Beszélgetésünk témája az a példaértékű együttműködés, amit a Coca-Cola és a Budapest Bike Maffia tavaly megvalósított. Először megbeszéljük, hogyan kezdődött a BBM története, miért érezte úgy az alapító, hogy tennie kell valamit az elesettekért. Miért tartja fontosnak, hogy az aktivitásaikhoz nagyvállalatok is csatlakozzanak?

A Coca-Cola szerepe kapcsán felmerül a „community impact” fogalma. A társadalmi felelősségvállalás olyan szemlélet, amely alapján több marginalizált csoport is figyelmet kaphat. A karácsonyi kampány során az utcán vagy átmeneti otthonokban élőkre fókuszált a cég. A Budapest Parkban tartott rendezvény egy nagyobb karácsonyi kampány része volt, ami egy jó ügyre hívta fel sokak figyelmét

Ezen túlmenően beszélünk arról is, milyen hosszú távú célok vezérlik a Coca-Cola Magyarország társadalmi szerepvállalását, és arra is időt szakítunk, hogy kicsit előre nézzünk, az idén ősszel-télen várható aktivitásokra.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Gazsi Zoltán 2007-ben vette át az Eisberg Hungary vezetését. Értékesítési és marketing területen, hazai és nemzetközi vállalatoknál szerzett tapasztalatát hozta a céghez. A közel két évtized során az Eisberget a fenntartható, etikus és emberközpontú működés zászlóvivőjévé tette. Elkötelezett híve a coaching szemléletű vezetésnek, az önismeret fejlesztésének és a dolgozók pszichológiai támogatásának, vezetőként pedig mindig arra törekedett, hogy munkatársai élvezzék, amit csinálnak. Nevéhez számos társadalmi ügy felkarolása, edukációs program és díj fűződik – többek között a KórházSuli nagyköveteként, a BCSDH elnökségi tagjaként, valamint az „Év menedzsere a társadalomért” díj kitüntetettjeként is ismertté vált.

Gazsi Zoltán vezetése alatt az Eisberg piacvezető márkává vált a csomagolt saláták kategóriájában Magyarországon, és a Bell Food Group részeként az utóbbi évtizedben meghatározó szereplője lett a közép-kelet-európai régiónak is. Az Eisberg neve mára egyet jelent az egészségtudatos, gyorsan elérhető és megbízható élelmiszerekkel. A fogyasztók és a partnerek számára is hiteles és szerethető márkává vált, ami mögött az értékközpontú, hatékony vezetés és elkötelezett csapat állt.

Az ügyvezetői feladatokat 2024-ben Pál Gyula vette át, aki húsz éve dolgozik a vállalatnál. Gyula hosszú évekig felelt a beszerzésért, majd operatív vezetőként segítette a cég fejlődését hazai és régiós szinten. A váltás zökkenőmentesen zajlott, így az Eisberg továbbra is stabil szakmai irányítással működik, folytatva értékalapú fejlődését. “Zoli a legjobb barát és mentor. Rengeteget tanultam tőle az elmúlt években. Az általa bevezetett értékek az Eisberg alapkövei lettek és maradnak is a jövőben. A legjobbakat kívánjuk neki a cég és a kollégák nevében, az új útján!” – köszöntötte Pál Gyula távozó kollégáját.

Gazsi Zoltán életében az utóbbi években a családja és a cégvezetés mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a társadalmi felelősségvállalás, az üzleti és az azon túlnyúló közösségek szemléletformálása. Április végén megvalósította régi álmát, közel 1000 embert, köztük több tucat civil szervezet képviselőjét hozta össze az első Önzetlenség Napján. A jövőben szeretne teljes figyelmével az önkéntességre, a társadalmi ügyek felkarolására és a szemléletformálásra, azaz, a “gazsizoliságra” koncentrálni. „Büszke vagyok arra, amit az elmúlt húsz évben közösen felépítettünk az Eisbergnél. A csapat, a márka és az értékek, amiket képviselünk, továbbra is fontosak maradnak számomra és megpróbálom őket közvetíteni nap, mint nap, amikor új emberekkel találkozom és valami újat építek.” – búcsúzott Gazsi Zoltán.

