak a társaságok, mintegy háromnegyedük (73%) állítása szerint sikerrel vette a biztonsági akadályokat, több mint egynegyedüket (27%) azonban váratlanul érték a nehézségek (a Panda Security májusban készített hazai körképe szerint a szervezetek 61%-a volt felkészületlen Magyarországon).

Az otthonról történő munkavégzés kapcsán a legnagyobb kihívást a dolgozók eszközeinek biztonsági beállítása (27%), a céges hálózathoz való védett hozzáférés megvalósítása (26%), valamint az adatforgalom és a dolgozók tevékenységének monitorozása (24%) jelentette. A kényszerű és váratlan home office zavartalan működésének biztosítása látványosan leterhelte az IT csapatokat. A tanulmány szerint több mint egyharmaduk napirendjét teljesen átírta (38%), és hasonló arányban számoltak be a szakemberek a munkamennyiség (32%) növekedéséről is. Közel negyedük véli úgy, hogy több stressz éri munkahelyén (23%), mint a vírushelyzetet megelőzően.

„Világszinten milliós nagyságrendű a hiány kiberbiztonsági szakértőkből, így akár egy, a mostani globális járványhoz hasonló helyzet komoly terheket róhat a technológiai csapatokra. Ennek megfelelően a cégeknek külön figyelmet kell fordítani kollégáikra a kritikus időszakban. A hackerek cégmérettől függetlenül vadásznak potenciális célpontokra, ezért különösen a kisvállalkozásoknak, saját szakember-állomány híján, érdemes elgondolkodniuk azon, milyen alternatív megoldással tudják megoldani szervezetük és ügyfeleik adatainak védelmét” – mondta Gölcz Dénes, a Panda Security hazai ügyvezető igazgatója a kutatásra reagálva.

A megkérdezettek közel háromnegyede (72%) arról számolt be, hogy a járvány hatására hatékonyabb együttműködés alakult ki a cégnél a gazdasági, valamint az IT- és biztonsági vezetők közt. Többségük emellett arra számít, hogy munkahelye a járvány hatására magasabb vagy legalább akkora összeget költ majd kibervédelemre, mint az idei évben (61%). A válaszadók szerint a döntéshozók elsősorban a jogosultság- és hozzáférés-kezelés (62%), a végpontvédelem (57%), valamint a web és e-mail biztonság területein készülnek beruházni.

A kutatásból az is kiderült, hogy a szakemberek fele (50%) szerint az otthonról való munkavégzéssel újonnan megismerkedő kollégák IT biztonsági ismeretei, illetve képzésük szintje sem megfelelő.

„Egy szervezetnek legalább akkora hangsúlyt kell fektetnie kollégái IT biztonsági képzésére, mint azt teszi például a tűz- vagy munkavédelem esetében. A cégek belső rendszerei gyakorta a saját munkavállalók figyelmetlensége vagy hanyagsága miatt kerülnek veszélybe, egyes esetekben a károkozás mértéke pedig többszörösen meghaladhatja a képzések és a védelmi megoldások költségeit” – tette hozzá Gölcz Dénes.

A koronavírus-járvány világszerte munkavállalók millióit kényszerítette az otthoni munkavégzésre. A Vodafone Magyarország fővárosi irodáiban a teljes munkatársi állománya számára március közepén elrendelte az otthoni munkavégzést, ez azonban egyáltalán nem okozott fennakadást a vállalat életében, hiszen ügymenetükben a home office évek óta napi rutint jelent. Ugyanakkor vannak olyan kollégák, akik esetében munkájuk jellegéből fakadóan korábban elképzelhetetlen lett volna az otthoni munkavégzés. A vállalat a világjárvány hatására 2-3 hét alatt átszervezte ezen kollégák munkavégzését is, így szinte mindannyian otthonukból dolgozhattak a veszélyhelyzet alatt. A gyors átállás új lendületet adott, így a Vodafone elkezdett azon dolgozni, hogy az új munkavégzési forma hosszútávon is megvalósítható és működőképes legyen. A július elejétől kezdődő első szakaszban az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégák 50 százalékának lesz elérhető a folyamatos otthoni munkavégzés, amit a szolgáltató a későbbiekben szeretne kibővíteni.

