Az Európai Unió Tanácsa tavaly december 20-án elfogadta a HÉA-Irányelv módosítását. ennek értelmében a tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják a fordított adózás alkalmazását a meghatározott értékhatárt elérő, belföldi, adóalanyok között teljesülő ügyleteik esetén.

Szigorú feltételekhez kötik

Az intézkedés hátterében az áfacsalások növekvő tendenciája áll. Mindezt jól érzékelteti, hogy az átmeneti szabályt csak azok a tagállamok alkalmazhatják, amelyek áfabevétel-kiesésének legalább 25%-át körhintacsalás okozza, illetve melyek esetében az áfahiány legalább 5%-kal meghaladja a közösségi átlagot.

Az Irányelv módosítása rögzíti, hogy az általános fordított adózást a 17.500 EUR ügyleti értéket elérő, belföldi adóalanyok közötti ügyletekre lehet alkalmazni, de csak olyan szigorú technikai feltételek mellett, melyek biztosítják a fordított adózási mechanizmus hatékony működését, és ellenőrzését. Ennek megfelelően az érintett adóalanyok kötelesek lesznek elektronikus jelentést tenni.  „Az új rendszer alkalmazása első körben minden bizonnyal nagymértékű adminisztrációs terhet jelentene mind az adott tagállam, mind a vállalkozások számára. Ugyanakkor pozitív hatással bírhat az adócsalások visszaszorítása elleni küzdelemben, különösen azon tagállamokban, ahol jelenleg nagyon magas az áfabevétel-kiesés összege” – tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy az adóhatóságok milyen erőforrásokat tudnak biztosítani a csalások visszaszorítására. Így az általános fordított adózást csak azon tagállamok kérhetik (egyéb feltételek mellett), ahol egyébként nincs megfelelő hatósági apparátus.

Kérdéses a hazai alkalmazás

Érdekes kérdés, hogy az általános fordított adózás esetleges alkalmazása hazánkban milyen hatással lenne a nemrég bevezetett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre, illetve annak jövőjére. Jelenleg ugyanis a fordított adózású ügyletekre nem terjed ki a valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Így, az általános fordított adózás bevezetése jelentő változást idézne elő a számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek tekintetében. „Az új mechanizmust alkalmazó tagállamoknak előreláthatólag jelentős mértékben át kell majd alakítaniuk a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályozásukat, annak érdekében, hogy maradéktalanul megfeleljenek az irányelv-módosítás által szabott szigorú feltételeknek” – hangsúlyozta Aracsi Bernadett, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

„Az általános fordított adózás bevezetésének másodlagos hatásai is lehetnek. A vállalkozások számára sok esetben okoz fejtörést, hogy egy adott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás szabályai alá tartozik. Az általános fordított adózás bevezetésével ez a bizonytalanság – és az emiatt felmerülő adókockázat – elvileg megszűnne a nagy értékű ügyletek esetében” – emelte ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az áfa szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.

Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében az említett tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam áfa mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások áfa szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre. Főszabályként az áfát az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó áfa mértékét.

„A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. Ezeket a feltételeket az engedélyezett gazdálkodó uniós vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni” – hangsúlyozta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer fog tájékoztatást nyújtani. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek áfát felszámítania, hanem azt a beszerző fél – minősített státuszára tekintettel – maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.

A javaslat szerinti áfarendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő áfa megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül vagy akár azok csökkentésével. Az áfa elszámolásának ez a módja (Mini Egyablakos Rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos héa-rendszer (hozzáadottérték-adó) tökéletesítése érdekében.

Ezen területek:

A héa-azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,

a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek

és a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.

„Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új áfaszabályozás bizonyos vállalkozásoknak – így különösen a minősített jogalanyoknak – egyszerűsítést fog jelenteni nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében” – mutatott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.