Az Eisberg célja, hogy a következő években zavartalan lendülettel erősítse tovább piacvezető szerepét a régióban, és partnerein keresztül egyre több fogyasztóhoz juttassa el friss, csomagolt salátáihoz, salátatálaihoz és olajaihoz hasonló termékinnovációit – még több egészséges és kényelmes választási lehetőséget kínálva a tudatos vásárlóknak.

Az Effekteam Egyesület online kérdőíves megkérdezésen alapuló kutatásában 45 hazai vállalat vett részt. Közülük 35 országos, 10 pedig nemzetközi működésű. Magyarországi munkavállalóik létszámát tekintve többségük (33 vállalat) 500 főnél több alkalmazottal rendelkezik, 6 vállalat 250-500 főt és 5 vállalat 50-250 főt foglalkoztat.

Az ESG és a CSR párhuzamosan erősödik és integrálódik

A kutatásban szereplő vállalatok többsége (45-ből 25 cég) számára az elkövetkezendő időszakban egyformán fontos lesz az ESG és a CSR, és mindkét területre hasonló mértékű kapacitásokat kívánnak fordítani. A válaszadók közül 14 cég nyilatkozott úgy, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet majd az ESG irányokra, míg 6 vállalatnál továbbra is a CSR-tevékenységek élveznek prioritást. Mindez arra utal, hogy a vállalati felelősségvállalás és az ESG-megfelelés párhuzamosan erősödik és a kettő egymást kiegészítve jelenik meg a vállalati stratégiákban.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a CSR/társadalmi felelősségvállalás/támogatások egy területhez tartoznak, legtöbbször (22 cég) a (marketing)kommunikációs terület felel ezekért a tevékenységekért, ezt követi a HR (3 cég) és a fenntarthatósági osztály (1 cég). Ez azt mutatja, hogy a CSR-t sok helyen még mindig elsősorban a márkaépítés, a reputációmenedzsment és a belső elköteleződés eszközeként kezelik. Ugyanakkor, azoknál a vállalatoknál, ahol a CSR/társadalmi felelősségvállalás/támogatások több területhez is kapcsolódnak (18 cég), jóval diverzifikáltabb a kép: a (marketing)kommunikáció és a HR itt is meghatározó (11, illetve 9 cég), de mellettük megjelenik az EHS (környezet, egészség, biztonság) és a fenntarthatósági osztály (4-4 cég), illetve (1-1 cégnél) néhány további terület. Ez a széttagoltság egyrészt a komplexitás növekedését, másrészt a CSR és az ESG fokozatos integrálódását jelzi a különböző üzleti funkciókba.

A CSR költségvetési keretei és korlátai

A válaszadó vállalatok közül 36 rendelkezik CSR-ra/társadalmi felelősségvállalásra/támogatásokra szánt éves költségvetéssel, míg 8 vállalatnál nincs ilyen elkülönített keret. Ez utóbbiak közül 4 cég említette a megfelelő humánerőforrás hiányát, 3 jelezte, hogy bizonytalan a megfelelő CSR-tevékenységek kiválasztásával kapcsolatban, további 3 vállalat pedig azt válaszolta, hogy a felsővezetés részéről nem mutatkozik igény CSR-tevékenységek iránt. A pénzbeli források szűkösségét 2 cég jelölte meg, míg 1-1 válaszadó szerint nincs szükség külön költségvetésre, mert eseti alapon döntenek, illetve minden terület a saját keretéből gazdálkodik.

A támogatásokra szánt források összértéke jelentős eltéréseket mutat: a válaszadó 37 vállalat közül tizenöten 1–10 millió forintot és szintén tizenöten 10–100 millió forintot költenek éves szinten különféle támogatásokra. Hat vállalat 100 millió forint feletti összeget fordít CSR-re, míg egy cég 1 millió forint alatti kerettel dolgozik.