A járvány mellett a dolgozói igények is indokolták az ügyfélszolgálati munkarend átalakítását: egy felmérésből kiderült, hogy a munkatársak közel háromnegyede hosszú távon is élne a távmunka lehetőségével. Ez nem meglepő, hiszen a távoli munkavégzésnek számos előnye van, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. A kollégák egyrészt időt és pénzt spórolnak a munkahelyre történő utazás kiesésével, másrészt a megoldás rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, ezen tényezők pedig csökkentik a stresszt és növelik a munkahelyi elégedettséget. Munkáltatói oldalról is rendkívül előnyös, hiszen az irodába járás megszűnésével lehetőség nyílik olyan munkavállalók bevonzására, akiknek ez korábban problémát jelentett. Így olyanok is csatlakozhatnak a vállalathoz, akik az irodaházaktól messzebb élnek, esetleg betegség vagy ápolás miatt kevésbé mobilisak. Szintén nagy előny, hogy a távmunka optimalizálja az irodahely kihasználtságát, a nyugodt, csendes otthoni munkakörnyezet pedig fókuszált munkavégzést eredményez a munkavállalók részéről, ami a munkáltató szempontjából is rendkívül fontos tényező.

„Úgy gondolom, hogy a koronavírus járvány negatív hatásait azok a vállalatok tudják a leginkább visszaszorítani, akik levonják az elmúlt hónapok tanulságait és ezeket beépítik jövőbeli működésükbe. Ezek közé tartozik az is, hogy a munkavállalók hatékonysága nemhogy nem csökken, de a sok esetben növekszik is az otthoni munkavégzés során. Ezt, illetve munkatársaink igényeit figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy ügyfélszolgálati munkatársaink számára is lehetőséget biztosítunk a távoli munkavégzésre. Magyarországon úttörőnek számítunk ebben a tekintetben és bízunk benne, hogy a jövőben számos tehetséges új kollégát köszönthetünk ennek segítségével szerte az országból.” – mondta el Szentkuti Gabriella, a Vodafone Magyarország Lakossági Értékesítési és Operációs Vezérigazgató-helyettese.

A Vodafone Magyarország az elmúlt hónapok tapasztalatai és a dolgozói visszajelzések jegyében alakította át az ügyfélszolgálatos kollégák munkarendjét oly módon, hogy júliustól számukra is lehetőséget biztosít a távoli munkavégzésre – akár hosszú távon is. Ezen a területen ez a megoldás egyedülállónak számít, hiszen korábban – elsősorban az informatikai infrastruktúra miatt – elképzelhetetlen lett volna az ügyfélszolgálat távoli munkavégzésre való átállása.

Emiatt a Vodafone Magyarország is komoly figyelmet fordít az új munkarend bevezetésére, ezen belül is a dolgozók egészségére, így többek között ellenőrzik, hogy a programra jelentkező kollégák esetében biztosítottak-e a hosszútávú, biztonságos munkavégzés feltételei. Amennyiben az otthoni munkaállomás megfelel a kritériumoknak, úgy fel is szerelik azt a szükséges IT eszközökkel (pl. notebook, headset, monitor és a szükséges szoftveres támogatás.).

Minden irodai dolgozó számára elrendelte a távmunkát az elmúlt három hónapra a megkérdezett vállalkozások döntő többsége (76%) – az EY és a HR Fest kutatása szerint. Azoknak a kollégáknak, akiknek a munkahelyükről kellett dolgozniuk, változatos módokon segítették elő a biztonságát a döntéshozók. Többen ügyeleti rendet vezettek be, máshol átszervezték a műszakokat vagy a kollégák rotációjával segítették a távolságtartást.

Az egészségügyi veszélyhelyzet végével a döntéshozók legfontosabb feladata most az, hogy megszervezzék a dolgozók biztonságos visszatérését a munkahelyükre. A vállalatok kétharmada már május végén elkezdte ezt a folyamatot vagy konkrét tervvel rendelkezett róla. A legnagyobb kihívást számukra a megfelelő irodai környezet kialakítása, az egészségre és a biztonságra vonatkozó protokollok betartása (51%) jelenti.

Pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak a cégek

Az otthonról dolgozó kollégák teljesítményében a felmérés szerint gyakorlatilag semmilyen visszaesést nem tapasztalt a megkérdezett HR-vezetők közel kétharmada (63%). A munkatársak produktivitása még javult is a kijárási korlátozások alatt a válaszadók 22 százaléka szerint.

