Bár a hivatalos nyelvezetben többnyire a biohulladék szóval találkozunk, akkor járunk el helyesen, ha nem szemétként tekintünk a szerves háztartási anyagokra, hanem értékes tápanyagforrásként, amelyet vissza kell juttatnunk a természetes körforgásba. A szakszerű komposztálásról a Humusz Szövetség idén februárban Kezeljük helyén a zöld javakat! címmel adott ki állásfoglalást.

A talajdegradációban, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet játszó komposztálás pofonegyszerű művelet azok számára, akik kertes ingatlanban laknak. Elhelyeznek egy célnak megfelelő komposztáló edényt, és abba gyűjtik a főzés, kertészkedés során keletkező szerves hulladékot. Sok helyi önkormányzat oktatással, gyűjtőedények biztosításával segíti a folyamatot. Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni.

Az önkormányzatok is belevágtak a komposztálásba

Ideális lehetőséget kínálnak erre a Budapest- és országszerte megtalálható közösségi kültéri komposztpontok, amelyek működéséről elérhető gyakorlatias útmutató, elhelyezkedésükről pedig nyilvános adatbázis áll rendelkezésre. A beltéri gyűjtés is egyre divatosabb: vannak, akik a gilisztakomposztálásra esküsznek, mások a Bokashi előkomposztálóra, amelyben oxigénmentes környezetben, starter kultúra segítségével bomlik le a szerves hulladék. Az agyagból készült Compot edényben oxigéndús környezetben különleges baktériumkultúra segíti a lebomlást: a végeredmény pazar minőségű virágföld.

A legkényelmesebb, és felmérések szerint leghatékonyabb megoldás, ha házhoz jönnek a biohulladékunkért. Jó példa Milánó, ahol a lakosok egy komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyűjthetik otthon a szerves anyagokat, amelyet végül a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni. Az észak-olaszországi városban a közösségi terekben, piacokon, éttermekben is így zajlik a gyűjtés, ennek révén Milánó szerves hulladékának 86 százalékát komposztálják.

Életbevágó a tápanyag visszajuttatása a talajba

A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani. A komposzttelepeken aerob úton megy végbe a lebomlás, így kerülhetnek vissza a szerves anyagok az ökológiai körforgásba – kiváltva ezzel a műtrágyázást –, míg a biogázüzemekben fermentálási folyamat során (anaerob módszer) hő- és villamos energia állítanak elő, a fermentációs maradékot pedig szintén talajjavítónak használják.

Elképzelhetetlen a XXI. század komposztálás nélkül

A biohulladék hatékony kezelésére akkor nyílik lehetőség, ha támogatja a jogszabályi háttér, amelyet itthon – az EU-s elvárások nyomán – alaposan fel kell frissíteni. A 2003-as környezetvédelmi minisztériumi rendelet idejétmúlt, a benne található fogalmak nem egyeznek a hulladéktörvényben foglaltakkal. A házi komposztálás törvényi meghatározása nem érinti a kerti szerves hulladékot, a háztartásban keletkező egyéb komposztálható hulladéktípust, továbbá nem szól a beltéri komposztálási lehetőségekről. A közösségi komposztálás alatt jogilag jelenleg pusztán a társasházi gyűjtés értendő, miközben a komposztálópontok a hulladékkezelés fontos 21. századi, közösségépítő helyszínei – hívja a fel a figyelmet a szövetség.