Értékalapú megközelítés, sokszínű támogatási formák

A vállalatok CSR-tevékenységeinek mozgatórugóit tekintve az önzetlenség és a filantrópia messze a leggyakoribb (25) motiváció, amit a kommunikációs érték (11) és az ESG-kötelezettségnek való megfelelés (7) követ. Csak egy vállalat jelezte, hogy a piaci szereplők megnyerése áll CSR-aktivitásai mögött. Ezekből a válaszokból jól látszik, hogy a CSR továbbra is elsősorban belső meggyőződésen, értékalapú működésen nyugszik, és csak kisebb részben befolyásolják külső elvárások vagy piaci szempontok. Ugyanakkor, a strukturált keretek (éves budget) megléte egyre általánosabb, ami a felelős vállalati működés tudatosságának erősödésére utal. Az is jól látható, hogy a kisebb cégek leginkább kapacitásbeli korlátok és stratégiai bizonytalanság miatt maradnak el a CSR-tevékenységek terén.

A támogatási formák közül a pénzbeli hozzájárulások (39) a legnépszerűbbek. Ezeket szorosan követi az alkalmazottak munkaidejének felajánlása (36) és a természetbeni támogatások (35). Ez arra utal, hogy a cégek többféle eszközzel kiegyensúlyozottan élnek a társadalmi felelősségvállalás terén, és egyre elterjedtebb az aktív, személyes részvételen alapuló támogatás.

Az alkalmazott támogatási módszerek közül a leggyakoribb a vállalati önkéntesség (40), amely nemcsak a társadalmi célok támogatásának, hanem a belső munkatársi elköteleződés erősítésének is hatékony eszköze. Emellett sokan élnek a stratégiai partnerségek (29), valamint a nemes ügyekhez kapcsolódó marketing lehetőségeivel (24) is, míg az adhoc beérkező kérelmeken alapuló (20) vagy a vállalati pályázati rendszeren keresztüli (18) támogatások kevésbé elterjedtek.

Klasszikus ügyek és csoportok a CSR fókuszában, de erősödik az ESG-hatás

A támogatott célcsoportok között kiemelkednek a klasszikus civil szervezetek (41), amelyeket jelentős lemaradással követnek a köznevelési intézmények (26), miközben az önkormányzati (14) és az állami fenntartású (14) intézmények, valamint a társadalmi vállalkozások (13) támogatottsága jóval kisebb. A nonprofit kkv-k, informális csoportok, startupok és magánszemélyek alacsony említettsége arra utal, hogy a vállalatok jellemzően nagyobb formális szervezetekkel dolgoznak együtt.

A támogatott ügyek tekintetében az oktatás és a fiatalok támogatása vezet (38), amit a szociális ügyek (36) és az egészség, sport (27) követ. A környezet- és természetvédelem szintén jelentős szerepet kap (24), ami az ESG elvárások fényében érthető és ösztönző fejlemény. A katasztrófákkal kapcsolatos károk enyhítése (16), valamint a művészet és kultúra támogatása (14) kevésbé hangsúlyosan jelenik meg, a gazdaságfejlesztés, felzárkóztatás (9), az élelmezés (3) és az állatvédelem (2) pedig alig szerepel a prioritások között.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalatok egyre komplexebb eszköztárral közelítenek a felelősségvállaláshoz, de fókuszukban továbbra is a klasszikus támogatási területek állnak. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkavállalók bevonása és a stratégiai megközelítés. A jövőben arra lehet számítani, hogy a környezeti és gazdasági témák még hangsúlyosabbá válnak az ESG-szempontok hatására.

Vállalati önkéntesség: a szándék megvan, a stratégia még formálódik

A kutatás önkéntességre fókuszáló adatai alapján kirajzolódik, hogy bár a vállalati önkéntesség számos cégnél jelen van, a stratégiai kezelés és az ehhez rendelt erőforrások szintje még eltérő képet mutat. A 45 megkérdezett vállalat közül 26 rendelkezik önkéntességre szánt éves költségvetéssel, míg 19 esetében nincs ilyen dedikált büdzsé. Az okokat vizsgálva kiderül, hogy a leggyakoribb indok a stratégiai bizonytalanság (7), valamint az önkéntesség iránti felsővezetői (6) vagy munkavállalói (5) igény hiánya, de az is előfordul, hogy a cégek egyszerűen nem tudják, hogyan szervezzék meg az önkéntes napokat (4).