„Számtalan olyan társaságnál is alkalmazni kellett a távmunkát, ahol erre korábban nem volt gyakorlat. A vállalatvezetőknek érdemes azzal számolniuk, hogy a pozitív tapasztalatok hatására a dolgozók egyre inkább igénylik majd az otthoni munkavégzés lehetőségét – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere. – Az alternatív foglalkoztatásnak számtalan formája és módja van. Azok a döntéshozók, akik már most elkezdik tervezni, hogyan alakíthatják át a kollégákkal történő együttműködést, ugrásszerűen növelhetik alkalmazottaik elégedettségét.”

A cégek többsége (40%) egyelőre csak rövid távú célokat fogalmazott meg a fizikai visszatéréssel kapcsolatban. Hosszú távon, új, rugalmas munkavégzési gyakorlat kialakításán a megkérdezettek 29 százaléka dolgozik.

A Budapest Startup Safari ötödik alkalommal indult útjára, ez alkalommal online, létrehozva így a „home conference“ intézményét. Az online előadások, workshopok, kerekasztal beszélgetések olyan témaköröket jártak körbe, mint az üzletfejlesztés, az online kereskedelem, a márkaépítés, a jogi és pénzügyi tudnivalók, a befektetési alapok, a tartalomkezelés vagy a most nagyon is aktuális távmunka. Nem csak üzleti, hanem mélyebb tech témákat is érintettek, az érdeklődők az AI, ML, robotika, automatizáció, kriptovaluta, programozás vonalon is számos programot találhattak.

„A Covid-19 minden korábbi üzleti és egyéb tervet felülírt a világban, vannak akiknek százról nullára kell lassítaniuk, mások eközben nehezen birkóznak meg a hirtelen jött figyelemmel és terheléssel. Mindenki számára sorsfordító lehet, nem csak az, hogy mit tesz a krízis alatt, de az is, hogyan indul újra és miben változtat hosszútávon”– emelte ki Oszkó Péter és Gerendai Károly a Budapest Startup Safari záróestéjén tartott panelbeszélgetésükben.

Ez a szemlélet egyébként az egész idei Safarit áthatotta, rengeteg segítség, tipp, gyakorlat hangzott el technológiai, üzleti és emberi értelemben is a Safari több mint 170 előadásában.

Előadtak többek között a Netflix, az Amazon, a Liligo, az EIT Health, a Bitrise, a Turbine, a Formlabs, a Contentful, az Ipon, a Greenhouse, a Nordic LA, az Easy Equities, a Hoxton Ventures, a Pollenity, a Chronosphere, az Airtame és a Blockpit képviselői, partnerként csatlakozott a Cisco Webex, a talque és a Visual Europe Group. Az esemény tematikus online útvonalai mögé olyan vállalatok álltak, mint a Microsoft, az MVM, a Morgan Stanley, az SAP, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Google és a Cisco Webex.

„Nagyon hasznos tudásanyagot kaptunk az előadóinktól a Budapest Safari két napja alatt. Reméljük, jövő héten mindenki egy fokozattal felkészültebben és optimistábban indul neki a munkának és jövő ilyenkor a most elindított változásokról és innovációkról is tudunk majd a sikeres budapesti tech cégek képviselőivel beszélgetni.” – mondta Kovács Péter, a Budapest Startup Safari társalapítója.

(Nyitóképünk a tavalyi rendezvényen készült)

A napokban az interneten megjelent a koronavírus nevű zsarolóprogram, sőt a vállalati informatikai híreket közlő amerikai ZDNet.com oldal friss közlése szerint a számítógépes bűnözők immár napi rendszerességgel több ezer koronavírussal kapcsolatos webhelyet hoznak létre és tesznek közzé. Így adathalászattal próbálnak bizalmas információkat kicsalni a felhasználóktól.

Mindezek egyértelműen jelzik, hogy a jelenlegi drámai járványügyi helyzet mellett a vállalati informatikai rendszerek is extrém kihívások elé néznek. Alkalmazottak tömege otthoni munkavégzésre kényszerül, ami jelentősen növeli a biztonságtechnikai kockázatokat, így azok újraértékelését követeli meg a cégektől. A helyzet ráadásul ezen a területen is pillanatok alatt kritikussá válhat.