A vállalati önkéntességre fordított források összértékét tekintve a többség 500 ezer és 2 millió Ft között (10), 2 millió és 5 millió Ft között (7), illetve 5 millió Ft felett (9) költ évente erre a célra, és csak 3 válaszadó jelezte, hogy 500 ezer Ft alatti összeget szán ilyen jellegű projektekre.

A vállalaton belüli felelősségi köröket tekintve érdekes megfigyelni, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol egy területhez tartozik az önkéntesség, ott leggyakrabban ezt a szerepet a (marketing)kommunikáció (14) vagy a HR (10) tölti be. Ugyanakkor ott, ahol több terület is bevonódik az önkéntességbe, a (marketing)kommunikáció (24) és a HR (22) mellett megjelenik a fenntarthatósági osztály (7) is, sőt néhány esetben a területi vezetők és a vállalati kapcsolatok is részt vesznek a szervezésben. Ez azt jelzi, hogy ahol az önkéntességet stratégiai szinten kezelik, ott jellemzően komplexebb, több területet átfogó megközelítést alkalmaznak.

A munkatársak egyre aktívabban alakítják az önkéntes tevékenységeket

A kutatás eredményeiből kirajzolódik, hogy a hazai vállalatok körében a fizikai önkéntesség (37) a legelterjedtebb, melyet a szellemi önkéntesség (26) és a pro bono tevékenység (8) követ. Ezek alapján továbbra is dominálnak a hagyományos, szaktudást nem igénylő tevékenységek, ugyanakkor egyre több cég ismeri fel a munkavállalók szakmai tudásának társadalmi hasznosítási lehetőségeit is. Ez a tendencia arra utal, hogy az önkéntesség a jövőben nem csupán fizikai jelenlétet, hanem értékes szellemi hozzájárulást is jelenthet, amely pozitív hatással lehet mind a társadalom, mind a vállalati kultúra fejlődésére.

Az is jól látszik, hogy a vállalati önkéntesség jellemzően szervezett keretek között valósul meg: a válaszadók közül 32-en jelezték, hogy a cég szervezi az önkéntes napokat, melyeken a munkatársak részt vehetnek. Emellett 22 esetben maguk a munkatársak is kezdeményeznek ilyen programokat, illetve néhány vállalatnál már olyan pályázati rendszer (8) is működik, amelyben a munkatársak saját projektötletekkel jelentkezhetnek. Ez utóbbi megközelítés különösen előremutató, hiszen lehetőséget ad a dolgozók személyes motivációinak kibontakoztatására, miközben erősíti a vállalat iránti bizalmat és elkötelezettséget.

Újfajta lehetőségek az önkéntesség és a CSR területén

A válaszadó vállalatok többsége (30) biztosít munkaidőt az önkéntes tevékenységekre, és 35-en fedezik a programok megvalósításának dologi költségeit is. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok jelentős része nemcsak kommunikációs vagy PR-eszközként tekint az önkéntességre, hanem ténylegesen erőforrásokat rendel mellé, ami elengedhetetlen a hatékony és hosszú távon is működő programokhoz. Ugyanakkor, az is látható, hogy ahol ezek az erőforrások nem állnak rendelkezésre, ott az önkéntesség inkább eseti vagy ad hoc jellegű marad.

A vállalati célokat vizsgálva a leggyakoribb motiváció a karitatív ügyek támogatása, a filantrópia (15), amit a munkavállalók érzékenyítése (10), a csapatépítés (6) és a dolgozók elkötelezettségének javítása (6) követ. Érdekes ugyanakkor, hogy a reputáció javítása (2) és a márkaismertség növelése (1) kevésbé szerepel a célok között. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még mindig főként belső, filantróp motiváció mentén szervezi önkéntes aktivitásait, holott tudatos kommunikációval és employer brandinggel ezek a programok még nagyobb hatást tudnak kifejteni.

Az Effekteam kutatásának eredményeit összegezve megállapítható, hogy a hazai vállalatok egyre inkább az ESG-szempontokkal összhangban tervezik CSR-tevékenységeiket, és bár a felelősségvállalás továbbra is értékalapú, egyre tudatosabb stratégiai megközelítés jellemzi. A vállalati önkéntesség széles körben jelen van, de a hozzá rendelt források és szervezeti felelősségek eltérőek. A legtöbb cég munkaidőt és erőforrást is biztosít ezekhez a programokhoz, ami a hosszú távú elköteleződés jele. A jövő kulcsa abban rejlik, hogy az üzleti szereplők széles körben felismerjék: a CSR nem csupán jótékonyság, hanem értékteremtő eszköz is, ami által mind a társadalom, mind a vállalati kultúra gazdagodik.

A NAV tájékoztatása szerint tavaly több mint 1,8 millió adózó összesen 15,3 milliárd forintnyi adót, az szja 1%-át felajánló támogatást irányított mintegy 29 ezer civil szervezethez. Miután a KSH szerint 4,8 millió ember tartozott a gazdaságilag aktívak közé, látható, hogy 3 millió személy, az adózók több mint 60%-a nem rendelkezett az egy százalékokról. A Népszava kampányával arra biztat mindenkit, hogy akár a szűkebb, akár a tágabb környezetéből támogasson egy-egy civil szervezetet, akinek a munkája fontos számukra.

„Ma már a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján az adózók többségének elkészíti az önbevallását – vagyis ezzel már sokaknak nem kell bajlódniuk, ami jó dolog” – mondta Németh Péter, a Népszava főszerkesztője. „Talán ennek a kényelemnek következménye azonban, hogy sokan megfeledkeztek az egy százalékuk felajánlásáról – bár ez tavaly a hathatós kampánynak köszönhetően változott. Most, és a következő hetekben arra bíztatjuk minden adófizető olvasónkat, hogy éljenek az 1 %-os felajánlások lehetőségével” – tette hozzá a főszerkesztő.

A napilap kampányában – az elkövetkező hat hétben – tizenkét különböző szervezet munkáján keresztül mutatják be a civil társaságok, egyesületek, alapítványok szerteágazó tevékenységét. Hangsúlyozzák azonban, hogy „ez a 12 civil szervezet egyfajta példaként szolgál. Rengeteg jó ügy van, amit a civilek képviselnek, mindenki találhat magának olyan szervezetet, amellyel könnyen tud azonosulni” – mondta Németh Péter.

Fotó: Népszava

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás a Westendet is üzemeltető Gránit Pólus csoport működésének fontos eleme, már a kezdetek óta kiemelten kezeli a környezettel és a természetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Ez irányú törekvéseinek köszönhetően az elmúlt négy év során a cégcsoport 28%-os energiafogyasztási csökkenést és 30%-os kibocsátási csökkenést ért el. 2014-ben 5 db e-töltőt telepítettek, 2018-ra ez a szám 18 egységre növekedett, jelenleg pedig már 40 db e-töltővel várják a látogatókat. A bevásárlóközpont a jövőben további fejlesztésekkel kíván hozzájárulni a még élhetőbb városi környezethez, így hosszú távú célként azt tűzték ki, hogy teljes egészében saját zöld energiával lássák majd el a kihelyezett töltőket.

A 40 darab e-töltőn felül igazi különlegességnek számít a Ferdinánd téren és környékén kialakított, átgondolt tervezésű mikromobilitási zóna, mely a fővárosi vonalakra is rácsatlakozik. A téren helyet kapott összesen 32 darab roller- és kerékpártároló, illetve 6 robogó megállási pont, jól látható felfestéssel jelölve, melyek közül jónéhány kifejezetten a bevásárlóközponthoz érkező ételfutárok megállását segíti. Rendelkezésre áll három egyedi tervezésű bringás pad, egy kulacstöltő- és egy kerékpárjavító állomás – utóbbi a tetőkerti parkolóban is elérhető. A meglévő 8 férőhelyes zöld parkoló mellé pedig a Ferdinánd híd alatt kialakítottak egy új közösségi autómegosztó parkolót, ahol összesen 24 autót lehet elhelyezni – írják.

„Azt gondolom, hogy a környezetbarát közlekedés csak akkor működik, ha rendelkezésre áll a megfelelő eszköz, a megfelelő időben, a megfelelő távolságra, a megfelelő összegért, a leginkább megfelelő, gépi vagy emberi hajtással. Komoly célkitűzéseink vannak a 2024-es évre mobilitás terén is, szeretnénk a jelenlegi megállási pontjainkat tovább fejleszteni és bővíteni azok kapacitását, hogy még nagyobb részt tudjunk vállalni ebben a társadalmi megújulásban” – mondta Deák Dénes, a Westend Mobilitási és parkoló-üzletág igazgatója.

A program alapja az összefogás – a résztvevő intézmények mindegyikének minimum 25 olyan rajzzal kell pályáznia, amelyet az iskola nem rászoruló diákjai készítenek el a tanítási időszakban, idén majd szeptemberben. A rajzpályázat témája minden évben változik, de célja minden esetben az, hogy a kicsik könnyebben megértsék a nélkülözés fogalmát. A diákok ezáltal átélhetik a közös alkotás élményét, miközben megtanulják az összetartás jótékony erejét is. Munkájuk gyümölcsét pedig nemcsak az alkotás közben, hanem a tavaszi félévben tartható intézményi SIÓbulik alkalmával a teljes közösség élvezheti

A pályázat beküldése 2023. július 17. éjfélig lehetséges ezen az oldalon, amelyhez bővebb tájékoztatás ide kattintva elérhető.

A PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők zöme a globális (76%) és a magyar (85%) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32%, illetve 24% várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben. A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest.

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátóak: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75%-ról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60%) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78% ez az arány.

A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78%, illetve 97%) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9%-uk már meglépte és további 11% készül rá. Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20%-uk számít további növekedésre e téren.

Az energiaválság és az infláció okozzák a legnagyobb gondot a cégvezetők számára

A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69%-a tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól. A legjelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54%), valamint a geopolitikai konfliktusok (53%) követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39%) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15%-os inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre.

Az ukrajnai háború, amely a megkérdezettek 86%-a szerint 2024-ben érhet véget, és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

A technológiai újítások és a munkaerőhiány befolyásolják leginkább a nyereségességet

„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43%-uk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39%-a gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben a vezérigazgatók döntő többsége (80%) csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.

A bizalom a transzformáció kulcsa

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82%-a fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79%-uk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66% új technológiák bevezetésére, 56% pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását.

Az együttműködéseket nem a társadalmi felelősségvállalás mozgatja

Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), mintsem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72%), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50%).

Fotó: Hunters Race/unsplash.com

A Magyar Bankholding célja, hogy a piacot meghatározó vállalatcsoportként a hazai bankszektor élmezőnyébe tartozzon a fenntarthatóság terén is. Ennek egyik fő lépéseként a bankcsoport ESG Stratégiát dolgozott ki.

„A gazdaság motorjaként és finanszírozóként a bankszektor különösen fontos szerepet játszik a fenntarthatósági célok elérésében. A bankcsoport kiemelt szerepet kíván vállalni a fenntartható gazdaság megteremtésében Magyarországon” – mondta Puskás András, a Magyar Bankholding elnöki főtanácsadója.

Stabil alapokra épült a stratégia

A globális pénzügyi trendek egyre inkább előtérbe helyezik az ESG-szempontok beépítését a banki működésbe. Az ESG mozaikszó az environmental (környezeti), a social (társadalmi-felelősségvállalási) és governance (vállalatirányítási) angol szavakból áll össze. A nemzetközileg is használt szempontrendszer célja a vállalatok társadalmilag és környezetileg fenntartható működésének nyomon követése és ösztönzése.

A Bankholding tagbankjai, a Budapest Bankkal egyesült MKB Bank, valamint a Takarékbank számos példamutató kezdeményezést indítottak az elmúlt években, amelyek alapot nyújtottak a csoport ESG Stratégiájának. A Budapest Bank Zöld Program, az MKB Csoport Fenntarthatósági- és Klímastratégiája, illetve a Takarék Jelzálogbank Zöld Jelzáloglevél Keretrendszere mind a korábban is meglévő, a fenntarthatóság iránti erős elköteleződés eredményei.

Cél a karbonsemleges működés

A Magyar Bankholding ESG törekvései egyrészt a bankcsoport felelős pénzügyi intézmény szerepéből, másrészt felelős vállalatcsoport szerepéből fakadnak.

„Fontosnak tartjuk, hogy a már meglévő és további kezdeményezéseinknek megfelelő stratégiai keretet adjunk. Nemcsak a jelenlegi szabályozói elvárásoknak akarunk megfelelni, hanem a jövőbeli fogyasztói igényeknek is, sőt, aktív szemléletformálási munkát tervezünk végezni ügyfeleink és munkavállalóink körében” – tette hozzá Puskás András.

Meghatározó piaci szereplőként a Magyar Bankholding a stratégia szerint kiemelten kezeli a hazánk élelmiszerbiztonságához hozzájáruló agrárszektort, a megújuló energia szektorokat, illetve a környezetbarát ingatlanok finanszírozását. A hitelkérelmek elbírálása során nagyobb hangsúlyt kapnak majd az ESG kockázati szempontok. A Magyar Bankholding tagbankjai jelenleg is kínálnak ESG befektetési alapokat, ezek arányának növelését tervezik.

 A bankcsoport minél nagyobb arányban tervez energiamixébe zöld energiát bevezetni, emellett felülvizsgálják a bankfiókok és irodaházak energiaszükségleteit is. Az ESG stratégia fontos eleme a karbonsemlegesség elérése, aminek része a bankcsoport ökológiai lábnyomának felmérése, majd egy részletes terv kidolgozása annak folyamatos csökkentésére.

A Magyar Bankholding elkötelezett a munkavállalók jólléte iránt, kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkavállalók fizikai és mentális egészségmegőrzésének. A csoport különböző programokat tervez indítani munkavállalók ESG tudatosságának és ismereteinek bővítésére, a szemléletformálásra.  A női felső vezetők számát tekintve a bankcsoport jelenleg is a piac vezető szereplői közé tartozik, és a stratégia értelmében elkötelezett a női vezetők arányának további növelése iránt.

A nemzetközi és hazai környezet is támogatást nyújt

A nemzetközi és hazai szakmai elvárások és jogszabályi előírások egyértelmű, szigorodó feltételeket jelölnek ki a piaci szereplők számára a fenntarthatóság kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank az uniós szabályozással összhangban az utóbbi években egyre aktívabban tett a hazai pénzügyi rendszer, és közvetetten a teljes gazdaság klímabaráttá válásáért. Egyre erősebb a fogyasztói elvárás is aziránt, hogy a bankok minél fenntarthatóbbá tegyék működésüket, odafigyeljenek a környezetre, és a tevékenységükkel hozzájáruljanak egy élhetőbb jövő létrehozásához.

„Nagyon örülünk, hogy immár 15 éve segíthetjük az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány munkáját, hiszen kiemelten fontosak számunkra az olyan kezdeményezések, amikor beteg gyermekek felépülését támogathatjuk. Büszke vagyok, hogy vásárlóinkkal karöltve összesen már több, mint 85 millió forinttal járultunk hozzá a szervezet munkájához” – mondta el Florian Jens Naegele, a PENNY magyarországi vezérigazgatója.

„Köszönjük vásárlóinknak, hogy bizonyos termékek megvásárlása után járó 10 forinttal ismét segítettek nekünk támogatni a beteg gyermekek felépülését és lehetővé tették, hogy a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikája hozzájuthasson a gyógyításhoz nélkülözhetetlen lézerkészülékhez” – tette hozzá Kazatsay Eszter, a PENNY kommunikációs vezetője, aki április 12-én ünnepélyes keretek között adta át a kiskereskedelmi áruházlánc adományát.

Az érfejlődésiek egyébként a leggyakoribb fejlődési rendellenességek: a 12 hónapos gyermekek 10-12 százaléka érintett. Ez a betegség általában szembetűnő és esztétikailag zavaró, néhány esetben végleges deformitás is kialakul, vagy akár a létfenntartást és az életet is veszélyeztetheti az állapot.

„A Cynosure-Palomar Nd:YAG lézerrel a bőrön vagy az elérhető nyálkahártyákon látható vaszkuláris elváltozásokat tudjuk javítani, a növekedésüket megakadályozni, de a közepesen vastag értágulatokat és a mélyebb vaszkuláris struktúrákat is képesek vagyunk a segítségével kezelni, amelyeket a felületesebb hatású eszközök nem érnek el” – tájékoztatott Dr. Bűdi Tamás PhD, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti Osztályának munkatársa.

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a francia székhelyű tanácsadói cég, a Capgemini magyarországi leányvállalata, amely már az ország három különböző pontján, Budapesten, Debrecenben és Székesfehérvárott igyekszik a hozzájuk forduló ügyfelek segítségére lenni. „Hivatalosan 1997-ben kezdte el működését a Capgemini Magyarország, de már 1994-től tervben volt a magyar piacra lépés. Kezdetben a távközlési szektor egyik legnagyobb képviselőjének nyújtottunk segítséget, majd érkeztek ügyfeleink a gyártási- és a pénzügyi szektorból is. 2006-ra sikerült megdupláznunk a cég dolgozóinak számát, míg 2017-ben tovább tudtunk terjeszkedni: ekkor nyitottuk meg irodánkat – a budapesti és a székesfehérvári mellett – Debrecenben. A folyamatos építkezésre, az újabb és újabb bővülésre törekszünk a mai napig” – mondta Jérôme Cadiou ügyvezető igazgató, aki minden vállalat esetében kiemelten fontosnak tartja a jövőre nézve a fenntarthatósági irányelvek mentén való működést, a társadalmi felelősségvállalást és a tehetséggondozást.

„A társadalmi felelősségvállalás kiemelt helyen szerepel a céljaink között. Faültetéssel, szemétszedési akciókkal igyekszünk mindebből lokálisan is kivenni a részünk. Hitvallásunk nem más, minthogy a technológia erejével építsünk egy fenntartható jövőt. Kiemelten fontosnak tartom ezt, hiszen egyetlen vállalat sem hagyhatja figyelmen kívül a környezeti problémákat. Ez nemcsak a Capgemini cégfilozófiája, de az ügyfeleinknek is igyekszünk segítségére lenni mindabban, hogy miként csökkenthetik az IT szektor környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Többéves tervünk van arra, hogy hogyan lehetünk minél inkább fenntartható szemléletűek. Igyekszünk mindent megtenni ezért. Vállalásaink közül az egyik legfontosabb, hogy minimalizáljuk a digitális technológia ökológiai lábnyomát” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, aki a jövő szempontjából a tehetséggondozás kérdését tartja a másik sarkalatos pontnak.

„Csak egy jól informált társadalom tudja mérlegelni a technológiai döntéseinek világra gyakorolt hatását, legyenek azok ökológiai, társadalmi vagy épp gazdasági vonatkozásúak. Globális technológiai vezetőként óriási felelősségünk van ebben, szeretnénk, ha a Capgemini lehetne az egyik híd a digitális szakadék felett.  Képzés, ismeretterjesztés nélkül nincs jövő, ezért a fejlesztést már a legkisebbek edukációjával kezdjük.  Részt veszünk a Skool interaktív iskolaprogramjában, hogy már a kisiskolásoknak megmutathassuk miként segíthet a technológia az emberiség problémáin. Míg a talent programunk keretében igyekszünk a kollégáink számára biztosítani azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a fejlődésüket, előrejutásukat.”

„A fenntarthatósági vállalásaink, a társadalmi felelősségvállalás, a nagy volumenű társadalmi problémákban való segítségnyújtás mellett továbbra is az a célunk, hogy az ügyfeleinknek a lehető legmagasabb színvonalon nyújtsunk segítséget, innovatív megoldásokat kínálva. Jelenleg az ügyfélélmény (CX) javításán van most a fő fókusz, de számos egyedi megoldáson dolgozunk a pénzügyi- és gyártási szektorban egyaránt” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A Capgemini Magyarország 25 évét összefoglaló kisfilm a https://fb.watch/c5cN8mZQFu/ linken tekinthető meg.