A távoli munkát végzők negyede (26%) ugyanis semmilyen biztonságtechnikai irányelvet nem követ, így szinte csak a véletlenen múlik, hogy ezeknél a felhasználóknál nem történik valamilyen támadás – derül ki abból a kutatásból, amelyet a kanadai HRReport magazin a közelmúltban tett közzé. Mindez azért is aggasztó, mert a home office-ban lévők közel kétharmada (60%) vállalati eszközöket használ, ráadásul 44% olyan merevlemezzel dolgozik, amelyen a cége adatai szerepelnek.

Még talán ennél is nagyobb problémát jelenthet a társaságok számára, hogy az otthonról dolgozók csaknem harmadának (31%) nincs az eszközeire megfelelő jelszóvédelem beállítva. Összességében itthon sem túl biztató a helyzet, amire utal, hogy hazai cégek közel kétharmadát története során már érte sikeres támadás.

„Az egész világot váratlanul érintette a koronavírus ijesztő tempójú terjedése. Ennek következménye sok helyen, hogy az alternatív munkavégzési megoldásokat gyorsan, kapkodva állítják össze, sok helyen megfelelő infrastruktúra és szabályzatok hiányában. Ilyen helyzetben pedig nem mindig a megfelelő döntések születnek. Sokan úgy határoznak, hogy nem foglalkoznak az extra biztonsággal, vagy ha igen, akkor sincs meg feltétlenül a tudás, hogy megfelelő rendszert építsenek ki. Számos alkalommal így nyitott kapuk maradnak a hackerek előtt. Az alkalmazottak ugyanis jelentős arányban nem megfelelő beállításokat használnak vagy egyszerűen gyenge jelszóvédelmet alakítanak ki. A rosszindulatú támadások pedig éppen ezeket a réseket igyekeznek kihasználni” – hangsúlyozta Gölcz Dénes, a Panda Security Hungary ügyvezető igazgatója.

Ezt a helyzetet csak erősíti, hogy bár a nyilvános internetcsatlakozási pontoknál az otthoni wifi jobb, ám messze nem tökéletes megoldás. Rendszerint ezeken a kapcsolódási pontokon sincs olyan tűzfalvédelem, amelyet egy vállalati hálózat igényelne, vagy a társaságoknál meglévő protokoll elvárásoknak megfelelne.

A cégvezetőknek ráadásul a különböző korosztályok szokásaiból fakadó kihívásokkal is meg kell küzdeniük. A millennium generáció, azaz az első „digitális benszülöttek” például rendszeresen osztanak meg tartalmakat közösségi oldalakon. Ebből a gyakorlatból fakadóan kevésbé érzik szükségességét a védelemnek vállalati hálózattal kapcsolatban is.

Ráadásul most, az általános otthoni munkavégzés közepette rendkívül túlterheltek a szakértő informatikai cégek. Akik rendszereket hoznak létre, üzemeltetnek, most szinte folyamatosan dolgoznak, hogy a biztonságos otthoni munkavégzés feltételei adottak legyenek. A pillanatnyi igényt – hogy home office-ban dolgoznak az emberek – megoldják, de ha felhasználói felületesség vagy rossz üzemeltetés miatt feltörik a céget, akkor nem lesz idejük azonnal a helyreállításra.

„A megfelelő védelmi megoldás így nélkülözhetetlen lenne a cégek üzleti kockázatának minimalizálására. A Panda tapasztalatai alapján az elmúlt 12 hónapban a legtöbb sikeres támadás a távoli elérésen keresztül történt. Mivel a sokszor gyanútlan felhasználókat a legkönnyebb becsapni, a vállalatok informatikai rendszerének végpontjai kerülnek a kibertámadások célkeresztjébe. Ennek felerősödésére számítunk a jelenlegi helyzetben is” – tette hozzá Gölcz Dénes.

Igen sokrétű, miért gondolják nehéznek az anyukák a munkába való visszatérést. A felmérésben részt vett 2211 édesanya negyede azért, mert párja nagyon eltérő munkarendben dolgozik, 22,1 százaléka azért, mert nem számíthatnak a nagyszülőkre. 19,4 százalékának a sok utazás és a kevés bölcsődei férőhely okoz gondot, 14,4 százaléka vallott arról, hogy nem tudná kisbabáját másra hagyni lelki okok miatt, 12,5 százaléka pedig nem tud visszamenni a régi munkahelyére.

Hogy napi hány órát vállalnának legszívesebben? 42,6 százalékuk gondolja úgy, hogy kisbabája mellett csupán 4 óra férne bele a napjába, 36,9 százalék 6 órát dolgozna, 13,6 százalék 8 órát is bevállalna, de olyan is van, aki 4 óránál kevesebbet töltene távol az otthon lévő csöppségtől.

„A választ adó édesanyák csak alátámasztották azt, amivel naponta szembesülünk, hogy mennyire nem egyszerű szülés után újra munkába állniuk. Közvélemény-kutatásunkkal erre szeretnénk rávilágítani” – fűzött magyarázatot az adatok mellé Dorcsinecz József, a Pepita.hu társtulajdonosa. A választ adó anyukák majdnem háromnegyede, azaz 72 százaléka délelőtti munkarendben gondolkozna, minden ötödik viszont szívesen járna kötetlen időbeosztásban. Majdnem háromnegyedük szellemi munkát végezne, a többiek a fizikai munkakörtől sem riadna vissza részmunkaidőben. Az anyukák kicsivel több, mint a fele otthonról végezhető munkára vágyik, 45 százalékuknak viszont nincs ellenvetése a munkahelyen végzendő feladatok ellen.

Arra a kérdésre, mi az, amiért részmunkaidőt vállalna kisgyermeke mellett, szinte minden második anyuka válaszolta, azt, hogy tisztán anyagi okok miatt. Csupán 8,4 százaléknak van szüksége lelki okok miatt a napi néhány óra kikapcsolódásra az otthoni teendőkből, s 39,7 százalék vélekedik úgy, hogy mindkét indok miatt jól jönne a részmunkaidős lehetőség. „Sajnálatos tény, hogy az Európai Unió közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók száma, mint nálunk. De most a felmérésből is kiderült, mekkora igény van hazánkban is a részmunkaidőre” – mondja Dorcsinecz József.

„Ezen szeretne változtatni vállalatunk, azzal, hogy a kisbabával otthon töltött idő után új, családbarát részmunkaidős koncepciót kínálunk a kismamáknak, amely segíthet a fokozatos visszatérésükben”– válaszolta Szigeti Barbara, a Tesco HR-vezetője arra a kérdésre, mi motiválta az áruházláncot a felmérésben való részvételre.

A HR-vezető úgy véli, jelenleg azért dolgozik 16 ezer munkavállalójuk ötöde heti kevesebb, mint 30 órában, mert sokak szerint a részmunkaidő kiszámíthatatlan. Ezért 2018 őszétől beindult a heti fix 5-10-15-20-25 órás részmunkaidő, ami nagy segítség – többek között a babázás alatti vagy utáni munkavállalóknak –, hogy kiszámítható maradjon a magánéletük. Egyedülálló, hogy az ezt a konstrukciót választók – így például a kisgyerekes édesanyák – munkaszerződésébe belekerül, hogy milyen időpontokban fog beosztást kapni, ezáltal garantálják, hogy ettől eltérően nem fogják foglalkoztatni. „Idén az irodáinkban elindult a flexworking is. Ennek köszönhetően, a vezetővel egyeztetve, már otthonról is lehet dolgozni. A Tesco ezzel is igyekszik hozzájárulni az egészséges munka-magánélet egyensúly kialakításához. Ez kiemelten fontos szempont a kisgyermekes munkatársak számára is” – tette hozzá a HR-vezető.

A kutatásról:

A reprezentatív kutatás 2211 nő megkérdezésével készült. 13 kérdés szerepelt a kérdőívben, amely az iskolai végzettség, a lakóhely, a gyermekek száma mellett olyan kardinális kérdésekre kereste a választ, hogy hány órát vállalnának szívesen, milyen típusú munkára vágynak, s hogy miért érzik nehéz életfeladatnak visszatérni a szülés után a munkás hétköznapokba.

A felmérést végezték:

Pepita.hu

A Pepita.hu 2017 nyarán indult online piactér, ahol az anyukák, szülők, családtagok mindent egy helyen be tudnak szerezni a családban. Céljuk, hogy a baba-mama online piac vezető szereplőjévé váljanak.

Tesco Magyarország

Céljuk, hogy a vásárlók minden igényét kiszolgálják, és így nemcsak jobbá, de egyszerűbbé is tegyék az életüket. Mottójuk: úgy bánunk mindenkivel, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak.